Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-21 / 92. szám

s. Term ékcsokor, pa- ® • lackozott pálinkák­ból. 3. 4« IT* ^ ^ /rl rr V iragzo szóló­és bortermelés Visontán Pillanatkép a szesz­főzdéből. 3300 hek­toliter pálinka ké­szül Itt évente. A borkombinát —- közelről. A közös gazdaság szeszfőzdéje és pá­linkapalackozója. A község a Maira deli ol­dalán, a Sárhegytől keletre fekszik. Visonta névét a Gu- garin Hőerőmű révén ország­szerte ismerik. Közel esik a Thorez Külíejteses Bánya- üzieim is, amely az erőmű számára biztosít nyersanya­got. A két nagyszabású be­ruházásról, létesítményről az elmúlt evek során szinte na­ponta közölt híreket, tudósí­tásokat a rádió, a televízió, s cikkeztek a napilapok is. Azt már kevesebben tud­ják, hogy a község méltán lehet büszke történelmi múl­tú szőlő- es borkultúrájára is, amely az elmúlt évszáza­dok során megélhetési lehe­tőséget biztosítottak az itt lakók szamára. Bevált a Lens-;/cser rendszer A vulkanikus lankák ked­vező természeti adottságokat biztosítottak, biztosítanak. Az elődök hozzáértéséről, tö­rekvéseiről, szorgalmáról be­szélnek az egykori feljegyzé­sek. A község történetét összeg­ző mű így emlékezik meg erről: „A szőlők zöme vörös­bort adó fajta volt. Nagy ré­sze kék kadarka — török szőlőnek is nevezték. — Fe­hérbort adó fajtanak a Fe­hér Burgundit es a Juhfark szőlőt'termesztették. Ezen­kívül még mintegy hatvan fajtát telepítettek... A sző­lőt helyenként lugas módjá­ra, a fákra futtatták... igen sok .volt a présház, illetve a borház... Szüretkor a- szőlőt itt dolgozták fel es csak té­len hordták be a faluba a bort,.., amelyet később ■ ■ ■ ■ 2. 3. Ausztriába, ÍN émetországba és Galíciába szállítottak.'’ Ezekre az apáról-fiúra öröklődő hagyományokra alapozott a tizennégy éve ala­kult közös gazdaság vezető­sége és tagsága, értékéivé a szőlőművelésben rejlő nagy lehetőségeket, kihasználva a kedvező adottságokat. Ügy látták, hogy a ma­gas művelésű Lens-Moser rendszere a jövő. A fokoza­tos áttérést már 1962-ben megkezdték, de csak 1967- től folytatták gyorsabb ütem­ben. Jól számítottak, hiszen évről évié javultak az eredmények. Két holdon továbbra is foglalkoznak kísérleti telepí­téssel, termesztéssel, elsősor­ban az új fájták előnyös tu­lajdonságait vizsgálva. Bsrkombinát és szeszfőzde A szőlő feldolgozására és a bor tárolására, Gyöngyös határában, a 3. számú főköz­lekedési út közelében 1969- ben tízmillió forintos költ­séggel korszerű feldolgozó és egy tízezer hektoliteres pin­ce építéséhez kezdtek. Az új létesítményeket 1971-ben át is adták rendeltetésüknek. A szőlőfeldolgozó automatákat hazai cégek, a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár és a jászberényi Mezőgép Vállalat készítetté: a géprendszer egy tízórás műszakban négyszáz mazsa szőlő feldolgozására képes. A borkombinátot modern szeszfőzde egészíti ki, ahol évente mintegy 3000 hekto- • liter pálinkát főznek a réz­üstökben. A sokak által di­csért termékeket — a vásár­ló partnerek meg egy alka­lommal sem jelentkeztek minőségi reklamációval —: az ízes törköly, vegyes, ba­rack, őszibarack, körte, cse­resznye és seprő pálinkákat öt különböző méretű üveg­fajtába palackozva rendsze­resen szállítják — többek között — a Borsod-Abaúj- Zemplen megyei FŰSZERT Vállalatnak, valamint jó né­hány általános, fogyasztási es értékesítő szövetkezetnek. A közös gazdaság méltán jóhirű borait Békéscsabán, Budapesten, Nagykőrösön, Lajosmizsén és Lőrinciben is árusítják. Egyre ?obb termésátlagok A tsz tagsága és vezetősé­ge nem a termőterület növe­lésére, hanem az átlaghoza­mok fokozására törekedett, gondoskodva a nagyobb ada- gú műtrágyázásról, a vegy­szeres gyomirtásról, egyszó­val a korszerű talajerő-után­pótlásról­Négy évvel ezelőtt holdan­ként csak negyven mázsát produkált a szóló. Tavaly el­érték a 45 mázsát, s úgy szá­mítanak, azt tervezik, hogy' két év múlva már 60 mázsás hozammal büszkélkedjenek. Hasonló sikerek születtek a kalászos növények vona­lán is. Az elmúlt évben bú­zából 19,1, őszi árpából 22,1, tavaszi árpából 15,8 mázsás átlaghozamot értek el. Ez jóval több annál, amit a ko­rábbi gazdasági evek produ­káltak. Gyakorlatilag teljes­sé vált a gépesítés. Pillanat­nyilag az a cél, hogy korsze­rűbbekkel cseréljék fel a légi masinákat. Egy tízórás munkanap 160 forint Az ésszerű gazdálkodás, a korszerű agrotechnikai eljá­rások alkalmazása, a munka­termelékenység fokozása nemcsak a közös gazdasag vagyonát gyarapította, ha­nem a tagság jövedelmét is. Különösképp jól zárták az 1973-as évet: az egy tagra jutó jövedelem 36 700 forint volt, egy tízórás munkanap értéke pedig 159,90 forint. Az sen? lényegtelen, hogy a megelőző ' két év átlagához képest a halmozatlan terme­lési eredmény 36 százalékkal növekedett. A vezetőség arra is törek- sz'k, hogy a tagság szakkép­zettségét, általános művelt­ségét állandóan növelje. A téli tanfolyamon közel szá­zan vettek részt. Hatan jár­nak közép- és felsőfokú is­kolában. Évről évre javult a szociá­lis ellátottság is. A közel­múltban a BKV-tói két autó­buszt vett a termelőszövet­kezet. A nagyjavítás után - ezekkel oldják meg majd a tagság munkába szállítását. Bizonyara sokan őrölnek annak is, 1974-ben egy régi kívánság valósul meg: a gazdaság vezetősége gondos­kodik a tagság üdültetésé­ről: ez évben már 150-en pi­henhetnek két hetet Debre­cenben, a nagyerdei terme­lőszövetkezeti üdülőben. Ez a törődés is magyaráz­za azt, hogy a tagok munka­kedve töretlen, hiszen tud­jak, hogy a köz gyarapodá­sa egyúttal saját sorsuk ja­vulását is jelenti. (X) §:ö í:r ■■ ' • : 4* ■I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom