Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-14 / 61. szám
Teikocsmák —- tefaondok Nemcsak a kereskedelem ügye Néhány héttel ezelőtt nem ■mertük volna megkockáztatni egyetlen presszóban sem, hogy tejet kérjünk, mert félő volt, hogy kinéznek a vendéglátás más célra rendeltetett helyiségéből. Mi tagadás, a szeszes italok társaságában nehezen fért meg a tej. Vagy legalábbis 'azt hittük, hogy nehezen... Változott a helyzet: a szaküzleteken kívül a vendéglőkben, a presszókban, a büfékben, sőt még az italboltokban is árusítanak tejet. Nagy dolog ez, mondhatnánk úgy is; frontáttörés. A kereskedelem megtette az első lépéseket. Ezek az első lépések persze nemcsak az eltelt néhány héthez kapcsolódnak. A fentebb említett frontáttörés előkészületeit már 1973. közepe táján megtette a kereskedelem. Ekkor tört ki az áremelést követő passzivitásból, s ettől kezdve szinte napról napra több tejet kínáltak az üzletek. Megyénk 90 iskolájában kapnak tejet a gyerekek, az üzletek többségébe naponta érkezik a friss tej, a városokban reggel és délután is szállít a tejipar. A jó ellátást különböző propagandaakciók is kísérték, hangoztatva, milyen fontos szerepe van a tejnek és a különböző tejtermékeknek az egészséges táplálkozásban. A kereskedelem sokrétű kínálata meghozta az eredményt A tejfogyasztás megyénkben jobb az országos átlagnál. 1973-ban például már elértük az előző évi fogyasztás 75.8 százalékát, míg országos szinten csak 86.7 százalékot mutatnak az ösa- szehasonlítő adatok. Világszínvonal félmillió hektáron Félmillió hektárnál valamivel nagyobb területen kezdték meg a munkát idén a mezőgazdasági termelés fejlesztésében egyre nagyobb szerepet játszó úgynevezett komplex termelési rendszerekben, amelyek 1974-ben nemcsak a vetésterületet bővítették, hanem — a MÉM jóváhagyásával —, számuk s az általuk művelt növény- termesztési ágazatok összetétele is gyarapodott. Az élelmiszer-gazdaság számára nélkülözhetetlen, de jelenleg még kis területen és alacsony átlagokkal termelt növény hozamának növelésére új rendszereket szerveztek a napraforgó-, burgonya-, rizs- és a szójatermesztők. E fontos terményeken kívül a szá- lastakarmány-termésátlagok fokozására — a szarvasmarhaprogram megvalósításával kapcsolatban —, a lucerna- termesztők és a gyepgazdálkodók is létrehozták az első, minden szempontból korszerűnek tekinthető nagyüzemi szervezeteket és a búzatermesztők is megállapították önálló rendszerüket. Ezekben a termelési rendszerekben — ugyanúgy, mint a már meglevőkben —, új típusú munkamegosztás jött létre. A termelést megvalósító üzemvitel -elvált a terme lés előfeltételeit megteremtő tervező, előkészítő és fejlesztő tevékenységtől. A terme lés előkészítését a legnagyobb tapasztalattal rendelkező gazdaság vállalta és vele szorosan együttműködő partnergazdaságok pedig megvalósítják a termelési elképzeléseket, mégpedig úgy, hogy a hozamok minden esetben meghaladják az or szágos átlagot, és igen sok esetben elérik a legfejlettebb mez^'T'j’^-'ö^o'al rendelkező országok jól működő gazda «Againak, átlagait. Ebben az évben tovább javul az ellátás, s így várhatóan emelkedik a fogyasztás is. Mint már szó esett róla, a vendéglátás is bekapcsolódott az akcióba. Február 15- től például a Panoráma Vendéglátó Vállalat 46 üzletében lehet tejet kapni, mégpedig kiskereskedelmi áron. íme néhány adat az első vasárnap forgalmáról: a felnémeti italboltban több mint 100 lir ter, a gyöngyösi Olymoiában 75 liter, míg a Rózsafa italboltban 82 liter tejet adtak eL A jó módszerek' közé tartozik a premizálás is. A kereskedelem és a vendéglátás literenként" 20 fillérrel jutalmazza dolgozóit, így biztatva őket a tej árusítására. Bár a fogyasztásban még messze elmaradunk a világ- színvonaltól, mégis elmondható, hogy nálunk is kezd kialakulni a tejkultusz. A termelési háttér örvendetesen alakul: tej van bőven és még több is várható. Előzetes számítások szerint a termelést ösztönző anyagi érdekeltség hatására ebben az évben mintegy 10 százalékkal növekszik a tej kínálata. Ehhez a kínálathoz kellene igazítani a fogyasztást is. Nemcsak egyszerűen gazdasági okokból, elsősorban azért, mert a tej valóban egyik legegészségesebb táplálékunk. És ha ez így van — márpedig így ! —- akkor alapvető változás szükséges. Nemcsak a forgalmazásban, hanem a szemléletben is. A tej és tejtermék forgalmazásának mennyisége már megközelíti az igényeket, de e forgalmazás módszerei, körülményei igen csak elavultak. Tulajdonképpen még a -meglévő kereslet kielégítésére sem alkalmasak ezek a formák, s így nem remélhetjük tőlük az újabb igények felkeltését sem. Nézzük például a tejboltokat, amelyekben sok ezren fordulnak meg, vásárlók, reggelizők, gyerekek és felnőttek vegyesen. Ezek a tej boltok semmit sem változtak az utóbbi évtizedekben. Az italboltok, presszók megszépültek, modernebbek lettek, de a tejboltok pontosan olyanok, mint régen voltak, úgy mérik a tejet, vagy a kakaót, mint fél évszázaddal ezelőtt. Ha a kereskedelem komolyan gondolja a tejfogyasztás szorgalmazását, akkor erre áldoznia kell: új tejboltokat kell nyitnia, olyanokat, amelyekben gombnyomásra, vagy egy karmozdulatra adagolják a tejet, vagy automaták szolgálják ki a vásárlókat, mégpedig nem kétszeri, sőt háromszori sorban állás után. Noha a kereskedelemnek címeztük az új, modern tejboltok kialakításának igényét, megemlítünk egy másik lehetőséget is. A címzettek ez esetben a tejipari vállalatok. Mert miért ne nyithatnának például a tejipari vállalatok megyénkben is mintaboltokat, ahol bemutathatnák egyre változatosabb termékeiket, s főleg ahol megmutathatnák, hogyan lehet korszerű eszközökkel kiszolgálni a fogyasztókat. Bár a vendéglátás is megtette a kezdő lépéseket, a java még hátra van. Lehet ugyan már tejet kapni, de egy-egy csoport reggeliztetése még problémát okoz, mert a presszók nincsenek felkészülve az ilyen vendégek fogadására. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az egy időben divatos turmixgépek teljesen eltűntek a vendéglátásból. Pedig ezek a kis gépek és a segítségükkel készített italok alkalmasak arra is, hogy új közönséget nyerjenek meg a tejfogyasztás számára. És természetesen a vendéglátás számára, is... Hadd vigyük tovább aa űj közönség bevonásának gondolatát. Ha a vendéglátás segíteni akarja a tejprogramot, akkor előbb-utóbb nyitnia kell egy tejvendéglőt, ahol a tej féleségek és -készítmények széles választékát kínálják a fogyasztóknak. Egy ilyen tejvendéglő bizonyára jó példát szolgáltatna az egész vendéglátás számára. Szavahihető szakácsok véleménye szerint ugyanis mintegy 30—40 féle tejes étel készíthető. Az étlapokon ezekből alig található egy vagy kettő. Eredményeket és gondokat jeleznek ezek a sorok, de felvázolják egyben az igényeket is. Ezek kielégítéséhez túd- • juk pénz is kell, mégis lényegesebbnek tartjuk azt, hogy olyan szemlélet alakuljon ki, amely csakugyan fontosnak tartja a tejfogyasztás emelkedését. És nemcsak a statisztika miatt. Hanem azért, mert a tej valóban egészséges. És mert a tej még mindig az olcsó táplálékok közé tartozik... Márkusz László Apcon is jobban odafigyelnek a munkára Újra nyereséges a Qualitál jö hírek szállingóznak egy idő óta Apc-, ról — s ez annál is inkább örvendetes, mert az utóbbi években bizony egy kicsit elszoktunk az ilyesmitől. Olvasóink előtt sem új, hogy korábban a nagy beruházás — amelynek során valósággal kicserélték a gyárat —, a szerelés, az addig ismeretlen szakma megkedveltetése, megismertetése és megszerettetése okozott gondot, nem kevés problémát. Aztán pedig a termékösszetétel megváltozása jelentett további feladatokat. Míg utóbb a kedvezőtlen piaci hatások következtében került meglehetősen nehéz helyzetbe a vállalat, amelytől egyébként oly sokat vártak a megyében, az iparágban, s amivé] oly komolyan számolt az egész népgazdaság is. Rendkívül jól érzékelteti a kellemetlen helyzetet néhány kiragadott példa is. A legnagyobb hazai megrendelő közel felére csökkentette igényét s évekig állt a raktárban a külföldieknek készített termék, amit végül is csak tavaly küldhették az országhatáron túli partnernek. Nyereségről, részesedésfizetésről szó sem lehetett Szinte a csodával határos, hogy az emberek általában mégis a helyükön maradtak, nem csábították őket különösebben a másutt kínálkozó nagyobb lehetőségek, a biztosabb és jövedelmezőbb munka nem szippantotta ei valamennyi ükét A ragaszkodás, ,a kitartás, szerencsére egészséges igyekezettel is társult. Mind komolyabban vették a piackutatást — belföldön és külföldön egyaránt —, s amikor láttak, hogy törekvéseik eredménnyel járnak, még jobban odafigyeltek a mindennapi munkára. A törzsgárdára alapozva mind magasabb követelmények kielégítésére vállalkoztak Apcon. Megemelték a munkaverseny mércéit s az annyit emlegetett szervezés általánosságban is kezdett természetes gyakorlattá válni. Mint a napokban folytatott beszélgetésünk alkalmával Veres István igazgató és Pataki Ferenc pórtbiaott- sági titkár részleteiben is idézte a „stratégiát”: megvalósították például a „kikészítés” zárt rendszerét, egyetlen, közös munkafolyamattá tették az öntödei és a különféle fémtisztítási feladatokat. S ezzel már korántsem mindegy, hogy egy- egy öntvény milyen állapotban kerül további megmunkálásra. Az előbbieknél sokkal nagyobb az érdekeltség a jó minőségben, ami végső soron nyilvánvalóan az egész " - •-< , - ' ■ kollektíva számára kamatozik. A vegyeskohászati üzemben — a tömbösítőben — külön csoportot szerveztek az adagelőkészítésre, amivel az eddiginél sikeresebben egyeztethetik már a technológiai előírásokat és a gazdasági követelményeket. A munkát, az optimális programozás megteremtésével tovább segítette az önálló szervezési csoport: így ma már itt ,is, ott is világosan látják, hogy mit, meddig érdemes gyártani. Jobban lehet taktikázni. S ahogyan emlegetik: csupán ez utóbbiak 10 millió forintot hoztak a Qualitál Könnyűfémipari Vállalat „konyhájára”! A MÓDSZER — különösen, amióta egy szocialista szerződés alapján a csepeli számítóközpont tovább tökéletesítette — annyira bevált, hogy ez év második felétől kiterjesztik az öntvénygyártásra is. A közös tenni akarás során kétségtelenül javult a kapcsolat a gazdasági és a politikai vezetők között. A osúcsvezetőség helyett tavaly alakult pártbizottság a korábbinál jobb gazdájává vált területének. Felsőbb és alsóbb szinten egyaránt rendszeresekké váltak a „négyszög-megbeszélések”, a vállalat egész területén következetesebb lett az elvi irányítás és a számonkérés. Röviden: a számítások szinte rendre „bejöttek”. A Vállalat — létszámemelés nélkül — teljesítette tavaly, mintegy 600 millió forintos termelési programját, amiből 115 helyett már 145 milliós értékű volt az export. S még ez utóbbi javára legyen mondva: először történt, hogy az utolsó külföldi szállítmány is december 20 előtt elhagyhatta a gyárat! A HAZAI MEGRENDELÉSEK, kooperációs igények, valamint az exportfeladatok teljesítése, túlteljesítése végső soron megemelte a tervezett nyereséget is, ami így már elérte a 36 millió forintot. Módot ad — három szűk esztendő után az első — osztásra is. Igaz, hogy a nyereségrészesedésként számításba jöhető 8—9 nap bérösszeg nem túlság^-un nagy, de kinél-kinél jól jön. Ha pedig hozzátesszük a tavalyi, átlagosan 13 százalékos bérfejlesztéshez, az év közben, illetve az idei tavasszal kifizetett vagy kifizetésre kerülő több százezer forintos jutalomösszegnez — amiből sok dolgozónak jutott és jut — igazán m.n nehéz megállapítani, hogy: érdemes volt kitartani, küzdeni. S érdemes újabb feladatokra vállalkozni Apcon és a budapesti gyáregységben egyaránt. A hangulattal, a bizakodással egyébként — mint hallottuk, tapasztaltuk —• nincs is különösebb baj. A sikeres év után teljes „erőbedobással” iparkodnak az újabb, az idei eredményekért. A termelés viszonylag mérsékeltebb növelése ugyan a cél, de a struktúrájában már jelentősebb változtatásra törekszenek. Az öntvénygyártás nagyobb részarányát akarják, miután az érdeklődés is fokozódik a termékek iránt — a hazai járműprogramban való részvétel, illetve a szélesedő exportpiac egyre növekvő követelményeket állít a vállalat elé —, másrészt pedig a gyártókapacitás még koránt sincs úgy kihasználva, mint lehetne. Emellett természetesen az öntvények minőségét, a szerelésre kész termékek mennyiségét is szeretnék emelni, amelyekkel kapcsolatban egyébként külön intézkedési terv készült ebben az évben. Végül, de nem utolsósorban pedig, az önté- szeti tömbök gyártásánál a magas anyagköltséget (kívánják csökkenteni, amellett persze, hogy a selejt elleni küzdelem szintén rendkívül fontos feladatuk. TÖREKVÉSEIKHEZ eddig is sok segítséget kapták a csepeli tröszt központjától, s ezt a támogatást a jövőben sem nélkülözik bizonyára, így a bizakodásnak, a reménykedésnek és a további sikernek kétszeresen is alapja van. Győni Gyula A Hajdúsági Iparművekben az idén több mint egymilliárd forint értékben gyártanak háztartási g ’•veket. Itt készítik - ju. Uv kcS erózióban —, a Super es Bio Automata mosógépeket, a különböző típusú centi íjugukat, porszívókat és elektromos forróvíztárolókat. . Képünkön: Bio Automata mosógépek a szeieloszangon. Az igen gépből az idén 7500 darabot készítenek, tM’ll foto — keresett mosó- aalogh P. László) Könnyebb a kismamáknak... Az épületeit átalakították, szövőszékeket állítottak fel. Az üres helyet kihasználva, egyműszakos munkalehetőséget biztosítottak 15—20 asz- szonynak, akik gyermekeik elhelyezését az esti műszak idejére nem tudják megoldani A .„kismamaüzemet” tavaly hozták létre a Hevesi Háziipari Szövetkezetben. —, Nekem keit gyermekem van; a férjem a MEZÖGÉP- nél dolgozik, nem tudnám hova tenni őket. Kicsik még, s az óvodában csak fél ötig lehetnek. Most reggel nyolcra, egy műszakba járok, ez igen nagy segítséget jelent. Ügy érzem, ez egy kicsit a régebbi dolgozók megbecsülését is jelenti; én is 1955- től dolgozom itt, gyerekfejjel kerültem a szövetkezethez, hogy megtanuljam a szövést, varrást. Most különben van egy újabb lehetőségünk, felkészülhetünk szakmunkásvizsgára. Ilyen kedvezményekkel több gyermek mellett sem lesz ne héz .. Kattognak, zörögnek a szövőgépek, az asszonyok fürge kézmozdulatokkal irányítják a vetélőket Misi József né is csak néhány percre áll meg a munkában, de a bemutatkozáson 'kívül még gyorsan azt is elmondja, hogy a tizenöt asszony, akik itt összeverbuválódtak, saját kezdeményezéssel mindjárt alakítottak is egy brigádot. Méltán dicsekedhetnek az eredményeikkel, hiszen az idén már elnyerték a „szocialista” címet is. László Magdolna termelésvezető, aki kalauzol, a tisztaságra hívja fel a figyelmünket; s a ván(Foto: Perl MártonJ dorzászlóra, amelyet a munkahelyek tisztaságáért indított versenyben nyertek. — Lehet majd bővíteni is ezt az üzemrészt? — Pillanatnyilag csak ezek a lehetőségeink. Viszont állandóan figyelemmel kísérve a nők otthoni életkörülményeit, a leginkább rászorulóknak mindig megadjuk majd ezt a kedvezményt Akik most itt vannak, azok is tudják; ha gyermekeik megnőnek, s nekik köny nyebb lesz otthon, a helyüket másoknak adják majd át. Csak így tudunk egymáson segíteni... (hekeli) II pníiLeüti C\ 1974. március 14^ csütörtök
