Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-20 / 91. szám

Ki\DK Termésrekord A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságban különö­sen k ed vezet' az idén az idő­járás a rizstermelőknek. A ío'dek bőségesen kaptak él­t-tő nedvességet a kiterjedt ~ esterséges öntözőrendszerek segítségével. Több síkföldi vi- d iken 80—90 mázsás hekta- !' kénti termésátlagot értek eg — például Eszak-Phenan tartomány Renhin járásában, a Korea nyugati partvidékén fekvő Unzsi síkságon és más gazdaságokban. Jó termést hozott az idén a kukorica is, amely a koreai földeken másodvetésként sze­repel és a rizs után takarí­tották be a földekről. A vá­ros környéki gazdaságokban megfelelő termést hozlak a zöldségfélék Is. A jó termés é annak gyors betakarítá­sa a kedvező időjáráson, a szövetkezeti parasztok szor­gos munkáján kívül, a mező- gazdasági termelés magasfo- kú gépesítésének is köszön­hető. Csehszlovákia Falusi tájak, halászok festője Olvasókönyvbe való törté­net: Cyril Chramosta, szegény erdőőr fia volt, a dél-cseh­országi Husinec faluban szü­letett. Kőművesnek szánták, de már gyermekkora óta leg­szívesebben rajzolt. A mű­vészethez vezető úton nagy akarattal és lemondással kel­lett sok akadályt leküzdenie, de végül is elérte célját: ha­zájának egyik legnagyobb festőjévé vált és külföldön is sikereket arat. Két évvel ezelőtt képeit és grafikáit Brüsszelben, a Ref­lets Galériában állította ki és a kritika főként a műveiből áradó — a legkorszerűbb ki­fejezőeszközökkel ábrázolt — örömöt é* optimizmust ér­tékelte. Honnan merít a művész, aki tavaly ünnepelte születé­sének 65. évfordulóját, a fia­talos lendületet és derűs vi­lágnézetet? „Szeretem szülőföldemet — Dél-Csehországot — és a munkámat. Nélküle nem tu­dom elképzelni az életemet.” — válaszolta rövideji és egy­szerűen. Del-Csehország tájai — ha­lastavai és sűrű erdői, a fa­lusi terek barokk homlokza­tai és vidám templomtornyai adják Cyril Chramosta alko­tásainak igazi karakteriszti- kumát. Magába zárta költői- ségét, színessegét, népének temperamentumát. Szereti az itt elő embert, aki — mint képein ábrázolja — kedvvel és nagy hozzáértéssel végzi munkáját, betakarítja a ter­mést, szárítja a szénát, legel­teti az állatokat, de őszintén tud vigadni és örülni az élet­nek búcsúk és álarcosbálok idején. Gyakran festi a halászokat és a kihalászás drámai je­leneteit Halászai kemény férfiak, mint ahogy ezt az ősrégi mesterség megkövete­li. Az elengedhetetlen segéd­eszköz a háló, számára egy­úttal képzőművészeti dí- szítőkellék, mellyel a jelene­teket csaknem az álom po­zíciójába emeli. A halászok osztaga nála titokzatos kato­nasággá és a hálók csipkék­ké változnak át melyeken keresztül mágikusan ragyog a nap az apadó halastó fel­színén. Grafikáin elővará­zsolja az őszi kihalászás iz­galmas szertartásának saját­ságos hangulatát, színes fol­tokban, képzőművészeti rö­vidséggel fejezi ki az egész történetet és mozgást. Hatá­sos képei arról tanúskodnak, hogy a művész részletesen ismeri a halászmesterséget és csodálattal viseltetik iránta, annak drámaisága és kői tői - sége miatt is. Cyril Chramosta egesz al­kotáséval gyermekkora tájá­nak, melyben felnőtt, a nép­nek, akit ért, hívének vallja magát. Néha látszatra köny- nyedén odavetett, azonban szerkezetileg biztosan meg­oldott olajfestményei, pasz­tellképei, rajzai és-színes li­tográfiái meggyőzően fejezik ká az érett művész életből merített élményeit és isme­reteit. Chramosta az öröm­teli munka lelkes hirdetője, alkotó szorgalma csodálatra­méltó. Semmiféle munikát nem becsül le, egyforma mű­vészi felelősséggel dolgozik az újságok számára készülő rajzon, ar újévi köszöntőn vagy a monumentális fest­SzovfetaniJ A tánc varázslója „Lezginka"' kaukázusi tánc és egy indiai tánc Mahmud Eszambajey elóadasaban. (Foto: B. Jelin — APN—KS) Háztűznézőben wyyy¥vyYywwYwyvyyywyyyyvyy^/>^ Lengyelország Á hosszú élet elixírje... menyen.-- Nemcsak Prágában rendez kiállításokat, hanem főleg vi­déken, így segít az egyszerű emberek képzőművészethez fűződő kapcsolatának kiala­kításában és formálásában. Cyril Chramosta modem realizmusa senki számára nem érthetetlen; alkotásában az egész emberiség szíve megtalálható. Idén lesz 50 éves Mahmud Eszambajev, a világhírű szovjet táncművész. „A tánc az öröm művé­szete” — mondja Eszamba­jev. Fellépései alkalmával a nézőtér zsúfolásig megtelik csodalóival. A kiváló táncos és kitűnő drámai színész művészeté­ben elsősorban koreográfiái leleményének gazdagsága, rendkívüli alakváltoztató ké­pessége és nagyszerű rögtön­zése a meglepő. Művészete — a tánc és az arcjáték össz­hangja. Minden száma sa­játos, érzelmi egységet képe­ző kompozíció. Mahmud Eszambajev re­pertoárjában a. Szovjetunió és más népek táncai szere­pelnek. Bármilyen — csen- csenc, spanyol, vagy indiai — táncot ad elő, mindegyik koreográfiái remekművét művészi-társadalmi motí­vumokkal tolta meg. A 23 tagú varsói „Derűs Ssz” együttes első ízben 1911. január 20-án lépett pódiumra. Azóta már több mint 200 alkatom­mal adtak műsort Lengyelor­szág minden részén, s a kö­zönség mindenütt lelkes taps­sal jutalmazta ókét. Dalok, táncok, szavalatok... A műkedvelő tevékenység monopólium t általában az ifjúságnak tulajdonítjuk. Az elektromos ritár és a fiata­lok zenéjének ritmusa már szinte a korszerűség jelképe lett Három év alatt a krakkói nyugdíjasok „Derűs ősz” együttese kategorikusan meg­cáfolta ezt az álláspontot. Be­bizonyították. hogy a művé­szeti kollektíva — amelyben a tagok átlagos életkora 65 év — gyönyörűen énekel és nagy sikerrel szerepel a 10 és 100 év közötti közönség előtt... Varsó, Nyugdíjasok Háza. A nézőtéren minden hely foglalt. A fény kialudt, a te­remben teljes a csend A színpadon hirtelen megjele­nik egy temperamentumos krakkói viragárusnő — s a nézőtéren dörgő taps hangzik Kuba fel. így van ez minden elő­adáson. A közönség élénken reagál minden táncra, min­den dalra, tapsviharral fo­gadja és kíséri az előadókat. A krakkói „Derűs ősz” együttes már több mint száz alkalommal lépett fel a Nyug­díjasok Házaiban. Nagyon szeretik ezeket az előadásokait, amelyek közelebb vezetik őket céljukhoz: meg akarják győzni a közvéleményt, s fő­képp az idősebbeket, a nyug­díjasokat, hogy ebben a kor­ban is lehet élni, csak akar­ni kell, s az idősek nemcsak aktívak, de hasznosak, mások számára szükségesek lehet­nek. Be akarják bizonyítani, hogy az élet nem ér véget a nyugdíjazás napjával. Az öntevékeny együttesben való részvétel tükröződik az együttes tagjainak magatar­tásán is. Hiszen ez az emberi gyengeség: a félénkség, a szé- gyenlősség, a szorongás le­győzését követeli. Ugyanak­kor egyéni megelégedettséget a tarsak sikere feletti öröm érzését nyújtja. Az együttes emlékkönyve, amelybe a nézők beírják vé­, Havanna LiLölője felé Már több mint 20 alka- .ommal kötöttek ki Kuba partjainál a fekete-tengeri hajózás speciális egységének vontatóhajói. Haj 'szerelő dokkokat, hatalmas kikötői úszódarukat, kotr óhajokat, vontatókat és más technikai rendeltetésű hajókat juttat­tak el a szigetországba. Gennagyij Leontyev, a cso­port parancsnoka, így me­sél: — Bármelyik útról köny­vet lehetett volna írni, ® mindegyik a bátorságról. _ a tudásról, a hozzáértésről szól­na, amelyet megsokszorozott a kötelességtudat. A fegbo- nvo'u’‘<!bb tengeri művelet a dokkok vontatása Egyébként kön.nyű út nincs is. Tavaly nyáron például a „Dalnye- vosztocsmi” rakodóhajót kel­lett Kubába vontatnunk. Ez nem a legnehezebb munka — d- a ..Dalnyevosztccsnij” az e.s pillanattól kezdve „csó- köt". '-v''d'*t”: sT‘imveforduTt a széllel, hol jobbra, hol bal­ra colt a vontatótól. Fede­zet-- ~“m volt senki, s fgv az „Atlanta” vontató kapi­tánya kénytelen volt matró­zokat átküldőéi, ho*y meg­változtassak a von la tökötéi rögzítésének helyét, vagy „beigazítsák” a hajót. Egyik nap áramot kellett átvezetni a „Dalnyevosztocsnij”-ra, s a matrózok a szakemberek vé­leménye szerint, ebben a munkában is „magas szakmai felkészültséget” tanúsítottak. Ugyanezen az útvonalon most az ogyesszai „Poszei- don” egy dokkot vontat Ku­bába. Iván Cseremnij, a „Gordij” kapitánya, éppen szabadsá­gát tölti Kubában. Tíz éve teljesít szolgálatot a kubai útvonalakon;' vezetett már szárazárut szállító hajót, az expedíciós flotta hajóit, von­tatott dokkokat és darukat. Legutóbb egy hidrográfiai hajót vontatott Havannába. A hajók .legénységének sok a munkája, de megbir­kóznak minden feladattal. Tapasztaltból már nagyon jól ismerik a Karib-tenger ki­kötőihez vezető utat. így a kubaiak, az eddigiekhez ha­sonlóan, ezután is késedelem nélkül, teljes épségben kap­jak meg a dokkokat, daru­kat «a mim böi'«nücz<£óket. Bulgária Filmek, nézők, filmszínházak... leményüket, a krakkói nyug­díjasok együttesének sikerei, ről tanúskodik világosan bi­zonyítja tevékenységük tár­sadalmi jelentőségét. A „Derűs ősz” együttes nem keresi a hangos reklá­mot. Iskolák, vállalatok, sza­natóriumok meghívását fo­gadják el, országszerte láto­gatják a Nyugdíjasok Házait. Műsorukban szerepelnek a lengyel költészet jelentős al­kotásai és a krakkói zenei folklór, — táncok, népdalok. A „Derűs ősz” bizonyítja, hogy a művészet a hosszú élet elixírje lehet. Jugos^ín ia Bulgária évek óta az elsők között áll a mozilátogatók „vi­lágranglistáján”. A televízió fejlődése ellenére, a lakos­ság továbbra is előszeretettel látogatja a filmszínházakat: a nézők száma 1973-ban 112 millió volt, azaz a 8,5 millió lakosú Bulgária minden egyes lakosa, éves átlagban, 13 fil­met néz meg. A bolgár filmgyártás vi­szont meglehetősen fiatal —- mindössze 25 éves. A „hete­dik művészet” csírái ugyan már hét évtizeddel ezelőtt megjelentek Bulgáriában — ezek azonban harminc évig csak „csírák” maradtak. 1945- ig az országban alig több mint tíz film készült, de a gi, sem erkölcsi támogatást nem kaptak. 1948-ban a fia­tal szocialista állam kezébe vette a filmgyártást is. 1950-ben mutatták be az el­ső, történelmi témájú bolgár játékfilmet, „Kálin, a sas” címmel. Az azóta eltelt idő­szakban kétszáznál több já­tékfilm. több ezer rövidülni és mintegy 200 rajzfilm ké­szült az országban. Az 50-es években Szófia közelében fel­építették az Országos Fiim- kö'zpontot, ahol hatalmas stú­diókban, a legmodernebb technika segítségével folynak a felvitelek. A legutóbbi években fellendült a televí­ziós filmek gyártása is. Elcaszüloi'ák a tavai, hogy újraélesszék Március... Kihalt a Pa- licsi-tó környéke. A szabad­kai lakosok ezreit szállító villamosok nem döcögnek többé a tó felé, a halászok más helyeken várnak a jó fogásra és a tó környékének madarai is elhagyták fészkei­ket. A csendet csak a hűvös szélben hajladozó nádas zú­gása és a gépek fáradt zaja töri meg; a Pali~si-t óból most hiányzik az, ami széppé, ér­dekessé, tóvá teszi — víz nél­kül maradt. Több tízmillió köbméter vizet vezettek át a szomszédos Ludssi-tóba és a Tiszába. Erre azért volt szük­ség, hogy ,.kien"e97trljék” a termesz« tét és a tavat... A tó ugyanis — felelőtlenség és gondatlanság miatt — nem volt képes töb­bé a turizmus és a szenny­vízlevezetés céljainak egyide­jű szolgálatára. Az utóbbi időben a szennyvíz ' került túlsúlyba! Jelenleg a Paliesi-tó kör­nyékén nagy erőfes ütése­ket tesznek a tó és környe­zete biológiai egyensúlyának visszaállítására. „Elpusztítottuk a tavat, hogy é'etre keltsük” — mon­dotta Szelesi Gyula, a bioló­giai tudományok magisztere. Nem volt még erre példa a világon: egy tóból kiszivaty- tyúzzák a vizet azÄrt, -hogy úíra feltö’tsék. Pedig ezt te­szik Szabadkán a Palicsi-tó­val. arra a következtetésre jutva, hogy csak ilyen módon lehet meinen Usav . _ A tó újraélesztésének ter­ve a következő: megszűrik a szennyvizet, eltávolítják a tófenéken felgyülemlett isza­pot, majd ismét vízzel töltik fel. A tófenék iszaprétegének vastagsága helyenként meg­haladja a 90 centimétert. A kutatások azt mutatják, hogy a tóban mintegy kétmillió köbméter iszap van, mely a vízmennyiség 80 százalékát tartalmazza. Ez az iszapréteg szintén a Palicsi- tó „gyilkosainak” sorába tar­tozik mivel a víz és az iszap mennyiségének aránya ked­vezőtlenül alakult és ez az egyensúly megbomlásához vezetett. A lerakódott iszap­tömegben megkezdődött ké­miai folyamatok nagy kárt okoznak a tó növény- és ál­latvilágában. Többek között teljesen elpusztultak a mo- szatok, közvetlenül előidézve a vízirovarok tömeges meg­jelenését ; megkezdődött a mérgező kénhidrogén kivá­lasztódása a tó ha'á'lomá- nyának pusztulását okozva. A fekete is-apban — amely igen nagy százalékban tartal­maz vasszulfidot — oxigén­hiány észlelhető, következés­képpen a Paliesi-tó újra­élesztése csakis a tómeder­ben felhalmozódott iszap megtisztí'ásával érhető el. Idegenforgalmi k /p nt A jövőben a Palicsi-tavat .légy övezetre tagoljak, A ter­vek szerint az első övezet a félig átszűri városi csatorna­vizet fogadja, mely aztán — a másodlagos szűrés után — a második és harmadik öve­zetbe kerül, ahol a mosza- tok és halak biológiai köze­géül szolgál majd. Ez a két övezet halászparadicsom lesz. A negyedik övezet a turis­ták és fürdőzők rendelkezé­sére áll majd, mivel itt a há­rom övezet átszűrt vizét for­rásvízzel keverik. Ha minden a tervek sze­rint „folyik” — akkor az év végére a Palicsi-tó újra meg­telik vízzel. Addig megtisztít­ják es előkészítik mind a négy övezetet, eltávolítják az iszaplerakódást (melyet a szakemberek rendkívül nagy gyógyhatásúnak tartanak). Maga a vízzel való feltolté,s 280 napig tart. Palira, ahogy a szakemberek mondják, soha többe nem szenved majd víz­hiányban. A halövezetekben annyi víz halmozódik fel, hogy a bácskai termőterü’e- tek öntözésére is lehetőség nyílik. Szabadka; ídezn-forgalmi szakemberek igen nagy re­ményeket fűznek a tó ..kli­nikai gyógyításához”, mivel Palics nagyszerű üdülőhely szórakozóhely mindazoknak akik Szabadkán keresztül utaznak Magyarországra, Ezek a számok magukért beszélnek, de természetesen a számoknak a művészet terü­letén nincs abszolút jelentő­ségük. Itt a minőségi muta­tóknak van meghatározó sze­repük.’ A bolgár filmművészek si­kereiről tanúskodik az a tény, hogy 1972-oen több mint 17 millióan nézték meg filmjei­ket, s eddig 32 bolgár film, 80 díjat és kitüntetést nyert el a nemzetközi filmfesztivá­lokon. A bolgár filmművé­szet több olyan alkotását, mint a „Csillagok”, a „Fiata­lok voltunk”, a „Bararíctol- vaj”, a „NaoCény és árnyék”, az „Oltárfal” — Európa, Ázsia és Latin-Amerika sok országában ismerik. A filmek., kel együtt nemzetközi hírre tettek szert olyan bolgár fi'm- színészek, mint Nevena Ko­kanova, Ivan Andonov, Gecrr- gi Georgiev, Ismertté váltak rendezőik: Rangel Vlcsanov. Vilo Radev, Metodi Andonov. A rajzfilmgyártasban Bul­gária vitathatatlanul elérte a világszínvonalat. Sőt, túlzás nélkül beszélhetünk már sa­ját, bolgár raizfilmiskoláról is. amelyet Tod or Dinov ala­pított. Ezt az iskolát a témák nagy változatossága, filozo­fikus mélység, humanista hangvétel, eredeti, plasztikus rajzok, nemzeti jellegű szí­nezés jellemzi. Mint már említettük a leg­utóbbi években nagy: éri ék­ben fellendült a Bo’^ár Te- ’evízió filmgvár'ása. Soecia- litása a filmsorozatok készíté­se, amelyek már a külföldi tv-nézg# előtt « ismertfe V I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom