Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-13 / 86. szám
Több kör előnyben Nem sokkal azután, ami- kor az országgyűlés megszavazta az ifjúsági törvényt, kezembe került az Üvegipari Müvek vezérigazgatójának végrehajtási utasítása, pontokba szedve, hogy mit adnak a fiataloknak és mit várnak tőlük a szakmában. A legjobb tudomásom szerint ilyen gyorsan és így, kevesen reagáltak az országban az új törvényre, Heves megyében pedig az első ilyen „ifjúsági szabályzat” volt ez — mivel az utasítás a híres- neves Parádsasvári Üveggyárat is érintette. Az itt dolgozóknak több mint a fele (670-ből 358) 30 éven aluli fiatal. A gyors reagálásnak szinte egyszerű a története. — Már az ifjúsági törvény megszületése előtt is hosszú éveken át szervezetten foglalkozott a gyár a fiatalok helyzetével, problémáival — mondta Varga Sándor, a Parádsasvári Üveggyár igazgatója, amikor a két év eredményeiről kérdezősködtünk nála. — Persze, ez a törvény szükséges és időszerű volt, hiszen határozottan összefoglalta az ifjúság érdekeit szolgáló feladatokat, meghatározva benne a gazdasági vezetők, és a tömeg- szervezetek helyét. Az, hogy a törvénnyel szemben bizonyos gyakorlati előnyünk volt, sokat segített az intézkedési terv megvalósításában is. — Kikről gondoskodnak? — Szorgalmas, becsületes fiatalokról, akiknél alapvető problémával nem találkozunk. Jó termelési eredményeket produkálnak, különösen az üvegfúvásban és a csiszolásban. Részt vesznek a szakmai továbbképzéseken, az ipari tanulók részére pedig versenyeket rendezünk. A munkafegyelem szilárd, csökkent az igazolatlan napok száma, fegyelmi büntetésre nem is emlékszem, hogy a fiatalok között kapott valaki az utóbbi időkben. Nem panaszkodhatom a magatartósukra sem. Persze. a munka hevében megesik olykor az összekoccanás, de a kedélyek hamar lehiggadnak. — Hogyan értékeli az igazgató a fiatalokkal való kapcsolatot? — Minden őket érintő tanácskozáson ott van a képviselőjük. Nem hagyjuk ki őket, érthetően, a gyárral kapcsolatos fontos termelési, fejlesztési kérdések, vagy a kollektív szerződés megvitatásából sem. A személyzeti osztályvezetőn keresztül is vezet a kapcsolat, aki „hivatalból” foglalkozik a fiatal dolgozókkal is. de alkalom nyílik bőven közvetlen találkozásra, beszélgetésre, amikor a gyár vezetői — profiljuknak megfelelően — előadásokat tartanak a fiatalok számára. Ez tehát az igazgató véleménye az elmúlt két évről. Most a fiataloké a szó. az ő véleményüket tolmácsolja Horváth Zoltán KISZ-titkár. — Mit kap az itt dolgozó fiatal a gyártól? — Megbecsülést és támogatást. Három éve folyik például a lakásépítések támogatása, vállalati kedvezményes kölcsönnel. Az ifjúsági törvény szerint az új lakások 20 százalékát a fiatal házasoknak kell kiutalni. Nálunk a 90 százalék kapja. Tavaly kulturális és sportcélokra 40 ezer forintot kantunk. (A „válasz”: több 6' óra társadalmi munka.) Ügy mondhatnánk, hogy a kedvezményeket sokszor fedezet nélkül is biztosította a gyár. Kértünk ifjúsági klubot — megkaptuk. (Az idén nyílik meg, augusztus 20-án.) A szakmunkások r í panaszkodhatnak a bérezésre, különösen a csiszolók és az üvegfestök keresete alakult szépen. A fiatalok átlagkeresete meghaladja az évi 26 ezer forintot. Az e havi esedékes bérfejlesztés — saját erőből! — több mint 4 százalék. Bizonyos feszültség persze adódik a termelésben és az egyéb munkakörökben dolgozók bére között, az „igazításra” szükség is van, de: üveggyártásból élünk és természetes, hogy a rangsorban az üvegfúvók, a csiszo- az ifjúságért... lók, az üvegfestők jönnek, s csak ezután következhet a többi munkakör. — Milyennek tartja a vezetők és a fiatalok kapcsolatát? — Az üzemi négyszögbe» ott a helye a KISZ-nek, így volt ez már az ifjúsági törvényt megelőzően is. Magasabb szinten ezzel nincs is probléma, de a munkahelyen a közvetlen vezetőket jobban meg kellett győzni. Volt,-aki nem értette, kényeztetésnek vélte az ifjúsági törvényből adódó feladatokat Termelés- kiesésre panaszkodott, amikor valamelyik KISZ-vezető egy tanácskozásra ment el — holott esetleg ez a tanácskozás éppen a termelés javítását is célozhatta ... Persze ez csak akkor jelentett gondot, amikor még a törvény új volt. A kapcsolatot az is segíti, hogy 9 középvezető (művezető és csoport- vezető) került ki közülünk, 17-en pedig brigádot vezetnek. Nagyon lényegesnek tartom: nincs szükségünk arra, hogy jogainkért. esetleg harcoljunk. Inkább a viszonzás okozhat gondot... Jó a légkör, élénk a termelési mozgalom. Legutóbb egy fiatal miniszteri dicséretben, 17 vállalati, 58 pedig gyári szinten részesült jutalomban. t. — A hatást miben lehet a legjobban lemérni? — Minimálisra csökkent a fluktuáció. Aki öt évet ledolgozott nálunk, nem kívánkozik már el. Aki meg esetleg elmegy — két-három hónap múlva már jön is vissza. (A szakmában egyébként ez a legjobban fizető gyár.) A törzsgárda bővülőben van. A Parádsasvári Üveggyárnak tehát több kör előnye is van, az ifjúsági törvény óta eltelt két év tapasztalatain eltűnődve. A végrehajtási utasítást annak idején — a fiatalok derűlátó kommentárjaival — közölte lapunk is, példaként, okulásul, lelkesítőül. A derűlátás jellemzi most is ezt a munkahelyet. Kátai Gábor Porcelánfestők Öröm Az örömet valami kiváltja bennünk. Az örömök kellemessé teszik az életet, boldoggá az embert. Miért van mégis, hogy egyik ember kevesebbet örül, mint a másik, vagy hogy nem egyformán ér bennünket az öröm? — Mi a véleménye? — Szerencse dolga. Vannak szerencsés emberek, akik mindig az élet napos oldalán járnak, örülhetnek. Vannak viszont... — És te mit válaszolsz? — Vannak nehéz sorsú emberek, akikre az élet esőstől méri a bajt. Betegek, elrontott életűek. Ennek ellenére azt mondanám, hogy legtöbb ember nem tud örülni. Pontosabban, figyelmetlenül, érzéketlenül megy el sok olyan apróság mellett, aminek örülnie kellene. A beszélgetők közül ketten—hárman is szólni szeretnének, egymás szavaba vágnak: Az emberek egy része mindig túl sokat, mindig túl nagy dolgokat remél és miután ezek ritkábban fordulnak elő, kevés az örömük. — Lottóötösre gondol? — Például. Vagy valamilyen nagy szerencsére. Szóval, a kis örömöket elhanyagolják. A beszélgetők többnyire fiatalok, így magas hőfokú a légkör. — Én például örülök a tavasznak, a virágzó fáknak, örültem az első ibolyacsokornak, de ugyanígy örült neki az anyam is. Apámmal nem lehetett bírni, amikor megvettem neki az új Brüjer-pipát. Érti már? Persze, hogy értem, de úgy teszek, mintha nem érteném. — Vannak savanyú emberek. Róluk mi a véleményük? — ök szerintem boldogtalanok, és nem tudnak örülni az örülni valónak. Valaki közbeszól. — Az örömet meg lehet nyújtani is. A várakozás időszaka, az izgalom, már önmagában is bizonyos örömöt jelenthet. — Mire gondol? Vasárnap egy kedves társasággal kirándulni, hosszú túrára megyünk. Én ennek már előre örülök. Izgalommal várom a vasáj-napot. Tervezgetek, számitgatok. Megint mindenáron beszélni akar valaki: — Vannak életünkben természetesen nagyobb örömök is. A célok, a vágyak elérése mindig örömmel jár. Felvettek az egyetemre, felépült a házam, megjött a Zsiguli-ki- utalásom, felemelték a fizetésemet. Ezek kötelező örömök. De most a kis örömökről beszélgetünk, a gyakori akról. Azokról, amelyeket meg kell látni, észre kell venni és nem szabad elmenni mellettük morcosán, érzéketlenül. A gyerekek milliói örömet szereznek nap mint nap. A lépésükkel, az első gügyögő szóval, a kedveskedésükkel, sokszor még a pajkosságukikal is. Boldoggá tehetik a szülőket, a nagypapákat is. — Most például milyen örömre számít? Mondjuk a közeli jövőben. A török fej es koppá Uj magyar film Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Porcelángyárban nagy gondot fordítanak a szakmunkás-utánpótlásra. 34 porcelánfestő-tanuló hetenként 21 órát tölt el a gyárban. A harmadik évben már teljesítménybért kapnak és kezük alól exportminőségű áru kerül ki. (MTI-foto — Tóth Béla felvétele — KS) — Várom a húsvétot. A iocsolkodást. Van egy lány... Öröm! Egyetlen rövid szócska, és mégis milyen sokat jelent! Az életet, a boldogságot. Sok örömet kínál az élet, csak örülni kell neki. „ , Szalay István Felice Chilanti: r i r Három zászlót Salvatore Giulianónak-«t*y A recept Látszólag egyszerű. Teremtesz két szimpatikus figurát: egy tizenéves, kalandokra, hősi tettekre vágyó fiút, s egy rendkívül megnyerő, iránta vonzódó, terveiért rajongó lányt. Helyezd őket az 1560-as 70-es évekbe, a váltakozó sikerrel zajló török—magyar, török —német harcok időszakába, bonyolítsd úgy a cselekményt, hogy az ne csak érdekfeszítő, izgalmakban, harci jelenetekben bővelkedő legyen, hanem még színesebbé formálja néhány a korra nagyon is jellemző figura. Mondjuk egy gyáva, de pénzsóvár császári kapitány, egy bátor, de kegyetlen török aga. Ne feledkezz meg a humorról 6em, mert az olvasó, a néző, különösképp, ha fiatal, szórakozni is szeret. S ha minderre gondosan ügyeltél, akkor megszülethet egy sikeres ifjúsági regény vagy egy abból készült film. Azért mindez mégsem olyan egyszerű, mert a jóízű főzelékhez kitűnő, gyakorlott szakács is kell, aki megtalálja a bors, és egyéb fűszer helyes arányát. Erre az egyáltalán nem könnyű szerepre vállalkozott Kolozsvári Grandpierre Emil, amikor megírta A törökfejes köp ja című ifjúsági regényt, majd attól sem húzódott, hogy a forgatókönyv egyik társszerzője legyen a jónevű Bencsik Imre társaságában. A siker egyik magyarázata kétségkívül az író, a forgatókönyvíró sokszínű tehetsége, alkotói biztonsága, aid ezt a nem túl nagy feladatot bravúros kön-y- nyedséggel, meglepő eleganom 1971 április 13* szambái ciával oldotta meg, méghozzá úgy, hogy nem is keveset adott egyéb, rangosabb irodalmi alkotásaiban jelentkező egyéni erényeiből A sztori hitelesnek tűnő, meg akkor is, ha sosem létezett Szabadlak íalu, Vastagpalánk vára. A figurák életszerűek, a kor ábrázolása árnyalt, finom humorral, ízes szatírával mutatja be a nagy csatározások jellemte- len, pénzsóvár figuráit, s őszinte szimpátiával jeleníti meg a tisztaságra vágyó, az érvényesülni akaró fiatalokat. Ezért lett a film mához is szóló, ezért nyújt többet a szimpla szórakozásnál. Zsurzs Éva rendező ismét bizonyította, hogy nemcsak a tévé sajátos világában mozog otthonosan, hanem arra is képes, hogy egy jó ritmusú, gonddal megrendezett mozi Iliimet produkáljon. Méltó partnere volt Czabar- ka György operatőr, aki különösképp művészien szép tájfelvételeivel tűnt ki. Darvas Ferenc korhű zenéje a mai fiatalsághoz is szól. A sikerhez az is hozzájárult, hogy Zsurzs Éva — amint ezt tőle megszoktuk — jó szereplőgárdát verbuvált. Remek portré, sokoldalúan megjelentetett figura volt Basilides Zoltán bírója, még inkább az Inke László Panzerkopf kapitánya, Koncz Gábor Akibár agája. Fónay Márta bírónéja, és Gáti József Habil defterdárja. Helytálltak a fiatalok is. különösképp Vas-Zoltán Iván és Szerencsi Éva, akik egyéniségük varázsával még inkább hitelessé tették az egyébként is jól megkomponált történetet, s árnyalt alakításaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy A töj-ökfe.ies kopja az ifjú közönség számára emlékezetes filmmé legyen. Á Tecs] István \ Előszó Ez a könyv egy bandita, Salvatore Giuliano és emberei történetét beszéli el. A hét évig. 1944-től 1951-ig tartó események során több mint száz ember vesztette életét: csendőrök, parasztok, rendőrök, gonosztevők. Periratokból és bátor újságírók leleplezéseiből állt össze az itt közölt doku- mentumkönyv. A szerző csak akkor folyamodott a képzelet segítségéhez, ha az eleinte ismeretlen mozgatórugókat akarta megmagyarázni, vagy az egyes epizódokat kívánta megeleveníteni. De a képzelet is a tényanyagra épített, és egyetlen célja, hogy kibogozzon egy sötét, a józan ész és a történettudomány fogalmai szerint is „titokzatos” eseménysorozatot. A könyvben szerepelnek eddig nyilvánosságra nem került adatok is, melyeket a szerző újságírói működése során a maffia jelenségét, a szicíliai és az amerikai változat kapcsolatát vizsgálva tárt föl. A tájékozott olvasok köny- nyen rájönnek, hogy annak a tömegmészárlásnak, amelyet Giuliano bandája Por- tella della Ginegtránál rendezett, ugyanazP. a „fekete kéz” volt a sugalmazója és felbújtója, mint t Dallasban, Memphisben, Los Angelesben J. F. Kennedy, Martin Luther King és Bob Kennedy meggyilkolásának. Húsz évvel ezelőtt Nyugat- Szicíliában az amerikai fasiszta Cosa Nostra használta ki — a haladó feudalizmussal és a később savoyai fasisztává lett bourboni állam maradványaival egyetértésben — a banditák naív kísérletét, mellyel mint g.erilla- harcosok, akartak kitömi az alvilágból. Ám egy gyalázatos, reakciós „politikai” ügy szolgálatába állva, banditák lettek megint, sót rosszabbak, mint amikor raboltak, zsaroltak, és hogy a tanúkat elljallgattassák — öltek. F. C. ★ A regényt — folytatásokban — holnapi számunkban kezdjük közölni. (A szerk.) 17.35: A Pál utcai fiúk Ma folytatódik Fábrá Zoltán rendező legjobb filmjeinek sorozata. Ezúttal a Molnár Ferenc regényéből készült, SiZÍnas, magyar—amerikai produkciót, A Pál utcai fiúkat tűzi műsorra televíziónk. Bizonyára kevesen vannak, akik nem olvasták az eredeti írásművet. De még akik filmen látták a belőle készült adaptációt, azok is újra szívesen a képernyő elé ülnek, hogy átéljék a kis Nemecsek Ernő megdicsőülésének történetét, a vörös ingeeék és a Pál utcai grund csapatának küzdelmét. A hűség, a halálig helytállás példázatát felmutató filmalkotás operatőre Illés György, zeneszerzője Petro- vios EmiL A gyermekszerepeket amerikai és magyar fiatalok formálják, természetesen magyar szinkron- hanggal, s Rácz tanár ÚF alakjában megjelenik előttünk ismét Pécsi Sándor, akit tavaly szólított el a hálái az éiok sarából.
