Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

Ma este orerníer az egri Gárdonyi Géza Színházban Páskándi Géza: A kocsi rabjai Az erdélyi származású, 9 már hazánkban élő Páskándi Géza nevét jól ismeri az irodalomkedvelő, a színház- látogató közönség. Szerencsés alkatú író, hiszen otthonosan mozog a próza, a líra és a dráma területén, s minden műfajban képes újat, elgon- dolkodtatót nyújtani. Egyéni­ségéhez mégis a színpad áll legközelebb. Legújabb mű­vét, A kocsi rabjait az egri Gárdonyi Géza Színház ma este mutatja be. A darab rendezője, Orosz György, így indokolja a színpadra vitelt: — A mű az Utunk című kolozsvári irodalmi hetilap 1972-es őszi számában jelent meg folytatásokban. Engem az egész alkotásból a sugár­zó humánum ragadott meg. A két főszerepló — Becze Já­nos börtönigazgató és Esztel- neki Tibor fegyenc — sze­retne kitörni a hétköznapok szürkeségéből, szebb, iga- zabb, tartalmasabb életre vá­gyik. A kitörés azonban nem sikerül, nem, mert rossz úton keresik, s ezért keve­rednek tragikomikus szituá­ciókba. Az író ugyan kifigu­rázza kisstílűségüket, szatiri­kus éllel karikírozza botlá­saik sorát, szórakoztató bo- hózati szituációkba helyezi ókét, mégis megérti a min- : den emberben sóvárgó telje­sebb élet utáni vágyat. Esztelnekit Sallós Gábor alakítja. Ö így látja az élet­revaló fegyenc alakját: — A valóságból mintázott típus ez. olyan ember, aki­ben sajátos módon kevered­nek a megnyerő és az ellen­szenves vonások. Nem ismer vesztett helyzetet, minden szituációban feltalálja magát, s addig manipulál, amíg meg­süti a maga ki6 pecsenyéjét. Bsztelneki a színész számára jó szerep, hiszen sok húron játszhat. — S miben látja az igazga­tó a darab aktualitását? — A kocsi rabjai az erdé­lyi irodalom talaján fakadt, de gondolati anyaga hozzánk is szól, mert olyan társadal­mi visszásságokat, kóros Ki­növéseket ostoroz, amelyek a mi valóságunktól sem ép­pen idegenek. Szívesen vál­lalkoztunk bemutatására, hi­szen a 150 éves jubileumát ünneplő színház továbbra is ápolja az erdélyi színházak­kal korábban is meglevő jó ! kapcsolatát. Alapvető műsor- politikai elképzelésünk az, hogy mai írók szatirikus hangvételű, jobbító törekvésű alkotását vigyük színpadra. Páskándi műve is ilyen. OMbMí \ 1S74, március 28» csütörtök < A mű egyetlen, egyértel­műen szimpatikus alakja Be­cze börtönigazgató lánya, Pi­roska, akit Péva Ibolya je­lenít meg. — Ebben az évadban több hasonló karakterű fiatal lányt játszott. Kísértették-e a ko­rábbi alakítások, a márköny- nyen kínálkozó megoldások? — Eleinte nem is kevéssé, s így tartott ez addig, amíg meg nem éreztem a figurát, azt a Piroskát, aki ugyan na­iv teremtés, akiben az anyás­kodó, a megértő szeretet for­málódik szerelemmé, de aki nemcsak hibáival együtt vál­lalja Esztelnekit, hanem ha­tározottan bízik abban, hogy jobbá, emberibbé is formál­hatja. A darab további főbb sze­repeit Simon György Jászai- díjas, Demeter Hedvig, Som­ló Ferenc, valamint Hegedűs László alakítják. (pécsi) 362 ezren üdülnek SZOT- beutaióval Ezekben a napokban oszt­ja el a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa a második félévre szóló üdülési beutaló jegyeket szakmai szakszer­vezeteknek és a szakszerve­zetek megyei tanácsainak. Az idén összesen több mint 362 ezer dolgozónak és gyer­meküknek a kedvezményes üdültetéséről gondoskodik a SZOT, ez 16 ezerrel haladja meg az elmúlt évben üdülők számát. A beutalók elosz­tásánál fontos szempont, hogy a fizikai dolgozók, munkások mind nagyobb arányban kapják ezt a ked­vezményt. Különösen a bőr-, a ruházati, a vasas és a bá­nyászszakszervezetek válla­latainak fizikai dolgozói és munkásai kapnák nagyobb arányban üdülési jegyeket, ezekben az ágazatokban a beutalóknak több mint felét. A SZOT üdülőházainak egy része egész évben fo­gadja a szakszervezeti be­utaltakat, többségükben azonban május 10-én indul a szezon, június elsejétől megindul az üdülési fősze­zon is, ilyenkor az iskolai szünet miatt a családosok különösen szívesen nyaral­nak. A SZOT üdülőszobái­nak többsége azonban há­rom-, vagy négyágyas, ezért eddig a nagy családosok az elhelyezési gondok miatt gyakran nem tudták igénybe venni e kedvezményes üdü­lést. Most az elnökség hatá­rozata nyomán csaknem 6 ezer férőhelyet biztosítanak a nagy családosoknak az üdü­lőkben a nyári főszezon alatt, a sokgyermekeseknek, a lét­számtól függően, akár több szobát is kiadnak. A bőr­ipari szakszervezet egész ba- konvbéli üdülőjét a nagy családosoknak rendezte be, más szakszervezetek pedig pénzjuttatásokkal is hozzá­járulnak a nagy családok gondtalan üdüléséhez. A vegyipari szakszervezet pél­dául több nagy család ré­szére 2000 forint költőpénzt ad a nyaraláshoz. Külföldre is indít a SZOT kedvezményes utakat, az idén összesen 17 ezer dolgo­zó ismerkedhet más orszá­gok tájaival. Különösen so­kan érdeklődnek a Szovjet­unió iránt, ezért az elmúlt évinél 400-zal többen, 1700- an pihenhetnek ebben a szomszédos országban, s cse­rébe ugyanennyi szovjet szakszervezeti tag látogat Magyarországra. (MTI) Csendes nappalok, nyugodt éjszakák Gyöngyösön DGSreWFFy Itfeicf: A piros Skoda hirtelen le­tért a műútról, - néhány mé­tert még ugrált az erdőgaz­dasági ösvény hepehupáin, aztán végleg leállt. — Itt volnánk, fiúk, nyo­más, kifelé! Vasad: kimászott a kor­mány mellől, öcsi is a túlsó oldalon, aztán a másik ket­tő. Karesz hozta a focilab­dát, Jóska elrúgta előle, és végigrohantak a kis réten. Sötét kérgű fák álltak a tisztás szélén, ezüst bükkök karéjában. Ágaik tekervén nyességével, mélyzöld lom­bozatukkal mintha csak ide­genből érkeztek volna ven­dégségbe a Tündér-szikla környékére. A fiúk talán meg se látták a különös fá­kat, de Vasadi, néhány zsák­kal a hóna alatt, egyenesen oda indult. Körüljárt alat­tuk, a füvet tápodta. bámész­kodott. Nyújtózkodva sem érte el a legalsó ágat, bel­jebb gázolt hát. Most már nem a fák helyét nézte, in­kább a bokrok alját, és fel­emelt egy vastag gallyat. Lenyeste róla a fölösleges hajtásokat, kibújt egy tisz­tásra, és a fütyköst a lom­bok közé vágta. Levelek hullottak elé, és ágról ágra pattanva, nagy puffanással visszaérkezett a hajítófa. Zamek! Ezúttal jobban célzott, egy nagyobb fürtből néhány tüs­kés gombóc vált le. Karesz a kocsi alá gurította a lab­dát, és a mulatságra a fiúk a fa köré gyűltek. — Mit tetszik csinálni? — Gyerünk, srácok, mun­kára! Később majd focizhat­tok. A fütykös nekilendült, és fenn is akadt. Vasadi nehéz­kesen, mintha nem hinne a szemének, megfordult, aztán kivette Karesz kezéből a fé­lig kész furkót, és a lombok közé célzott vele. Mikor a hatodik bot se jött vissza a magasból, köveket kezdtek gyűjteni. A föd a Skoda alatt hűsö’A a tjük vadászlázban célozgatták a bunkókat. Néhányan inkább megkér­dőjelezik a címben megfogal­mazott kijelentéseket. Hivat­koznak arra, hogy szinte el sem érhető az olyan állapot, amikor már a nappalok csendjét és az éjszakák nyu­galmát semmi nem zavarja meg. Kérdés marad a kérdések után: mihez lehet mérni a közrend és közbiztonság ál­lapotát? Nézzük meg ezt Gyöngyös esetében, segítségül híva né­hány adatot is bizonyítékul. Ráírni tulajdon megkárosítá­sát. Szívesen fogadják az üzemek az Ilyen figyelmezte­téseket. Egyre kevesebb általában is, de az egyes részterületekre átültetve is a bűncselekmé­nyek száma a városban. Fő­ként az erőszakos jellegű esetek csökkentek mennyisé­gükben. Ellentmondásnak látszik ez. után a megjegyzés, hogy a közrend és a közbiztonság el­len viszont többéi vétettek az elmúlt évben, mint azt meg­előzően. Főként a magánla­kásokban „zajlik” az élet, há­borgatva a szomszédok és a környezet nyugalmát. Az is igaz, hogy a személyek elleni bűntettek száma is kevesebb, mint egy évvel korábban volt, mégis nagy gondot okoznak a rendőröknek a növekvő szá­mú testi sértések. Ezekben is a családi perpatvarok vezet­nek. Szinte a négy fal között történik meg ezeknek a túl­nyomó többsége. Gyöngyösön az utóbbi he­tekben többször okoztak kel­lemetlenséget az esti órákban a magányos férfiak az egye­dül levő nőknek. Szerte a vá­rosban erről beszélgettek, olykor ki is színezték a tör­ténteket. Mintegy úgy tüntet­ve fel a dolgot, hogy a nők­nek este nem tanácsos kilép­niük az utcára. Jelentős erővel indult meg a kellemetlepkedők elleni intézkedés. Miután a bejelen­tésekből meg tudták állapíta­ni a város melyik részein in- zultálják a magányos nőket az utcán, ide összpontosították a rendőröket, nyomozókat. Sikerült is elejét venni a további kényelmetlenségek­nek. Érdekes módon azok, akiket „leszóllítottak”, nem szívesen beszéltek a kellemet­lenségekről, sőt: feljelentést sem mind akart tenni közü­lük. A sötétség „lovagjai” között a legkülönbözőbb foglalkozá­súak voltak megtalálhatók. Igyekeznek néhányan a tartási kötelezettségük alól kibújni. Ez a nemtörődömség a fiatalok neveltetésében okoz gondot. A nemtörődömség segíti elő a tulajdon ellen elkövetett bűntetteket is. Hanyagul ke­zelik az emberek a különbö­ző értékeiket. Az üzemekben széthagyják a ruháikat, a pénztárcájukat, az üzletekben ott hagyják az ajtó mellett a táskájukat, az utcán lakat nélkül a kerékpárjukat, de az autó ajtaját sem kulccsal zár­ják be, ha csak „kiugranak” belőle. Valamivel csökkent viszont a társadalmi tulajdon elleni vétség. Mintha a gazdasági vezetők jobban törődnének a rájuk bízott javakkal. Szigo­rúbban ellenőrzik az óvórend­szabályok, -előírások betartá­sát. Igaz, a rendőrség is több mint kétszáz esetben hívta fel a figyelmet arra, milyen okok segítették elő a társa­— Ne azt, süketek, egye­nesen a gesztenyét! Zamek! A sötétzöld lomb lassan gyűlt a fák tövében, hajtá­sok reccsentek a visszahulló kövek súlya alatt, s néha az élettelen tárgyak bakugrá­saival egy-egy fütykös is visszatért a magasból. Vasa­di ilyenkor megcsóválta, hogy diadalkiáltással felrö­pítse az égbe. A szelídgesz­tenye fürtjei egyre védtele- nebbül himbálództak az ágak végén. A fiúk a fák alá rohantak minden találat után, és felkapkodták a kis zöld sünöket. Távolabb, a rét szélén, ritkás láncban vonultak a kirándulók. Három fiú kám­zsanyakú pulcsiban, egy idős férfi vizslával, házaspárok kisgyerekekkel, öreglányok lasztexben, velük húzódott a tisztáson át Engelbert Hum­perdinck, Korda György és Tom Jones panaszos kántá- lása. A kutyák és a kisgye­rekek elfutottak a fákig, de a kőzápor elől visszafordul­tak. Egyszer csak öcsi a szájá­ba kapta az ujját, és lenyal­ta róla a piszkot. Ujja he­gyén finom kis sebek látha­tatlan repedésein át szivár­gott a vér. öcsi sziszegett, rázta a kezét. Karesz és Jós­ka is a tenyerüket vizsgál- gatták. — Nyomás, srácok, kap­kodjátok azt a gesztenyét! — Szúrós ám ez a hülye­ség. Inkább fociznánk egyet... — Hohó! Hát a kocsikázás jó volt? Segíthetnétek egy kicsit. — Vérzik a kezűnk! — Gyerünk, Karesz, azzal a szürettel. Te itt maradsz: Az ittasság vezet a bűncse­lekmények okai között. Mondják, mindig így volt ez Gyöngyösön és a környékén. Az emberek szívesen megisz- hak néhány pohárral, aztán hirtelen nem tudnak az ere­jükkel mit csinálni. Eléggé elterjedt a gyakor­lat ma már, hogy a tiltó ren­delkezések ellenére is kiszol­gálják az ittas embereket a presszókban, vendéglőkben szeszes itallal is. A másik do­log már nehezebben szüntet­hető meg: a zugitalmérések- ről van szó. Hiába tudják ezeknek a helyeknek a pon­tos címét a hatóságok, a tet­tenérés szinte lehetetlen. Ha ilyen helyre bemennek az el­lenőrök, csupa jó ismerőst, kedves házibarátot, vendéget találnak eshitt, akiket borral megkínálná. elvitathatatlan joga a ház'asszonyánakj vagy urának. A családvédelem is azt kö­veteli, hogy erőteljesebben vegyük fel a küzdelmet a zug- kimérések ellen. . Nincs valami nagy fegye­lem az országúton és a váro­si közutakon, bár a közúti baleseti statisztika nem mu­tat rossz képet. Kevesebben Karesz a fa alá old al go tt. \ és néhány gesztenyét a zsák 5 felé rugdalt. De már olyan; vastagon állt a lomb, hógy^ minden rúgása elakadt, öcsi 5 és Jóska újra a labdát haj-? kurászták, nekik nem pa-5 rancsolt senki. Vasadi fúr-? kői, és a kövek ritmikusan? reccsentek fenn az ágakon,? a kirándulók vonultak, az er­dő minden pontján felszár-? nyalt a búbánatos üvöltés:? Aranyhajú Iáhány... elvitt? egy ezüsthajú úúúr... Vasadi szünetet tartott a? dobálásban, és felkapkodott? néhány gesztenyét Karesz? meg-megtorpant, és a foci-? zókat figyelte. A sokasodó? lombban egyre továbta tar­tott a keresgélés. Az idő? csak múlott, és Vasadi újra? meglendítette a követ. — Szemtelenek a haver-? jaid. Leshetik, hogy én még? egyszer elhozom őket ki-5 rándulni. Na... Zumm. Reccs. Csatt. — Vigyá... Karesz behúzta a nyakát,? abban a pillanatban a fejére? esett a kő. Nem volt nagy az? a kő, egy ág a sebességét is? levette, a gyerek mégis le-? huppant a levelek kö2é. és? bömbölni kezdett. Vasadi? megnézte az ütést, megtapo- < gáttá a púpot. Karesz még? jobban üvöltött. — Rá se ránts! Nem vérzik. — Ahagy ráhá zkóhádáhás! ? kaptam... hühühü... — Még mit nem! — De i íhigenis. . szédü­lök. .. — Feküdj ie oda a bokor-? hoz... (Folytatjuk) haltak meg tavaly a karam­bolok következtében, ahogy a súlyosan sérültek száma sem romlott, de nagyon je­lentősen megugrott a köny- 'nyebben sérültek aránya. És itt nem adatokról van szó, hanem mindenekelőtt és mindenekfölött — emberek­ről. Életekről, egészségről és nyomorúságról. Ezért is kell ezekre a számokra nagyon odafigyelni. A legtöbb baj okozója a nagyképűség, a mások sem­mibe vevése. ami megmutat­kozik az elsőbbségi jog meg nem adásában, valamint a gondatlan vezetésben. Ez is bizonyítja, hogy nem a kisebb vétségek elkövetői ellen kellene a rendőröknek nagyon gyorsan és határozot­tan fellépniük, hanem az or­szágutak rémei ellen. Egy ilyen kisvárosban, mint Gyöngyös, mindenki tudja, kik azok, akik fittyet hány­nak mindenre és mindenki­re, ha a volánhoz ülnek. Ve­lük kellene sokkal szigorúb­ban eljárni, mert ők azok, akik nemcsak maguk, ha­nem inkább mások és főként a vétlenek testi épségét teszik kockára nap mint nap, szinte percről percre. Amikor a városi tanács megtárgyalta a rendőrkapi­tányság munkáját, megállapí­totta azt is, hogy Gyöngyös lakói általában csendben, nyugalomban élhetnek. A rendőrök intézkedései precí­zek, a törvényességen alapul­nak, kulturáltak. A város ve­zető államhatalmi testületé tehát elismeréssel fogadta a rendőrség tevékenységét, munkáját. Nem' hallgatta el azonban azt, hogy esetenként, elvétve még felüti fejét a nem egészen megfelelő intéz­kedés, a hatalommal való visszaélés és a nem kifogás­talanul művelt magatartás. Ezek a kirívó esetek éppen kivétel jellegük miatt olykor feltűnőek. G. Molnár Ferenc 21.25: Családi kör Sorozatadásnak tervezett műsor első jelentkezését láthatják a nézők. A tervek szerint havonta jelentkezik majd a Családi kör, amely­nek során — alkalmanként egy-egy óra keretében —, minden olyan témával fog­lalkozni szeretnének a szer­kesztők, amelyek egy csa­ládban előfordulhatnak. S mi nem fordulhat — s for­dul is —, elő egy család­ban!? Úgyhogy a műsor té­matárháza kimeritheteüen- nek ígérkezik. A Horgas Bé­la által írott forgatókönyv tanúsága szerint az adás­idő hatvan percében tíz té­mával találkoznak a nézők. Elsőként a Kovács családhoz „látogat” el a műsor — a család tagjait színészek kel­tik életre —, ahol a gyere­kek gyakran mesélnek cso­dálatos dolgokat: gazdag fantáziájuk termékeit. A szülők azonban ezeket a meséket hazugságként köny­velik el. Végül is a pszicho­lógus ad tanácsot, hogy mi­ként kell értékelni a gyer­meki fantáziálást, vagy ha­zugságot. Karinthy Frigyes Hogyan lettem író című írá­sát Latinovits Zoltán tol­mácsolásában hallhatjuk, majd úgynevezett kényes témára kerül sor. Dr. Tiha­nyi Erna nőgyógyász a lá­nyos szülőknek ad tanácsot azokkal a fertőzési veszé­lyekkel kapcsolatban, ame­lyek már — biológiai felé­pítésük folytán —, gyermek­korban komoly veszélyforrá­sok. Hasznos tanácsokat igyekszik adni Varga Éva rajztanárnő, a minden ház­tartásban megtalálható mű­anyag flakonokból játékolt készítéséhez. (Kg) Péva Ibolya és Sallós Gábor a darab egyik jele­netében. (pécsi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom