Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-05 / 53. szám

Program és valóság A zöldséghelyzet két éves mérlege A fogyasztók körében elég gyakori az a vélekedés: jó t program, az még jobb, ha van zöldség és burgonya is elegendő mennyiségben, jó minőségben és lehetőleg megvásárolható áron. Aztán nem kevesen vannak olyan, a mezőgazdasági termeléstől meglehetősen távol tevé­kenykedő emberek is, akik egyenesen „a parasztokat”, a termelőszövetkezeteket ille­tik a kétségtelenül meglevő gondok miatt elmarasztaló megjegyzésekkel. Végezetül pedig azok, akik a termelők törekvéseit és lehetősegeit, valamint legkevésbé sem le­becsülhető eredményeit is is­merik, az árak miatt szidják a felvásárló és értékesítő ap­parátust. Ami a jogos fogyasztói igé­nyeket illeti, abban minden bírálónak igaza van. Viszont ezeknek az igényeknek a ki­elégítését szolgáló termeié- lési és értékesítési feladatok már korántsem egyszerűsít- hetök le úgy, hogy azok hiá­nyosságai, fogyatékosságai ki­zárólag a termelőszövetke­zetek és a felvásárló-értéke­sítő apparátus „bűne”, tehe­tetlensége. Sokan teszik, bár mélyebb megfontolások nélkül, hogy az egykori, évtizedekkel ez­előtti állapotokra hivatkozva kijelentik: régen nem volt zöldségprogram, de volt zöld­ség. Azt viszont már elfe­lejtik, hogy á lakosság túl­nyomó többsége — kisebb, vagy nagyobb területen őstermelő volt. A helyzet a 60-aa évek végén, s az utóbbi né­hány évben változott meg döntően: a kézi erő, az „élő­munka” erőteljesen lecsök­kent, s pótlására nem jelen­tek meg időben a gépek, az új technológiák és az azok­nak megfelelő új növényfaj­ták. 1971-ben ennek a folya­matnak a meggyorsítására született a már emlegetett „zöldségprogram”, az ösztön­zőnek szánt kormányhatáro­zat És erre — a már vázolt összefüggések miatt — na­gyon is szükség volt és van! Mi történt eddig? Lényegében két gazdasági év telt el a kormányhatáro­zat megjelenése óta, s máris eredmények születtek: kiala­kulóban van a nagyüzemi zöldségtermesztés. Erre me­gyénkben jó példa a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet, a Csányi Állami Gazdaság, a horti, a káli, az ecsédi tsz Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a hozott kormányintézkedés elsősor­ban a konzervipari termelést ösztönözte, ahol mind orszá­gosan, mind a megyében je­lentős növekedést értek is el. Viszont a lakosság ellátá­sát biztosító étkezési zöld­ségfélékből a gondok alig, s néhol egyáltalán nem mér­séklődtek. Áprilisban lesz egy éve, hogy megyénkben a megyei pártbizottság határozatban foglalt állást a helyzet javí­tására. A legfontosabb fel­adatként azt jelölte meg, hogy a termőterület a fontos növényfélékböl tovább ne csökkenjen, s az uj eljárások bevezetésével' növekedjenek a hozamok, stabilizálódjanak a fogyasztói árak. A megyei termelők, vala­mint a megyén belüli legna­gyobb forgalmazó szerv, a SZÖVTERMÉK együttes erő­feszítése nyomán jelentős előrelépés történt 1973-ban is. A statisztikai adatok sze­rint ugyanis az előző két év alig több mint 1500 vagon felvásárlási átlagával szem­ben 1973-ban már meghalad­ta a megyei felvásárlás (csak a SZŰVTERMÉK-é!) a két­ezer vagont, s ebből a menv- nyiségből közel 750 vagonnal * megyén belüli igényeket igyekeztek kielégíteni, amely másfél száz ■vagonnal több. mint 1972-ben. Mindez önmagában is jelzi, hogy nem maradt pusztába kiáltott szó a megyei párt- bizottság állásfoglalása, s ez. egyértelműen elmondható a lög/asztoi arakkal kapcsolat- i ban is: amíg az országos bur- gonya-zöldség-gyümölcs át­lagár egy év alatt 4,7 száza­lékkal növekedett, addig me­gyénkben csupán 2,8 száza­lékkal. A helyzet azonban így sem megnyugtató. Intézkedések Az említett megyei pártbi­zottsági állásfoglalás után a SZÖVTERMÉK igazgató ta­nácsa (több mint fél száz ter­melőszövetkezet és mintegy harminc fogyasztási szövet­kezet képviseletében) több konkrét intézkedést tett a termelés fejlesztésére és a megye lakossága ellátási szín­vonalának javítására. Ennek a következménye, hogy kor­szerűsítették a termékérté­kesítési szerződés feltételeit: megemelték a védőárakat, s a SZÖVtERMEK, mint a 80 tagszövetkezet közös szövet­kezeti vállalata, a több éves szerződéseknél átvállalta a vetőmagköltséget, a paradi­csomnál es a korai primőr­termesztésnél költségtérítést biztosított a termelő számá­ra. Ugyanakkor az előző évi­nél kétszeres mennyiségű fóliát vásárolt, s azt a fo­gyasztási szövetkezeteken keresztül a háztájiban es a kertgazdaságokban fólia alatt termelő szakcsoportok tag­jaihoz is eljuttatta mintegy 200 ezer forintos kedvez­ménnyel. Ebben az évben is előirányoztak 300 ezer forint támogatást a burgonyater­mesztés fejlesztésére, s egy­ben a nagyüzemi termelés korszerűsítésére ajánlásokat dolgoznak ki a termelőszö­vetkezetek számára. Továb­bá már folyik a vizsgálata «Is előkészülete Hatvan és Eger térségében egy-egy pa­lántanevelő telep létesítésé­nek. Ezek mellett a SZÖV- TERMEK a kereskedelmi há­lózat, a tárolókapacitás bőví­tésére és korszerűsítésére is törekszik, így ez évben nyolcmillió forintot az egri hűtőház bővítésére, félmilli­ót az egri Dobó téri zöldség­bolt, 700—700 ezret a ,Cse- bokszári, illetve a Hadnagy utcai zöldségboltok kialakí­tására költ. Ami pedig a szövetkezeti közös vállalat „hasznát” és „nagy apparátusát” illeti, áll­jon itt néhány statisztikai adat: 1973-ban 310 millió fo­rintos forgalmat bonyolítot­tak le a szerteágazó tevé­kenység során, s mindössze kétmillió 877 ezer forint a vállalati nyereség. S amíg 1972- ben 772 dolgozóval értek el közel 286 milliós forgal­mat, addig a 310 milliót 1973- ban 756-os összlétszám- mal produkáltak, s így a 370 ezer foi-intos. egy dolgozó­ra jutó éves forgalom 411 ezer forintra alakult! Gondok és távlatok A megtett és vázolt erőfe­szítések ellenére változatla­nul gondokkal küzdenek termelő gazdaságok, s az el­látásban felelős szervek. En­nek egyik összetevője, hogy a zöldségtermelés gépesítése 1973-ban sem fejlődött kel lően. mert részint nincsenek megfelelő egyedi gépek, a komplex gépek ára pedig túl­zott anyagi megterhelést je­lent a gazdaságok számára. „Hagyományosan” pedig a munkaigényes növények ter­mesztése veszteséges, és en­nek logikus következmenye. hogy a termelés szerkezete az állandó és biztosabb jö­vedelmet eredményező ága­zatok felé tolódott és toló­dik el. Ugyanakkor e mun ka — intenzív növények ter­mesztésének fejlesztését egyes pénzügyi rendelkezé­sek — mint például jövede- lem-növekményadó beveze­tése — is jelentős mérték­ben gátolták és gátolják, hi­szen a mai es egy kicsit még a holnapi lakossági fogyasz­tásra termelés — a gépesítés említett, egyik nehézsége mi­att — változatlanul kézi erő­vel történik. Ez pedig nagy­fokú béralap-növekedessel jár, amelyet nagy léptékben növekvő növekményadó sújt. A gépesítés, a termeléskor- szerűsités, a hozamnöveke­dés másik nagy akadálya a megfelelő üj fajták, az úgy­nevezett elit vetőmagvak hi­ánya és azok magas ára. Ugyanis a kertimagtermesz- tés nincs dotálva, s a hazai termesztése visszaesett, s je­lentős részét importból kell beszerezni. Ha mindezeket a problé­mákat végiggondoljuk, már nem is olyan egyszerű a ..zöldségfronton” előállott helyzet megítélése, amint az első nekibuzdulásra látszik. Egyértelmű: kell a program, kellenek az összehangolt es esetleg „menet közben” is módosított intézkedések. Ezt igazolja — és a távlatokat, a megnyugtatóbb megoldást szolgálja — a kormány műit heti, legutóbbi ülésén ezzel kapcsolatban hozott, a koráb­bi intézkedéseket módosító, továbbfejlesztő űjabb határo­zat is. Ebből csupán néhány konkrétumot: az eddigi 30 százalékos növényházépítési ártámogatás helyett 70 szá­zalékos a dotáció, s 30 szá­zalékos állami támogatást kapnak a lakosság zöldsegel- látasára termelő háztáji, egyéni gazdaságok és kis­kerttulajdonosok is fólia és támberendezés vásárlásá­hoz. És végül — de egyálta­lán nem utolsósorban! —■ a kormány úgy határozott, hogy a jövedelemnövekmény- adót és az állami gazdasági bérszabályozás feltételeit úgy kell módosítani, hogy az a zöldségtermelés növekedését elősegítse. Ezek mái* az újabb távla­tok... 1 Faludi Sándor Négyszáz- millió forint! Nehány nagyobb beruhá­zás költségeinek egyszeri átvizsgálása során is nem kevesebb, mint 400 millió forintot „faragtak” le a tervezett, illetően a már jóváhagyóit költségekből állapította meg a televízió közelmúltban sugárzott mű­sorában a Magyar Nemzeti Bank egyik vezető szakem­bere. Majd felhívta a fi- ' gyeimet a további ellenőr­zések aktualitásaira is, mert mint mondotta, még ma Is gyakran „megszalad a ce­ruza”, igen sok beruházást lehetne gyorsabban és ol­csóbban megvalósitani. Vé. gül javasolta, hogy ne csak a banki szakemberek érez­zék joguknak, kötelessé­güknek a beruházási költ­ségek figyelemmel kiséré­séi. Egy ellenőrzés, s 400 mil­lió forinttal máris több pénzünk van. A hírnek mégsem tudok fenntartás nélkül örülni. A riport ugyanis eszembe juttatta a magyar építőipari szerve­zet vezetőinek tavaly, ta­valyelőtti nyilatkozatait, amelyekben cégük nevében szent esküt tettek a korrek­tebb kalkulációra, a költ­ségek csökkentésére, az ész­szerű tervezésre. S most jön egy ellenőrzés és kide­rül: 400 millió forinttal is­mét „elszámolták magú- kát”. Annak ellenére, hogy megígérték: új életet kez­denek, nem a magasabb költségek „biztosításával” garantálják a nyereség, a jövedelmezőség vállalati terv számainak teljesítését. Kétség nem férhet hozzá: egy sor területen jelentős fejlődés tapasztalható a be­ruházások tervezésében, bo­nyolításában, kivitelezésé­ben, de úgy látszik, hogy számolni változatlanul nem könnyű fehér fekete ala­pon, vagyis korrekten, a kölcsönös előnyök tisztes­séges kihasználásával. Ezért kell hát szaporítani az eile_ nőrzések számát, akár rend­szeresen is rákérdezni a számlák összegére. Aho­gyan a banki szakemberek is tették, amikor kiderítet­ték: 4o0 millió forintra nittes szükség. Természete­sen csak a vizsgált beru- < házások megvalósításához. Minden bizonnyal me­gyénkben is nem egy példa akad majd a „ceruza meg futtatására”. (—Ko—) )fező<;azcl isagi gépek Amerikából Ebben az évben már 80 ezer hektáron valósítják meg a nádudvari kukoricáié m-lés! ren Iszert. A napokban 16 óriási John Deere traktor érkezett Amerikák ól, és rövide­den útnak indítanak 50 kombájnt, valamint 120 kombiná­iort és ve!‘gépet is. CMSJ, ÉotCK Balog F. László felvétele — KS,> egyes élvezeti cikkek es a feätekaruk áremelkedéséről, valam-nt egyes ruházati cikkek: árának csökkenéséről V belkereskedelmi Mi­nisztérium és az Országos *nyag- és Árhivatal a kö­vetkezükről tájékoztatja a lakosságot: Az la 14. évi népgazdasá­gi terv. a foveas-tói árszín­vonal éves növekedésének felső határa* 2 száza!álcv"n STob.a meg. Ez az elűirány- zat, az iirmorlárak igen je­lentős merle&u emeiaedése melleit, csak úgy tartható, hogy az állami költségve- !A<i a világpiaci áremelke­désből adódó terhek nagy részéi ez évben is átvállal­ja. Az importárak tartós emelkedésének egy csekély hányadát azonban indokolt a fogyasztókra is átháríta­ni a nem alapvető fogyasz­tási cikkeknél, illetőleg az élvezeti cikkeknél. Ugyan­akkor a térv számol köz­ponti árleszállítással a ru­házati cikkek körében. Ezek az ármozgások a 2 százalékos, tervezett árnö­vekedésen belül vannak. Így, 1974-ben, csak vi­szonylag szűk körben és nem A pörkölt kávé I. o. 10 dkg-os Az Omnia 10 dkg-os Az Arany mokka 10 dkg-os A Karaván 20 dkg-os A Konzum mokka 20 dkg-os Az Africana 10 dkg-os A dupla presszókavé ma­ximált fogyasztói ára a II. III. és IV. osztályba sorolt vendéglátóipari üzemegysé­gekben 20 fillérrel emelke­dik. Ennek megfelelően a IV. osztályú üzletekben az eddi­gi: 3,— Ft-os ár 3,20 Ft-ra emelkedhet. Ugyancsak emelkedhet a kávé ára az I. osztályba sorolt és az osztá­lyon felüli egységekben. Hazai előállítású 5 dkg-o« Rió kávókivonat fogyasztói ára 20 százalékkal, az im­A 2 dkg-os babérlevél ára A 2 dkg-os fahéj ára A 2 dltg-os köménymag ára Az 1 dkg-os vanilia ára A kimért héjas földimo­gyoró ára (10 dkg) 3,80 Ft- ról 4,80 Ft-ra változik, a kókuszreszeléknél pedig az áremelkedés kb. 25 százalé­kos. A déli gyümölcs közül a 10 dkg-os kiszerelt mazsola fo­gyasztói ára 4,— Ft-al szem­ben. 5,70 Ft-ra, a füge ára pedig kg-ként 30 Ft-ról 40,— Ft-ra nő. A festékeknél is a tartós és rendkívül erőteljes töltés világpiaci áremelkedések in­dokolják a termelői árak, il­letve ennek következménye­ként a fogyasztói árak eme­lését. Ezek érintik a fontos festékipari alapanyagokat, mint az olajok, gyanták, szintetikus anyagok stb. A lakossági kihatás mérséklé­se érdekében, az állami költ­ségvetés forgalmiadó-csök- kentéssel és egyéb eszközök alkalmazásával itt is tom­pítja az alapanyag-áremel­kedések fogyasztói árakban történő tövábbgyűrűződését. Ezt is figyelembe véve, a' festék fogyasztói árak átla­gosan mintegy 18 százalék­kal emelkednek. A világpiac kényszerítő áremelő hatásai mellett azonban ebben az évben is folytatjuk annak a korábbi alapvető fogyasztási cikkek körében válik szükségessé a bekövetkezett im. „-ur- enieiktucsea egy részének érvényesítése, a fogyász.ói araxban a kávénál és c :S trópuri c’kkeknéi, valami at a festékeknél. E' 'ől következően: j _i ü. P'ui'-íöil &;> íiytírs. ka.v\-i, a presszókávé. a fairer.': □ egyes magbelek, a ma­zsola és a füge, valamint — a porfestékek kivételével a festékek ára, 1974. már'-' :s 4-től megváltozik. A kávé importbeszerzés! ára, a legutóbbi 1—2 évben, mintegy 70 százalékkal emel­kedett, ezért szükségessé vált a pörkölt kávék fogyasztói árának átlagosan 20 száza­lékkal történő felemelése, amelyen belül az egyes ká- vékeverékek ára, 3—3,5 szá­zalék között, eltérő mérték­ben emelkedik, a nyerskávé- importárak figyelembevéte­lével. A jellemző kávéféleségek fogyasztói ára a következők szerint változik: régi ű| árak 17,50 is,— 16,— 18,— 16,20 18,— 21,— 27,— 20.— 27,— 12,— 12,90 portból származó Nescafé fo­gyasztói ára 11—22 százalék­kal, a nyerslcávé fogyasztói ára pedig átlagosan mintegy 12 százalékkal emelkedik. A fűszerek közül a legna­gyobb jelentőségű bors fo­gyasztói ára nem változik; az egyéb fűszeráruk ára, el­térően, de jóval kisebb mér­tékben . emelkedik, mint amilyen mértékben azok im­portára emelkedett. Ennek megfelelően például: 1.50 Ft-ról 2,— Ft-ra 6,20 Ft-ról 8,60 Ft-ra 1,10 Ft-ról 2,30 Ft-ra 11,20 Ft-ról 12,50 Ft-ra célkitűzésnek a végrehajtá­sát, amely szerint az élet- színvonal emelését szolgáló tervekkel összhangban, fo­kozatosan és folyamatosan csökkentjük egyes ruházati cikkek árát. Ez jutott kife­jezésre, többek között, az 1971—72-ben végrehajtott szintetikus harisnya, zokni, harisnyanadrág, a múlt év­ben megvalósult pamut-, méteráru, függöny, felnőtt és gyermek szintetikus köiött- íehémeműk. egyes kötött felsőruházati cikkek, vala­mint a pelenka árának ár- csökkentésében. Ezúttal március 4-től csök­kenek a fogyasztói árak: a selyem- és selyemtípusú szöveteknél, kötött-hurkolt kelméknél mintegy 18 száza­lékkal; a függönyöknél kb. 15 szá­zalékkal; a különböző férfi- és női öltözék-kiegészítő divatcik­keknél körülbelül 19 száza­lékkal ; sálaknál, kendőknél közei 28 százalékkal; az ernyőknél 7 százalék­kal; hűzózárafc és más rövid­áruknál 30—46 százalékkal A bőséges választékból ki­emelve, az árleszállítást a következők is példázzák: régi ár új ár Joyce nyomott ruhaszövet, 90 cm széles 68,50 Ft-ról 56,50 Ft-ra Serge bélésszövet. 140 cm széles 68,— Ft-ról 56,— Ft-ra IVyiprinl nyomott kelme, 90 cm széles Tarka poliészter jersey, 162 cm széles Teritex függöny, négyzetméter Teritex függöny, 220x300 cm Bobin pamutíüggöny, négyzet- méter Nyakkendőgarnitűra. poliészter Fűző Mohair sál Optilon húzózár, 14 cm Szintetikus sál Női roűselyem ernyő Férfi nylonernyő A kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek megfelelő áru­választókkal készültek fel a vásárlók igényednek minél jobb kielégítésére, (MTI) t0«í mar mb* ä, ksdä 75,50 Ft-ról 62,— Ft-ra 398,— Ft-ról 327,— Ft-ra 47,80 Ft-ról 40,— Ft-ra 340,— Ft-ról 288,— Ft-» 40,40 Ft-ról 34,30 Ft-» 159,— Ft-ról 129,— Ft-ra 205.— Ft-ról 166,— Ft-ra 180,— Ft-ról 130,— Ft-ra 9,80 Ft-ról 6,80 Ft-ra 82,— Ft-ról 59,— Ft-ra 285,— Ft-ról 165,— Ft-ra 310,— Ft-ról 288,— Ft-»

Next

/
Oldalképek
Tartalom