Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-04 / 79. szám

Kik kapnak az idén lakást Egerben? A lakások 76 százalékát fizikát munkásoknak javasolták „Vajon rajta vagyok-e a listán.. .“ (Foto: Purikás Anikó) Á krónikás tanácstitkár Nagy a forgalom ezekben • napokban az egri városhá­za aulájában. Nem véletlen, • nem érdektelen a tolongás: a közszemlére kitett lista ugyanis azt tudatja az érdek, lódókkel, hogy a városi ta­nács vb igazgatási osztálya és a lakásügyi társadalmi bi­zottság kinek javasol állami és szövetkezeti lakást kiutal­ni 1974-ben a megyeszékhe­lyen. —- Mindenekelőtt azt sze­retnénk hangsúlyozni, —kap­tuk az információt Dobi An­taltól, az igazgatási osztály vezetőjétől —, hogy a névsor egyelőre csak javaslat, a vég­leges döntést a városi tanács végrehajtó bizottsága hozza majd meg. Az azonban min­denképpen biztató a listára felkerült családoknak, hogy • tapasztalatok azt bizonyít­ják: javaslataink 95—98 szá­zalékban eddig még mindig kiállták a közvélemény kri­tikáját és egyben elnyerték a végrehajtó bizottság egyet­értését is. — Hogyan és mi alapján válogattak? — A társadalmi bizottság tagjai, s az osztály munka­társai a múlt év novembere óta több mint félezer lakás­igénylót látogattak meg. A helyszínen felmértek a szo­ciális körülményeket, számba vették a gyermekeket, s a tények, a tapasztalatok összeg­zése után állítottuk össze a javasolt listát Első helyen vettük figyelembe a csalá­dokban levő gyermekek szá­mát, a lakásigénylők foglal­kozását • ugyancsak elsőbb­séget kaptak a fiatal háza­lok és természetesen nem feledkeztünk mag az időseb­bekről sem. — Hány nagycsaládos la­kásigény ló került fel a listára ? — Harminckettő. Ezeknél • családoknál a gyermekek száma három és hét között váltakozik. Különben, ha a végrehajtó bizottság is elfo­gadja javaslatunkat akkora felnőtteken kívül 130 gyerek költözik majd kényelmes, modern otthonba. Azt hi­szem, több mint érdekesség, hogy olyan név 1« felkerült « javasoltak közé, amelynek tulajdonosa nem is szerepelt « lakásigénylők között. Tár­Tizenegy órára beszéltük meg a találkozót, 6 néhány perccel előbb kinyílik irodá­jának ajtaja. Népes társaság távozik, láthatóan valamifé­le fontos értekezletről. Rö­viddel ezután pedig — pont­ban tizenegykor — barátsá­gosan fogad, szívélyesen üd­vözöl a vezérigazgató. Mint­ha régi ismerősök lennénk, s nem most látnánk egymást először. — Szeretem a rendet — mondja, amikor önkéntele­nül is az órámra nézek — úgy érzem, hogy másképp nem lehet élni. Azt vallom, hogy igenis, beoszthatja az ember az idejét, határok kö­zé szoríthatja a legfontosabb munkáiét Is. Ellene vagyok a végnélküli megbeszélések­nek, tanácskozásoknak, min­den fölösleges beszédnek, ami a perceket, órákat ra­bolja. S nincs ebben semmi különös. Részemről nagyon Is természetes. A Dunára, s budai várra néz a vezérigazgató hatodik emeleti hivatali szobája. Úgyszólván egyetlen dísze íz eadalmi aktíváink, a társadal­mi bizottság tagjai a hely­színi vizsgálódásaik során bukkantak rájuk, s kiderült, hogy négy gyermekük van, s meglehetősen rossz körülmé­nyek között élnek. — A 161 átadásra kerülő la­kásból mennyi lesz az álla­mi lakás? — 81 szövetkezeti, a többi állami. Van közötte egy-, másfél .valamint kettő és fél szobás is. — Hány munkáscsalád sze­repel a jelöltek listáján? — A lakások 76 százalé­kát — ez hat százalékkal magasabb az előírtnál — a munkások kapják. A 161 la­kásból 122-be munkáscsaládok költöznek. — S mire számíthatnak a fiatal házasok? — 79 lakást nekik javasolr tunk. — Közismert, hogy az úgy­nevezett állami lakásokért is fizetni kell. Körülbelül mek­kora összegre számíthatnák a leendő lakástulajdonosok? — Ez többek között függ a gyermekek számától, s a csa­lád jövedelmétől is. Minden­esetre nem jelentős összegről van szó. S jó, ha tudják az érintettek, hogy a részletfi­zetésre is van már leh etőség. — Említette, hogy a lista csak javaslat. Mégis, mond­jon néhány olyan családot. asztallal szemközti falitáb­la. Egy dombormű, üvegfú­vói. Amit a parádi Asztalos Joachim faragott fába. A vezérigazgató ugyanis — Heves megyéből, Párád, sasvárról indult. Az üveg­gyárból. Innen ágazott el érdekes, izgalmas szép pályá­ja, és ide is kanyarodik újra meg újra vissza. Mert Szo- kup Lajos, az Üvegipari Mű­vek vezetője, s ennélfogva a szülői, rokoni, baráti látoga­tásokon túl, hivatalból is gyakran megfordul a mátrai ipartelepen. Két tárgyalás között kér­dezem az életéről, munkájá­ról. — Régi „üveges” családban születtem — emlékezik —, a szakmát anyai ágon egé­szen a dédnagyapáig vezethe. tem vissza. Hatan voltunk testvérek, s hatunk közül öten folytattuk őseink mun­káját. Jómagam tizenkét éves koromban, behordóként kezd­tem, s abban a csapatban, amely egyben a családom volt: hiszen az apám testvé­rével és sógorával dolgoz­tam együtt. Hamar megszok­tam, megszerettem az üveg­fúvást. s ahogy mások mond­ták: elég jól is csináltam. A bérlő azonban valahogy nem akarta észrevenni. Társaim­mal együtt így szegődtem aztán el a jóval nagyobb ke­resettel biztató saj őszen tpé- teri gyárba, ahol egészen a katonaságomig maradtam. A háborúból — néiy napi gya­loglás után — éppen 1945. április 4-én keveredtem ha­za. .. Parádsasváron akkor már — idézi le’k-’sen a történel­mi sorsforduló idejét — ara­akik véglegesen bekerülnek majd a „kalapba”. — A Kohári és a Kertész utcai Kocsis, a Csákány ut­cai Danyi, az Iglódi utcai Mészáros, a Szovjet Hadse­reg úti Szántósi család min­den bizonnyal új otthonhoz jut — Mikorra várható a köl­tözködés? — Ez elsősorban már nem a tanácson, hanem az építő­iparon múlik. — Még csak néhány nap­ja, hogy kitették a listát, máris sokfajta véleménnyel találkoztunk a lakásigénylők között — A tét valóban nagy, hi­szen lakásról van szó. Sajnos azonban — s ezzel aligha mondok újat — az igények Egerben is meghaladják a lehetőségeket, mindenkinek nem jut egyszerre, s bizonyá­ra többen úgy érzik, hogy igazságtalanul döntöttünk. Ezzel kapcsolatban azt sze­retném javasolni, hogy véle­ményeiket ne az utcán cse­réljék ki, hanem fáradjanak be a tanács információé iro­dájába, ahol szívesen és őszintén válaszolnak a kér­désekre, a megjegyzésekre. A lehetőség biztosított, éljenek minél többen vele. korlatilag az üzemi bizott­ság, a helyi pártszervezet irányította a munkát. Április 8-án aztán ő is belépett a kommunisták közé, s a ké­sőbbiekben mind többet vál­lalt id. Venczel JózseféktőL A társai becsülték az igye­kezetét, s a legkülönfélébb tisztségekre szavazták bizal­mat neki. Megválasztották a községi nemzeti bizottság, majd a MADISZ-szervezet elnökévé, aztán pedig az üzemi bizottság tagjává. Szakszervezeti iskolára küld­ték Pestre, s a gyár képvise­letében később rendszeresen járta a fővárost. Szakmai tárgyalásai közül máig is él­ményként őrzi annak az em­lékét, amikor a Gyáriparo. 60k Országos Szövetségének titkárával először beszélt egyenrangú partnerként. 1948-ban, teljesen váratla­nul történt igazgatói kineve­zése. — A parádsasvári „igaz­gatói székben” eltöltött idő­re mindig szeretettel gondo­lok visza. Még akkor is, ha sajnos, éppen nekem jutott a gyár történetében minden bizo.inyal legkellemetlenebb bejelentés megtétele — mondja. — Tőlem kellett ugyanis a szaktársaimnak megtudniuk, hogy az üzemet gazdasági okokból leállítják, bezárják. Olyan volt a hír, hogy az emberek még esz­tendők múltán is fájlalják. Sokáig, úgyszólván még a legjobb barátaim is engem okoltak érte, jóllehet ebben az ügyben teljesen ártatlan és tehetetlen voltam... Sze­rencsére azonban a gyárat újra kinyitották, s az üzem soha nem látott fejlődésnek A gyóngyőstarjániak úgy emlegetik, hogy 6 a falu „lel­ke”. Szeretek és tisztelik, mert a község minden dolgá­ban szava van. A kulturális munkától a termelőszövetke­zeti problémákig, a jó gazdá­hoz méltóan, lelkesen foglal­kozik. Dr. Szabó Mihály ta­nácstitkárhoz nap mint nap szívesen bekopogtatnak az emberek, mert ügyes-bajos dolgaikban tanácsot ad és se­gítséget nyújt azok mielőbbi megoldásához. Sokrétű napi munkája, el­foglaltsága mellett mégis van egy különleges szenvedélye, aminek mindig szívesen hó­dol. Búvárkodik, régmúlt események, történetek, emlé­kek között keresgél. Immár közel másfél évtizede a fa­lu történetének szenvedélyes kutatója. Szürke fedeles dossziéban lapozunk. Géppel írt papírla­pok kerülnek elő. A gondo­san sorokba szőtt mondatok ma már homályba, feledésbe merült történeteket elevení­tenek feL A dosszié fedőlap­ján fekete tussal írt felirat olvasható: „Gyöngyöstarján község monográfiája”. — Délutánonként, munka­idő után, amikor befejezem a napi teendőket, gyakran előkerül ez a dosszié, mely­nek tartalmát fokozatosan bővítem gépelt sorokkal. Ti­zennégy esztendővel ezelőtt kerültem ide, Gyöngyöstar- jánba és álig egy félévnyi ittlét után megkezdtem a község történetének felkuta­tását Nagyon megkedveltem a falut, így kezdettől fogva izgatott az itt élő nép múlt­ja és jelene. Mindig is ér­dekelt a történelem és a szociológia. így dédelgetett vágyam a falu történeti mo­nográfiájának elkészítése. Dr. Szabó Mihály először a Heves megyei Levéltárba ment, ahol a régi megsárgult iratok között válogatva meg­találta a községre vonatkozó első írásos emléket — Gyöngyőstarjánről már a legrégibb keletű okiratok mint lakott helységről em­lékeznek meg. A honfoglalás előtti időkből emberi kéz nyoma látható a területén húzódó hatalmas kőgátak mentén, amelyek avar kori várszerkezet maradványai. Okleveles emlékeinkben 1275-ből olvasható a falune­ve. Az egri káptalan IV. László király parancsára megjárta Nagy- és Kistar­ján falvakat, amelyek Tar­fcndult Azóta szinte teljesen kicserélődött A valamikor sebezhető sebek pedig behe­gedtek, a harag elpárolgott, s úgy tapasztalom, hogy a régiek barátjukként fogad­nak, valahányszor csak ta­lálkozunk. .. Szokup Lajos mindennapi munkája mellett tanult, ké­pezte is magát. Amiért az­tán a felelős beosztások egész sorát kapta. Előbb a Könnyűipari Minisztérium üveg- és finomkerámiai fő­osztályának vezetője lett, ké­sőbb hasonló reszortban dol­gozott az Építőanyag! pari Minisztériumban, majd a Minisztertanács titkárságé, nak építőanyagipari refe­rense volt. Utána megbízták az üvegipari igazgatóság ve­zetésével, ezt követően pe­dig kinevezték miniszterhe­lyettessé. S ez utóbbi tisztsé­gében tizenöt évet töltött. — 1968. óta vagyok ismét teljesen „idehaza” — beszé­li derűsen —, hogy az Üveg­ipari Művek vezérigazgató­jaként dolgozom. Tizenkét gyárat, hárommilliárd forin­tos termelési értékű országos vállalatot irányítok a mun­katársaimmal együtt. Tizen­ötezer dolgozó sorsát iparko­dom a magam eszközeivel szebbé, gazdagabbá tenni. Rendkívül örülök, hogy nagy vállalkozásnak vagyok ismét a szemtanúja, részese: teljességgel megújul az ipar­ág, korszerűbb* válik a szak­ma A jövő év végéig, az 1953-ashor képest megdup­lázódik a termelésünk... Külön is jó érzés látnom Parádsasváx előbbre lépését; jáni Péter, Bedre és Sándor birtokai voltak. A monográfia lapjairól azt is megtudhatjuk hogy a tö­rök hódoltság alatt a köz­ség területén a régi fenn­maradt térképek szerint a török—magyar határvonalra esett. A törökök hamar meg is szállták Gyöngyöstarjánt és környékét A sziklákba vájt, ma is meglévő pincék­be települtek, amelyek vé­dőimül szolgáltak. Az érde­kes feljegyzések közé tar­tozik az is. amely a napóle­oni háborúk és Gyöngyös­tarján kapcsolatát említi. Pontosabban a sorokból megtudhatjuk, hogy a na­póleoni háborúk francia ha­difoglyainak egy csoportja kézi csákányokkal véste a falu egyik különlegességét, a 350 méter hosszú, román stílusú pincét. Az innen ki­került kövekből 1753-ban báró Haller Sámuel, Gyön­gyöstarján egykori birtokosa barokk stílben templomot építtettett, melynek freskó­in a világhírű Krakker Já­nos Lukács ecsetvonásai fe­dezhetők fel. A község ha­tára ma is régi magyar ne­veket őriz, melyeknek ere­dete még a honfoglalástól számítható. Ilyen a falut övező több mint hétszáz mé­ter magas Világoshegy, óri­ási szikláival Ezek felte­hetően egy régi vár alapfa­lai lehettek. Vagy a Sósiért, ahol Borhy György nagybir­tokos valamikori vadászkas­télya látható. A Lógikút, melynek érdekessége, hogy a múlt században egy lia- rangot emeltek ki belőle. Ezt fa tatárok alól menekülő falulakók süllyesztették a kútba. A harang még ma is megvan, műemlékként őrzi az utókor. A több mint hatvan gépelt oldalas monográfia azonban nemcsak a község régmúlt­jával foglalkozik. Lapjain megelevenednek Gyöngyös- tarján gazdaságtörténetének, politikai, társadalmi és kul­turális arculatának változá­sai is. 1786-tól napjainkig öesze­(Tudósitónktől): A tisztasági hónap nevet viselő április a füzesabonyi járásban az idén egyben az mindazokat a körülményeket, amelyek között a mostani dolgozók, egykori szaktár­saim mindennapi munkáju­kat végzik. Jólesik tapasztal­nom egyre újabb hazai és külföldi sikereket Személyes boldogulásukat anyagi gyara­podásukat — ami mind-mind közös erőfeszítéseink ered­ménye. Az egykori üvegfúvó pá­lyáját számtalan kitüntetés is csillogtatja. Négyszer kapta már meg a Munka Érdemrend arany fokozatát, tulajdonosa a KISZ arany­koszorús érmének, 6 elisme­rést őriz a munkásőrségnél eltöltött tízesztendős szolgá­latáért is. Megállásra azonban — bár már túl van az ötvene­dik évén — nem akar gon­dolni. Általában 10 órát dol­gozik naponta, s minden hé­ten egy-két napot valame­lyik üveggyárban tölt. Sokat tárgyal belföldön és külföl­dön egyaránt, feladata oly­kor egészen távoli országok­ba szólítja. S ha nem is szá­mottevő, mindenesetre je­lentős társadalmi elfoglalt­sága is, hiszen az MTESZ országos elnökségének tagja, a Szilikátipari Tudományos Egyesület elnöke. Amit más munkájához hasonlóan, szin­tén szívesen vállal. Szeretett szakmáján kívül különösebb szenvedélye — a természetjárás, a kirándu­lás. Megvallja, hogy az egész heti rohanás után boldogan keres családjával együtt egy kis kikapcsolódást a szabad­ban, olykor a Mátrában. Jól­esik számára a csend a nyu­galom, a „hosszabb” pihenés — amiből erőt gyűjthet to­vábbi munkájához. Gjóűí Gyula gyűjtöttem az anyakönyvi ki­vonatokat és vizsgáltam a falu népesedési helyzetét. 1788-ban 1193-an lakták a falut, ma a lakók száma megközelíti a háromezret. Ezen a tájon, mint a többi környéki településeken, úgy mint egykoron, ma is a aeő- lőtermelés adja a jő megél­hetési forrást. A falu kör­nyékének kedvező talaj-, ég­hajlati és domborzati adott­ságai kedvező gazdasági vi­szonyokkal párosultak. Az ország egyik legszorgalma­sabb néprétege él itt, ahol évtizedeken át apáról fiúra öröklődött a szőlőtermelés. Ennek ellenére a falu tudati szintje a felszabadulás előtt mégis alatta maradt az or­szágos átlagnak. Ennek okai­ra is utalok a monográfiá­ban, amely részben a falu zártsága, az egészségtelen vagyoni és birtokviszonyok miatt volt. 1960. január 12-én megalakult a Győzelem Termelőszövetkezet, amely valósággal átformálta a fa­lu gondolkodását A szövet­kezetben ma is a fő terme­lési ág a szőlőtermelés, csak azt a kornak megfelelő mo­dem gépekkel és agrotech­nikával valósítják meg. A község legújabb kori törté­netéhez tartozik az a nagy­arányú fejlődés, amelyet el­ért az elmúlt években. Oj iskola, modem kultúrház, or­vosi rendelő épült. A kicsi­nyeknek felújítottuk az óvo­dát Az újait jelzi a falu fő­terén épített üzletház, a köz­művesített házak, a csator­nákkal és vízvezetékkel ellá­tott utcák egész sora. Prob­lémák természetesen most is akadnak, de mégis sikerként könyvelhetjük el, hogy ma Gyöingyöstarjánban meg­vannak a feltételei a további gazdasági, politikai és kul­turális fejlődésnek. Dr. Szabó Mihály monog­ráfiáját hamarosan sajtó alá rendezi és remélhetőleg mi­hamarabb nyomtatásban is sokan elolvashatják majd az érdeklődők. Mentőst Károly egészségügyi ismeretterjesz­tés, felvilágosítás hónapja is lesz. A TIT járási szerveze­te, a járási hivatal egészség- ügyi és művelődésügyi osz­tályainak közös szervezésé­ben a járás községeiben 20 egészségügyi témájú ismeret- terjesztő előadás megrende­zésére kerül sor. A körzeti örvösök által tartandó előadások temati­kája igen változatos, és a környezetvédelemtől kezdve a családtervezésig az egész­ségügyi propagandamunka legkorszerűbb témáit öleli feL A nő védelem, a családterve­zés és a népesedéspolitika egészségügyi kérdéseivel Al- debrő, Besenyőtelek, Feldeb- rő, Kápolna és Egerfarmos községekben hangzanak el előadások. Kompolton és Tófaluban a növényvédő sze­rek egészségügyi ártalmait ismertetik az előadók. Egerfarmoson az idős em­berek egészséges életmódjá­ról, Feldebrőn a szív és ér­rendszer betegségeiről esik szó. A helyes táplálkozás, az egészséges életmód tudniva­lói Kálban és Mezőszemerén hangzanak el. Szihalom köz­ség változatos egészségügyi felvilágosító programjában többek között a környezetvé­delemről, az elsősegély- nyújtásról, a fertőző megbe­tegedésekről és a gyermekbe­tegségekről tartanak előadá­sokat Kálban Tisztaság fél egész­ség, Házasság és gyermek, valamint a Helyes fogípolás címmel hangzanak el előadá­sok. Császár István 1354. április Af csütörtök — koós — Karrier9 napjainkban Április: Az egészségügyi ismeretterjesztés hónapi© a füzesabonyi járásban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom