Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-11 / 84. szám

A munkások műveltsége A kérdöjeí — marad.., • Április 25-én kezdik as egri Centrum Áruház műszaki átadását A szellemes plakátra még egy kis ideig szükség lesz; később kap választ az ú} egri Centrum Áruházra figyelmet felhívó kérdőjel. ,A legutóbbi tájékoztatás szerint az épület műszaki átadása április 25-én kezdődik meg, majd ezzel egyidóben folytatják az árufeltöltést, és az üzleti részek berendezését. Amennyiben az építők betartják a vál­lalt határidőt, remény van rá, hogy május közepén megnyithatja végre kapuit Eger rég­óta nélkülözött áruháza. (Foto: Perl Márton) 7 millió 200 ezer külföldi jár! hazáiban Szurdi István tájékoztatója idegenforgalmunk helyzetéről á művelődés központi kérdése: a munkásság műveltségének színvonala. Társadalmunk érdeke és sür­gető feladata a munkásmű­velődés következetes fej­lesztése, ezért alapvető fon­tosságúnak kell tekinteni” — mondja a Központi Bizottság közművelődési határozata. Annak a munkásosztálynak a kultúrájáról van itt szó, amely fejlett szocialista tár­sadalmat épít, amelyben a hatékonyabb munkának, az értelmesebb, tartalmasabb életnek ugyanolyan fontos feltétele a korszerű művelt­ség. mint a szocialista tu­lajdonviszonyok, a fejlődő technika vagy éppen: a jó lakás. Hiszen a munkásem­ber a szocializmusban nem­csak termelőerő, hanem a társadalinasított termelőesz­közök társtulajdonosa, a közélet alanya, a szocialis­ta hatalom birtokosa is. Közvetlen társadalmi-közé­leti részvételéhez pedig el­engedhetetlen feltétel a szak­mai ismeretek állandó bőví­tése mellett az általános műveltség gyarapítása is, Vitathatatlan tény, hogy az eltelt huszonkilenc esz­tendő alapvető változásokat eredményezett a munkásság műveltségében. A dolgozó osztályok, rétegek között a legnagyobb mértékben ép­pen a munkásság műveltsé­ge emelkedett. De azt is tu­domásul keli venni, hogy a felszabadulást követő evek látványos előretörése után lelassult a művelődés tem­pója. Annak ellenére, hogy ma septó előtt sincs elzárva a kultúra, objektív tény, hogy az egyes emberek — családi, származási, iskolá­zottsági és munkahelyi kö­rülmények miatt —különbö­ző mértékben élnek a mű­velődési lehetőségekkel. El­gondolkoztató példák egész sora bizonyítja ezt. Az általános iskola nyolc osztályának elvégzése több mint negyedszázada kötelező és ingyenes, mégis a hu­szonöt éven aluli ipari-fizi­kai munkások húsz százalé­ka nem járta ki. Pedig tény: csak a kulturált munkaerő válik igazán alkalmassá a tudományos-technikai forra­dalom vívmányainak befoga­dására. elsajátítására, az új technika, a modern techno­lógia, termelésszervezés meg­valósítására. Ehhez egész életen át tartó, folyamatos művelődés kell! A tudományok behatolása a termelésbe — világjelen­ség. Az, hogy a tudomány egyre inkább termelő erővé válik, számos következ­ménnyel jár. Megváltoztatja a termelés struktúráját, szükségessé teszi a szakma váltását, csökkenti a terme­lésben részt vevő fizikai dolgozók számát, növeli a szabad időt és így tovább. Ennek következtében módo­sulnak a műveltség belső arányai: nő a szakmai mű­veltség megszerzésének fon­tossága, emelkedik a mű­szaki-technikai ismeretek rangja. Mindezek gyarapítá­sának az általános művelt­ség bővülése is feltétele. Sokféle módja van ennek. Ezek közé tartozik az olva- ‘ sás. Könyvtáraink 2,3 millió olvasót tartanak számon. Kulturális forradalmunk egyik legjelentősebb ered­ménye az a mennyiségi és minőségi fejlődés, amelynek nyomán az elmúlt öt évben a lakosság évente már húsz­millió kötet könyvet vásá­rolt és ötvennyolc millió Rö­tetet kölcsönzött a könyvtá­rakból. E tekintetben hazánk nemzetközi összehasonlítás­ban is kiemelkedő helyet foglal eL Mégis, e nagy fej­lődés ellenére, a családok fele egyáltalán nem vásárol könyvet és a felnőtt lakos­ságból mintegy hárommillió egyáltalán nem olvas. Ezek nagyobb része — meg kell mondani őszintén — mun­kás és paraszt. Bár — ez is az igazsághoz tartozik — a nem olvasó munkások első­sorban a munkásosztály speciális rétegeiből — bejá­rók, segédmunkások, építő­ipari dolgozok — kerülnek ki. ElőbbreJépés — mert két­ségkívül az —hogy az el­múlt évtizedben a termelés­ben is élenjáró munkások művelődéséért igen sokat tettek a szocialista brigádok, amelyek’ a gyakorlatban kapcsolták össze a termelő­munkát a művelődéssel. Ezekben a brigádokban mind teljesebben érvényesül a „szocialista módon dolgozni, élni, művelődni” követelmé­nye. A brigádok többsége művelt, politikailag tapasz­talt munkások vezetésével tevékenykedik. A szocialista brigádok to­vábbi növekedésével, meg­szilárdulásával létrejöhetnek a közművelődésnek olyan természetes elemi egységei, amelyek nemcsak a munka- tevékenységben fejlesztik tagjaikat, hanem befolyásol­ják érleklődésüket, szabad­idő-felhasználásukat is. Nagy szükség van erre, mert ma még az emberek a megnö­vekedett szabad idő kis tö­redékét használják csak kul- turálódásra. Sok még a te­endőnk, hogy az emberek igényévé tegyük a szabad­időbeli művelődést, kultu­rált szórakozását. A feltételek biztosítása azonban nem lehet csupán állami feladat. A tanácsi in­tézmények niellett a szak- szervezetek, a vállalatok is egyre inkább érzik felelős­ségüket elsősorban saját dol­gozóik művelődéséért. Gyá­rak, üzemek, szakszerveze­tek által fenntartott műve­lődési házak, könyvtárak, klubok egész sora bizonyít­ja ezt. Most a Központi Bi­zottság határozatban is ki­mondta: „A folyamatos és állandó művelődés szüksé­gességének felismerésében kulcsszerepe van a munka­helyi vezetésnek. Kötelezett­ségei terjedjenek ki a dol­gozók müvelódesenek segíté­sére.” A szocialista, demokrá­cia művelt embert fejleszt és követel. A mun­kásság értő és az újat meg­valósító aktivitása — egyéb feltételek mellett — csak akkor bontakozhat ki iga­zán, ha egyre növekvő is­meretei, műveltsége, erősödő szocialista jelleme segítségé­vel megérti egyéni érdekei és az össztársadalmi érdekek szoros összefüggését Ehhez nyújthat segítséget az eddi­ginél hatékonyabb közmű­velődés. (P. P.) Idegenforgalmunk, helyze­téről és feladatairól tartott sajtótájékoztatót szerdán Szurdi István belkereskedel­mi miniszter a Parlament Gobelin-termében. Mint el­mondotta, Magyarország múlt évi idegenforgalma ösz. szességében igen eredményes volt. Ez annak köszönhető, hogy hazánk politikai és gaz­dasági ■ 'életét r a stabilitás és kiegyensúlyozottság jellemez-* te. S ugyanakkor az érdekelt vállalatok és szervezetek cél­tudatosan, nagy aktivitással dolgoztak a nemzetközi ide­genforgalom szervezésében. Az elmúlt évben 7 millió 200 ezer külföldi állampolgár tartózkodott, illetve utazott át hazánk területén, 13 száza­lékkal több, mint egy évvel korábban. A szocialista or­szágokból érkezőknek pedig mintegy 78 százaléka, vagyis összesen 3 millió 800 ezer külföldi legalább egy éjsza­kát országunkban töltött, döntő többségük turisztikai célból. A múlt évben nálunk járt, turistáknak tekintett külföldiek 77 százaléka a szo­cialista országok állampol­gára. Ez az arány jól jellem- isi a szocialista országokkal lebonyolított forgalom jelen­tőségét és a helyét országunk teljes idegenforgalmában. 1973-ban 2.1 millió magyar állampolgár utazott külföld­re, 80 százalékuk szocialista, 11 százalékuk tőkés orszá­gokba. A magyar állampol­gárok külföldi utazásainak száma hat év alatt csaknem 120 százalékkal emelkedett. Jelentősek azok az ered­mények is, amelyek az utóbbi években a belföldi turizmus területén, az országon belüli utazások, kirándulások szá­mának növekedésében és az ehhez szükséges előfeltételek megteremtésében elértünk. Felmérések szerint ma már évente több mint 3 millió magyar állampolgár üdül belföldön. További mintegy 2 millió általában egy éjsza­kázással járó hétvégi üdülés­ben keres pihenést és évköz­ben mintegy 10—15 millió az egynapos kirándulásokban részt vevők száma. Ezen be­lül tovább fejlődött az ifjú­sági turizmus. Az elmúlt év­ben mintegy 160 ezer fiatal vett részt különböző kedvez­ményes üdültetési formákban. Jelenfős szociális intézkedések a néphadseregben Figyelemre méltó eredmények az ifjúsági törvény végrehajtásában A népgazdasági tervekben meghatározott feladatok ré­szeként — a honvédelmi költségvetésben biztosított lehetőségeknek megfelelően — a néphadseregnél is jó ütemben halad a lakásépít­kezés. A katonai vezetés az utóbbi esztendőben is ki­emelten kezelte az életkö­rülményeket alapvetően be­folyásoló lakásellátást. Fél évtizeden belül a csapatok­nál és intézményeknél több mint 4 ezer lakást adtak át az igényjogosultaknak. A ko­rábbinál magasabb szintű a lakásokban a kommunális ellátottság. A hivatásos ka­tonák sorain belül a nőtte - nek helyzetét könnyíti a számukra készülő, s fokoza­tosan bővülő szállóhálózat. Már korábban megkezdték a néphadsereg több helyőr­ségében vagy azok közelé­ben helyi kezdeményezések­re és helyi erőforrások fel- használásával hét végi pi­henőhelyek létesítését. A csapatpihenőhelyek rendsze­re — a bővülő központi üdü­lőhálózaton kívül —, értékes hozzáiárulás a hivatásos és továbbszolgáló katonák, va­lamint csa’ádtag'aik kultu­rált és rendszeres pihenteté­séhez. A különböző alaku­latok eddig a helyi erőfor­rások és adottságok célszerű igénybevételével összesen 12 bét végi pihenőhelyet létesí- mUek. 650 személy bulo^da­sára. Másutt most tervezik ilyenek létrehozását. A honvédelmi miniszter által meghatározott tenniva­lók alapján a néphadsereg­nél is eredményesen halad az ifjúsági törvényben fog­laltak gyakorlati megvalósí­tása. A hadseregben megnö- növekedett az alegységgyülé- sek szerepe. Ezeken a ta­nácskozásokon a fiatal kato­náknak módjuk van rá, hogy elmondják elöljáróik­nak a katonai szolgálattal, az életkörülményekkel kap­csolatos véleményüket, ja­vaslataikat, egyben tanácsot, segítséget kérjenek problé­máik, nehézségeik megoldá­sához. Ugyancsak az ifjúsá­gi törvény végrehajtásával tanfolyamokat szerveztek, hogy lehetővé tegyék az ál­talános iskolai végzettség megszerzését a katonai szol­gálat ideje alatt azoknak, akik még nem rendelkeznek ezzel. Egy újabb intézkedés módot nyújtott arra. hogy a hivatásos katonafial alok családalaoítási előleget kap­janak. Ebben a nagy jelen­tőségű kedvezményben eddig 300-an részesültek: 150 tiszt és 150 tiszthelyettes. Ilyen célra eddig 5,5 millió forin-* tot fizettek ki. Megkezdődött a fiatal tisz­tek és tiszthelyettesek kül földi utaztatása is. A múlt esztendőben több mint száz hivatásos katona látogatott d * Saóyjétaaióba, uvíTI) i Hogyan szolgál a Szolgáltató? Legdinamikusabban fejlődő gazdasági szervezeteink egyi­ke a Heves megyei Szolgál­tató Vállalat, amely a jól is­mert összevonás óta eltelt két esztendő alatt nem kevesebb, mint 37 millió forinttal nö­velte árbevételét. Tavaly messzi túlteljesítette * prog­ramját; megközelítette már a bűvös százmilliót, korábbi nyereségét több mint három­szorosára, a tervezettet pe­dig kétszeresénél is nagyobb­ra növelte. Eközben pedig javította a munkahelyi kö­rülményeket, a szociális el­látást, tisztességes bérszín­vonalat sikerült kialakítania, s szép részesedést fizetett. Dolgozóit megnyerte, maga­hoz erősítette és bizakodóvá tette. Működését kiterjesz­tette a megye nagy részére, s további fejlődésnek vetette meg az alapjait. Eredményeiről kétségtele­nül elismeréssel szólnál; — hiszen általában alkalmas le­hetne akár a kiváló vállalat cím elnyerésére is — egyér­telmű megelégedéssel azon­ban sajnos mégsem beszelnek róla. S ennek mi az oka? Nos, mint a tanácsnál hallottuk: a vállalat, az említettek elle­nére sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A nevé­ben is szolgáltató vállalattól a szolgáltatások fokozását várták, s ezt a kívánságok­hoz mérten jelentősen támo­gatták is. A tevékenységen belül viszont — ahogyan utóbb tapasztalni lehetett — a szolgáltatás ma is csak sze­rény hányadot jelent. A tanácsi vélemények után a vállalat igazgatójával, PojjOüiQi Josasííd. beizd^Li­törnie a meglehetősen kínos témáról. — Tény, hogy több min­den ellenünk szól — mondta az igazgató. — Tavaly ugyan­is mindössze 1,6 millió forint értékű volt az „elszámolha­tó” lakossági szolgáltatásunk, ami a 96.5 milliós teljes ár­bevétel mellett valóban el­enyésző. Az is igaz viszont, hogy tavaly is, most is mint­egy húszféle szolgáltatást végeztünk, végzünk, csupán a lakáskarbantartáson belül 16 fajta tevékenységgel foglalko­zunk, s még egyetlen meg­rendelést sem utasítottunk vissza. Iparkodtunk, iparko­dunk a kéréseket a legrövi­debb időn belül teljesíteni, gyakran szinte azonnal hoz­záfogunk a munkához. A fel­adatainkat úgy végezzük, hogy eiegedettek legyenek velünk. Jellemző erre, hogy például tavaly minőségi rek­lamációt nem kaptunk ... Kö­zel 100 ezer forintot költöt­tünk reklámra, propagandá­ra: felhasználtuk tevékeny­ségünk ismertetéséhez, nép­szerűsítéséhez az újsághirde­tést, a stadion hangosbe- mondóját, s természetesen felvevőirodánkat. Mit tehet­nénk többet...? A válasz, a „magyarázat” — elgondolkodtató. Kétségtele­nül a cég mellett szól. S még egy sereg más is „védi” a vál­lalatot. Például az, hogy nem minden szolgáltatás számolható el szolgáltatás­ként, s így akaratlanul is torzabb a kép, mint valójá­ban. Lakáskorszerűsítésnél csak az építési engedelvhez.- nem kötött munkák szanút-g íwOoik * tÉívekcnyit-gliíL, Több más mellett a talajerő- gazdálkodási munka sem so­rolható a szolgáltatásokhoz — jóllehet egy részét valójá­ban annak kellene tartani. Az idén, hogy a szolgáltatások kategóriáját, fogalomkörét hivatalosan is kiszélesítették, ide tartozik most már például ' a lakossággal kapcsolatos in­tézmények — iskolák, óvo­dák, kórházak — javítása, karbantartása, különösebb igyekezet nélkül is bizonyára több látszata lesz a munká­nak. — Ahhoz, hogy ne csak a nevünkben, hánem valójá­ban is szolgáltatók legyünk — folytatta az igazgató — el kellene érnünk tevékenysé­günkben a 70 százalékos szolgáltatási részarányt. S véleményünk szerint ez az új lehetőséggel, biztató kilátá­saink mellett, nem utolsósor­ban pedig még nagyobb igyekezetünkkel sikerülhet is. Három éven belül, természe­tesen további fejlesztéssel, akár a 80—100 millió forin­tos szolgáltatási értéket is elérhetjük. Amint a tanácsok jelezték már: az iskolák, óvo­dák, bölcsődék valamennyi 30 ezer forinton felüli felújí­tási munkájával minket bíz­nak meg. Tárgyalásaink ered­ményeképpen bekapcsoló­dunk lakáskarbantartási, kor­szerűsítési munkáinkkal az OTP-hitelakcióba: a megren­delőktől minimális készpénz- fizetés után részletre is vál­laljuk az igények teljesíté­sét .., Bár a kérésünkre vég. zeit vizsgalat során a szak­emberek tisztességtelen ba- ,szaunái nem toki lkuz tok vál­lalatunknál, sokan mégis túl­ságosan magasnak tartják árainkat. Lehet, hogy ez is visszafogja bizonyos mérték­ben a megrendelőket. Tény, hogy valóban magas rezsi­kulccsal dolgozunk, de nagy eszközállományunk, jelentős gépértékünk mellett kényte­lenek vagyunk a módszer mellett maradni, jóllehet a rezsikulcson lényegesen csök­kentettünk már. Állíthatom azonban, hogy nem vagyunk drágábbak a szövetkezetek­nél. Munkánk vonzóbbá tété. léért mindenesetre megpró­bálunk új árrendszert beve­zetni, s négy dolgozónkat is „beiskoláztuk” a kétéves ár­szakértői tanfolyamra, hogy a jövőben még kevesebb szó érje a „ház elejét”. Az idei évre, a tavalyi, összesen 15 helyet már 23 millió forintos szolgáltatást terveztek, az új lehetőségei, azonban — mint remélik a vállalatnál — módot adhat­nak a negyvenre is. Arm ugyan még mindig messzi van az ideálisnak tartott het­venhez, tagadhatatlanul a fo­kozódó igyekezetei bizonyít­ja. S hogy nemcsak terv. ígéret az, amit hallottunk, már a start igazolja. Az esz­tendő első két hónapja ugyanis sokkal sikeresebb, eredményesebb volt a tava­lyinál. Remélik, hogy a foly­tatás még jobb lesz. Előbb vagy utóbb kiköszörülik a „csorbát”, s megszerzik mindenképpen az elúszott „kiváló” címet. Gyóni Gyula Ufií. április XL, vMtiulök

Next

/
Oldalképek
Tartalom