Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-08 / 81. szám
KOSSUTH 8.15 Mit üzen a lládió? 8.50 Mezők, fai vak éneke. 9.07 A költészet note. 9.30 A hét* zenemüve: U. Strauss: Salome. 10.05 Móra: Kincskereső kisköumőn. 1. rész. lu.31» Mozart: G-üur zongora- verseny. 11.09 A költészet hete. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene. 13.20 Nóták. 13.50 Válaszolunk hallgatóinknak! 14.05 Édes anyanyelvűnk. 14.10 Liszt: IX. rapszódia. 14.24 Dalok. 14.34 Irodalmi évforduló- * naptár. * 15.10 Történelmi [.jjk arcképcsarnok. 15.48 Indulók. 10.05 Zsebrádiószínház. 18.29 Dalciklus. 18.4« Népdalléidolgozások. 17.20 A hét rádióhallgatója. 17.40 Van új a Nap alatti 17.55 Szóljatok játszók, regélők: 19.30 Asztali tenisz EB. 19.40 Mozart műveltségi verseny. 21.13 Ilégi magyar dalok. 21.30 Miltrolánc. 22.15 A Görgey-vitáról. 22.35 Mozart-verseny, díjátadás. 22.50 Operettrészletek. 0.10 Jaimequin-felv. PETŐFI 8.05 Edwin Fischer zongorázik. S.03 Ezeregy délelőtt. 12.00 Zenekari muzsika. 14.00 Kívánságműsor. 18.20 Világriadói 18.45 Népdalcsokor. 19.10 A rock mesterei. 20.13 Kettesben . . . 21.13 Operalemezek. 22.00 Népi zene. 22.15 Asztalitenisz EB. $j 22.30 A hét zeneműve. 23.15 Zenekari muzsika. Szolnoki Rádió Hétfői hullámhosszunk. Zenés aktuális riportm üsor. mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4 órakor: Az elveszett kutya Színes, szinkronizált szovjet film. Fé! '»s este 8 órakor: Suij a Mon y.ientális, színes jugoszláv film Rádió- és tévéadók 1 tegnap, ma, holnap Hamarosan két és félmillió tévékészülék működik az országban — ugyanannyi, amennyi rádiót vásároltunk az elmúlt években, évtizedekben. Egyszerű a számítás: szinte valamennyi magyar család otthonában található valamilyen készülék — ezért rendkívül fontos az a munka, amelyet a Magyar Posta végez a rádió- és televízióműsorok mind jobb sugárzása érdekében. Kezdetben két nagyadó működött: a rádióműsort Lakihegy juttatta el a készülékekig, a tévéét pedig a Szabadsághegyről sugározták. De ez már régen kevésnek bizonyult, s az országban szaporodni kezdtek az adóállomások. Ma a szabadsághegyivel együtt kilenc tévéadó dolgozik hazánkban: Pécsett, Sopronban, Kabhegyen, Komódiban, Szentesen, Tokajban, Miskolcon és Kékestetőn. Az év végéire elkészül az országos televízióhálózat utolsó nagyadója, a nagykanizsai, és utána már nem épül több. Hamarosan befejezik a szabadsághegyi adó rekonstrukcióját, az 50 emelet magas acélantenna az év végére állni fog, s nemsokára sugároz is. A régi antennarendszert ég a berendezéseket pedig lebontják. A további fejlesztés keretében valamennyi adónak megépül a tartaléka is, és ezáltal megszűnik majd az adáshi- bák, a műsorkimaradások egyik legnagyobb gondot okozó lehetősége. A folyamat azonban nem állhat meg. Jelenleg hat úgynevezett átjátszóadó erősíti a nagy adók sugárzását: Budapesten — a Hotel Intercontinental tetején —, Debrecenben, Ozdon, Zalaegerszegen, Salgótarjánban, Szegeden és Saekszárdon. A jövőre pedig újabb három Ilyen kisadó áll üzembe: Tatabányán, Esztergomban és Kaposvárott. A második műsort ma még csak a budapesti, a pécsi és a környékbeli nézők láthatják, de az év végén üzembe áll a tokaji második adó is, és az ötödik ötéves tervben megépül Szentesen és Kabhegyen, s valószínűleg Kékesen is a második program adója. Solton új, 2000 kilowattos Koasuth-adó épül. Kétségtelen, hogy az ország területén egységesen jobb lesz a vétel — de az ultrarövid hullámsávban már most is sokkal élvezhetőbb a műsor, mint a 2000 kilowattosé lesz. Budapest, Győr, Pécs, Miskolc, Tokaj és Kabhegy sugározza az URH-progra- mot (a 3. műsort), és a legtöbb közülük a Kossuth és a Petőfi rádió műsorát is. Az adatszerű felsorolás többet takar, mint egyszerű ismertetést, mert választ ad arra is, hogy a Magyar Posta egyik legfontosabb közönségszolgálati feladatának, szolgáltatásnak tekinti a rádió- és a televízióadók fejlesztését, a műsorszórás színvonalának emelését. A posta miUlárdakat költ erre — és az eredmények azt mutatják: sikeresen. Ahol pedig ma még hiányosságok adódnak, türelemre van szükség Mert a türelem — ha nem is rózsát — előbb- utóbb jó vételi lehetőségeket teremt Cyulay Zoltán Költenek a dankasirályé!: a Fehér-tón A Csongrád megyei természetvédelmi bizottság még korábban részletes javaslatot dolgozott ki a fehér-tói rezervátum rekonstrukciójára, értékeinek megóvására. Az első eredmény már megszületett: végleges formájában újjátelepítették az országos hírű madárszálló szigetét. Idejében fogtak hozzá és jókor végeztek a munkákkal, mert az idén a szokottnál b ábban érkeztek meg a „lakók”: mintegy háromezer pár dankasirály költ már fészkein. Több madárfaj él még itt: haiászcsérek, récék és hazánkban ritkaságnak számító, fokozott védelemre szoruló szerecsensirályok. Még az idén elkészül — a szigethez viszonylag közel — a hat méter magasra tervezett kilátótorony. Erről majd távcsöveken szemlélhetik a kirándulók a vadvízország lakóinak mozgalmas, látványos életét. így válik valóban közkinccsé. idegenforgalmi nevezetességgé a természetvédelmi terület Élet a Bükk tetején /. Az „Óriások asztalánál...” A PallavicíniA vadregényes Bükk — ahogy .an a hegységet nevezni szokták — az Északi-Középhegység legidősebb tagja, a Mátra és a Zempléni- hegység közt helyezkedik eL Tömegét tekintve az ország legmagasabb hegyvidéke. A nyugati részén emelkedő Istái lós-kő (959 méter) és a Bálvány (956 méter) magasságban alig marad el a Mátrához tartozó Kékestől (1015 méter). A Bükk területe körülbelül 2500 négyzetkilométer, az ország földjének 2,6 százaléka. Nyugaton a Tárná völgye, délen az Alföld, keleten a Sajó medencéje határolja, északon pedig beleolvad a G ömöri -medencébe. Az Ös-Bükk 700—800 millió évvel ezelőtt keletkezett. Később a tektonikus erők feldarabolták, lesüllyedt és elöntötte a tenger. Ezekből az időkből valók a hegy legidősebb kőzetei: a mészkő- féleségek, palák, homokkő- vak és dolomitok. A kréta időszakban a belső erők kiemelték s,z Ös-Bükköt és a táj szárazföldi életszakaszában már a külső erők tevékenysége dominált. Körülbelül egymillió éve újabb tektonikai mozgások emelték tovább az alapegységet, de közben árkos besüllyedések is történitek. Ezek a fiatal ■kapu szerkezeti mozgások határozták meg a hegység mai formáját. A Bükk felépítését tekintve körkörös szerkezetű. Keletről nyugat felé folyamatosan növekvő, hármas lépcsőzetes felszíniorma figyelhető meg rajta. Középső részén emelkedik a Bükk- femnsík (600—959 méter magasságig), amit Magas-Bükk- niek is neveznek. Körülötte helyezakdnek el az alacsonyabb. 400—600 méteres mészkőrögök és a hanmedko- ri dombsági fáj 200—250 méter tengerszint feletti magasságban. Határterületein (110 —.120 méter magasan) már jellegzetesen alföldi kép uralkodik. Azok, akik Szilvásvárad felől közelítik meg a Bükk tetejét, felérve a pántlikaként tekergőző műút legmagasabb pontjára, a Kakucsó- hegyre, néhány száz méter megtétele után. sziklába vájt kapun haladnak keresztül. Nevét a környék egykori nagyhatalmú földesuráról, őrgróf PaUaviciní Alfonzról kapta, aki 18 olasz hadifogollyal törette ki a sziklában 1918. július 22-én. Emlékét kőtáblába vésett írás őrzi a fal oldalán. A Pallavicmi- kapu a fennsík kapuja is egyben. A fennsíkot népiesei) Sf „Óriások asztalának”, 3 körülötte emelkedő híres „bükki köveket” — Bélkő, ör-kő; Pes-kő, Sima-kő, Tar-kő Három-kő, Látó-kő és örmény-kő — pedig az „óriások székelnek” nevezik. A babérlevél alakú MagasBükk hazánk legmagasabb mészkőfennsíkja. Hosszé nyugat-keleti irányban 18— 20, szélessége 6—7 kilométer területe 120 négyzetkilomé- teró. Magassága keletről nyugatra folytonosan emelkedik és az Ietáilós-kőoejR éri el a maximumát. A fennsík éghajlata eltér a hegység alacsonyabb részeinek éghajlatától. A központi mészkőrögök területén az átlagb őmréséklet 7—7,5 fok, Bánkútól) már csak I fok. A nyár lényegesen hűvösebb itt, mint a peremvidékem, a tél viszont alig hidegebb. Ezt a magasabb régiók bőségesebb téli napsütésével magyarázhatjuk. Egészségügyi szempontból jelentős a téli napsütés gazdag ultraibolya-sugárzása. A fennsík virága :a köri EGRI BRODY Du.- fél 4 órakor Nyílhegy és aranyöv Színes, szovjet kalandíilm Du. 6 órakor Solaris I—II. rész Színes szovjet film GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4. háromnegyed 6 órakor Jelszó: A puszták angyala Este 8 órakor Kabaré GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Oázis HATVANT VÖRÖS CSILLAG Illatos út a semmibe HATVANI KOSSUTH A pap felesége HEVES Csínom Palkó FÜZESABONY Az utolsó mozielőadás LŐRINCI Valerie PETERVASARA A kaktusz virága + öRVosr? Egerben: 19 órától kedden reggel 7 óráig, a Bajc*y-Zsi- linszky utcai rendelőben. Telefon: 11-19. Rendelés gyermekek részére is. G vön gy ösön: 19 óráfó’ ked*d reggel 7 óráig, a Jókai Utca 41. sz. alatti rendelőben. Telefon: 11-727. Hit* d essen fi LILLI FKOMÉT*: Tanuljuk meg érteni a nőt! Manapság nehéz olyasmit mondani, amit eddig még nem mondtak volna él, Vagy amit a nők ne tudnának önmagukról. Ezért csupán arra szeretném emlékeztetni a férfiakat, akik kinyitják a mai újságot, hogy milyen nagyszerű, fennkölt teremtmény a nő. Amikor elejt egy poharat, ami ezer darabra törik, est szerencsés előjelnek véli. Ám, ha ugyanez a férjével történik, rögtön kiderül, hogy az ura kétbalkezes balfácán, akire semmit sem lehet rábízni. A nő gyakran panaszkodik: „Nincs - egy rongyom se!...’’ Kivétel csak az angol királynő, aki a devalváció nehéz éveiben hazafias indítékokból megértő és önfeláldozó, magatartást tanúsítva, jelentős mértékben csökkentette \ * Észt írónő. A ..x».. .erjeszti a £ politikai vicceket'’ című regénye * magyarul m m a ruhatárára fordított kiadásait. Az angol lapok közlése szerint ennék következtében kétszer kellett felvennie egyugyanazon ruhát! A férfiak nem tudják értékelni az ilyetén erőfeszítéseket és tagadják az adott probléma fontosságát. Ez a következő példával igazolható: — Volli — mondta a feleség a férjének —, az utóbbi időben sokkal rosszabbul öltözködsz. mint amikor összeházasodtunk. — Lehetetlen — vetette ellen csodálkozva a férj, — Talán elfelejtetted, aranyom, hogy az esküvőnk napján is ez az öltöny volt rajtam? A következőkben néhány ma is élő megállapítást szeretnék felidézni, amit a férfiak eszeltek ki a nőkről. A jó feleség olyan, mint a drágakő — nagyon ritkán található. A nők sohasem azért vitatkoznak, hogy feltárják az igazságot, hanem azért, hogy az övék legyen a győzelem. A női szem a sötétben is lát — főleg olyasmit, ami nem tartozik rá. " Sok nő alacsony fizetésű munkakörben dolgozik, amit a. férfiak engednek át nekik nagylelkűségből, hogy a feleség is segíthessen eltartani a csalódat» ... A vitorlás szél nélkül, a férfi nő nélkül semmire se jut. (Az utóbbi megállapítás szerintem különösen nagyszerű!) Feltétlenül érdemes figyelmet fordítani a csodálatos női logikára is! Egy fiatalasszony közölte a férjével, hogy új kalapot szándékszik venni. — Már megint!? — ámuldozott a férj. — Hiszen egészen csinos kalapod van! (Érdekes, hogy minden férfi ezt mondja!) Egy nappal később a nő elmesélte, hogy kalapvásárlás közben súlyos válaszút elé került: — Volt egy isteni fehér, meg egy cuki kék. Fogalmam se volt, melyiket szeressem. — Mégis, melyiket választottad? — kérdezte a férj. — Végül is a fehéret — ■mondta a feleség. — Meg a kéket! Egy szociológus a%t vizsgálta, milyen okok késztetik vásárlásra a nőket. Megállapította, hogy a nő azért vásárol: 1. mert más nők is vásárolnak; 2. hogy más nőkben irigységet ébresszen. Emlékeztetőül azt is meg kell jegyezni, hogy a nők az emberiség erősebbik felének határozott egyéniségei. Hiába kérkednek a férfiaki Sámsonnal, aki egy mozdy.-* lattal széttépte az oroszlánt, < puszta kézzel megölt har-t mine embert és egy szamár-j állkapoccsal ezer harcost te-\ rített le. Hiszen Delila min- 5 den különösebb erőfeszítési nélkül elbánt ezzel a kisstí-i lü huligánnal! Határozott egyéniségre jel-\ lemző vonásai ellenére azon-' ban a nő szerfölött érzékeny < teremtmény — különösen, ha J a koráról van szó. Megesett, hogy amikor egy < asszony új személyi’’ igazol-', ványt kapott és megkérdez-1 ték tőle, hány éves, azt vá-\ laszólta: — Amikor férjhez mentem, < a férjem negyvenéves volt,} én pedig kétszer fiatalabb: Az uram most hatvan. \ — Maga tehát most har-i mine? $ — Ügy néz ki — mondtál megkönnyebbülten a nő. Kaarel Írd, a neves észt 1 rendező azt állítja, hogy az í észtországi Saaremaa-sziget \ férfilakosai a legudvariasab-í bak a világon, mivel azt tart- 5 ják, hogy a nők csak haláluk ( után két héttel kezdenek őre- 5 gedrú... Kedves férfiolvasóim, ta-i nulmányozzák hát a nőt! E«s ha a jegyzeteimet hiányos- S vak találják, nyugodtan te- 5 gyek hozzá a maguk tapasz-; talatait. Gondolom, önöknek: is van bőven! Fordította: Zahemszky László A fennsík az ország la* csapadékosabb területe. Báa- kúton például az évi csapadék meghaladja a 8J0 millimétert. Ennek ellenére 4 központi Bükklátó forrásokban nagyon szegény, mert a csapadék többsége a víznyelőkön keresztül leszivárog a mészkőben, s több száz méterrel alacsonyabban bővizű kansztforrások alakján ban kerül a felszínre. A fennsík talaja morasás szerkezetű, vastagsága mindösz- sae 10—20 centiméter, hamar kiszárad. Ez negatívan befolyásolja a növényzetet Az uralkodó fafajta a bükk. foltokban megtalálhatók az idetelepített fenyvesek, néhol cser-,- kőris-, juhar-, sál-, nvírféleségek. Haszon- növény a fennsíkon nem terem. Belátható; a fennsíkon az életkorú menyek jóval mostohábbak, mint a hegység alsóbb részein. Kik és hogyan élnék a Bükk tetején! A továbbiakban erről szól riportsorozatunk Szöveg: ■■ Kolaj László Fotó: Sólymos László Mpnűirnn A rnt áprtiií &* mm
