Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-08 / 81. szám

Vasárnap esti külpolitikai kommentárunk: A brüsszeli felhívás A BELGA FŐVÁROST néhány esztendeje nem­csak a Belga Királyság, hanem — lévén a Közös Piac adminisztratív központja, a szerveret főhadiszállásának városa —, egy kicsit Nyugat^Európa, sőt a NATO szék­helyeként is emlegetik. Brüsszel azonban most olyan felhívás színhelye, amely nem kontinensünk megosz­tottságára emlékeztet, hanem éppen aura, ami közös érdeke a moszkvai munkásnak és a belga kereskedő­nek, a francia parasztnak és a bonni buszsofőrnek. Itt, Brüsszelben fejeződött be az európai biztonság­ért és együttműködésért küzdő nemzetközi bizottság tanácskozása, amely huszonhat tekintélyes nemzeti testület és tizenhárom nemzetközi szervezet sokmilliós tagsága nevében felhívást tett közzé az európai álla­mok kormányaihoz, parlamentjeihez, politikai tömö­rüléseihez, pártjaihoz, szaikszervezeteihez és társadalmi egyesüléseihez. A felhívás lényege: meg kell gyorsítani az európai biztonsági konferencia jelenlegi, második szakaszát és olyan körülményeket kell. teremteni, amelyek lehetővé teszik a harmadik, legmagasabb szinten összehívott szakasz mielőbbi összehívását EMLÉKEZETES, mennyi minden előzte meg a biz. tonsági konferencia munkájának megkezdését. A szo­cialista országoknak és a világ haladó erőinek szívós < küzdelmet kellett folytatniok az enyhülés ellenségeivel, akik a maguk számára nem ok nélkül látták veszé­lyesnek egy ilyen konferencia létrejöttét. Fontos világpolitikai fejlemények egész sora kel­lett ahhoz, hogy a nyugati fővárosban egyszerűen ne lehessen nemet mondani az egyetemes biztonságot szolgáló értekezletre. Ennek előkészítő tanácskozására, majd első szakaszára Helsinkiben került sor. A máso­dik, a jelenlegi szakasz színhelye Genf, a „konferenci­ák városa”. Itt már meglehetősen konkrét javaslatok­ról esett és esik szó. ami kétségkívül több időt igényel, mint az általános alapvetés témája. Senkit nem lepett meg, hogy problémák, nehézségek is akadnak. De a munkát mégis meg kell gyorsítani, mert eredményeire éppúgy szüksége van Európának, mint magára a kon­ferencia létére volt, amelynek puszta ténye is hozzá­járult a feszültség enyhítéséhez. A BRÜSSZELI bizottságban magyar delegáció is részt vett. Jó érzés tudni, hogy 3 mi hangunk immár elmaradhatatla nul ott van minden konstruktív, nemes oélú kezdeményezésben; hogy a budapesti felhívástól eljutottunk a brüsszeli felhívásig. CsÚC*^'"*1 ^cic a francia fővárosban Nixon amerikai elnök fő mondanivalója azokon a megbeszéléseken, amelyeket szombaton délután tartott Leone olasz köztársasági el­nökkel és Rumor miniszter­elnökkel, Harold Wilson brit kormányfővel, Willy Brandt nyugatnémet kancellárral, továbbá Poul Härtling dán miniszterelnökkel. Husák-lieszéd Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára szombaton Kas­sán részt vett a kelet-szlo­vákiai vasmű új acélöntödé­jének ünnepélyes felavatá­sán. Az objektum nagy je­lentőségű az egész csehszlo­vák népgazdaság szempont­jából, mivel üzembe helye zésével a fémkohászati kom­binát évi termelése az eddi­gi két és fél millió tonnáról fokozatosan négymillióra emelkedik. Az ünnepségen Gustáv Husák beszédet mondott. Kairói vélemények a Szadat - Husszo'n találkozóról és Kadhafiról Nyikolaj PodgornU, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Flnökségének elnöke Párizsban megbeszélést folytatott Ri­chard Nixon amerik ’ elnökkel. , (Népűjság-telefoto — AP—MTI—KS) Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke vasárnap Párizsban megbe­szélést folytatott Richard Nixon amerikai elnökkel. Eszmecseréjükön főleg a szovjet—amerikai kapcsola­tokat érintő kérdésekről, va­lamint a nemzetközi helyzet néhány problémájáról volt szó. Nixon és Podgornij vasár­napi megbeszélése két óra hosszat tartott. Nyikolaj Podgornij vasár­nap Párizsban találkozott és megbeszélést folytatott Ta­naka Kakuei japán minisz­terelnökkel is. A megbeszélés során a szovjet—japán kapcsolatok különböző vonatkozásait érintették. „Nyugat-Európa építse ki egységét, de ezzel párhuza­mosan szilárdítsa meg az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatait is” —• ez volt Szíriái— izraeli harcok DAMASZKUSZ, TEL AVIV Vasárnap délután újult erővel folytatódtak a tüzér­ségi és páncélos erők közötti harcok a szíriai—izraeli front több pontján —- közölte egy damaszkuszi ka törni szóvivő. A szóvivő közölte azt is, hogy az izraeli légierő va­Trieszt Jugoszlávia, dolgozói or­szágszerte felháborodva uta­sítják tússzá az olasz kor­mány 1974. március Jl-i jegyzékét. A jegyzékben ki­fejezésre jut Olaszország Jugoszláviával szemben tá­masztott területi követelése, amely szerint a jugoszláv Koper és Buja olasz terü­letet képez. A közeli 300 ezer lakosú Trieszt jelentős iparváros, közlekedési csomópont. Ausztria „tengeri" kapuja, fontos kóolajkikötö. 1966-ban S,2, 1962-ben 42.1 millió ton­na kőolajat továbbítottak innen Ausztria és az NSZK kőolaj finomítói felé. A vá­ros és környéke a rómaiak idejében fontos kolónia. a középkorban túlnyomórészt független, de Velencével szemben' kevésbé érvénye­sült. 1382—1918. között Ausztriához tartozott. A vá­ros és a kikötő fejlődése az Osztrák—Magyar Monarchia iparosításával, valamint a Szuezi-csatorna megnyitásá­val vett új lendületet. 1913- ban a kikötőforgalom 6,1 millió tonnát ért el. Tri­eszt volt az osztrák keres­kedelmi flotta legfontosabb kikötője, kedvező földrajzi fekvése következtében. Kü­lönböző hajógyárak, fémfel­dolgozó és textilüzemek te­lepültek ide. Az Osztrák—Magyar Mo­narchia összeomlása óta vi­ta folyt Trieszt és környé kének hovatartozásáról. Olaszország és Jugoszlávia között. A U világháborút le­záró 1947. február 10-én Mimiim r tóU áprüis 8.. hétfő megkötött párizsi békeszer­ződés rendezte a trieszti problémát is. A jugoszláv Néphadsereg által felszaba­dított Isztrla-félsZiyet a hoz­zátartozó összes szigettel, Ju­goszlávia részévé vált. Trieszt városát és környé­két (715 fc»i5 terület, 380 000 lakos) a békeszerződés saját önálló törvényhozó testület­tel, kormánnyal és kor­mányzóval rendelkező „sza­bad állammá’’ nyilvánította, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsénak felügyelete alá tartozott. A területet egyidejűleg két zónára Osztották: Az A-zóna (Trieszt városa a kikötővel, 223 km- terület, 305 0000 la­kos) angol—amerikai, a B- zóna (Trieszt környéke és az Isztriái partvidék 492 km!, 75 0000 lakos) jugoszlá v ka tonai .gazgatás alá került. Az A-zóna igazgatását az angolok és az amerikaiak l&CZ-bgn er- ddalúan Olasz­országra r zt&k át. Az 1954. okt er 10-én Nagy- Britannia, az Egyesült Álla mok, Jugoszlávia és Olasz­ország által aláírt memo­randum a területi1 eg kissé csökkentett A-zóna olasz, a B-zóna jugoszláv polgári közigazgatás alá kerülését rögzítette. « TERRA — sárnap reggel mindössze 15 perces különbséggel kétszer is bombázta a Hermon-hegy- segen levő szíriai állásokat. „Fegyveres erőink válaszol­tak az ellenség támadására, tüzérségi és páncélos, csata bontakozott ki, több helyütt automata fegyverek ropog­tak. A harcok a közlemény kiadásának pillanatában még tartottak” — közölte a szóvivő, A harcok folytató­dását Tel Avivban is meg­erősítették. Kairóban egyértelműen si­keresnek minősítik Sza­dat egyiptomi elnök és Husz- szein jordániai király há­romnapos alexandriai tár­gyalásaik A találkozó fő eredményét abban látják, hogy Jordánia a Palesztinái nép egyedüli törvényes kép­viselőjeként ismeri el a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezetet és hozzájárul ahhoz, hogy a palesztinai népet ön­álló küldöttség képviselje a genfi béketárgyalásokon. Az A1 Ahram értesülése szerint rövidesen intézkedéseket tesz- - nek a jordániai hatóságok és a palesztinai ellenállási moz­galom viszonyának norma­lizálására. Ez nem ígérkezik könnyű feladatnak, hiszen a hasemita királyság 1970-ben és 1971-ben katonai erővel számolta fel az ellenállás jor­dániai bázisait, majd Husz- szein a palesztinai tartományt magában foglaló egyesült ki­rályság tervével próbálta ki­húzni a talajt a felszabadí­tási mozgalom alól. Az egyiptomi ■ fővárosban élénk visszhangot, keltett az., a bejelentés, hegy a líbiajö parancsnoki tanács felmen­tette Kadhafi elnököt a po­litikai és államigazgatási kö­telezettségek álól. Az A1 Ah ­ram kommentárja szerint ez az intézkedés nem jelenti azt, hogy Kadhafi végleg át­adta a hatalmat Dzsallud ládjába miniszterelnöknek. Lehetsé­ges, hogy csupán taktikai lé­pésről van szó, és hogy Kad hafi később ismét átveszi eredeti hatáskörét. Az A1 Ahram — némileg ellent­mondásos módon — azt írja, hogy Egyiptom nem kíván beavatkozni Líbia belügyei- be, de jogában áll feltenni a kérdést: nem érkezett-e el az ideje, hogy felülvizsgálják és kijavítsák, a líbiai forra­dalom hibáit? Az A1 Akhbar úgy véli, hogy nem lehet új hatalmi rendszerről beszélni, mind­össze a parancsnoki tanács átszervezéséről, a hatáskörök újrafelosztásáról van szó. Továbbra is a forradalmi pá­rán csnoki tanács a legfelső államhatalmi szerv, és én­nek élén Kadhafi elnök áll. A kairói lap meg nem ne­vezett forrásokra hivatkozva azt írja. hogy az átszerve­zést a parancsnoki tanács ál­tal megtestesített tömegnyo- más váltotta ki. Ezzel a nyo­mással állítólag azt kívánták elérni, hogy a forradalmi cé­lodnak megfelelően módosít­sák a vezetés stílusát, mód­szeréit;- •~1 '• A kairói kommentárok olyan irányú változtatásra számítanak, amelyek eredmé­nyeként Líbia kiléphet jelen­legi elszigeteltségéből ésvisz- szatérhet az arab népek csa­„A munka itt legmagasabb, mindenek fölött ’ Á csehszlovák mezőgazdaság Száztíz éve Marienbadban (ma: Marienske Lazne) Idő­zött koszorús költőnk, Vajda János. Csehországi élményeit naplóban összegezte. Ebben olvasom egy helyütt az otta­ni nép szorgalmáról: „A do­log, illetve a munka itt leg­magasabb, mindenek fölött, szendétekként lebegő eszme. Dolgozni ... múlhatatlanul szükségesnek tartják, minta lélegzetvételt, s mélyen meg vannak győződve, miképp ők nem annyira azért születtek, hogy éljenek, hanem azért, hogy dolgozzanak .. A szorgalom meghozta gyümölcsét: az egykori Csehországot méltán nevezték a „Monarchia mű­helyének”, Csehszlovákia pe­dig több mint fél évszázada iparáról híres. Ezek nem üres szavak. 1805-ben már 18 ezer orsós pamutfonoda műkö­dött odaát, s 1831-ben acélt adott az első kokszüzemű kemence Vitkovicében. 19 lo­ben Csehország lakosságának 34 százaléka az iparban ta­lált kenyeret, s több mint 60 százaléka városokban lakott. De félre a múlttal. Aki ma vonattal érkezik Csehszlová­kéba, annak feltűnik, hogy 1 szemközti vágányon csak- íem percenként követ teher­vonat teh’ervonatot: érc- és lajszállítmánnyal, gépekkel, darukkal, autókkal megra­kott szerelvények húznak el. Város város után, gyár gyár után marad el a pálya men­tén. A nagyobbak felett még borús nappal is/ villózik a kohók fénye. A városok országa, amelynek a szocialista épí­tés kezdetétől a magasból kell tovább lépnie. E lépések mégis nagyok. A háborútól különösebben nem sújtott csehszlovák ipar, ha az 1948- as színvonalat 100-nak vesz- szük, 1970-re elérte a 665-ös, az építőipar a 718-as indexet. Az egy főre eső acél-, ce­ment és textil term elés a szo­cialista országok között itt a legmagasabb. A mezőgazdaság adatai nem Ilyen kedvezőek. Mind­két országrész — Csehország és Szlovákia — túlnyomó- részt mostoha éghajlat alatt fekszik. Az évi középhőmér­séklet két-három fokkal alacsonyabb a mienknél, s Dél-Szlovák! át leszámítva, a föld minősége sehol nem éri el a zsíros békési szántókét. Az ország 12,7 millió hektá­ros területéből alig ötmillió a szántó. A hétmillió dolgozó közül 1,1 millió tevékenyke­dik a mezőgazdaságban. Erős a gépesítés és a műtrágyá­zás. Az eredmény? Az egy hektárra jutó évenkénti ter­més, 1966—1970 átlagában: búzából 29 mázsa, rozsból 21,9 mázsa, szemes kukoricá­ból 35,3 mázsa, burgonyától 151,1 mázsa, tisztított cukor­répától 865 máae*. A vonat azonban nemcsak városok és az utolsó négyzet- méterig megművelt földek mellett robog, hanem végte­len erdőkben is. Csaknem annyi az erdő, mint a szán­tó. Még megkapóbb szá­munkra. hogy az erdők csak­nem háromnegyed része tű­levelű, fenyves. Évente há­rom és fél millió vadat ejte­nek el bennük, köztük med­vét, hiúit, farkast, vadmacs­kát. S ha már ennyi száínot említettünk, hadd álljon Itt még egy, amely meglepő: Csehszlovákiában nem keve­sebb, mint nyolcezer ló, halastó csillog az erdők, dombok, hegyek között. Víz­felületük 52 ezer hektár. Északi szomszédunk szerint horgászparadicsom. Évente 20—25 ezer mázsa halat hor­gásznak ki. A komlót — a világhírű cseh sör alapanyagát, kilenc ezer hektáron termesztik. Ami meglepő, hogy szőlőt ennél sokkal nagyobb terű létén találunk: 34 ezer hek­táron: ebből 24 ezer hektár Szlovákiában van. A tízezer hektár cseh szőlőföld aromás, de bizony savanyú bort ad. Még Prága határában, sőt, onnan északnyugatra, a Moldva és az Elba összefo­lyásánál levő, ősi királyi székhelyen, Mellükben is ta­lálunk szőlőt. Ide IV. Károly, telepített szőlőültetvényt, melynek borát exportálják is Fison András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom