Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-23 / 69. szám

szelrőxsa szElröz&a:;: szélrózsa;;: szélrózsa;:: szélrózsa::: szélrózsa:;: szélrózsa;:: szélrózsa::: szélrózsa::: szélrózsa::; *> íj 1 A repülő tűzoltó © Üj tűzoltási módszert dől­te sóztak ki az NSZK-ban, g amivel az eddiginél gyor- n sabban lehet majd eloltania w kigyulladt repülőgépeket. A • > brémai Erno-űrhajótechnika, ' Achilles frankfurti mérnök­£ kel és néhány tűzoltó anya­id gokat előállító vállalattal O együttműködve megszerkesz- 5 tett egy repülő tűzoltó be- W rendezést. Hossza 4,60 méter, 02 súlya 750 kg (felvételünk). Tűz esetén 12 ilyen rakéta­■ • meghajtásos repülötestet kell • kilőni gyors egymásutánban a tűzfészek irányába. Elekt­N ronikus vezérlőműve ponto- "O san a tűz fölé viszi, ahol 20 5 —30 méter magasból öt má- W zsa oltóanyagot zúdít a lán- ^ gokba automatikus kioldó­szerkezete segítségével. Má- : sodpercenként százméteres ^ sebességgel közelíti meg aj rendeltetési helyét, melyet 8 fi kilométeres távolságból is el aj tud érni. Akciója befejezté- >- vei ejtőernyő segítségével ér 'S földet, ao V) N c ti. w N CO II dohányzás krín Etája m N O a td N aa < oc N © SS r-l « N fi o X N ä o ti-I ál N t/j 3 o ss 3-i N CD Amikor Kolumbusz és tár­sai első ízben léptek az új világ földjére és ott találták az indiánokat pöfékelve, még ezek sem értettek egyet abban, hogy a csodálatos nö­vényt hogyan is kell tulaj­donképpen élvezni. 1511-ben Pietro d’Anghiera beszámolt arról, hogy Guanahani in­diánjai . dohányleveleket te­kertek a kukoricalevélbe és így dohányoztak. E tabacos- nak nevezett kukoricalevél- tekercsról — a cigaretta elő­dei — kapta a dohánynövény u nevét Haitiban viszont az indiá­nok dohányleveleket teker­tek össze és hosszú csövek­ből szívták, mint ahogyan ma sokan a szivarokat. Észak-Amerikában a tet- lumetet részesítették előny­ben, az agyagból metszett és May Károly révén ismertté vált pipát Abban viszont egyetértet­tek az indiánok, hogy a do­hány kitűnő sebgvógyszer és csodanövény. Intenzív do­hányzás révén a törzsfőnö­kök transzállapotba kerül­tek. 4 dohány, miut gyógyszer A dohány főként gyógy­szerként került Európába, miután Gonzales Fernandos de Oviedo 1525-ben pontosan leírta csodaerejét. A francia Jean Nicot már 1560-ban mintát küldött belőle az anyakirálynőnek, Medici Ka­talinnak, aki ezt követően fiát, II. Ferencet állandó fej­fájása ellen dohányporral ke­zeltette. Valószínűleg jót is tett neki, mert a dohányszip­pantás attól fogva Francia- országban nagy divattá lett. A dohány hatékony alkotó­részét Jean Nicotról neve­zik nikotinnak. XIV. Lajos, a Napkirály és udvarhölgyei sem vetették meg. bár az utána következő hangos tüsszögés miatt min­den beszélgetést abba kellett hagyni, és a mellrészen levő finom csipkegaüérok világo­san mutattál?; a szenvedély nyomait. A doháiivzás üldözése és a doháuyadó Amióta az angolok Virgi­niában az indiánokat agyag­pipákból dohányt ..inni” lát­ták. a városokban mindenütt feltűntek a dohanyzóházak, ahol buzgón pöfékeltek az agyagpipákból. Alig 20 évvel később a dohányzás már ólyan országos csapássá lett, hogy 1604-ben X. Jakab ki­rály rendeletet írt alá a do- hánvzás ellen. 1619-ben sa­lát kezűleg még egy trak*á- tuinot is fogalmazott, amely­ben a különben nagyra érté­kelt ..gyógyszert” ..pusztító ördögi növánv”-nek titulálta. Mindez úgy tűnik, nem használt túlságosan sokat mert 1643-ban Angliában a dohányra magas adó kiveté­sét is szükségesnek tartottált. Mivel az angolok nem akar­VII rózsa ,;; &£LLRO£bA tak lemondani élvezetéről, töltsék legalább meg az ál­lamkincstárat. Kilenc évvel később végül dohányterme­lési tilalmat adtak ki, hogy a gyökerénél irtsák ki a bajt. Bár ez a tilalom a konzerva­tív angoloknál minden kor­szakváltást túlélt egészen 1910-ig, mégsem gátolt meg senkit kedvenc pipájának él­vezetében. A dohányzók hóhérj altos á dozatai A dohányzással szembeni érzelmeivel I. Jakab nem állt egyedül. Ugyanebben az időben Oroszországban min­den olyan orr, amely beszív­ta e csodálatos füstöt, a hó­hér áldozata lett. Ezt a ren­deletet csupán Nagy Péter szüntette meg. Bár nehezen tudunk törö­köt nemdohányosként elkép­zelni, még Törökországban is halálbüntetéssel sújtották a dohányzást 1605-ben. Ha va­lakit rajtacsíptek és megke­gyelmeztek neki, akkor a ká- di a bűnösnek áfúratta az or­rát a pipával és elriasztó pél­daként végigvezettette az ut­cán. Cigarettára vagy szivar­ra, amellyel nehéz lett volna ezt megvalósítani, nyilván­valóan akkoriban még' senki sem gondolt. Hogy valóban csak a tűzvésztől való féle­lem indított a dohányzás be­tiltására, nehéz eldönteni. A pápa is egyházi átokkal sújtotta a dohányosokat, s az 1690-ben kelt bulla ezt űrig megerősítette. Valójában azonban papok hozták Ró­mába a dohányzást, és az egyházi átok csak azokra vo­natkozott, akik niég a temp­lomban sem akarták abba­hagyni a dohányzást. A berlini lí/pa»anc ólat Azt viszont, hogy a do­hányzás a tízparancsolat ti­lalmai közé tartozik, Berlin találta ki. Amikor a tanács 1661-ben rendőri rendelke­zést adott ki, amelyet a tíz- parancsolat szerint osztottak föl, ebben egy dohányzási ti­lalom is szerepelt. A dohány­zás a 6. volt, és szigorúan tiltották. A XVIII. század elején azonban valószínűleg már nem volt érvényben ez a furcsa rendelkezés, különben I. Frigyes Vilmos nem tart­hatta volna meg híres „do­hánykollégiumait”. Fia, Fri­gyes azonban ennek nagy ellensége volt. Míg az utcán tűzveszély miatt 1764-ben megtiltotta a dohányzást, ő maga szorgosan szívott, s barátait is megajándékozta dohányzó szerszámokkal. Az első német szivargyár 1788-ban létesült* Igen me­rész vállalkozás volt, mert a dohányzás kényes ügy volt. Először nem találtak vevőre, s végül már el kellett aján­dékozni őket, hogy megsza­baduljanak tőle. Később vált a dohányzás élvezete általá­nossá, gyártása világmére­tűvé. _ N <0 s 9 te 5=3 S3 í < V. SÍ o­■a S3 V) SZÉLRÓZSA SZÉLRÓZSA SZÉLRÓZSA Me^fe’tellék-e a papagáj- nyelvet? Mindenki Ismeri ezt a gyermekjátékot. Az egyik játékos hátulról befogja paj­tása szemét és megkérdi: „Ki vagyok?” A hang is­merős, a játékos mégis ha­bozik, találgat és végiil té­ved. Nos, ki hitte volna, hogy a papagájok ezt a játé- got ezerszer ügyesebben játsszák? A hím állat felis­meri párjának hangját 40 ezredmásodpercnyi hangtöre­dékből is. És ez nem min­den! A papagájok szavakból, rzőíigokból álló „beszéd” révén érintkeznek egymás­sal. Kétszáz „szavukat” már sikerült regisztrálni Ezt a munkát egy fiatal amerikai kutató, Leslie Anne Wheeler végezte ei A madarak általában két akusztikai jel, a kiáltás és az éneklés segítségével érint­keznek egymássai A mada­rak énekét már sokan tanul­mányozták, kiáltásaikat még soha. Wheeler kisasszony egy dél-afrikai madárra, a rózsaszín nyakú papagájra specializálta magát. Megfi­gyelték. hogy e madárfajták­nál a párok rendkívül hűsé­gesek egymáshoz. A kísérle- tai madárházakban teljes a hangzavar. A madarak leg­alább olyan titokzatos han­gokat hallatnak, mint ami­lyen titokzatos jelekre buk­kant Champollion az egyip­tomi hieroglifák kutatása során. Az amerikai kutató ezt a tulajdonságát használta fel a papagájnyelv megfejtésé­ben. Mindenekelőtt megfi­gyelte, hogy a madarak min­den egyes magatartásához más és más „mondat” tar­tozik. Ezek a „mondatok” tulajdonképpen a madarak kiáltozásának egész sorából alakulnak ki, amelyeket az emberi szóhoz hasonlíthat­nánk. Wheeler kisasszony magnetofon segítségével el­készítette a papagájnyelv „szótárát”. Munkáját teljes siker ko­ronázta. Az elemzésből ki­derült, hogy a „neveltebb” párok 12 fajta kiáltást is­mernek, a kevésbé tehetsé­gesek mindössze ötöt. És ez még nem minden. Anne Wheeler még azt is megálla­pította, hogy vannak olyan hangok, amelyeket csak a nőstény altat ad ki. más han­gok viszont kizárólag a hí­mek saiátjai. A kutató meg­állapítása szerint a papagá­jok rögtönözni is tudnak, sót olykor argóban beszélnek. 76iuji&r$zúl(] ála t Egy középkorú hölgy jo­gosítványt akar szerezni. Az első gyakorlati oktatás után testvére megkérdi: ' — Na, hogy ment a dolog? — Mondhatom, -jól... A’z oktatóm nagyon vallásos ember. Valahányszor végre­hajtom egy-egy utasítását, megállás nélkül fohászko­dik: „Ó, te szentséges atya- úristen!” ★ A festő neje belép férjé műtermébe, és meglepetten látja, hogy élete párja gon­dokba merülve üldögél a vá­szon előtt. — Mi történi7 — Nincs egy ötletem, egy gondolatom! Elapadt a mű­vészetem! — Nyugodj meg, édes fi­am, de ha valóban nincs ihleted, kifesthetnéd a la­kást. •k A Milánó—Velence között közlekedő vonaton a Icalauz így szól egy idős hölgyhöz: — Asszonyom, az ön je­gye Veronába szól, a vonat pedig Vicenza felé tart! — Szép kis dolog! Es mondja, a mozdonyvezető gyakran téveszti el az irányt? ■k — Megfigyeltem, tisztelen­dő úr, hogy sokkal több nó vesz részt a misen, mint férfi. Minek tulajdonítható ez a jelenség? — Annak, hogy a férfia­kat általában nem nagyon érdekli, hogy milyen ruhát visel a másik. ★ Egy fiatal rónuii szerző el­ső színdarabjai meglehető­sen hűvösen fogadta a kö­zönség. — Legalább azzal vigasz­talhatom magam, hogy nem fütyüllek ki — gondolkodott hangosan Monica Vitti tár­saságában. — Gondold csak meg — mosolygott a színésznő —, hogy nem könnyű dolog egyszerre ásítani és fütyülni. ★ Egy turista ellátogat az edinburghi temetőbe es egy sírkövön a következő felira­tot olvassa: „Itt nyugszik Archibald Macleod, a szerető apa, a nagytudású orvos.” — Ezek a skótok! — mormolja a turista —, há­rom embert temetnek ugyanabba a sírba! ★ Hosszú sor kígyózik a ná­polyi vasútállomás jegypénz­tára előtt. Egy kisfiú min­denáron előre akar tolakod­ni. — Nyugalom, nyugalom, édes fiam — szól rá a pénz­táros. — Te tálán jobban si­etsz, mint a többiek? — Nem, csak félek, hogy mire rám kerül a sor, már nem válthatok gyerekjegyet. Csörgőkígyóval ebédel A 33 éves dél-afrikai Trevor Krüger 31 napot töltött 24 mérgeskígyó társaságában. A transvaali Hartbeesport ki- gyóhazban 6 mamba, 6 csörgőkígyó, 6 vipera, 6 kobra volt a társa. Ezzel a teljesítményévéi megdöntötte a ko­rábbi világrekordot, amelyet egy parasztember tartott, aki 30 napot töltött egy kígyóházban. Krüger az elmúlt hó­napban naponta mindössze fél órára hagyta el a kígyó­házat, étkezéskor is szundító „lakótársai” körében tartóz­kodott Csakis a tiszta igazat!... A franciaországi Lyonban nemrégen négy banditát ál­lítottak bíróság elé, akik fegyverrel a kezükben ki akartak rabolni égy helyi bankot A tanúk között volt egy Marcel Baucavit nevű, teljesen kopasz, idős ember is. — Amikor láttam, hogy a banditák pisztolyt rántanak elő a zssbükbői — vallotta Baucavit —, minden hajam szála az égnek állt! — Felhívom a tanú figyelmét — szakította félbe ebben a pillanatban a bíró —, hogy eskü alatt vall, és csakis a tiszta igazat mondhatja! Sajátos emléktárgy Az amerikai Los Angeles emléktárgyüzleteiben új fajta hamutartókat árusítanak. Ezeknek az a rendeltetésük, hogy • •. elvegyék a kedvet a dohányzástól. A cigarettaha­mu beleszólására a hamutartó másfél percen át egy meg­rögzött dohányos rekedt köhögésére emlékeztető hangot hal­lat. / 0 vásárlónak mindig igává van Egy svéd mosógépgyór szokatlan panaszt tartalmazó levelet kapott egyik vevőjétől: a háziasszony panaszul rót­ta fel, hogy a mosógép kifogástalanul működik, még egyet­lenegyszer sem volt vele semmi baj! A bánatos asszony azzal indokolta panaszát, hogy nem vehet részt szomszéd- asszonyaival a mosógépek elromlásáról, üzemzavarairól folytatott beszélgetésekben. A gyár komolyan vette a pa­naszt és felajánlotta: némileg megváltoztatja az asszony mosógépének konstrukcióját, természetesen külön díjazás fejében. Öröm a szomszédoknak Japánban új típusú sztereorádiót gyártanak, amely rö­vid- és középhullámsávban működik. Ennek a sztereorádió- nak nagy előnye, hogy tulajdonosa akkor sem zavar sen­kit, ha igen nagy hangerőre állítja be készülékét A rádió súlya mindössze 700 gramm. Minden szabályozó részét a fülhallgatók külső oldalán helyezték el — tulajdonképpen a fülhallgatók alkotják a vevőkészülék kazettáit. Mindent a kedves vendégért Egy római fodrászszaion bejáratánál a vendégek két aj­tó között választhatnak, a/, egyik ajtón egy csukott, a má­sikon pedig egy nyitott ajak kére látható. A vendégek te­hát már előre eldönthetik, bog’" a frizurát beszélgetéssel, vagy anélkül óhajtják. n hN 33 I v> N m S3 o N fi ifi N E9 F S3 o N 91 > N » S3 o N 50 M ifi N r» r S3 © 8 y> N Fi r 58 o 8 U1 N P 58 © N 91 > 09 N m r S3 © N ifi ifi N » r 58 © On N to r 58 © to N n r 58 © N tn > a N r 58 © 5« un >

Next

/
Oldalképek
Tartalom