Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-05 / 53. szám
*.30 *.48 9.33 11.51 12.20 13.35 14.05 14.49 15.IÜ 16.05 ltí.26 16.34 17.05 17.30 17.45 18.30 19.25 20.25 21.11 21.41 22.30 *2.50 23.10 0.10 KOSSUTH Népi zene Harsán a kürtózó! Humperdinck: Jancsi és Juliska. Meseopera Keringek Ki nyer ma? rvítíiódiakoktél Hangtalan Hangszerek. Rádiójáték Éneklő Ifjúság Rádióiskola Amikor az adjomsten . . Indulók Népi zene Fiatalok stúdiója Hol járt, mit. csinált? A zongoraművészet első aranykora. VII. rész A Szabó csal ad Magyarán szólva Népi zene Esti beszélgetés Brahms: Változatok egy Haydn-témára Operettrészletek A beruházásokról Zenekari muzsika Könnyűzene PETŐFI *.05 Bach-TOÜvf'k 9.03 Musicalekből 11.53 Könyvek, tájak, emberek 12.00 Zenekari muzsika 14.00 Kettőtől — hatig ... Zenés délután 18.35 Könnyűzenei olimpia. Elődöntő. II. rész 19.37 A szinháztörténész mondja *0.2* Az Istenek tüze. Hangjáték 21.53 Dalok *2.07 Dávid: Brácsaverseny *2.30 loo éve született Smetana, II. rész *3.15 Nótacsokor Szolnoki Rádió Alföldi krónika Népdalok Mindenki a piacról él.** Munkában a KÖJÁL ellenőrei Adamo énekel Szerkesztik a hallgatók. Közben: Üttörőhíradó MAGYAR *.0S 17.18 17.25 18.45 19.10 19.30 *0.00 20,55 a.15 *1.40 (1.50 Iskola-tv, Hírek Férli kézilabda VB Játék a betűkkel Esti mese Tv-híradó Kalandozás kétezer ér színpadán Beszélgetés dr. Maróthy Lászlóval, a K2SZ-kt> első titkárával Slágerparádé Tv-hlradó Műkorcsolya vb POZSONYI 9.3# Megy, mint * karikacsapás 10.50 Polonia-express» 19.00 és 30.55 Híradó *0.00 A fekete város. Magyar tv-sorozat M. 45 Kamarazene EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: **-33) Du, fél 4, fél 6 és este £ órakor Hét tonna dollár Színes magyar film vígjáték. Főszereplő: Kabos László. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Du. 3 Órakor Filmklub Fél 6 ós este fél 8 órakor Fogják el Oichit, élve vagy holtan Színes japán kalandfilm. GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4, háromnegyed 6 és este 8 órakor Némó kapitány és a víz alatti város GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor Eleíántkiraly Du. fél 6 és este fél S órakor Jo megjelenésű ausztráliai férjet keres HATVANI VÖRÖS CSILLAG Pókháló HATVANI KOSSUTH Harman a kincs nyomában HEVES Az Andersen magnószalagok FÜZESABONY Sutjeska + ORVOSI I ÜGYELET j Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- llnszky utcai, rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: IS órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. czám alatti rendelőben. (Telefon: 117-27). A nőmox^alom történetéből A NŐK EO\ENJOGOSÍTÁSÁÉRT folyó harc szinte valamennyi országban csak a XVIH. század végén kezdődött. így Franciaországban is. ahol 1791-ben törvényt fogadtak el a nők képzésének szükségességéről, majd néhány évvel később egyéb jogok gyakorlását is engedélyezték. így többek között, a Konvent megszavazta a válások megkönnyítését elősegítő törvényt. Ezzel szemben Nanlóeon kódexe a nőt a férfi „jobbágyának” nyilvánítja a családi és házaséletben csakúgy, mint a szülői alárendeltség és gazdasági viszonyok terén. A nők jogtalanságának ..jogosságát" a burzsoá teoretikusok többnyire biológiai alapon magyarázták. Eszerint az „elmélet” szerint „a nők szervezetük természetes gyengesége folytán rendeltetnek alá a férfiak hatalmának”. A századfordulón Németországban az ún. „három K- ás” kispolgári „teória” (Kirche — templom, Küche — konyha, Kinder — gyermek) terjedt el, amely maximálisan megszabta a nők „érdeklődési körét”. Nem véletlen, hogy a hitleri fasizmus táptalajra lelt a kispolgári ideológia fenti antihu- mánus tételében. A francia utópista szocialista Fourier (1772—1837) emancipációs elképzelései már napjaink társadalmát igazolják. Szerinte ugyanis, a nők egyenjogúságának foka az adott társadalmi rendszer fejlettségének függvénye. Az orosz forradalmi demokraták ezt a megállapítást fejlesztették tovább, amikor a nők aktív forradalmi szerepét hangsúlyozták. Csernisevszkij (1828— 1889) „Mit tegyünk” c. regényének főhőse, Vera Pavlovna, az első új, cselekvő, „felszabadult” nőalak, amelyet az orosz irodalomban még számos, társadalmi érettségét bizonyító hősnő követ. A NÖMOZGALOM tsz egyenlő jogok kivívásáért szinte valamennyi országban igen hosszú és kitartó harcot folytatott Ennek eredményeképpen 1858 óta Angliában is gyakorolhatják a nők a válási jogot 1918-ban csak minden harminc éven felüli, egyetemet végzett nő választhatott, 1928 óta azonban minden nagykorú (21 éves kortól) élhet a választás jogával. Az USA-ban ez a törvény 1920, Franciaországban 1944 óta van érvényben. A szovjet alkotmány 122. cikkelye kimondja, hogy a nőket a férfiakkal egyenlő jogok illetik meg a gazdasági, állami, kulturális, társadalmi és politikai életben egyaránt Az első szervezett nőmozgalom a francia forradalom alatt tevékenykedett 1791- ben a nemzetgyűlés megsza vazta a nők teljes egyenjogúságát, a forradalom vezetőinek többsége azonban nem értett egyet az emancipációval, s bezáratta a női forradalmi klubokat is. Az európai forradalmak évében sorra alakulnak a nőszervezetek, s a századforduló idején több burzsoá országban jól kiépített, megbízható hálózat működött. 1915-ben a bolsevikok kezdeményezésére Bemben összeült az első nemzetközi szocialista nőkongresszus. Hazánkban az első nőmunkás-értekezletet 1903-ban tartották, majd két év múlva megjelent a „Nömunkás“ e. lap. A magyar nők számára először a Tanácsköztársaság biztosította az egyenjogúságot, így a választójogot is. 1945-ben 39 ország képviselői megalakították a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetséget. Munkája napjainkban is rendkívül fontos és sokrétű: tüntetéseket szerveznek az atomkísértetek, a háború, az erőszak, a fajgyűlölet ellen. A XX. század elején a legtöbb kapitalista ország termelésében a munkaképes nők 20 százaléka, a hatvanas évek közepén 30—35 százaléka vett részt Az USA-ban ugyanebben az időszakban a dolgozó nők csupán őt százaléka kapott „amerikai átlagbért”. A szovjet népgazdaságban dolgozok több mint fele nő. 1917 ELŐTT CSAK az újzélandi, ausztrál, finn, norvég, dán es izlandi nőknek volt választójoguk, 1970-ben már 121 országban választhattak a nők. Saiga Attila (A Nagy Szovjet Enciklopédia alapján) T«»** uffiírás Amerika szabad iofdfén VII. A szocialista felvirágzás útján (Befejező rész.) A monokulturális gazdálkodás (Kuba már ma sem tekinthető egyértelműen annak)) nem képes tartósan magas életszínvonalat, a fejlődés folyamatosságát biztosítani — írtam a riportsorozat előző darabjának befejezéseként. Már ma is alig, a jövőben még kevésbé lehet az egész népgazdaság alapja a cukor. Jól tudják ezt a kubai vezetők, ezért, éppen ezekben az években, amikor már néhány probléma megoldásán túl vannak, komplex népgazdaságfejlesztési program bontakozott ki. A havannai utcákat ma még uralják a számunkra szinte humorosnak, groteszknek tűnő nagy amerikai autók. Színesek, cirádásak, az elején egyik-másiknak fél méteres fémsirály trónol, vagy éppen két ragyogóra csiszolt réztrombita áll ki a motorházból. Ezek a nálunk Ismeretlen őshüllők (fénykorukban Magyarországon nem volt autózás, de még amerikai híradókat sem láttunk abban az időben) legalább húsz, de inkább harminc évesek. Láttam ilyen beszállást: a tulajdonos kinyitotta az ajtót, betette a kissámli- ját, mert ülés már nem volt a nagy határban, majd berántotta az ajtót. A lendület nagyra sikerült, bedőlt az egész. Rövid drótozgatás után azért elindult az útjára. Ezrével, vagy talán tízezrével szaladgálnak még ezek a kocsik. S velük a legújabb Toyoták, Alfa-Rómeók, Mercedesek és Ladák szelik az utakat Ami az autómárkákat Illetően a két korosztály között van, az egy darab Kuba történelméből... Amikor ott jártam, Brezs- nyev elvtárs fogadását készítették elő. Szovjet szakemberek egy csoportja szorgoskodott azon, hogy színesben kísérleti adást közvetítsen a műholdakkal Moszkvába. Néhány an — kísérletként — Havannában is vették az adást Ott ahol ezelőtt negyedszázaddal már nemhogy a televíziót ismerték, de az egész országot behálózta a színes televízió állomások (nem egy, többi) programja. Bemard Shaw egy alkalommal vonatra ült, hogy meglátogassa vidéken élő barátját. A vasúti rendelkezés szerint csak I. osztályú fülkében volt szabad dohányozni, a mozdony utáni első fülkében. Shaw beült ide, megtömte pipáját és derűs hangulatban fújta a füstöt. A vele szemben helyet foglaló egyetlen utast a füst köhögésre, ingerelte. Morogva megszólalt: — Kérem oltsa cl a pipáját. — Eszembe sincs -t- vágott vissza Shaw. — Akkor szólok a kalauznak. — Szóljon. A kalauz megjelent, de ki se \yithatta a száját, mert Sílív felállt és ingerült határozottsággal útitársára mutatott: — Kalauz úr, mondja meg ennek az úrnak, hogy ne avakozzék olyan dologba, amihez semmi köze. Mert a második osztályon és a mögöttem levő I. osztályú kocsikban megtilthatja a dohányzást, de itt nem. Nézze csak meg a vasúti jegyét! A kalauz elkérte az utas jegyét: az okvetetlenkedönek valóban második osztályra szólt a jegye. Szégyenkezve ki kellett vonulnia a fülkéből. Közben hallhatta, amint a kalauz bocsánatot kér Shawtól. Amikor Shaw az esetet egy asztaltársaságban e l mondta, többen felkiáltottak: — De honnan tudta, hogy a pasasnak második osttálui ra szólt a jegye? i A nagy tró mosolyogva felelte: — Roppant egyszerű. A jegy csücske kilátszott a mellénye zsebéből, hát nyomban megláttam, hogy pontosan olyan — mini az enyém. ★ Tavasz volt, kirügyeztek a cseresznyefák. Shaw akkora vágyat érzett a természet iránt, hogy vonatra ült, megnézni a tengert. Alig ült le, jött a kalauz, kérte a jegyet. Shaw izgatottan kutatott a zsebében, de nem találta. Ekkor a kalauz felismerte a nagy írót: — Ah, művész úr! Tessék csak hagyni! Majd megtetszik találni. De ha nem lesz meg, az sem okozzon gondot a művész úrnak- Én nem csak elhiszem, sőt, jót is állok azért, hogy ön megváltotta a jegyét. Tessék csak nyugodtan. .. művész úr... Shaw eközben roppant gyorsasággal kutatott zsebeiben, majd ingerülten a kalauzra kiáltott: — Ne dumáljon már «try-; nyit, inkább segítsen megke-\ rerú azt a nyomorult jegyet.' Meg kell találni. különbem nem tudhatom, hogy hol kell; leszállnom! tk Shaw egyszer barátjával; tett hét végi vonatkirándulást. Bár igen feledékeny volt,] barátja mégis rábízta a jegy-; váltást. El is utaztak, majd aJ kirándulás után újra vonat-; ra ültek, hazamentek. Az; odautazásnál is Shawnál vol-; tak a jegyek, s a barátja je-; gye is nála maradt. Jött aj kalauz. Shaw ketségbeesvej kaparászott a zsebeiben,;’ szinte mindent kifordított, de; csak az egyik retúrjegyet ta-; látta meg. Mikor már nem; volt hol keresgélnie, átadta; az egyetlen jegyet a kalauz-', naJc, majd barátjához for-', dúlt széttárva kezét: — Édes öregem, ez szinte; hihetetlen. Oly nyugtalan va-; gyök! Hiába keresem, a je-; gyed örökre eltűni. Most< szólj hozzá. Még ilyet. Nahát! Dénes Gésa gyűjtése Egy darab a jövőből. A Cienfuegos mellett felépüli, modern vegyiüzeniek látképe. > Igaz, a vevőkészülékek nem a cukomádaratók kunyhóiban voltak. A berendezéseket azót a megette az idő vasfoga. Most újból ki fíigják építeni. Ami a színes televíziózás két időszaka között eltelt, az Kuba történelmének egy darabja... Havanna belvárosa nagyon szép. Igaz, európai szememnek a régi Havanna a spanyol romanticizmusával kellemesebb, szebb látvány, d« meg kell hódolni korunk előtt. Az enyhén dombos utcákon épült kecses felhőkarcolók, mögöttük a tenger, s a parton az egész várost félkörben ölelő Malecon, ez a ritka szép sétány — aki egyszer látta, sohasem felejti el. Ha lehet, még ennél is szebb az a tengerparti villanegyed, amely nevében ugyan az ősi indián elnevezést viseli: Si- boned, de külsejében a kényelemről, a luxusról, a huszadik század építészeti rafinériájáról árulkodik. Mindez közelről nézve mo6t már egy kicsit megkopott Nemcsak azért, mert a kubai népnek más dolga volt, mint az urak által itthagyott luxusépületek pá- tyolgatása. Inkább talán azért, mert erre nem tellett. Hogyan is tellett volna? A már említett autókhoz az. irányjelző izzóktól a gyújtógyertyáig, vagy a televíziókhoz a banándugótól a képcsőig, de a luxisvilla eltörött vízcsapjáig, mindent „odaátról” kellett volna hozni. A forradalom győzelme előtt ugyanis az „odaátról jön minden” elvére és gyakorlatára épült egész Kuba gazdasági élete. (Cserébe viszont innen oda ment minden ...) Ez a minden jelentette a fogyasztási cikkeket, az élelmiszert, még az ivóvizet is. Igen! A luxusüdülők, vagy Havanna kikötőjében időnként tankhajók állták meg, hogy feltöltsék a gazdagok villáinak víztartályait jóféle ivóvízzel. Elképzelhető, hogy mi történt, amikor „odaát” felocsúdtak, s rádöbbentek, milyen irányban alakulnak az események Kubában. Haragjában lecsapott az óriás. Előbb a cukor átvételét tagadták meg, aztán a kereskedelmi kapcsolatokat teljesen megszakították, végül jött a blokád. Légmentesen elzárták Kubát a világtól, de úgy, hogy a légmentest tényleg vegyük szó szerint: a ful- doklásig. Közben sokasodtak a belső problémák. Hadd idézzem egy igaz szívű,fvilágosfejű forradalmár, első időktől Castro környezetéhez tartozó harcos ma az újságíró szövetség főtitkára, Emesto Vera gondolatait: „Igaz, hogy már Jósé Marti is foglalkozott a múlt század végén azzal a gondolattal, milyen legyen a majdani szabad Kuba társadalmi berendezkedése. Castro már a hegyekben kidolgozta a legfontosabb kérdésekben az elképzeléseket, de mégis vajmi keveset tudtunk arról a győzelem pillanatában, hogy most mit is kellene tenni. Marxról és a többiek- ről alig hallottunk, áz európai szocialista országok — akkor rnég nem is sok — tapasztalatairól sem sokat tudtunk. Azt hittük, hogy a győzelem után az is elég, ha gondoskodunk a termelt javak igazságos elosztásáról. A többi, megy majd magától is.” A blokád embertelenül nehéz éveiből a „kitörést” az jelentette, amikor a Szovjetunió — a kubaiak számára rendkívül előnyös áron — fokozta a cukorvásárlásait Cherében gépeket, felszereléseket, élelmiszert, ruhaneműt szállított. Tankhajó-flottájával „olajhidat” vert a Fekete-tenger és a Karib-tengat között. Kuba népe megismerkedett a szocialista országok szolidaritásának erejével. S ezt Fidel Castrótól, aki „a történelemben példa nélkül állónak” nevezte ezt a segítséget, a munkásokig, parasztokig nagy tisztelettel említi mindenki. Tudják, hogy létüket, a forradaiom ügyének fennmaradását köszön he1 ik ennék a testvéri segítségnek. És a JöVőt is erre alapozzák. Igaz, a kölcsönös előnyök alapján kereskednek minden tisztességes tőkés partnerrel is. Nem ritka ma már, hogy svájci fejőberendezést. angol gyártmányú műtrágyagyárat, nyugatnémet építőipari gépeket, japán darukat, olasz, angol autóbuszokat, japán teherautókat látunk. De biztos támaszuk a Szovje1 unió és a szocialista országok. Vázlatosan néhány jelzés a jövőből: Kubában van a világ legnagyobb nikkelkészlete. Most készül a terve a KGST-ben e páratlan kincs kitermelésének, feldolgozásán nak. A cukor mellett — néhány év múlva — ez lesz a másik szilárd bázisa a kubai népgazdaságnak. A cukoripari gépek gyártásával rövidesen megalapozzák- a kubai gépipart. Mód lesz a nádban levő egyéb nyersanyag feldolgozására. (Csak a nagy mennyiségű cellulózéra gondolva: milyen óriási lehetőségek rejlenek a papírgyártásban ...) További korlátlan lehetőségek rejlenek a tengerben, 1973—75 között 600 új halászati egységet állítanak üzembe, négy új halfeldolgozó kombinátot és egy konzervgyárat — ez több, mint amit történelme során eddig összesen ezen a területen beruháztak Kubában. Tervezik a saját halászhajógyártást is. Nem folytatom. Ez már a jövő új, szocialista Kubájának a képe. Egy sokat szenvedett, derék, becsületes nép megérdemelten boldog jövőjének a horizontja. Amerika szabad földjének szocialista felvirágzása. Varga József 1574, mársius 5,
