Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-02 / 51. szám
Amire a jersey ^kalmas A korszerű kelmék közül elsősorban a kötszövött, hurkolt termékeket lehet kiemelni. Jó tulajdonságaik számosak; kezdve attól, hogy viselésük kellemes érzést kölcsönöz, hogy nem gyúródnék, s tisztításuk könnyű, általában máról holnapra történik, mert jól moshatók, gyorsan száradnak. Vasalást nem igényelnek. A rajzainkon látható modelleket úgy válogattuk ösz- sze, hogy azok részben ötleteket is adjanak a méterben kapható kelmék megvarrá- sához, részben pedig hasonló zsánerű jersey ruhák készen is kaphatók a szaküzletekben. 1-es modellünk a Ri- chards-gyár önmagában mintázott jersey Trevira kelméjéből a legcsínosabb. A tunika szoknyával külön is hordható, míg a nadrágot szintén lehet más felsőrészszel variálni. A rajzon látható Zsinórból készült övét, az ügyeskezűek figyelmébe ajánljuk: házilag is elkészíthető a RÖLTEX boltokban nagy választékban kapható zsinórfélékből. 2-es modellünk egyszínű sima jerseyből készült kötényruha (régi ruhából is alakítható), hozzá elütő színű selyem-jersey blúzt rajzoltunk, amely legtöbbször készen is kapható az üzletekben 120—150 forint közötti áron, a Habselyemgyár terméke. 3-as modellünk a divatos „V”-kivágással készült, tavaszra is ajánlható, simavonalú, mintás jersey ruha. 4. Fiataloknak is nagyon ajánlható a szürke-fehér, vagy sötétkék-fehér csíkos jersey ruha, széles lakk övvel, fehér jerseyből készült gallérral és kézelővel. 5. Duplafalú, vastagabb, tweed-hatású jerseyből készült kosztüm, a szoknyája elöl mély hajtással, hozzá pulóvert vagy ingblúzt lehet viselni. 6-os modellünk divatos kiskomplé. A megkötött nyakú ruha széles reverű kabátkával van kiegészítve. Nádor Vera Kozmetikai ABC Hz arc píás - is az arcápoló fer'ni li A helyes bőrápolás alapvető követelményeinek eleget teszünk, ha rendszeresen szappannal mosdunk, vagy az elég nagy választékban rendelkezésre álló fürdőkészítményekkel fürdünk. A cél azonban nemcsak ez, hanem az arcbőr szépségének, rugalmasságának a fokozása és tartós megőrzése. Ennek érdekében már többet kell tennünk. A kozmetikai tisztítás, masszázs, kezelés ezt szolgálja. Helyes azonban, ha a különféle bőrápoló krémek várható hatásával magunk is megismerkedünk. Aki az illatszerbolt gazdagon megrakott polcai előtt válogat, annak elsősorban tisztában kell lennie azzal, hogy arcbőre normális, száraz vagy zsíros-e. A normális bőr üde, élénk színű, tompa fényű, tapintása sima, rugalmas. Ennek az állapotnak a megóvására kell törekednünk, tehát olyan krémet használunk, amelynél külön nincs feltüntetve, hogy száraz, vagy zsíros bőrre való. A száraz bőr állapotát a faggyúmirigyek hiányos működése okozza.' Ezt kell pótolni olyan zsíros krémmel, amely alaposan beszívódik a bőrbe. A zsíros bőr állapotát a felületén megjelenő fénylő réteg biztosan jelzi. Ezt a zsírréteget naponta többször is el kell távolítani. Ápolásához úgynevezett száraz krémet használunk. Ezek tudatában vásárlás előtt figyelmesen el keli olvasni a kiválasztott készítmény használati- utasítását. A bőrápoló krémek csoportjába tartoznak azok, amelyek a zsíranyagon kívül még más különleges anyagaik révén (lanolin, koleszterin, vitamin stb.) serkentik a bőr életműködését. A bőrápolás kiegészítésére és a gyorsabb hatás kedvéért arcpakolást is használunk. Ez lehet nyers gyümölcs, uborka, paradicsom, élesztő, tojás stb. Száraz arcbőrre jó az olajos pakolás, amelyhez közönséges étolajat használtunk. Hatásának fokozására az arcot ilyenkor hő sugárzása felé fordítjuk, vagy meleg törülközővel takarjuk be. Száraz bőrre gyakran használnak parafinos pakolást, ami esetleg otthon is elkészíthető: 60 súlyrész parafin (52/54-es), 38 súlyrész fehérített méhviasz, 2 súlyrész lanolin megolvasztott keverékét melegen kenjük az arcra. A hőfokot előzőleg gondosan ellenőrizni kell! Az első tavaszi napsugár mindenkit kicsalogat a szabad levegőre. Ekkor azonban — különösen a vöröses hajú fiatalok, de más érzékenyebb bőrűek arcán is — előbújnak a szeplők. A szep- lők megjelenését hátráltat-, juk, ha már kora tavasztól kezdve fényvédő krémet használunk. Ha a nagyobb mértékű tavaszi szeplősödést sikerül így elkerülni, akkor a kis mértékben kialakult foltocskák a nyári napfény hatására elmosódnak, mivel a közöttük levő világosabb börfelület is megbámul. A szeplő elleni védekezés tehát a rendszeres bőrápolás mellett már most időszerű. Életmódunk, táplálkozásunk régen és most EGY EMBERÖLTŐ általában nem nagy idő egy nép életében, mégis az elmúlt alig 30 évben társadalmi és gazdasági viszonyaink, velük együtt életmódunk többet változott, mint megelőzően egy-másfél évszázad alatt. A nehéz fizikai munka aránya a felszabadulás előttinek töredékére csökkent. Az ipar és a mezőgazdaság gépesítése egy sor komoly fizikai erőkifejtéssel járó munkát megszüntetett, illetve megváltoztatott (arató, cséplő, kubikus, rakodó, bányász stb.). Helyüket átvette a lényegesen kevesebb energiát, de magasabb képzettséget igénylő szakmunkák egész sora, ugyanakkor növekedett az ülőfoglalkozású fizikai és szellemi dolgozók aránya. A tömeg- és egyéni közlekedés rohamos fejlődésével a közlekedéssel járó fizikai megterhelés is lényegesen csökkent, és ezzel együtt kollektive elké- nyyimesedtünk. De hasonló kép tükröződik otthoni életünkben is; a háztartás gépesítésével a házimunka fizikai jellege lényegesen csökkent, sok helyütt megszűnt. Ma már ezek a teendőnk alig igényelnek fizikai energiát, csupán — állandóan ismétlődő monoton jellegüknél fogva — idegeinket fárasztják, és a tényleges erőkifejtésnek csak látszatát keltik. Egy porszívó vagy mosógép kezelése kevesebb energiát igényel, mint egy komótos séta. És itt mozgásszegénységünk köre be is zárul, mert még az olyannyira szükséges séta — jó levegőn, reggel, napközben, vagy este — is többnyire hiányzik életünkből, nem beszélve az egészségünk megóvása vagy helyre- állítása szempontjából oly jelentős komolyabb erőkifejtésről, mint például */í—Va órás favágás, ásás, kapálás, futás, kocogás, hét végi erdei, hegyi kirándulás, rendszeres torna, úszás, sportolás stb. Helyüket jobbára elfoglalják a tv, az üldögéléssel — és evéssel-ivassal — egybekötött társasági együttlétek, és motorizált kirándulások. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint á hazai, gépkocsival kirándulók több, mint. 70 százaléka a kocsijától 500 méternél messzebb nem távolodott el. Pedig 2x1,2 km még futva is csekélység, és melyik kocsitulajdonos „strapáija” magát a futással. Köztudott viszont, hogy a gépkocsivezetés elsősorban idegeinket fárasztja, ugyanakkor érdemi fizikai igénybevétellel nem jár. MUNKÁNK tehát lényegesen könnyebbé vált; életünk minden vonatkozásában elkényelmesedtünk. Szervezetünk működéséhez így sokkal kevesebb energiát, kalóriát, kalóriabevitelt igénylünk, mint korábban. Itt érkeztünk el életmódunk előnytelen változásának másik oldalához: táplálkozásunkhoz. Életünk fenntartásához, munkánk elvégzéséhez szükséges energiánkat ugyanis táplálékaink fedezik. Logikus lenne, hogy energiaigényünk csökkenésével összhangban táplálékfelvételünk is csökkenjen, illetve hogy táplálkozásunk életmódunkkal összhangban változzék. Az elmúlt 30 év alatt közel egyötödével nőtt és táplálkozásunkban a kétségtelen minőségi javulás ellenére, a mai napig dominálnak a csupán energiát szolgáltató (hizlaló) értéktelen anyagok. A napjainkig is jellegeze- tes táplálkozási szokásaink kb. 60—70 évvel ezelőtt, a századfordulót követően alakultak ki. Az akkori társadalmi-gazdasági viszonyok miatt fő táplálékunkat a gabonafélék, burgonya és száraz hüvelyesek képezték. Viszonylag kevés húst, tojás, tejterméket, kevés gyümölcsöt. zöldséget és színesfőzeléket fogyasztottunk, utóbbiak helyett főleg káposztát, vöröshagymát és savanyúságot ettünk. A nehéz fizikai munkának megfelelő ételeinket liszttel és zsírral készítettük. Ekkor váltak szokásossá lisztes, bőségesen berántott leveseink, főzelékeink, mártásaink. Fő táplálékunk a kenyér, száraztészták és — az állati eredetű élelmiszerek közül — a szalonna voltak. Akikori táplálkozásunkat tehát gazdasági fejletlenségünkből fakadó szűkös viszonyaink határozták meg, alakították ki, és fő jelemzőjük az egyoldalúság, a gabonafélék túlsúlya, s a fehérje- és vitaminhiány voltak. MI TÖRTÉNT e területen az elmúlt 30 évben? Lényeges, de nem minden szempontból kielégítő változás. Kenyér-, liszt- és burgonyafogyasztásunk kevéssé, szárazfőzelék-fogyasztásunk erősen csökkent. Tejfogyasztásunk alig változott. Zsírból, húsból, tojásból, színesfőzelékből, zöldségből és gyümölcsből lényegesen többet eszünk. Háromszorosára nőtt viszont a cukorfogyasztásunk és mindezekkel együtt, kb 1/5-ével, mintegy napi 3200 kalóriára össztáp- lálék-felvételünk. Tehát kellő ismeretek híján és szokásaink merevsége következtében nem tudunk differenciálni; a több pénzből mindenből többet veszünk, éa többszörös anyagi lehetőségek birtokában ésszerűtlenül, célszerűtlenül táplálkozunk és ártunk magunknak. Megvizsgálva most már táplálkozásunk változását, mit tartunk mindebből — hazai viszonyainkat, szükségleteinket és lehetőségeinket mérlegelve — jónak? A hús-, színesfőzelék-, zöldség- és gyümölcsfogyasztás emelkedését. Mit tartunk rossznak? A még mindig magas kenyér- és liszthányad mellett a túlzottan magasra szökött cukorfogyasztást, . a kelleténél több zsír-, viszont az egészségesnél még mindig kevesebb tej-, tojás, színesfőzelék-, zöldség- és gyümölcsfogyasztást. TÁPLÁLKOZÁSUNK jelenlegi struktúrája * ugyanis általános túltáplálkozáshoz vezetett. Ez pedig — szemben a múltban oly gyakori táplálkozási hiánybetegségekkel — új egészségi ártalmak, sőt népbetegségek sorának felléptét jelenti. Ezért egyre nagyobb szükségünk van a helyes életmódra, korszerű táplálkozásra vonatkozó ismereteink bővítésére, egészségünk megóvása, illetve helyreállítása érdekében. Dr. Fövényi József Recepíek GULYÁSLEVES — CSIRRE- APKULESBOL Két személyre két csomag konyhakész csirkeapiólékot veszünk Egy közepes nagyságú vöröshagymát apróra vágunk és zsíron vagy olajon üvegesre párolunk. majd beletesszük az aprólékot. ízesítjük késhegynyi pirospaprikával, sóval. Fedő alatt pároljuk, majd felengedjük, lassan forraljuk. Kézben megtisztítunk 4—5 szem közepes nagyságú burgonyát, kockára vágjuk és mokkakanálnyi köménymaggal a levesbe dohjuk. Ha a hús és burgonya mee'-'tt. csipetkét vagy kész tészté’ förünk bele. Tálaláskor egy kevés csípős nan- rikát teszünk a levesbe. (ízlés, szerint egy szál fehér- és sárgarépát is főzhetünk a guivás- ba.t Őszibarack befőttet adjunk utána. FECSKEFESZEE. Négv darab k-mánv+njást le- négv se-tásh-'ist kiverünk, mens*— ,v megborsozzuk és az egyik c’salát mustár- M bekenjük. A tojásokat ráhelyezzük a hússzeletekre, tekercsbe göngyöljük és fogpiszkálóval vagy hústűvel összetűzzük. Két evőkanál zsírt egy tűzálló tálban felforrósítunk és a hústekercseket hirtelen átsütjük benne, majd kevés vizet hozzáadva sütőben tovább sütjük, végül fél deci tejben elkeverünk kevés lisztet és a pecsenyeszószhoz adjuk, összeforraljuk borssal ízesítjük. Párolt mirelit zöldbabot vagy borsót és sós burgonyát adunk hozzá. bitrgonyafözelék UBORKÁVAL és sültkolbásszal. (Két személyre) 60 dkg burgonvát megtisztítunk, megmosunk és vékony karikára vágunk. Egy evőkanál zsírból vagv olajból világos rántást készítünk, vízzel felengedjük. beledobjuk a burgonvasze- leteket. sóval két babérlevéllel ízesítjük és lassan forraljuk. Ha a burgonya noha. be1 erezelünk egy nagyobb vagy két kisebb. eoet'esuborkát és belekezdünk 1 két deci tejfelt. Sültkolbóssza1 tálaJjuc, Lak berendezés Népművészet a lakásban Hangulat és pra'm 'óság i " -mzi a m a »varos elemekkel díszített, Konjiiát, a benne beici«Jv*e.i étkezusarkot. Virágkorát, megújulását éli hazánkban a népművészet. A nemrég még kuriózumnak ható népművészeti alkotások és termékek, a ma élő ember életében már mindennapossá váltak. Az egyszerű emberek házait évszázadokon keresztül saját maguk által készített használati tárgyak díszítették. Ezek a darabok, illetve másaik, a mai, városban élő ember lakásában is díszítő elemekké váltak. Az öltözködésben, a mindennapi használati tárgyakban, a lakáskultúrában mindenütt megtalálhatók a hímzések, szőttesek, népművészeti faragások, cserepek. Mivel magyarázható a népművészet alkalmazása iránti nagy érdeklődés? Talán elsősorban azzal, hogy a mindennapi rohanó életben megfáradt ember otthon pihenni kíván, felüdülést keres. Ezért látja a négy fal között maga körül szívesen a termeszei színeit árasztó népművészeti lakástextíliákat, a formakultúrájukban is utolérhetetlen népi kerámiákat. A városi ember lakásában igyekszik maga köré gyűjteni az egyébként oly sokszor nélkülözött term »szeti szépségeket felidéző tárgyakat. A népművészeti alkotások, a faragások, sz úrrá tétek, szőttesek, bokályok alkalmasak arra, hogy az otthont egyénivé varázsolják. A különböző népművészeti tájegységek alkotásainak népszerűségét az is magyarázza, hogy egyformán illenek a modem lakásokba és a régi, hagyományos bútorokkal berendezettekbe. Díszítő funkciójuk mellett használati értékük is van. A könnyen kezelhető szádákból készített függönyök dekoratív keretbe foglalják például az erkély- és szárnyas ablakokat. A természet színeit árasztó dísz- párnák, térítők, — hímzettek és szőttesek egyaránt — vidám hangulatúak. Derűsen hatnak a megterített asztalon a különböző formájú, gazdag motívumú cserépedények. Kedvesek a virágos festett bútorok, egy-egv rendkívül hangulatos olvasó- vagv étkezősarok berendezésére alkalmasak. A népművészet teret hódított magának a lakáskultúrában, s alkalmazása új színeket, lehetőségeket teremtett a lakberendezésben. Kovács Zsussa
