Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-07 / 80. szám

VILÁG PaCLETARJAI, EGYESÜLJETEK! Ti Ilii Is*- m AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 80. szám ÁRA: 80 FILLER 1974. április 7., vasárnap Walter Schee! az NSZK kü ügy minisztere hazánkba látogat Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására Walter Scheel, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja és külügyminisztere vasárnap hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezik. Walter Scheel,, a Német Szövetségi Köztársaság al­kancellárja és szövetségi kül­ügyminisztere, 1919. július 8- án született Solingeriben. Ál­talános iskoláit es a reálgim­náziumot szülővárosában vé­gezte, majd banktisztviselői tanulmányokat folytatott. 1943—53 között az iparban te­vékenykedett. 1953-ban önál­ló gazdasági tanácsadó, 1 Ulti­tól tagja á Szabad Demokrata Pár tnak, amelyben különböző vezető funkciókat töltött be. 1950-től tartományi gyűlési képviselő, 196ß-töl a Szabad Demokrata Párt elnöke. 1953- tól szövetségi parlamenti kép­viselő. 1958-ban tagja az Eu­ropa Parlamentnek, ahol a li­berális frakció elnökhelyette­se, a fejlődő országokkal va­ló együttműködéssel foglalko­zó bizottság elnöke. 1961. november 14-től 1966. október 28-ig szövetségi gaz­dasági együttműködési mi­niszter. 1969. október 22-től szövetségi külügyminiszter és a szövetségi kancellár he­lyettese. 1972. december 15- én megerősítették ebben a minőségében. Magyar párt­éi kormányküldöttség utazik Csehszlovákiába Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága nak és a Csehszlovák Szocia­lista ^Köztársaság kormányának meghívására a közeli napokban Kádár Jánosnak, a Ma­gyar ’’Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hivatalos, baráti látogatásra Csehszlovákiába utazik a Magyar Népköztársaság párt- és kormány- küldöttsége. Losonezi Pál képviselte hazánkat Gyászünnepség a Nőire Dame-ban Dobsa János, az MTI tudó­sítója jelenti: Több mint 80 allamiő vett részt szombaton délelőtt a párizsi Notre-Dame székes- egyházban az elhunyt Pompi­dou elnök emlékének szen­telt gyászszertartáson, me­lyen Marty bíboros párizsi érsek, a francia püspöki kar elnöke celebrálta a gyasz- miset. Hazánk képviseletében Lo­soncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Mód Péter nagykövet kíséretében lépett a székes- egyház hajójába és az állam­fők részére fenntartott első sorban Nixon elnök mellei! foglalt helyet. (Az elhelyezés sorrendjét a francia proto­koll asszerint állapította meg, hogy az egyes állam- es kor­mányfők mióta töltik be ezt a tisztségüket) az első sorban foglalt helyet Nyikolaj Pod- gornij, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöke, Baudoin belga király, Julian­na holland királynő és több államfő is. Erzsébet angol királynőt férje, Fülöp herceg képviselte, s az angol kül­döttség soraiban ott volt Wilson miniszterelnök, Heath volt miniszterelnök és Thor­pe, a liberális párt vezére. Készt vett a gyászszertar­táson Kurt Waldheim, as ENSZ főtitkára, Willi Stoph, az NDK Államtanácsának el­nöke, Leone olasz köztársa­sági elnök, Heinemann, az NSZK elnöke, akit elkísért Brandt kancellár és .Scheel külügyminiszter, valamint Tanaka japán kormányfő is. A Párizsba érkezett kül­földi államfők és kormány­fők között politikai eszme­cserékre is sor került, egy­részt a francia miniszterel­nöki palotában és a külügy­minisztériumban rendezendő fogadásokon, másrészt két­oldalú találkozókon. Nixon párizsi tárgyalásai Nixon amerikai elnök, aki elhalasztotta szombatra ter­vezett hazautazását, kora dé­Fejlődnek, a magyar­Magyarország és a Német Szövetségi Köztársaság vi­szonyát az utóbbi években a kétoldalú kapcsolatok bőví­tésére irányuló törekvés jel­lemzi. Ezen az úton jelentős állomás Walter Scheel ma­gyarországi látogatása, aki­nek személyében először üd­vözölhetünk nyugatnémet külügyminisztert hazánkban. A nemzetközi és különösen az európai helyzet kedvező alakulása ugyancsak nagy­ban hozzájárult a két ország államközi viszonyának rende­zéséhez, a magyar—NSZK kapcsolatok alapjainak meg­teremtéséhez. ami elsősorban a magasszintű kölcsönös lá­togatásokban és gazdasági együttműködésünk dinami­kus fejlődésében jutott kife­jezésre. Egyebek között dr. Bíró József külkereskedelmi miniszternek az. NSZK-ban tett kétszeri hivatalos útja, nyugatnemet részről pedig ugyancsak hasonló szintű lá­togatások jelezték az együtt­működésre irányuló kölcsö­nös készséget. Politikai, gaz­dasági, kulturális téren egy­aránt széles körű érintkezés alakult ki, és ennek a folya­matnak adott újabb határo­zott ösztönzést a diplomáciai kapcsolatok felvétele 1973. decemberében. A Német Szövetségi Köz­társaság — Európában betöl­tött szerepe es növekvő nem­zetközi súlya, valamint a ke­reskedelmi, műszaki-gazda­sági együttműködési és koo- perá-iós kao-sola’aiokban el­foglalt fontos pozíciója kö­vetkeztében — igen jelentős tőkés partnerünk. A tőkés országokkal folytatott keres­kedelmi forgalmunkban, ffí sokrétűbbé válnak ..::.........r NS ZK az első helyen áll: ez a forgalom a múlt evben el­érte az 1,9 milliárd márkát- S bár számunkra a múlt esz­tendő is jelentős negatív egyenleggel zárult, ugyan- ükkor fontos pozitívum, hogy az NSZK-ba irányuló kivite­lünk növekedési üteme meg­haladja az importét. A hosz- szabbtávú együttműködés szempontjából természetesen nem közömbös számunkra, hogy az országaink közötti forgalom kiegyensúlyozott le­gyen. Ennek érdekében jelen­tős erőfeszítéseket 1 teszünk. Szélesedtek fejlődtek koope­rációs kapcsolataink is. A múlt évben például több mint 150 kooperációs megállapo- dásunk'‘Volt az NSZK külön­böző vállalataival s több mint 200 megállapodásról folytatunk tárgyalásokat. Ezek jelentőségét még inkább aláhúzza, hogy általában a műszaki színvonal növelé­sét elősegítő kooperációkról van szó. Egyébként az or­szágaink közötti gazdasági kapcsolatok yz 1970. októbe­rében aláírt hosszúlejárati' megállapodás szabályozza. A kulturális kapcsolatok kölcsönös sokirányú fejlesz­tésére irányuló törekvést jóvl példázza, hogy az országos ösztöndíj tanács, a Kultúra lis Kapcsolatok intézete: i Magyar Tudományos Akadé­mia állam’. óz.i kultiuplis egyezmény nélkül is széle» körű együttműködést létfe-;- tett NSZK-beli kulturális, tudományos intézményekkel. Évente töDbszáz szakembe­rünk vesz részt az NSZK- ban különféle szakmai ren­dezvényeken meghívottkáp t, vagy előadóként, nxás> szak­embereink pedig — ösztön­díjas vagy egyéb alapon — a hazai intézmények által meghatározott témákat ta­nulmányoznak az NSZK-ban. Kétoldalú kapcsolataink bővítése a különféle szerve­zetek együttmunkálkodasa- ban is kifejezésre jut. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa és az NSZK szakszer­vezeti szövetsége, valamint a magyar és a nyugatnémet szakmai szakszervezetek kö­zött sokoldalú és magasszin- tü kapcsolatok jöttek létre az elmúlt évek során. H. O. Vetter, az NSZK szakszerve­zeti szövetségének elnöke 1971-ben tett látogatás^ Ma­gyarországon, amit a Gáspár Sándor vezette SZOT delegá­ció a rákövetkező évben vi­szonozott. Az NSZK-beli rádió- és tv-társaságokkal is mind élénkebbé válik az együtt­működésünk, ami elsősorban műsorcserékben — javarészt zenei téren — jut kifejezés­re. de több szakmai jellegű kapcsolat-felvételre is sor került. A Magyar Hadio és Televízió például többször nyújtott segítséget az NSZK- beli tv-társaságok forgató­csoportjainak magyarországi munkájához. A két ország közötti .turis­taforgalom is növekedett az elmúlt években Néhány jel­lemző adat., az 1970. évi 190 090 rel szemben 1972-ben 316 000 nyugatnémet állam­polgár látogatott hazánkba, ugyanebben az időben az NSZK-ba irányuló magyar turistaforgalom 35 000-ről, • 48 000-re gyarapodott (MTj) I Hután felkereste az Elysée palotában Alain Boh er ideig­lenes francia köztársasági el­nököt. Délutánra kitűzött programja szerint az ame­rikai elnök az Egyesült Álla­mok párizsi nagykövetségén találkozott Leone olasz el­nökkel, Wilson brit, Brandt nyugatnémet és Härtling dán miniszterelnökkel. Ziegler az elnök sajtószóvivője bejelen­tette a találkozókon az Egye­sült Államok es Nyugat-Eu- rópa kapcsolatait, valamint világpolitikai kérdéseket be­széltek meg. Mara tűzték ki Nixon és Tanaka japan kormányfő ta­lálkozóját (FP, UPX) KISZ-íagok fogadalomtélele Gyöngyösi) Hálatűz Kékestetőn Ak A kegyelet koszorúi odoke.ttílnek az emlékoszlop tatapz tara az ország legmagasabb csúcsán, Kékestetőn. Tudósítónktól: Hazánk felszabadulasának 29. évfordulója tiszteletére, április 4-én, délután 350 fia­tal tett KlSZ-fogadalmat Gyöngyösön, a szovjet hősök emlékművénél. A fogadalomlétei alkalmá­ból nagygyűlésre került sor, amely egyben a forradalmi if­júsági napok megyei, záróün­nepsége volt. Á nagygyűlés elnökségében többek között helyet foglalt dr. Sípos István, a megyei pártbizottság titká­ra, Mudriczki János, az SZMT vezető titkára és Berényi Jó-* zsefi Gyöngyös város tanács­elnöke. A magyar es a szovjet him­nusz elhangzása után Köofné Deli Mária, a KISZ Heves megyei bizottságának tiLkáxa köszöntötte a fogadalomtétel­re felsorakozott fiatalokat, s a (nagygyűlés résztvevőit. Méltatta a magyar történe­lem három forradalmi tavasza — 1848., 1919 és 1945 — jelen­tőségét, emlékezve a szabad­ságért és függetlenségért folytatott harcaink hőseire. Ezután a 350 fiatal Patócs László — Gyöngyös város KISZ-bizottsagának titkára — előtt letette az esküt. Az új KISZ-tagok nevében Oláh. Péter külön is szólt az egybe­gyűltekhez, majd Pataki Pé­ter úttörő köszöntötte a KISZ-tagokat. A fiatalok ünnepi nagygyű­lésének előadója Skultéti Já­nos, az Egyesült Izzó gyön­gyösi gyáregységének igazga­tója, a megyei párt-vb tagja volt, aki beszédében az ifjú­ság szocialista országépítö szerepéről, s a további legfon­tosabb feladatokról szólott. Az ünnepi beszéd után a fiatalok megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét, majd a DlVSZ-induló hang­jaival a nagygyűlés véget ért. t A fogadalomtételen részt vett KISZ-tagok együttesen Ke- kestetóre mentek fel, ahol a szabadságunkért életüket ál-, dozó szovjet katonák tiszte­letére emelt emléke tlopná; hálatüzet gyújtotta) es ko~ szorúzási ünnepsége, tartot­tak . Este a Kertészeti Egyetem gyöngyösi főis>oiai karán if­júsági bált rendeztek. Ba.anyi Imre Az üm&oehics fogadalom (élei pillanata Gyöngyösön. , koto: Perl Márton) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom