Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-06 / 54. szám

KOSSUTH ».20 Operarészletek 9.02 A 2ü-es csapdája'. 18. rész 9.25 Nepdalcsokor 10.05 Nyitnikek 10.40 Kiport I. i.Dü Zenekari hangverseny II. 30 A Szabó csat ad 12.20 Ki nyer maV 12.35 Tánczene 13.20 Nóták 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak í 14.00 Éneklő világ 14.20 Nőkről — nőknek 14.53 Közvetítés a Sparlak Trnava—ü. Dózsa Eli mérkőzésről 16.50 Az élő népdal 17.20 Csajkovszkij: Csipkerózsika Balettszvit 17.45 Riport 1R.0O operett-részletek 18.20 Kamarazene ‘ / 19.25 Mindenki könyvtára 19.35 Magnósok, figyelem 1 *o.40 Népi zene tl.04 Adottságok, lehetőségek *1.24 Smetaná: Hazám — hat szimfonikus költemény PETŐFI 8.W Könnyűzene 9.03 Zenekari muzsika 11.55 Néhány perc tudomány 12.00 Két szonáta 12.tu Házunk tája 13.03 Kórusmflvek 13.30 Gitárral angolul! 14.00 Kettőtől — hatig . Zenés délután 18.20 Keraban, a vasfejű. Ifjúsági rádiójáték 19.08 Dalok 19.24 A rock mestere! *0.25 Kis magyar néprajz 10.33 Operettrészletek ÍJ .30 Riport *2.00 Kórusművek 12.18 Milzeumlátogatia 12.2« Nóták 23.18 Operarészletek Szolnoki Rádió Alföldi krónika A tiszakécskei eitern zenekar játszik Farmer és nyakkendő. Zenés ifjúsági magazin MAGYAR 3.03 Iskola-tr 9.50 Kalandozás kétezer ér színpadán 10 45 A miniszter és a kacsa. Magyarul beszélő NSZK tv-íilm 11.55 Játék a betűkkel 14.00 Irány »2 egyetem! 14.55 Spartak Trnava—U. Dózsa EK labdarúgó-mérkőzés 1« 50 Hírek 18.55 Kuckó 17 25 Nő — három szerepben 17 35 Mindenki közlekedik... 18.05 Üttörők honismereti expedíciója 18.35 Radar 19.10 Az MRT közönségszolgálata 18.15 Esti mese 16.30 Tv-híradő 30 00 Kék fény... 31.00 A tojás. (Rajzfilm! 11.10 Műkorcsolya VB. Páros — összefoglaló a Spartak—ff. Dózsa labdarúgó­mérkőzésről Közben; . , Kb.: 11 ‘ "*”■ 22.00 Tv-hlradő [ mozi ÜGYELET Falugyűlés Adácson A művelődési ház nagy­termében mintegy kétszázöt­venen vettek részt a falu­gyűlésen, amelyen Gyónó László tanácselnök tájékoz­tatta a község lakosságát az elért eredményekről, illetve a következő idők feladatai­ról. Lényeges kérdésként említette az új óvoda építé- be-. az ivóvízellátás megol­dását és a második orvosi körzet kialakítását. Több szervezettel, vállalattal kö­töttek együttműködési szer­ződést, így az új óvoda épí­téséhez például a MÁV mis­kolci, illetve budapesti igaz­gatósága összesen- 190 ezer forinttal járul hozzá. A szü­lők több mint 70 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek, a helyi tsz mint- ogy hatvanezer forint értékű fuvart vállalt. A régi óvoda felszabadulásával az új or­vosi körzet problémáját kí­vánja megoldani a tanács. A gyűlés résztvevői közül többen is felszólaltak s el­ismeréssel nyilatkoztak a ta­nács munkájáról. Kovács Jó­zsef, a Hazafias Népfront helyi titkára beszámolt ar­ról, hogy a község benevezett a Virágos falu-mozgalomba, s ennek érdekében fásításo­kat, parkosítást terveznek a község lakóinak bevonásával. Dr. Horváth Mihály párttit­kár a község lakóinak véle­ményét fejezte ki, amikor igy foglalta össze a hozzá­szólásokat: büszkék lehetünk eredményeinkre, s ha to­vábbra is így végezzük a munkát, az új eredmények sem maradhatnak eL Nagyváradi János Adács ÁFÉSZ­részközgyűlések Szihalmon Most folynak Szihalom községben az ÁFÉSZ által szervezett részközgyűlések, meglehetősen nagy érdeklő­dés mellett Van miről he- számolni ezeken a gyűlése- ken, eredményekről és gon­dokról egyaránt A sütőüzem létesítése — amely ellátja az egész községet kenyérrel _, a mini gázcseretelep, a kor­szerű presszók, önkiszolgáló boltok, amelyek az utóbbi években létesültek, említésre méltó eredmények. Ezek mu­tatják, hogy a vezetés szivén viseli a vásárlók igényeinek kielégítését, az áruellátás A részközgyűléseken szá­mos hasznos javaslat is el­hangzott a résztvevőktől: például kérik az L-es számú bolt egész napos nyitva tartá­sát, s azt, hogy a fűtőolaj- kiszolgálás mellett vezessék be a petróleum árusítását, a fiatalok zenegépet kértek a presszóba, s azt, legyen ha-, vonta egyszer részükre „szeszmentes nap”. A rész­közgyűléseken elhangzott ja­vaslatok és észrevételek se­gítséget jelentenek az idei óvj eredményekhez. Joó Sándor S/ihalom Vöröskatona keresi társait Azzal a kéréssel fordulok a szerkesztőséghez, nyújtson segítséget abban, hogy meg­keressem volt élvtársaimat, akikkel együtt harcoltam annak idején Kolcsak csapa­tai ellen. Sajnos, más lehe­tőségem nincs arra, hogy megtaláljam régi élvtársai- mab Akiket keresek: ClkelI István, Csen téri József, Ga­lambos Imre, Vörös Zsig- mond, Seres András, Mészá­ros Ferenc, Varga Ferenc, Sarkedi Sándor. Egységünk politikai biztosai: Sugár Bé­la es Farkas Andor voltak. Kérem a régi harcostársakat, keressenek meg leveleikkel. Címem: Bajnóczi József FUzesabony, Petőfi u. 15. Nyugdíjas­találkozót tartottak Éger város tanácsának Mélyépítő és Városgondozási Vállalata a napokban tartot­ta meg a közö6 búcsúztató­ját azoknak, akik az elmúlt évben mentek nyugdíjba a vállalattól. Az - ünnepségen, amelyet a vállalat kultúrter­mében tartottak meg, részt vett a vállalat minden veze­tője, az üzemi párt- és KISZ- szervezet is. A KISZ-esek műsorral szórakoztattak ben­nünket Munkánkat Rozsna- ki Jáno6 igazgató köszönte meg, elismerő szavakkal em­lékezve az együtt töltött idő­re. Végezetül jutalmakat adott át a nyugdíja »oknak. Az ünnepség után még so­káig beszélgettünk egymás között az üzemi gondokról, a mindennapi életünkről. Baráti János Eger ilyen a világ? (MTI foto: felvetele.) Karáth Imre A képernyő pedagógiája fl televízió a családiján Korunk szülötte számtalan újdonsággal találkozhat. Sok-sok korszerű eszköz, berendezés, gépezet szolgálja ké­nyelmét, segíti munkáját, gazdagítja kulturáltságát, alakít­ja személyiségét. Anélkül, hogy eltúloznánk egyik, vagy másik jelentőségét, valamelyiket is megkülönböztetett előnyben részesítenénk, állíthatjuk, hogy mindennapi éle­tünket leginkább a televízió megjelenése formálta át. S nem nehéz arra sem következtetni, hogy a jövő még sok­kal inkább a televízióé. A következőkben a televízióval kapcsolatos leggyakrab­ban megfogalmazott kérdésekre igyekszünk válaszolni TAPASZTALHATJUK. hogy a tegnapi technikai csoda a ma megszokott va­lósága lett Ma már úgy vagyunk vele, mint az egész­séggel, csak a hiányát érez­zük igazán. Ezeket a meg­állapításokat annak ellenére is igaznak véljük, hogy jól tudjuk, nem minden család fogadta be egyforma lelke­sedéssel, sót még ma is van­nak olyanok, akik sznobság­ból, vagy éppen valami „pe­dagógiai” megfontolásból nem hajlandók közelebbi kapcsolatba kerülni a tévé­vel. . A televízió megkülönböz­tetett szerepét jelzi fogadta­tása, gyors elterjedése is. Minden má6 eszköznél gyor­sabb térhódítását sokan vizsgálták. Megállapításaik lényegét a következőkben foglalhatjuk össze: a tévében a ma embere megtalálta a kikapcsolódás, a szórakozás, a kényelmes, hasznos időtöl­tés, a művelődés és infor­málódás eszközét A kép és az érzékletes hang együttes varázsa, a képernyőn moz­gásban megjelenő valóság, s mindez a megszokott családi miliőiben, óriási vonzerő. A televízió beköltözött az ©thonokba, elfoglalta a fő helyet a lakásban, ablakot nyitott a világra, demokra­r VÖRÖS CSILLAG Telefon: 22-33) >u. fél 4, fél 6 és este » rakor lét tonna dollár .zlnes magyar film vígjáték, 'öszereplő: Kabos László. I BRÖDY Telefon: 14-07) :>u. fél 4, fél 6 és este fél 0 >rakor fogjak el Oichlt, élve 'agy holtan lafnee japán kalandfilm. ÍNGYÖSI PUSKIN )u. fél 4, háromnegyed 6 és ■ste 8 órakor 5 harangok Kómába mentek )NGYÖS1 SZABADSÁG Tél 4 órakor Elefántklrály Du. fél 6 és este fél 8 órakor ló megjelenésű ausztráliai feleségét keres rVANI VÖRÖS CSILLAG Este fél 6 órakor Pókháló Este fél 8 órakor Filmklub rVANI KOSSUTH Hárman a kincs nyomában állandó javítását Látogatás a vasembernél gerben: 19 órától csütörtök gél 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- izky utjai rendelőben. (Teie- : 11-10). Rendelés gyermekek zére is. yőngyösön: 19 órától csütörtök (fél 7 ós-öla. S Téka! Utca 41. iin alatti rendelőben. (Tele­lt 117-27). Bevallom, mindig bizonyos fokú irigységgel gondoltam azokra a vasegészségű em­berekre, akikről azt hallot­tam, hogy hosszú életűk so­rán egyetlen egyszer se szo­rultak orvosi segítségre. Amikor tehát nemrég arról értesültem, hogy Fabók S. Gergő hódmezővásárhelyi pt- pakupak-készítő nyolcvan- kettedik születésnapját ün­nepli, s magas kora ellenére még sohasem fordult orvos­hoz, kaptam az alkalmon és hanyatt-homlok Hódmezővá­sárhelyre utaztam, hogy szemtől szemben állhassak a nevezetes személyiséggel. Az agg pipalcupak-készítőt ágyban tálaltam; naguokat $ nyögött, és felesége, ■Rózái * néni korpaciberével itatta. — Csak nem beteg, Gergő bátyám? — kérdeztem meg­lepődve. — Beteg a nyavalya! — tiltakozott az öreg kissé erőt­len hangon, miközben a fe­leségét egy kézmozdulattal kiparancsolta a szobából. — Csak az asztma vett elő, meg a régi kőszvényem újult ki, emiatt nem tudok lábra áll­ni. — Arra volnék legelőbb is kíváncsi, hogy telt a gyerek­kora, minek köszönheti, hogy nem volt dolga sose doktorokkal — szóltam. — Áztat leginkább a jó erős szervezetemnek kö­szönhetem — felelte Fabók bácsi, mialatt hasztalan pró­bálkozott felülni az ágyban. — Mert vöt nékem bárány- hümlőm meg rubeolám vagy hogy a nyavalyába híjják, vótam, skárlátba is, és há­romszor kaptam meg a fül- tőmirigy-lobot, amit ma mán inkább mumpsznak nevez­nek... Akkor edződtem meg, mert orvoshoz szerencsére sose vittek el, még közép­fülgyulladással se, mégse hóttam bele, csak a bal fü­lemre siketültem meg... — Fogorvosnál se volt so­ha? — kérdeztem fokozódó meyiUetodesseL — Nem én! — mondta Fa­bók S. Gergő, és hangjából kiérzett, hogy nem lódít. — Es hány foga van még? — Egy se! — felelte büsz­kén a csodaember, és nyoma­tékül megmutatta a csupasz ínyét — Kihullott, elpor­ladt az mind magától, kár lett vóna amiatt fogdoktorra kőteni. — És volt még valami egyéb betegsége is? — fag­gattam tovább. — Alig — mondta S. Ger­gő bácsi eltűnődve. — Ha­csak azt a két tüdőgyulla­dást nem számítom, meg egy kis átmeneti meghűlést, ami miatt negyven éve kö- hécselgetek... Nem mondom, a vesém sem éppen jó, de evvel tán mán úgy szület­tem; no meg osztón májzsu­gorom is vóna. de ez nem betegség, állítólag más is megkapja, aki annyit ivott életében, mint én. Nem kérdezősködtem to­vább. Fabók S. Gergő be­tegágyától (vagy egészség- ágyától?) távozóban az járt az eszemben, vajha az SZTK biztosított jai között sok ilyen gondolkodású ember lenne, akkor egyszeriben megszán ne a kórházi ágyhiány. Hevet» Ferenc tizálta a kultúrát... átalakí­totta mindennapi megszokott életritmusunkat. ,^L,emberek miUiói sokat szidták a műsorokat, de néz­ték rendületlenül. A televí- zióban látottak az emberek közös élményévé váltak melyről éppúgy szokás ma b^etai, mint akar az időjárásról. CSALADKÖZÖSSÉG- BEN összetartó erőt jelent a •v^ ~ állapították meg a vizsgálatok —, hiszen az emberek a munka után ha­zasietnek, hogy családjuk, koreben, meghitt miliőben fl?zzfk « műsort. A televízió tetiat „áidas”, amely erősíti a családok kötelékeit, ameiv megváltoztatja a káros szo­kásokat. .. vonták le a követ- keztetéseket egyes vizsgála­tok. A státisztikai adatok ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy ezekben az években érte el hazánk a világrang­lista előkelő helyét a válá­sok számában. A televízió a család leg­ádázabb ellensége — mond- tak masok —, hiszen amióta elfoglalta a fő helyet a la- kasban valósággal uralja a Családot, megszüntette a családtagok közötti beszélge- * TÍ’ a gondok közös megvi­tatását a család mintegy néma közösségé vált, hisz az emberek televíziót néznek' . ,Vann?.k ol-var>ok is, akik a televíziót olyan konfliktus­forrásnak tekintik, amelV ^növeli a családban mar előbb is tapasztalt ká­ros megkülönböztetést, a fe­leség és férj közötti munka- megosztás egyenetlenségét „Amióta megvettük a ké­szüléket, kevesebb idő jut a gyermeknevelésre is”, val­lották a szülők az Iskolák­ban. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a televízió­val való közvetlen kapcsolat kezdő éveire. Egyes kutatók szerint ugyanis négy-öt év- nek kell eltelnie ahhoz, hogy a televíziót megszerető em­ber képes. legyen kiszakad­ni a képernyő vonzásából megszabadulni a tévé rab­ságából. Saját vizsgálataink ugyanakkor arra mutatnak ra, bogy nagyon sok ténye- ao függvénye ez a rabság, illetve az abból való szaba- dulás. Azok a nézők, akik kellő kulturáltsággal rendel­keznek, már a kezdeti idő­ben sem hódolnak be a tele­víziónak, nem szakítanak a hagyományos napirenddel, szokásaikkal... A televíziót csupán egy eszköznek te­kintik. A TELEVÍZIÓ az éwek során nagyhatalommá vált, ameiy az emberek, családok jelentős részét uralja. Vizs­gálataink szerint különösen jelentős R hatása íj gyere­kekre és az idös^bhfftre. c itt, mint problémaforrásról kell szólnunk a lakáshelyzet­ről, hiszen köztudott, hogy nagyon sok magyar család­ban olykor három generáció is együtt él, de tény az is, hogy a lakások nagyobbrészt egyszobásak, ahol ha valaki tévét akar nézni, mindenki arra kényszerül. Ez pedig együtt jár azzal, hogy a csa­lád tagjai számára az egy­máshoz való alkalmazkodás újabb igen jelentős tényező­vel gazdagodott. A szülők egy része azért szereti a te­levíziót, mert az kedvező le­hetőséget teremt a gyermek „parkírozására”. Ha műsor van, a gyermekek nem csa­varognak el, nem vágynak rossz barát után, nem csá­bítja őket az utca stb. A tévé valóságos missziót telje­sít — vélekednek ismét má­sok —, hiszen az öregeknek programot ad. szórakozást nyújt, kitölti idejüket, pihen­teti őket. Van, aki ezért, van, aki azért szereti, vagy szidja a televíziót, hatni azonban t- valamilyen szinten — min­denkire, minden családra hat. Ez a megállapítás akkor is igaz, ha az olvasóban nem tudatosul a televízió ilyen, vagy olyan hatása. Jellemző például, hogy amíg hétfő é6 péntek volt a televíziós szün­nap, nagyon sok családban a szombati program (nagyta­karítás, fürdés, vendégvárás stb.) pénteki napra került át. Jelenleg viszont a hétfői nap az, amikor a családok szívesen mozdulnak el ott­honukból. A hétfői napokon nagyobb a látogatottság a mozikban, színházakban, ek­kor kerül sor nagyon sok klub-, illetve ismeretterjesz­tő rendezvényre, az időigé­nyesebb házi munkák végzé­sére, sőt az egyik riportban arról olvashattunk, hogy a szülők egy része hétfőn „ne­veli” gyermekeit I Tagadhatatlan, hogy na­gyon jelentős az a változás mind pozitív, mind negatív irányban, amely a televízió számlájára írható, de köztu­dott az is, hogy maga az eszköz önmagában se nem jó, se nem rossz. Az ember és az eszköz kapcsolatából származik a pozitív, illetve negatív hatás. Ha az ember gyengének bizonyul, vagy nem ismeri az eszközt, az válik uralkodójává. A TELEVÍZIÓT is olyan eszköznek kell tekinteni, amelynek megismerése a ha­tékony felhasználás szem­pontjából elengedhetetlen. Ha az ember nem engedi, hogy a szabad idő egyedüli programadója legyen a tele­vízió, ha miatta nem dobja félre helyesen kialakított napirendjét, szokásait, ha tudatosan él a televízió adta lehetőségekkel, csak nyerhet a technikával, ameiy napról napra egységes körré fűzi a család tagjait, Dr. Nagy Andor iáíf. március g„

Next

/
Oldalképek
Tartalom