Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-03 / 52. szám

Az üzemi pártbizottság tárgyalt» A nők« a fiatalok helyzete m a Finoitiszerelyén^yárban Hogyan, mivel becsülik meg az egri Finomszerel- vénygyárban a nődolgozó' kát, a fiatalokat? Milyen eredményekkel hajtották végre a nők, az ifjúság hely' zetének javítása érdekében hozott pórt- és kormányha­tározatokat? Miben sikerült előrelépni, változtatni, mi­lyen gondok, problémák fog­lalkoztatják az említett fel­adatokkal, célkitűzésekkel kapcsolatban a vállalat ve­zetőit, dolgozóit? A számve­tést a vezérigazgató beszá­molója alapján a közelmúlt­ban készítette el a vállalat pártbizottsága. Efcyre többet ad a gyár Kezdjük az eredmények­kel; a jószándék mellett év­ről évre több pénze is van a vállalatnak, a nődolgozók anyagi, erkölcsi megbecsülé­sére, élet- és munkakörül­ményeik javítására. Mind­ezek eredményeként ma a vállalatnál az azonos műn- körrel, gyakorlati idővel rendelkező nők semmivel sem keresnek kevesebbet férfi kollégáiktól. Az átla­gosnál az idei bérfejlesztés során is többet kaptak a nők, s emelkedik a kitünte­tett, a megjutalmazott nők száma is. A kollektív szer­ződés biztosítja továbbá, hogy a kettő, vagy több kis­körű gyermeket nevelő szü­lőt nem lehet éjszakai mű­szakba beosztani. Idejüket kíméli, kényelmüket szolgál­ja továbbá, hogy a vállala­ton belül élelmiszer, vegyes íparcikkbolt, hús, zöldség, gyümölcs áruda és OTP-fiők áll rendelkezésükre. Lehető­vé tették a vacsora hazavi­telét — a többi családtag számára is — s bizonyára örömmel nyugtázzák majd a hirt is, hogy ezentúl csa­ládostól is igénybe vehetik a vállalat zamórdl üdülőjét is. szakmunkás közöttük, sőt mi több; csaknem harminc szá­zalékuk még az általános iskola nyolc osztályával sem rendelkezik. És amikor szá­mon kérik a hiányzó akti­vitásukat, hogy miért nem tanulnak, miért nem képe­zik magukat, szinte minden alkalommal az a válasz, hogy a család, a gyermek- nevelés, az otthoni munka miatt nincs idejük, energiá­juk a tanuláshoz. Elsősor­ban ennek a meglehetősen elavult, és fölöttébb káros szemléletnek köszönhető, hogy vezető poszton igen kevesen dolgoznak közülük, többségük idegenkedik a felelősségtől, hogy ma is kevés a nő! szakmunkás, s egyre szélesedik a szakadék a tudásuk, és gyárban meg- a tudásuk, és a gyárban megvalósított modem tech­nika, technológia között. Szerencsére más a hely­zet a fiatalokkal kapcsolat­ban. Közülük egyre többen tanulnak a különböző felső és középfokú intézetekben, nem kevés az érettségizett szakmunkások száma sem, határozottan nőtt az érdek­lődésük a különböző politikai oktatások iránt is, A közel 600 ifjú kommunista munkáját évről évre hatékonyan irá­nyítja, szervezi a KlSZ-bi- zottság, a fiatalok többsége látja, érzi, hogy a vállalat törődik velük, s kötelessé­güknek tartják a helytál­lást, a társadalom, a gyár törődésének viszonzását. Nemcsak a tiervában goiid kélkedhetnek az elén ered­ményekkel, ugyanakkor ab­ban is egy véleményen van­nak, hogy a felsőbb vezetés­nek is tovább kell keresnie azokat az új módszereket és eszközöket. amelyekkel újabb segítséget, további ösztönzést adhatnak elsősor­ban a nődolgozók tovább­képzéséhez, a szakmához, a társadalomhoz kapcsolódó aktivitásuk fokozásához. Azt azonban egyszer s minden­korra tényként kell elfogad­niuk a szakmai, politikai képzéstől elhúzódó dolgo­zóknak, hogy életük, sorsuk további javulása csak rész­ben függ a vállalattól. Mert ha nem tanulnak, ha nem művelik magukat, akkor hiába a sok okos határozat, a követelményektől egyre távolabb kerülnek majd. És ez a passzivitás ko­rántsem csak az egri Finom- szerelvénygyárnál jelent gondot. Sajnos a megye többi üzemeiben, vállalatai­nál is rendkívül nehéz is­kolába küldeni a nődolgozó­kat, hogy szakmailag és po­litikailag egyaránt képezzék magunkat, Jól tudjuk: a csa­ládi, az otthoni munkából, a gyermeknevelésből igen sok jut rójuk, de a társa­dalmunk adta lehetőségek­kel mégsem lehetnek sokáig közömbösek, mert akkor a követelményeinek sem 1ud- nalc megfelelni, A sorsukért felelősséget vállaló határo­zatokból, a megvalósításhoz szükséges anyagi, erkölcsi erőforrásokból már nincs hiány, a folytatás elsősorban rajtuk: a nőkön múlik. Bányászok a Bükk tetején A kőfalak letisztítása után nekilátnak a lőlyukak meg­fúrásához. (Fent.) Száz-száz- húsz lőlyukxit mélyítenek egy-egy alkalommal a szik­latestbe, amelyekbe 80—00 mázsa robbanóanyagai he­lyeznek el. Az irdatlan szik­lafalból egy-egy esetben 80 ezer tonna követ robbanta­nak le. Robbantás után hatalmas baggerok rakják meg a 27 tonnás dömpereket. (Jobbra.) A vállalat gazdasági, po­litikai vezetői joggal büsz­Koős József (Perl Márton felvételei.) Eredmény** év a* Egri Csillagokban Erősödd nagyüzemi vonáso'i Ahogyan * fiataloknak, úgy a nőknek is biztosítják az üzemben a továbbtanu­lás lehetőségeit. Egyben a bizalmat is erősítik irántuk, hogy az esetek többségében ------azonkívül, hogy szabad­ságot, munkaidő kedvez­ményt, segélyt, taneszközö­ket is kapnak — mór a ta­nulmányi idő alatt megke­resik a képzettségüknek megfelelő munkahelyet is. Évek óta ünnepélyes kül­sőségek között fogadják a pályakezdő fiatalokat a gyárban. A felsőfokú in­tézmények végzősei 2000, a középfokú végzettek 1300— 1600 forintos kezdőíizetéssel Indulnak, nyolc-kilenc fo­rintos órabérrel kezdenek továbbá a tehetséges ifjú szakmunkások is. A munká­ban levő fiatalok vissza nem térítendő segélyt is kérhet­nek, akinek nincs egri laká­sa, egy évig ingyen lakhat a vállalat munkásszállásán, vagy ha úgy dönt, ugyancsak 1 éven keresztül a vállalat 400 forinttal Járul hozzá az al­bérleti díj előteremtéséhez. Közismert továbbá, hogy a gyár évről évre tetemes összegeket fordít az ifjú há­zasok lakásgondjainak meg­oldására, szívesen áldoz ösz­töndíjakra, s egyre többet költ az üzemen belüli élet­év munkakörülmények kul- túráltabbá tétele érdekében is. A nők nem élnek a lehetőségekké! Mindez hogyan kamatozik, miként térül meg a vállalat gazdasági, politikai, ideoló­giai munkájában? Ahogyan g vezérigazgató jelentése és a pártbizottság! ülés Is meg­erősítette: a nők szívesen fogadják ugyan az életkö­rülményeik javítását célzó intézkedéseket, döntő több­ségük azonban nem hasz­nálja ki a biztosított lehető­ségeket. Rendkívül kévés a Az elmúlt év az első közös esztendő volt. A négy kisebb szövetkezetből létre­jött Egri Csillagok tagsága érthető módon és joggal nagy várakozással tekintett a kö­zös gazdálkodás elé. Az em­berek többsége bízott és hitt abban, hogy sikerül megol­dani a megnövekedett fel­adatokat, azonban olyanok is altadtak, akik kételkedtek a nagy szövetkezet létjogosult­ságában. A kimondott, vagy ki neon mondott aggályok végére a közelmúltban meg­tartott zárszámadó közgyűlés tett megnyugtató pontot, hi­szen a vezetőség arról ad­hatott számot, hogy az első esztendő eredményesnek bi­zonyult. A szövetkezeti tagok jól és fegyelmezetten dolgoz­tak, ennek következtében a jövedelemre sem lehetett kü­lönösebb panasz. NYUGODT LÉGKÖRBEN / •. eredményes gazdálko­dás természetesen nem azt jelenti, hogy mindenből re­kordtermést ért el a szövet­kezet. Ahogy most Vincze- paip Ferenccel, a közös gaz­daság elnökével beszélgetünk, kiderül, hogy bőségesen akad még tennivaló. A növényter­mesztésben — kivéve a sző­lőt — ugyanis elég szerény terméshozamok születtek. Kalászosokat 665, kukoricát mintegy 180 hektáron ter­melt a szövetkezet. S a 23 mázsás búza-, a 24 mázsás ősziárpatermés bizony nem a legjobbnak mondható. Ku­koricából valamivel harmtne mázsán felül termett hektá­ronként, ez is szerény átlag.- xiak nevezhető. — Sajnos — mondja az el­nök — több tényező is aka­dályozta a nagyobb hozamo­kat. Az őszi vetéseké . — még az egyesülés előtt — külön végezték á szövetkezetek, nem mindenhol a legjobb minőségben. Nem kedvezett az időjárás sem. De ami a legnagyobb gond; az egri ha­tár jelentős része meredek, erodált terület, itt nem le­het csodákat művelni. Valóban, az 1000 hektárnyi szántóból 500 hektár szinte teljesen alkalmatlan a szán­tóföldi művelésre, De a töb­bi minősége is elég gyenge, tápanyagban szegény. Ez te­szi érthetővé, hogy a szövet­kezet az átlagokat — bár az idén már jóval több műtrá­gya jut a földekre — csak lassan és évek kitartó mun­kájával tudja növelni. Az el­képzelések szerint az erodált területek egy részén legelőt alakítanak ki, más«k részét erdősítik. A megmaradó szántón pedig kialakulnak az igazi, nagyüzemi táblák, — A cél az — mondja a szövetkezet elnöke —, hogy a szán tóterületen megtermel­jük a kellő takarmánymeny- nyiséget áz állattenyésztés számára. Az első sikeres év után most már nyugodtabb lég­körben, türelemmel láthat­nak neki a célkitűzések va­lóra váltásához, SZAKOSODÁS A szövetkezet fő profilja a szőlőtermesztés, Tavaly az időjárás igen kedvezett en­nek a növénynek, s a terve­zettnél jóval maeusgbb ho­zamokat takarítottak be. A hektáronkénti átlag megha­ladta a 85 mázsát. Az idén szerényebb termésre számí­tanak, összesen 42 ezer má­zsa szőlőt várnak az 575 hektár termő és 115 hektár egyelőre meg neun termő te­lepítésből. A szőlő és a bor a szövet­kezet legjellegzetesebb ter­méke, Az marad a jövőben is. Éppen ezért még 115 hek­tár telepítésére kerül sor és növelik a feldolgozó és tá­rolókapacitást is, A közi* gazduság a szőlő egy részét saját maga dolgozza fel, más részét a pincegazdasagnak adja el. A jövőben azonban újabb „termékek" is fémjelzik majd a gazdaságot. Az ész­szerű szakosodás jegyében jelentős változások voltak és lesznek az állattenyésztésben. Az elmúlt esztendőben sza­kítottak a szarvasmarha- tenyésztéssel, helyette a juh­tenyésztés kerül előtérbe. Je­lenleg 600 anyajuh képezi a tény észállományt, de 1980-ig 3 ezerre akarják növelni az anyajuhok számát. Ha a terv megvalósul, évente mintegy 4 ezer bárányt értékesíthet­nek — nz eddigi tapasztala­tok alapján jó áron. A juhá­szat mellett 9 ezer darab* tojóállomány biztosítja majd az állattenyésztés forintjait, s megtartják a kisebb volu­menű sertéstenyészetet is. VARGSELLATAS Az Egri Csillagok Terme- lőszővetkezet ma is, de kü­lönösen a jövőben egyre hi- vatottebb lesz arra, hogy méltón reprev'ítúálja a mc- gyecüzókliely mezőgazdasági. Ez azonban kötelességet is jelent — részt kell vállalni Eger ellátásában. Éppen ezért már az idén megkezdődik a gazdaság kertészeti telepé­nek kialakítása. Az egyelőre egy hektárra tervezett fólia- telep egyrészt primőröket ad majd a „város asztalára", másrészt palántát állít elő a szabadföldi kertészkedéshez. A jobb zöldságellátas érde­kében — a jelenlegi 3 mellé — új zöldségboltokat is sze­retne a szövetkezet létesíte­ni, főként a Csebokszári- lakótelepen és a Lajosváros- ban. S miután az egyik fő profil a bor, szeretnék a meglévő borkóstolókat is kor­szerűsíteni. Persze ehhez helyiség és pénz is szüksé­geltetik. Annyi biztos, hogy a Münnlch Ferenc utcai bor­kóstoló rövidesen kisvendég­lővé „fejlődik” át. amelyben az italok mellett tájjellegű ételspecialitások is várják a vendégeket. A közös gazdaság tervei­ben egy kisebb húsleidoigo- zo építése is szerepel. Szíve­sen látnák, ha a környező termelőszövetkezetek társul­nának velük, így gyorsabban valóra válhatna az elképze­lés. E húsfeldolgozó lehető­séget adna. hogy a borkósto­lókban bővítsék a választé­kot, másrészt pedig lehetővé válna a városban egy cse­megebolt létesítése is. A szö­vetkezet tehát — ha meg­kapja elképzeléseihez a szük­séges támogatást — szívesen részt vállal Eger jobb eltil­tásában. SOK HELYETT EGY A negj kisebb szövetkezei egyesülesevel kialakultak a nagyüzemi keretek. Ahhoz azonban, hogy a szövetkezet valóban nagyüzemmé váljék, még igen sokat kell tenni. A szétszórt műhelyek, telepek helyett központi létesítmé­nyek kellenek. Mindez nena kis feladatot jelent. Mar meg­kezdődött az állattenyésztő telepek rendezése, korszerű­sítése. Szerepel a tervekben egy központi gépjavító mű­hely építése is Természete­sen új beruházásokra Is szükség van. Hiszen csupán egyetlen példát említve: je­lenleg négy helyen dolgozik az igazgatási apparátus. Ége­tően sürgős lenne egy köz­ponti irodaház építése — de egyelőre nincs megfelelő te­lek, amire építeni lehetne. A keretek tehát megvan­nak, s ebből adódnak a fel­adatok is, a keretet tarta­lommal kell megtölteni. Az elmúlt év 6ikere meggyorsít­hatja ezt a folyamatot. A szövetkezet tagjai az idén még a tavalyinál is nagyobb szorgalommal láttak mun­kához, s érdemes megemlí­teni azt is, hogy jelenleg 15 egyetemet és 7 felsőfokú technikumot végzett szakem­ber működik közre a gazda­ság irányításában. Ahhoz azonban, hogy az Egri Csilla­gok p megyeszékhelyt való ban jól reprezentáló nagy­üzemmé váljék, továbbra í# szükséges — az eddigiekhez hasonlóan — a megye és a város vezetőinek fokozott fi­gyelme, segíteni akarása. Kaposi Levente ÍM'H. március 3* vasam*#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom