Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-06 / 54. szám

25 éves az «fítőmoz«aIom Jubileum - sok gonddal Nőnap előtt 1948 DECEMBERÉBEN je­lent meg az első rendelet, omely az újításokkal, az újí­tómozgalom megszervezésé­vel foglalkozott. Huszonöt év: öunillió újítás, 34 milliárd forint megtakarítás. A szá­mok nyelvén ilyen képet mu­tat az újítómozgalom negyed- százada. De ha számot ve­tőnk. ezeken kívül szólnunk kell arról is, hogy miért kö­vetkezett be törés és aztán évek óta tartó stagnálás eb­ken a hasznos mozgalomban. 1968-tól, az új gazdasági rendszer bevezetésétől kám­forként kezdtek eltűnni az ötletgyártók es nemkülön­ben a hasznos javaslatok; 1970-ben, amikor javítottak a vállalati szabályozó rend­szereken, a visszaesés meg­állt és amit most a jubile­um idején szintén elmond­hatunk: áll, mégpedig azon u színvonalon, ahová olyan sajnálatos módon lesüllyedt. Idézzünk még néhány szem­léletes számadatot, melyeket Méhes Lajos, a Vas-, Fém­es, Villamosenergia-ipari Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára ismertetett újságírók előtt az újitomozgalom hely­zetét elemző sajtótájékozta­tóján: 1967-ben pontosan j7 ezer 283 újítást adtak be a KGM vállalatainál, 1972-ben ez a szám alig haladta meg a 26 ezret. Ugyanez a hely­zet országos szinten: míg i967-ben 167 000 újítási ja­vaslatot nyújtottak be a dol­gozók, 1972-ben ennek a fe­léivé! is kevesebbet. Az is elgondolkodtató, hogy az el­fogadott újításoknak miért csak a felét vezették be a munkahelyeken, de ennek vizsgálatakor többnyire egye­di és kevésbé általánosítha­tó okokra bukkannánk. Van viszont baj bőven olyan is, amely egyaránt megtalálha­tó minden vállalatnál, üzem­nél. AZ UTÓBBI HETEKBEN, hónapokban igen sok, külön­böző szintű tanácskozást tnr- t' ttak az újítások témájáról az- iparágak, szakszervezeték képviselői, aktívák, vezetők, beosztottak. Természetesen ők is az okokat vizsga' ták, próbáltak rávilágítani azokra a jelenségekre, amelyek a mozgalom fékjeként hatnak évek óta és hatnak ma is. Melyek hát ezek az okok? Többen tették szóvá, hogy az 1967-ben hozott újítási ren­delet hibái jelentették a visz- szaesést. Mint ismeretes, a rendeletet akkor azzal a cél­lal hozták, hogy megszüntes­sék a túlzottan liberális el­bírálási módot és a minőség­re, a nagyobb eredményt hozó újításokra,fektettek na­gyobb hangsúlyt. A dolgo­zókat két kategóriába sorol­ták és azóta máskénig bírál­ják el a műszakiak és a fi­zikai állományúak újítási ja­vaslatait. A gyakorlat már igazolta; nem volt helyes a szétválasz­tás, mert a műszaki-fizikai együttes újítóbrigádokat visz- szavetette a munkájukban. A másik hátráltató tényező, ami szintén az említett ren­deletben szerepel, hogy a díjazás forrása csak a része­sedés’ alap lehet. Tudjuk, milyen fontos egy vállalat megítélésénél a nyereséges­ség, s tudjuk azt is, mennyi­re figyeli a közvélemény, hol, hány nap nyereséget fi­zetnek ki. Melyik vállalatve­zető érdekelt ezek után ab­ban, hogy nagy összegeket utaljon ki a részesedésből akár egy hasznos újításra is? Az újítás az egész nyeresé­get növeli; a fejlesztési, a tartalék, és az adóba befize­tett részt is. Miért csak a ré­szesedésből vonunk el a dí­jazásra? MINDEZEK MELLETT azonban ismét hangsúlyozni kell, hogy az 1961-ben ho­zott rendelet legfőbb pozitív vonásáról, hogy elsősorban a tényleges hasznosság számít, nem szabad ezután sem elfe­lejtkezni. Amikor azt akar­juk, hogy tömegesebb legyen az újitomozgalom, nem olcsó liberalizmussal, hanem az igazi érték nagyobb megbe­csülésével kell azt elérnünk. Ha az újftómozgalom kerül szóba, sokszor elhangzik az az optimista vélemény is; bár csökkent az újítások szá­ma, de a megtakarítás érté­ke nem, vagyis nincs problé­ma, mert értékesebbek let­tek a számban megfogyatko­zott ötletek. Ha ezzel nyug­tatjuk meg magunkat, egy igen fontos dologról felejt­kezünk el: a mozgalom jövő­jéről. A sok pénzt hozó nagy újításokról természetesen többet beszélünk, viszont a Tömegmozgalom- szempont­jából a kisebb értékű, a min­dennapok munkáját lépésről lépésre könnyítő ötletek a hasznosabbak. Minél töob embert kell tehát bevonni a mozgalomba, dolgozzanak al­kotó módon, gondolkodjanak, miként lehetne gyorsabban, könnyebben végezni a fel­adatukat. Ez a kívánság egyáltalán nincs ellentmon­dásban azzal az igénnyel, hogy ne erőltessünk be min­dent az újítások közé, ne en­gedjünk a színvonalból. A készülő újítási rendelet minden bizonnyal figyelembe veszi a módosítási javasla­tokat, s az intézkedések a helyzet alapos ismeretével születnek. Több elismerést kell kapniok például a mun­kavédelemmel kapcsolatos újításoknak, de „helyre kell lenni” a műszakiak-fizikaiaic újítómunkáját is. Viszont a vállalatok, a brigádok szintén sokat tehet­nek az ügy érdekében: a ver­seny mozgalom értékelésénél eddig alig találkoztunk olyan e1 bírálással, amely a brigá­dok közötti rangsorban az újításokat is figyelembevet­te volna. Miért ne lehetne követni a csepeli dolgozók „egy brigád, egy újítás” fai­hívását? Áprilisban rendezik az újítok, feltalálók negye­dik országos kongresszusát. A küldöttekre is az a fel­adat vár, hogy saját tapasz­talataikkal segítsék a válto­zást hozó döntésekben felelős vezetőket. Legyen mindenki­nek jó ez a mozgalom. Hekeli Sándoc Az ipari szövetkezetekben is megkezdődtek a számveté­sek, „mérlegre tették” a ta­valyi munkát. Az elmúlt hét végén, csupán a megyeszék­helyen, több ktsz-nél össze­gezték az eredményeket, s is­mertették a további felada­tokat. A közgyűléseken részt vett Kovács János, az egri városi pártbizottság titkára és dr. Holló Béla, a KISZÖV elnöke is. 63 milliós árbevétel az Egri Ruhaipari • Szövetkezetnél Az Egri Ruhaipari Szövet­kezetnél Kovács Mihály el­nök ismertette a ktsz ta­valyi ' gazdasági eredménye­it. Többi között kitűnt a ve­zetőség jelentéséből, hogy az elmúlt évi árbevétel már 63,4 millió forintra növekedett — túlnyomóan a belföldi meg­rendelések teljesítésével. A hazai igények kielégítése melleit jelentős volt azonban az export is, hiszen a szövet­kezetben 20 ezer fiúöltönyt készítettek a Szovjetunió számara, s ugyanennyi női és leánykakabátot osztrák bérmunkában. A növekvő fel­adatokhoz tovább korszerű­sítették a központi üzem gép­parkját, s új telepet nyitot­tak Mezőtarkányban. Örven­detes, hogy a mennyiség nö­velésén túl a minőséget is számottevően javították: a gyártmányok kozott ails, volt A z elmúlt évtizedekben a nemzetközi nőnap mindig milliók foko­zott figyelmét fordította az asszonyok és lányok munka- és életkörülményeire, s fo­galmazta meg jogaikat. A nőnap — harci ünnepnek indult, s az maradt mind a mai napig, bar a színtere és nvjds"ere változott és válto­zik. Hazunkban a nők eni- bt us politikai egyenjogú­ságát alkotmányunk szava­tolja. A harc ma mindenek­előtt a tudat szférájában zajlik le. El kell érnünk, hogy az elismerő szavak változzanak tettekké, forin­tokká, megérdemelt beosz­tásokká, kitüntetésekké. A takarítónőnek jó reggelt köszönő, a titkárnőtől kezét- csókolommal búcsúzó nem lesz más ettől a naptól, s nem lesz más attól sem, hogy most mindenkire mo­solyog, s mindenkivel tán­col. És nem lesz más az a művezető sem, aki szabad­ságra írta ki a gyerek be­tegsége miatt félórára elké- redzkedő kismamát. A szervező bizottságok már munkában vannak — de talán még nem késő, hogy biztosítsunk a hivatalos ak­tuson kívül valami mást is e nagyszeríí ünnepünkre: őszinteséget, tiszta szerete- tet! Ünnep van, de gondoljuk végig, hogy tetteink alapján mit illik, s mit szabad, s mit kellene mondanunk. A nőnap — társadalmi ün­nep. A nőpolitika — politikánk sarkalatos pontja. Hogy ki mit csinál a nőnapi ünnep­ségeken — maga dönti el, lelke rajta. De hogy ki mit valósít meg nőpolitikái hatá­rozatunkból — ez már nem magánügy, s nem szabad választás kérdése. Beszéljünk a lányok, asz- szonyok erejéről, szorgalmá­ról, a két- és háromműsza­kos élet nehézségeiről — de ennéf még nem lehet meg­állni, főleg nem lehet meg­állni, főleg nem lehet nagy­lelkűen ígérgetni: majd ez­után nagyobb gonddal le-1 szünk, majd segítünk, majd I jobban odafigyelünk... osztályon aluli termék. Min­dent összegezve: a szövetke­zet tavaly, negyedszázados történetében a legsikeresebb évet zárta, ami méltó volt a jubileumhoz. A hűség aranygyűrűi az egri építőknél A 33,5 millió forintos ár­bevételű egri Építőipari Szö­vetkezetnél — miután a mér­legzáró közgyűlésre, a szám­adásra és az idei program megbeszélésére korábban sor került — a hét végén a nye­reségrészesedés kifizetése al­kalmából rendeztek ünnepi közgyűlést, amelyen Nagy Károly elnök emlékeztette a részt vevőket a tavalyi ered­ményekre. S ennek során hangsúlyozta a munkaver­seny szerepét, külön is kö­szönetét mondott a. verseny­ző, még inkább a díjat nyert szocialista brigádok tagjai­nak, amelyeknek vitathatat­lanul részük van a sikerek­ben. Beszélt emellett a ktsz gazdasági vezetői, a pártve- zeíőség és a szövetkezeti bi­zottság között kialakult jó munkakapcsolatról, amely a továbbiakban sem hiányoz­hat. ha feladataikat mara­déktalanul akarják megol­dani. Szólt természetesen a hiányosságokról is, figyel­meztetett arra, hogy a lakás­építés és lakáskarbantartás terén például még sok a tennivaló. A közgyűlésen ju- taímaaasokra lg sac került iuert megváltozott a neiy­zel. Ami nemrégiben volt — ma kötelessé0i határozatok, rendeletek, a vállalati kol­lektív szerződések által egy­értelműen megfogalmazott és lerögzített feladat. Hóvirág, ajándékok, szép SáLí. v Líii. . «. o K"!! ez is, hiszen megsze­rettük, s éppen ezért vala- m 'nmvien várjuk is az ün- nenet. De őszinteség kell mindenekelőtt, nyílt, becsü­letes szembenézés a tények­kel. Mit tettünk eddig a nők törvényadta jogainak tény­leges realizálása érdekében, hogyan osztottuk el a bére­ket, kiből csináltunk műve­zetőt, irodafőnököt, kit kül­dünk tanulmányútra, kinek javasolunk kitüntetést? Csi­náljunk egy kis összegzést Hány asszony dolgozik a ke­zünk alatt, hány gyermekük van, s ebből hány jutott be az óvodába... ? És hányán dolgoznak többgyermekes asszony'létükre késő délután­ig, éjszaka? Nézzük meg Előzetes tájékoztatás sze­rint az idén az általános is­kolák első osztályaiban or­szágosan több mint 150 000 kisdiák „startol”. A „végzős” óvodásoknál már megkezdő­dött, az otthon nevelkedő gyerekeknél március közepén kezdődik országszerte az is­koláskor előtti kötelező or­vosi és pedagógiai — szük­ség esetén pszichológiai — vizsgálat. A cél annak meg­állapítása: iskolaérettek-e a leendő első osztályosok. Mi­lyen szempontok alapján dön­tik el az iskolára alkalmas­ságot? Kiket irányítanak kor­rekciós osztályokba, vagy gyógypedagógiai intézetbe? — ezekre a kérdésekre vála­szolt dr. Ory Imre, a Heim Pál Gyermekkórház osztály­Mintégy félszázan kaptak pénzjutalmat. A szövetkezet­ben két, húsz esztendeje dolgozó munkatársnak, Du­dás József részlegvezetőnek és Ali János nyugdíjba vo­nult . elnökhelyettesnek pedig — a ktsz életében első alka­lommal — aranygyűrűt ad­tak emlékül. A IV. ötéves terv több fe’adatát máfis teljesítette a Techno.ux Ktsz Több mint 28 millió forin­tos árbevétellel zárta tava­lyi évét az egri Technolu* Ktsz, amelynek eredményeit Polonkai László megbízott elnök részletezte a szövetke­zet közgyűlésén. Különösen a fotorészleg fejlődött, a ter­melékenység javításával a bélapátfalvi műanyagüzem fokozta termelését, míg a férfifodrászat változatlanul az elképzeléseknél mérsékel­tebb teljesítményt mutatott. Mindent összevetve, örven­detes hogy a ktsz már a IV. ötéves terv programjából is több feladatot teljesen meg­valósított S biztató a gaz- dá kedást illetően, hogy u ta­valyi év végéig a szövetkezet visszafizette valamennyi bankhitelét. Munkájuk jutalmaként így a ktsz-ben átlagosan négy hét bérének megfelelő össze­get oszthattak részesedésül a dolgozóknak:, ............ m eg egyszer: valóban ff7 kell ennek lennie? És nézzük meg: kik tanul­nak? Hány férfi, hány nő? Hány lány jár esti vagy le­velező szakközépiskola ön, egyetemre? És vajon hányon szereztek a segítségünkkel szakmát? S egyáltalán mek­kora vi szakmunkásnak ste­rna és aránya ... ? Nem könnyű ünnep ez... A nők társadalmon, válla­laton, s családon belüli hely­zete a tényleges, jelentős vál­tozások ellenére sem meg­nyugtató, s különösen igaz ez, ha a gyermekes anyák, a munkásnők helyzetét nézzük. Persze, sok mindenhez pénz kellene — sok pénz. De a további változások előfelté­tele mégsem kizárólag a pénz... S zép ünnep ez! Ered­jünk hát poharat, bó- koljunk, kedvesked­jünk és táncoljunk — de ne higgyük, hogy nincs további teendőnk egy újabb eszten­deig. vezető főorvosa Vágó Tibor­nak, az MTI főmunkatársá­nak. Elmondotta: iskolaérettnek azok a gyerekek nyilvánítha­tók, akik testileg, szellemi­leg egyaránt elérték a fejlő­désben azt a szintet, hogy az iskolába járással, a tanulás­sal kapcsolatos terhelést egészségük károsodása nélkül elbírják. — Orvosi szempontból. ara iskolaérettség meghatározá­sánál nagyon jelentős ténye­ző a gyermek egészségi álla­pota, az, hogy idegrendsze­re, látása, hallása rendben van-e, érzékszerveinek álla­pota megfelel-e az iskolai követelményeknek. A testi fejlettség szintjét illetően a testmagasság, a súly és a mellkastérfogat a mérvadó. Ajánlatos, hogy az a gyer­mek, aki az őszi születési dá­tum miatt, vagy akár a te»- ti, idegrendszeri fejlődés el­maradottsága következtében még nem teljesen iskolaérett, inkább várjon egy évet, amíg pótolni tudja az elmaradást. — Az eredményes tanulás­hoz megfelelő fejlettségi szint szükséges már az álta­lános iskola első osztályában. Fontos feltétel, hogy világo­san, érthetően ki tudja fe­jezni magát, beszéde formai­lag megfelelő legyen, ugyan­akkor értelmesen tudja el­mondani gondolatait, élmé­nyeit, s jól megértse, amit neki mondanak. Az iskola­érettséghez tartozik továbbá a figyelem, a megfigyelőké­pesség megfelelő fejlettsége is, az érdeklődés a külvilág, a környezet iránt A továb­biakban elmondták, hogy úgynevezett, korrekciós osz­tályokat szerveztek azoknak a gyerekeknek, akik még nem iskolaérettek, de foko­zott gondossággal, kis létszá­mú osztályban, jó pedagógus segítségével pótolhatják az elmaradást. Általában 8—10 —14 gyermek van egy kor­rekciós osztályban, ahol nincs kötött órakeret, s ha a gye­rekek elfáradnak, a pedagó­gus felfüggesztheti az órát Egyébként ugyanazt tanulják ók is, mint a többi első osz­tályos, de kötetlenebb, köny- nyebb formában, sokkal több segítséggel. A kötelező orvosi-pedagó­giai vizsgálatokat egyébként május közepéig bonyolítják le, a döntés ellen május vé­géig lehet fellebbezni. (MTI) Amiswf) mí marsié* 4» sawfe Különleges vizsga A Ganz Villamossági Mtb'ek szá'th forintos kélt­séggel épült pörgetőüzemében vizsgálják a generátor- és turbin a-iorg íriszeket. Jelenleg a Láng Gépgyár nagy teljesítményű ventillá­torának forgórésze „vizsgázik” a pörgetolubc ratói iumbaii. (MTI Foto; Bar* István felvétele — K&i Mér!egzáró közgyűlések az ipari szövetkezetekben Békés Sándor 150 elsős Iskolaérettségi vizsgálatok országszerte

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom