Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-26 / 96. szám

I

A ^vnai» bemutatója élűit

Látogatóban Kertész Ákosnál

Budapest. Belváros. Máso- di* emelet. Négyszer négy méteres birodalmát mintha egy kedves kamasz lakna. Széles szekrény, keskeny heverő, szék és kis asztal, ennyi a berendezés, amelyhez hangulatilag jól illeszkednek a falak díszei: fényképek, plakátok, papírtrombiták és az emlékek egyéb őrzői.

A látogatásra a Névnap egri bemutatója adott alkalmat.

— Kezdjük az elején: hogyan lett író?

— Nehezen. Tizenkét évig dolgoztam az IKARUS-nal, mint karosszéria-lakatos. Abban az időben a mesterségem mellett a műveszet is vonzott. Arról ábrándoztam, hogy színházi rendező, vagy operatőr leszek, de Izgatott a színészet és a képzőművészet is. Terveimnek azonban haI tárt szabott az idő és a lehetőség. Akkoriban már gyakorló családapa voltam, pénzt kellett keresnem, így bizony állandó időzavarral küszködtem. Ilyen körülmények között kezdtem el írni, annak ellenére, hogy szinte elképzelhetetlen életformának tűnt számomra ott ülni az asztalnál és róni a sorokat. De hát mégiscsak az írás volt a legegyszerűbb, már csak azért is, mert ahhoz nem, kellett egyéb, mint toll és papír.

— Ugorjuk most át a kezdő novellákat, az első kötetet. a Sikátor című regényt, és beszéljünk az igazi nagy sikerről, a Makráról. A regény megjelenése óta Kertész Ákost mint a munkástémák ismerőjét és íróját tartja számon a közvélemény.

— Az üzemben töltött évek. bár nem múltak el nyomtalanul, mégsem mondanám egyértelműen, hogy csakis munkástémával foglalkozom, Bár a Makra üzemi környezetben játszódik, mégis ügy érzem, hogy ebben a regényben nemcsak a munkásokról van szó. Izgalmas életforma-váltás tanúi vagyunk — erről akartam ti ni És érdekes emberekről. Ilyen Makra, a rendhagyó munkás, és Ilyen Vall, az értelmiségi is.

Engem mindig az érdekelt,, hogyan reagálnak az emberek a környezet, a valóság hatásaira. Élettapszíalatom szerint a munkások sokkal egyszerűbben reagálnak, mint az értelmiségiek, akik már a művészet és a filozófia közvetítésével Ismerik meg a világot, s így refle- .eióik nem olyan egyenesek. S itt rrieg kell mondanom, hogy egyre jobban Izgat az értelmiség világa, az a bonyolultabb tudatszféra,

amelyben magam is élek. A munkásévek élményeiből

ugyanis nem táplálkozhatom örökké. előbb, vagy utóbb megszületnek majd azok a müvek is, amelyek már mostani környezetemet tükrözik.

— A Makrát ugyan elismeréssel fogadta a kritika, de azért többen is felrótták, miszerint az író csak kérdéseket tesz fel, de nem mutat kivezető utat.

— Az tró feladata letapogatni a valóságot, s ráérezni arra, hogy mi van. A Makra, azt mutatja meg, hogyan nem lehet, vagy nem szabad élni. Véleményem szerint ezzel már válaszolok a bonyolultabb kérdésre is, vagyis arra: hogyan éljünk.

— Beszélgessünk a Névnapról.

— 1904-ben írtam egy novellát, Szabadság — ez volt a címe. Egy munkásasszonyról szólt, aki a férje tudta nélkül kivesz egy nap szabadságot, ami csak az övé. Fodrászhoz, varrónőhöz megy, boldognak érzi magát, és szinte kivirágzik. Tulajdonképpen egy idilli hangulatot fogalmaztam meg, amelyet aztán megtört a keserűség: az élet visszazökken a hétköznapi kerékvágásba. Mindössze ennyi volt a novella, amelyet évek múltával elővettem, tévé-filmet írtam belőle, de nem fogadták el. A József Attila Színház bíztatására aztán megírtam a színpadi változatot, most már Névnap címmel. A történet természetesen kibővült: nemcsak az asszony,

hanem a férje is kivesz egy nap szabadságot, mégpedig egymás tudta nélkül. Itt is kialakul az idilli hangulat, amit aztán a névnapot köszöntő vendégek tönkretesznek.

A József Attila Színház jó: előadást csinált ebből a ko* : médiából, mégis el kell mon- : dánom, hogy a miskolci és 1 az egri színház produkciója ; közelebb áll elképzelésem-' hez. A rendező Illés István' nem félt az iróniától, jól el-■ találta az előadás stílusát. Es attól sem félt, hogy az író ■ olykor beleszól a munkájá- ■ ba, nem zárja ki a próbák- : ról — mint oly sokan mások 1 teszik azt — sőt igényelte az ■ együttműködési.

— Befejezésül hadd kér- ; dezzem írói hitvallásáról.

— Ez az, amit nehéz megfogalmazni. A legfontosabb talán az Igazmondás igénye. Csak arról szabad írni, amit én tapasztaltam, amire én jöttem rá, ami nekem faj. És most jön a dilemma: hogyan ' tudom kiemelni a magánügyből azt, amit megértem es amit tapasztaltam, mégpedig úgy, hogy általánossá ; válva mindenki magánügye j legyen. Felemelni egy magánügyet a közügyek szintji- ■

Szenvedély

r

(Foto: Perl Márton)

re! — ez a legnehezebb és ez a nagy titok. És még valami: az úgynevezett közönség igényt csak egy szempontból szabad kiszolgálni: érthető legyen a mű.

Kertész Ákosról még tudni kell. hogy 1980-ban SZOT- díjat, 1972-ben pedig József Attila-díjat kapott. Egyébként a filmgyár dramaturgiáján dolgozik, filmet is ír. ★

A ma esti premier főszerepeit Csiszér András, Máthé Éva. Komáromy Éva, Somló Ferenc, Lenkey Edit, Kulcsár Imre és Máthé Eta játssza.

Márkusz László

21.45:

Színházi

Album

A rendszeresen jelentkező adásban ezúttal egy Magyar- országon kévéssé ismert író- páros — Szuhovo—Kobilin a Tarelkin halála c. drámájának kaposvári bemutatóját idézik a nézők ele a darab néhány részletével. Ezután érdekes riportnak lehetünk tanúi: Pogány Judit egy évtizede játszik a kaposvári Csiky Gergely Színházban; a tv-nézők vele ismerkedhetnek meg közelebbről. Eseményszámba megy az a riport is, amelyet a műsor munkatársai Komlós Jánossal, a Mikroszkóp Színpad igazgatójával készítenek, abból az alkalomból, hogy a színház új darab bemutatójára készül. Borisz Vaszil- jev: Iván hajója című drámáját próbálják; a szerzőt a Csendesek a hajnalok című darabja révén — azóta filmen is láthattuk. Az adás a próba egy részletét is sugározza. A színházi élet érdekes eseménye volt az eLmúlt hetekben az elsősorban kísérleteiről ismert 25. Színház új premierje: a MADÁCH című előadás, amelyet Gyur- kó László és Iglódi István, valamint Szigeti Károly nemzeti irodalmunk kiemelkedő alkotása nyomán állított színpadra. A darab Az ember tragédiája szövegét hűen tolmácsolja, de a ma összefüggéseinek, konfliktusainak megfelelő sorrendben, s ezáltal új, korszerű gondolatokat is ébreszt. (KS)

Május elsején indul az egri últörüvasút (?)

Erősödik a mozgalom: „Ki a természetbe!”, hiszen a fáradt városi ember tüdejének tiszta levegő, izmainak fjedig kellemes hegyi séta kell.

A megyeszékhely egy részén ismeretlen fogaiom a por, a korom és a bűz, s a természetbarátok is telülhetnek a kisvasúira, hogy rövid idő múlva az erdő kellős közepén élvezhessek a csendet, a zöldet, a pihenést.

Az utóbbi időben benépesült a kisvasút egri végállomásának környéke: új városrész született. — Észrevehető-e a vasút forgalmán, hogy közel 2000 ember lakik a környéken? — kérdeztük Kerek Kálmántól, az úttörővasút üzemvezetőjétől.

_ Igen, észrevehető. 1972b

en 11 ezer utast szállítottunk, míg 1973-ban már 13 ezret — hangzik a pontos válasz.

— Ezt a növekedést nem tartjuk soknak. Nagyobb propagandát kellene kifejteni, s akkor bizonyara többen járnának kirándulni a kisvasúton.

__ Vállalatunk az úttörővasút révén elsősorban az iskolákkal van kapcsolatban. A csapatok minden évben, pontos információkat, kapnak menetrendünkről. Azt hiszem, ezen a vonalon nemigen kell többet tennünk. A lakótelepieknek pedig az elmúlt évben minden lépcső- házba kifüggesztettük a tájékoztatót, de ezek sajnos két nap múlva eltűntek, őszintén szólva nem is lenne reális alapja a nagyobb propagandának, hiszen eddigi forgalmunkat is éppen hogy csak le tudtuk bonyolítani. Üj, erős mozdonyok

1

974, 4iuUi£ 3tt. péntek

— Muszáj neked öt képernyőn bámulnod — ugyanazt1?!

, s' {A Sterilből)

in.

A Portéllé della Ginestra-i ünnepség hagyománya, húsz évi szünet után éledt újjá: a hagyomány az első világháború előtti időkből ered, amikor egy parasztmegmozdulás Szicília egész társadalmát megrázta. A szervezkedés néhány vezetőjét és irányítóját, mint például a corleonei Bernardino Verro képviselőt, a Santo Stefano Quisjuina-beli Panepinto képviselőt és Bar- batót, a nyugat-szicíliai pa- rasztszövetságek vezetőjét, a mozgalom lelkét, a maffia é6 a nagybirtokosok bérgyilkosai megölték.

Éppen Barba to. a szakszer.

vezeti vezető kezdeményezte május elseje megünneplését Portella della Ginestránál. A három környező városka népe a munka ünnepén összegyűlt a rekettyével, galagonyával benőtt, derűs völgy- teknőben, a két kopasz lávahegy, a Cumeta- és a Pizzu- ta-hegy közt.

Barbato egy szikláról szokta ünnepi beszédeit tartani; ez a kő a völgy közepén emelkedett és róla nevezték el. Tehát itt gyűltek össze 1944-ben a parasztok. Gyanútlanul jöttek — a Portella della Ginestra egyébként Giuliano birodalmához tartozott.

Csakhogy ebben az időben á szeparatizmusnak nevezett új politikai mozgalom kapott lábra. Sokrétű, zavaros moz- i galom volt, némi idealizmus- «ül keverve a megtetézve

kártérítés- és területkövetelésekkel az elszenvedett serelmek és igazságtalanságok fejében. Azok közé tartozott, amelyek homályos, általánosságokba vesző kinyilatkoztatásokra támaszkodva indulnak és erősödnek meg, de aztán szétesnek, néha egészen el is tűnnek, mihelyt az általánosságokba vesző érzelmi síkról politikai-gazdasagi programokra térnek át. A szeparatizmus egyetlen alapja az a fennen hirdetett kívánság volt, hogy Szicília legyen független állam, szakadjon el az anyaországtól.

Ebben a sommás és felületes jelszóban ellentétes érdekek és érzelmek keveredtek: általában a szicíliaiak történelmi múltú elégedetlenségét Eeje/te ki, neheztelését arra az államra, amely szenvedésre ítélte, gyötrelmes háborúkba sodorta, megtagadta tőle a munkát, a kenyeret is sokszor, a szabadságot pedig mindig. Az elégedetlenségnek és a kollektív népharagnak ebbe a folyamába

A főúri nagybirtokok tulajdonosai jól tudták, hogy Olaszország az ellenállási harc után demokratikus, megújulásokra és reformokra kész ország lesz. Az első demokratikus kormányok már meg is hirdették az ag- rárreformot, és a kormányokban résztvevő maid minden párt felvett a programjába ilyen reformot.

Tehát a szicíliai birtokos

arisztokrácia számára a azéparailznnis azt a lehetőséget kínálta, hogy megmeneküljön az agi'árrel'orm bevezetésétől.

Kelet-Szicíliában. Messina és Catania tartományban viszont, ahol már modern burzsoázia nőtt föl, a szeparatizmus kidolgozottabb ideológiai köntösben jelent meg: egyrészt nyitva állt a föde- ralista politikát hirdető Risorgi men to-hagyományok’ felé, másrészt hajlandó volt tárgyalni az állammal egy sajátos alkotmányon alapuló tartományi önállóságról. A szeparatizmus katonai vezére Canepa egyetemi tanár v«U,

kellenének és könnyű nagy utasszállító kocsik.

— Csebokszári napról napra nő, s remélhetőleg más városrészekben is emelkedik majd a kirándulókéit r Milyen terveik vannak az uttörövasút fejlesztésére?

— Tövises-államáé a közeljövőben megszűnik. Üj helye a Kemping mellett lesz. tehát beljebb kerülünk a városba. Tavaly felmérték a vasút egész vonalát, s megtörtént a hidak izotópos vizsgálata is. így egy-két éven belül sor kerül majd a korszerűsítésre. Remélem hogy kicserélik az 1903-ban gyártott szerelvényeinket is. De addig is, míg terveink megvalósulnak, mindent megteszünk, hogy az utasok jól érezzék magúival.

— Hány járat indul naponta?

— Szezonban öt járat indul Almárba és öt jön visz- sza. Ebből három — a 8.30- as, a 10.20-as és a 14 órás — menetrend szerint közié kedik. míg két járatot a rendkívüli esetekre tartalékolunk. Ha például váratlanul vihar kerekedik, a szerelvény azonnal indul, hogy hazahozza a kirándulókat.

— Az idén mikor indul az út törővasút?

— Az elmúlt évben egy

áradás annyira megrongálta a hidunkat, hogy ha sürgős segítséget nem kapunk, lehetetlen elindítani a vona tot. Emelőgépek, dömperek, rakodómunkások kellenének. A Mélyépítő Vállalattól várjuk a gyors segítségei. Ha a néhány napos munkát sikerül idejében akkor — de csak akkor! — május elsején 8.30 órakor indulhat az első szerelvény.

— Reméljük, így is lesz!

Németi Zsuzsa

És Giuliano? Olvasgatta az újságokat, hallgatta a bűz ■ dító beszédeket és tanácsokat, s várta, hogy meggyőzzék, és elhatározhassa magát. Zsoldosvezér volt tulajdonképpen, aki zászlót vagy urat keresett magának, hogy az fölfogja és megvívássá vele háborúját.

‘Risorgimento —- ar. olasz nép nemzeti felszabadulásáért és országa egyesítéséért, a XIX. században folytatót! harcának irodalmi einevezé se.

Voltak rajta kfvü! 1« banditák. még Kelet-Szicíliában is, például az Avila vagy á Niscemi környékiek bandája és rnas rettegett csapatok, a szeparatista mozgalomnak azonban velük nem volt szerves kapcsolata. Giuliano sajátos, jelenség volt, a bandavezér sajátos egyénisége miatt. Salvatore Giuliano haramia volt ugyan, de érződött benne az intelligencia, volt benne valami vonzó: valami pontosan meg nem határozható dologra törekedett.

Canepa professzor meggyilkolása után — egy csend- őrsortüz oltotta ki életét a szeparatizmus katonai felelőse egy fiatal kalandor, egy ügyvéd lett. A mozgalom vezetői azonban Giulia- nóra gondoltak arru az esetre, ha Nyugat-Szicíliában gerillaharcra kerül a sor.

És a maffia? Fölösleges íe mondani talán, hogy a politikában mindig a legerősebb mellé áll. és mivel 1944—Ifiben a szeparatlsták látszottak a legerősebbnek, a maf fia melléjük állt.

A maffiának nincsenek eszményei, amelyek fölébe kerekedhetnének szabályzatának, fegyelmének, csels-'ö- vényei hálózatának: a nf maffiás egyéniség egye' vágya, hogy egyre tökéi seri jen a bűnözés tudomá nyában.

IFolvtaijuk)