Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-19 / 65. szám

műsorok: RADIO KOSSUTH S..u 8.U 9a8 h>. A 11.23 12.35 13. j8 14.13 is. :o 16 JS 10.25 lt>. lő 1* Jő 17. 17 38 18.33 18.30 19.23 20.Ü5 21.33 22.30 23.18 . .I-pel a lók rfarsan a kürtszó! Kodály; Háry János, Daljáték asáoiaráclió Ki nyer ma?. Melódiák ok tél Rádiójáték gyermekeknek Éneklő Ifjúság Rádióiskola Elhangzott... Kazacsay: Pro memoria Népi muzsika Fiatalok stúdiója Operellclalok A KGST jubileumára. III, rész Schumann: IV. szimfónia A Szabó család Áriák örökzöld dallamok Kilátó Verbunkosok Bach: Goldberg- változatok Könnyűzene Döntőt? a Legfelsőbb Bíróság PETŐFI li 3 12-33 14.30 19.0Ü 19.25 19.45 20,28 *20.58 31,56 2*2.45 23.15 iidas—Gál: Az emberi­ségért. Kantáta Klasszikus muzsika Tánczene Könyvek, tájak, emberek Zenekari muzsika Kettőtől — hatig . » , Zenés délután A tudományos-technikai forradalomról. IV, rész Nagy alkotókra emlékszem . ,. Sosztakovics • XIV. vonósnégyes Pro és kontra . -. Indulók Irodalmi kirándulások Színes szőttes Brahms: Hegedűverseny Gondolatok filmekről Opcrettrészletek Szolnoki Rádió Alföldi krónika Népdalok Legfőbb érték A Humhries Singers műsorából' Üttörőhiradó Szerkesztik a hallgatók TŰI MAGYAR 3.05 11,50 17.55 13.05 13.40 ly.10 13.30 20.00 31.25 21.55 22.45 Iskola-tv Hírek Tádzsikisztán. Szovjet táj film Óvodások műsora játék a betűkkel Esti mese Tv-hiradó Kalandozás kétezer év színpadán Jópipák. Zenés angol film Vélemény. A tv folyóirata Tv-lüradó 'POZSONYI D.05 A m 'I Lengyelország 9.30 A i. . jyoldalakban virágok nyílnak. Tv-Játék 10.50 A Szövetségi Bűnügyi Központ nyomoz 19.00 és 21.25 Híradó 20.00 Tíz fizetés nélküli nap. Bolgár iilm 35 Kamarazene 1 mozi / iv I VÖRÖS CSILLAG U'eleíon: 22-33) Fel 4. fél 6 és 8 órakor Felszarvazzák őfelségét Színes francia iilmvigjáték ,.tl BRÖDY } ÜGYELET EGY NACYVALLALAT tisztviselőjét fegyelmivel el­bocsátották, mert egy kis­iparostól nagyobb összeget fogadott el azért, hogy mun­kát juttasson neki. A vizsgá­latkor a tisztviselő beismerte tettét, de a döntés ellen a munkaügyi bírósághoz for­dult és büntetése mérséklését kérte. A bíróság helyt adott a keresetnek, és a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte. ítéletét arra alapí­totta, hogy a fegyelmi eljá­rásról nem vettek.fel jegyző­könyvet és a tisztviselőt sze­mélyesen nem hallgatták meg, tehát nem adták meg a védekezési lehetőséget, holott a személyes meghallgatás a fegyelmi eljárás olyan lénye­ges követelménye, aminek elmulasztása a határozat ha­tályon kívül helyezését von­ja maga után. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ellenkező álláspontra helyez­kedett. A határozat indoklása sze­rint a Munka Törvénykönyve a fegyelmi jogkör gyakorló­jának kötelességévé teszi, hogy a dolgozót a fegyelmi eljárás során személyesen is meghallgassa. Amennyiben azonban ilyen eljárási sza­bálysértés történt, mint eb­ben az esetben is, ez mégsem ad módot arra, hogy a bíró­ság emiatt a fegyelmi hatá­rozatot hatályon kívül he­lyezze. Ugyanis, ha a bíróság az ügyet nem látja tisztázott­nak, bizonyítást rendelhet el. Tehát módja és lehetősége van, hogy a tényállást a dol­gozó személyes meghallgatá­sa, valamint a bizonyítékok alapján érdemi határozatot hozzon. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bírósá­got új eljárásra és új hatá­rozat hozatalára utasította. EGY MÉRNÖK a talál­mányára a szabadalmi olta­lom megadását kérte, de az Országos Találmányi Hivatal azzal utasította el, hogy egy külföldi szabadalom ezt a kérdést lényegében megol­dotta, s ezzel szemben a mérnök találmánya határo­zott találmányi jelleget nem mutat. Az illető bírósághí z fordult, s végső fokon a Leg­felsőbb Bíróság szintén el­utasító végzést hozott. A döntés indoklása szerint egy korábbinál korszerűbb szerkezet még nem jelent mű­szaki újdonságot. Ugyanis ismert és alkabnazott, de a jelenlegi technikai szintet új­donságával túl nem haladó szerkezetek beépítése, talál­mányénak, illetve új műszaki megoldásnak nem tekinthető. A szóban forgó külföldi sza­badalom, továbbá a szakem­berek által ismert szerkeze­tek elegendő útmutatást ad­tak a szabadalmaztatni kért változtatások elvégzéséhez, de nem haladják meg egy mérnöktől elvárható fejlesz­tési feladatok megoldását. Amit szabadalmaztatni kért, az a technika mi szintjén nem jelent talá . iiynak mi­nősülő konstrukciót. A teljes szerkezet korszerűbb lett, de szabadalmi oltalomban nem részesíthető, mert új műszaki alkotást nem hozott létre. EGY VÁLLALAT munká­sa rakodás közben igen sú­lyos balesetet szenvedett. Munkaadója ellen indított perében a járásbíróság azt állapította meg, hogy a mun­kás is hibás volt, ezért a vál­lalatot csak 50 százalékos kár­térítés fizetésére kötelezte. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — Ha az üzemi baleset elő­idézésében a dolgozó is hibás, a vállalat felelősségének mér­ve nem aszerint alakul, hogy őt is terheli-e vétkesség, és ez milyen arányban áll a dolgozóéval, hanem, hogy a sérült vétkes magatartása mpyen mérvű volt. A kárvi­selés arányának meghatáro­zásánál az eset összes körül­ményeit tekintetbe kell ven­ni. Nem hagyható figyelmen kívül, ha a kár bekövetkezé­sében a vállalat vétkes ma­gatartásával (az óvó rendsza­bályok elhanyagolásával, az ellenőrzés elmulasztásával, a munka szervezetlenségével, alkalmasabb védőberendezé­sek hiányával stb.) maga is közrejátszott. Ez a tény a sé­rült vétkességét csökkenti. Ebben az esetben a munkás, társaival együtt, valóban sza­bályellenesen járt el. De a szakszervezetek megyei taná­csának szakvéleményéből ar­ra lehet következtetni, hogy a sérült és munkatársai a te­lephelyen- kialakult, a mun­káltató által ismert és eltűrt helytelen gyakorlattal össz­hangban dolgoztak, amikor a baleset történt. Ez pedig a munkás hibás magatartásai már önmagában mérsékli. A járásbíróság nem tisztázta, hogy a vállalat részéről ki irányította a rakodást és ki ügyelt íel arra. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a vál­lalat nem gondoskodott olyan felelős személy kijelöléséről, akinek ügyeimé kellett vol­na a rakodás biztonságára, és aki szükség esetén megfe­lelő intézkedéseket is tehe­tett volna, ez a mulasztás ugyancsak a munkáltató ter­hére írandó! Mindezek tisz­tázására a Legfelsőbb Bíró­ság az első fokon ítélkező járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára uta­sította. Hajdú Endre Hímes tojások húsvétia A világ majd minden tájára eljutnak azok a hímes to­jások, amelyeket Vörös Mihályné, bátai parasztasszony ké­szít. A tojások rajzolásánál, festésénél felhasználja a sár­közi népművészet gazdag szín- és mintaanyagát. Az idei húsvétra mintegy kétezer hímes tojást fest. Társadalmi összefogás Párádon (Tudósítónktól) Ebben az évben jelentős köz^égfejlesztést irányzott elő a parádi nagyközségi tanács, melyhez a lakosság támoga­tását kérte. Párádon a falu központjában új, emeletes pártszékház és takarékszö­vetkezeti üzletház épül közös összefogással. A napokban fejezték be a század elején épült egyik ro­mos épület bontását, melyet a lakosság társadalmi mun­kában végzett eL Az erdő­gazdaság és a termelőszövet­kezet gépekkel segítette a bontási munkálatokat, A bontásból származó építő anyagokat a tanács tovább hasznosítja Párád óhután rava­talozót, Párádon pedig az óvoda konyháját bővítik és a sportpályán öltözőt építe­nek. Az építési munkák nagy részét is társadalmi munká­ban végzi el a nagyközség lakossága. A munkálatok megkezdése előtt minden la­kost meglátogattak a tanács aktívái. Mintegy 840 család — a lakosság 99 százaléka — vállalt 1—5 nap társadalmi munkát. Az így elvégzett ösz- szes társadalmi munka érté­ke meghaladja majd a 700 ezer forintot Csupán a 2,2 millió forint beruházással épülő székház építésénél 500 ezer forintot tesz ki a társadalmi munka értéke. Elkészülte után a pártszervezet, takarékszövet­kezet és a KISZ kap helyet benne. Mivel nincs megfele­lő kultúrház a községben, ezért társadalmi és kulturális rendezvények tartására al­kalmas nagyterem is készül az épületben. (Szabó) A „Líceum" és környéke A REGEN LETŰNT idők­ben az Eger-patak környé­kén egy hatalmas mocsaras, vizenyős ártér volt, amely itt — a mai városközpont­nál — egészen a jelenlegi Széchenyi utca vonaláig ter­jedt. A völgy ezen .„telepü­lésföldrajzi tényezője” szab­ta meg azután nálunk a vá­rosépítés helyeit. így nem véletlen, hogy az első épít­kezések a XI. század folya­mán a várdombon, majd et­től keletre a mai „Sánc” he­lyén —, valamivel később pedig a vár alatt, a jelenle­gi Május 1. utca környékén történtek. A népesség gyarapodásá­val azonban, a tatárjárást követő békésebb időkben el­kerülhetetlenné vált a patak nyugati jobb partjának be­építése is. Ha küzdelmesen bár, de fokozatosan kiala­kultak Itt a város új negye­del, többek között a ben­nünket ezúttal érdeklő „Ha­rangozó városrész”, a mai Kossuth Lajos utca két ol­dalán. Sajnos, nemsokára zava­ros idők következtek, de a (Tele fon: 14-07) Du. fél 4 órakor A locsolókocsi Színes magyar film Du. fél 6 és este fél 8 órakor ! Az ezredeseket akarjuk színes, szinkronizált olasz ' filmszatíra GYÖNGYÖSI PUSKIN Pókháló GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A hetedik töltény HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fogják el Oicbit, élve vagy holtan HATVANI KOSSUTH ... És hamarosan a sötétség HEVES Legenda Füzesabony Dorellik jöa \ színházi Egerben, este 7 órakor CSONGOR BS TÜNDE (Déryné-bérlet) + ORVOS! Egerben* 19 órától szerda reggel 7 ói*áig, a Bajcsv-Zsi linszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10). Rendelés gyermek»*’, részére is. Gyöngyösön: 19 órától szeren reggel 7 óráig, a Jókai utca H. szám alatti rendelőben. (Tele­fon; 117-27;. ló Debrecenben. Minden­áron Pestre akar jönni. De hát, kérdem: minek? Itt, sajnos, maradinak tartják a fiákért. Pedig, ha az igazga­tók autó helyett vállalati konflison járnának, sokat megtakarítana a népgazda­ság! Az unokaöcsémnek jól megy a sora a bábolnai mé­nesben. A bátyáim az ismert nevű vidéki lovaglóiskolá­ban munkálko'<k. Nem cse­kély konvertibilis valutát hoz az országnak. Megmon­középkor viharai, majd a török megszállás elmúltával a XVIII. század évtizedei­ben Eger nemcsak is- ' mét újjászületett, de az or­szág egyik legszebb telepü­lésévé változott. A háborúk, ostromok alkalmával meg­sérült, leromlott épületeket lebontották, és mindenfelé új házak, építmények szü­lettek. Így keletkezhettek a „Líceum” — a mai főiskola — tömbjének a helyén és közelében is újabb lakóépü­letek, amint ezt az 1753-ban megrajzolt Hazael Hugó szervita atya által készített térkép részletesen feltünte­ti. AZ ELŐBB MAR említett „Harangozó” városrésznek — de talán magának a vá­rosnak is — legfontosabb út­vonala volt a középkorban a Buda felől az egri várba ve­zető hadiút, amely a Hatva­ni-kapunál lépett a városba és kelet felé, az Eger vizén álló hídon át a vár nyuga­ti kapujához érkezett. Az utca neve kezdetben „Stra­ta publica’*, a XVIII. század elején „Hatvani utca”, a század közepén „Urak utcá­ja”, majd „Barátok utcája” lett, az ottani káptalansor kialakulása után pedig az útvonalat 1945-ig Káptalan utcának, és a közelmúltban rövid ideig Vöröshadsereg utcának nevezték. Most pedig nézzük: mit Is tudunk a bennünket jelen­leg érdeklő háztömbről, ahol a „Líceum” közelében nagy építkezés kezdődött. Legelőször is említsük meg, hogy a főiskola és az építési hely közötti mai Fellner Jakab utca nem te­kinthet nagy múltra: az elő­zőkben már említett Hazael - féle várostérképen például még nem is szerepel. És va­lóban: ezt a kis utcát csak a Líceum építésével kapcso­latban nyitották! Azután pe­dig a „közöcske” neve — bi­zonyára az ottani torony nagy árnyékhatása követ­keztében — „Árnyék köz” lett, de nemsokára módosult a név „Líceum köz”-re, a mai „Fellner Jakab utca” elnevezés pedig a Líceum alkotásánál működött neves építész emlékét idézi. A Fellner Jakab utcától keleti irányban, a Kossuth Lajos utcában állott, de bi­zony ma már majdnem tel­jesen lebontott házsornak különös nevezetessége nincs és nem is volt Tálán csak a mostani Jókai utca sarkán egyelőre még meglevő házról említsük meg, hogy felka­pott hely volt ott valami­kor: a közkedvelt „ó-kávé- ház” —, a későbbi „Nemze­ti Kávéház”, ahol eredetileg az „előkelőbb iparosok és ke­reskedők gyűltek találkozó­ra .. A háztömbünket keletről a mai Jókai Mór utca hatá­rolja, és ezt valamikor az itt lakott cukrászokról „Czu- kor úteza” néven emleget­ték. A tömb északi oldalán viszont a mostani Bajcsy- Zsilinszky utca halad, ame­lyet az előzőkben Ismerte­tett Hazael-féle térkép még mint egy keskeny sikátort jelez, ennek helyét pedig egykor az Eger-patakba ve­zető vízmosás határozta meg... Ennyit tehát a bevezetőnk­ben említett mostani nagy építkezés környezetének múltjáról... ★ És ezek-utón: mit hoz itt a jövő, mi történik jelenleg a „Líceum” mellett? A vá­ros életében fontos létesít­mény épül ezen a helyen. Az egri „posta műszaki köz­pont” kerül ide, itt lesznek a „távközlési berendezések”, így például az eddig a Kos­suth Lajos utca 10. szám alatt működött telefonköz­pont is áthelyeződik ebbe az épületbe. De a nagy ház foglalja majd magába a távíró automata központot, a „Heves megyei távbeszélő üzem”, valamint az „auto­mata hivatal” irodáit, a se­gédüzemeket, a kapcsolódó szociális helyiségeket AZT PEDIG reméljük, hogy az új nagy épület jól illeszkedik majd a környe­zetbe: hiszen az ottani Kos­suth Lajos utca Egernek vá­rosképi, műemléki szem­pontból kétségtelenül az egyik legjelentősebb útvona­la. A tervek szerint a föld­szintet árkádsor veszi kö­rül, a ház maga háromeme­letes lesz, a tömböt pedig nem lapos, hanem magas té- tő zárja le. Reméljük, mind­ez hamarosan, hibátlanul megvalósul! Hevesy Sándor 1974. március 19.. kedd I — Nekem hozzon egy ká­vét, a vendégemnek pedig öt kiló zabot a jobbikból — mondtam előkelőén a pin­cérnek. Ráró udvariasan patát nyújtott, mintegy jelezve, hogy hajlandó válaszolni kér­déseimre, Megsimogattam a sörényéi. Idegeseit felnyiho­gott: , — Ne borzoljon össze! Most fuvaroztattam. — A kedves családja? — A muter most konflis­dóm őszintén, ha valaki fo-> rintért akar ráülni, azt le->. dobja... ? — És magának hogy megy > a sora? < — Nem panaszkodhatomX Menő vagyok. Egész téleni nem fáztam egy pillanatig s sem. Mindig volt valaki, akii rám tette az utolsó télika-t bálját. Ha győzök a lóver- < senyen, éljeneznek, kockaA cukrot kapok. Ha lemara-i dók, szidják még a nagyfa-i teromat is, aki pedig annak i idején huszárló volt Dober-i dónál. > — Végül arra válaszol- < jón, milyen érzés lónak len-? ni 1974-ben? | — Nem akarok panasz-> kodni, de az emberek mai egy Trabantot többre tarta-> nah, mint egy telivér pari-? pát. Igaz, hogy én csak egy-? lóerős vagyok, de sár kan-> tyúzzon meg egy Opel-Re-> kordot, ha nincs benne? üzemanyag. Én zab nélkül> is letrappolom azt a pár ki-? loméiért. Nehéz ma lónak? lenni. Pincér, fizetek! í — Hagyja csak. A vendé-i gém volt. í — Köszönöm. A viszont A látásra! } Galambos Szilveszter! í

Next

/
Oldalképek
Tartalom