Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-02 / 51. szám

Amire a jersey ^kalmas A korszerű kelmék közül elsősorban a kötszövött, hur­kolt termékeket lehet ki­emelni. Jó tulajdonságaik számosak; kezdve attól, hogy viselésük kellemes érzést kölcsönöz, hogy nem gyú­ródnék, s tisztításuk könnyű, általában máról holnapra történik, mert jól moshatók, gyorsan száradnak. Vasalást nem igényelnek. A rajzainkon látható mo­delleket úgy válogattuk ösz- sze, hogy azok részben ötle­teket is adjanak a méterben kapható kelmék megvarrá- sához, részben pedig hason­ló zsánerű jersey ruhák ké­szen is kaphatók a szaküz­letekben. 1-es modellünk a Ri- chards-gyár önmagában mintázott jersey Trevira kel­méjéből a legcsínosabb. A tunika szoknyával külön is hordható, míg a nadrágot szintén lehet más felsőrész­szel variálni. A rajzon lát­ható Zsinórból készült övét, az ügyeskezűek figyelmébe ajánljuk: házilag is elkészít­hető a RÖLTEX boltokban nagy választékban kapható zsinórfélékből. 2-es modellünk egyszínű sima jerseyből készült kö­tényruha (régi ruhából is alakítható), hozzá elütő szí­nű selyem-jersey blúzt raj­zoltunk, amely legtöbbször készen is kapható az üzle­tekben 120—150 forint kö­zötti áron, a Habselyemgyár terméke. 3-as modellünk a divatos „V”-kivágással készült, ta­vaszra is ajánlható, simavo­nalú, mintás jersey ruha. 4. Fiataloknak is nagyon ajánlható a szürke-fehér, vagy sötétkék-fehér csíkos jersey ruha, széles lakk öv­vel, fehér jerseyből készült gallérral és kézelővel. 5. Duplafalú, vastagabb, tweed-hatású jerseyből ké­szült kosztüm, a szoknyája elöl mély hajtással, hozzá pulóvert vagy ingblúzt lehet viselni. 6-os modellünk divatos kiskomplé. A megkötött nya­kú ruha széles reverű ka­bátkával van kiegészítve. Nádor Vera Kozmetikai ABC Hz arc píás - is az arcápoló fer'ni li A helyes bőrápolás alap­vető követelményeinek ele­get teszünk, ha rendszeresen szappannal mosdunk, vagy az elég nagy választékban rendelkezésre álló fürdőké­szítményekkel fürdünk. A cél azonban nemcsak ez, ha­nem az arcbőr szépségének, rugalmasságának a fokozása és tartós megőrzése. Ennek érdekében már többet kell tennünk. A kozmetikai tisz­títás, masszázs, kezelés ezt szolgálja. Helyes azonban, ha a különféle bőrápoló kré­mek várható hatásával ma­gunk is megismerkedünk. Aki az illatszerbolt gazda­gon megrakott polcai előtt válogat, annak elsősorban tisztában kell lennie azzal, hogy arcbőre normális, szá­raz vagy zsíros-e. A normális bőr üde, élénk színű, tompa fényű, tapin­tása sima, rugalmas. Ennek az állapotnak a megóvására kell törekednünk, tehát olyan krémet használunk, amelynél külön nincs feltün­tetve, hogy száraz, vagy zsí­ros bőrre való. A száraz bőr állapotát a faggyúmirigyek hiányos mű­ködése okozza.' Ezt kell pó­tolni olyan zsíros krémmel, amely alaposan beszívódik a bőrbe. A zsíros bőr állapotát a felületén megjelenő fénylő réteg biztosan jelzi. Ezt a zsírréteget naponta többször is el kell távolítani. Ápolá­sához úgynevezett száraz krémet használunk. Ezek tudatában vásárlás előtt figyelmesen el keli ol­vasni a kiválasztott készít­mény használati- utasítását. A bőrápoló krémek cso­portjába tartoznak azok, amelyek a zsíranyagon kívül még más különleges anyaga­ik révén (lanolin, koleszte­rin, vitamin stb.) serkentik a bőr életműködését. A bőrápolás kiegészítésére és a gyorsabb hatás kedvé­ért arcpakolást is haszná­lunk. Ez lehet nyers gyü­mölcs, uborka, paradicsom, élesztő, tojás stb. Száraz arcbőrre jó az ola­jos pakolás, amelyhez kö­zönséges étolajat használ­tunk. Hatásának fokozására az arcot ilyenkor hő sugár­zása felé fordítjuk, vagy me­leg törülközővel takarjuk be. Száraz bőrre gyakran hasz­nálnak parafinos pakolást, ami esetleg otthon is elké­szíthető: 60 súlyrész parafin (52/54-es), 38 súlyrész fehérí­tett méhviasz, 2 súlyrész la­nolin megolvasztott keveré­két melegen kenjük az arc­ra. A hőfokot előzőleg gon­dosan ellenőrizni kell! Az első tavaszi napsugár mindenkit kicsalogat a sza­bad levegőre. Ekkor azonban — különösen a vöröses hajú fiatalok, de más érzéke­nyebb bőrűek arcán is — előbújnak a szeplők. A szep- lők megjelenését hátráltat-, juk, ha már kora tavasztól kezdve fényvédő krémet használunk. Ha a nagyobb mértékű tavaszi szeplősödést sikerül így elkerülni, akkor a kis mértékben kialakult foltocskák a nyári napfény hatására elmosódnak, mivel a közöttük levő világosabb börfelület is megbámul. A szeplő elleni védekezés te­hát a rendszeres bőrápolás mellett már most időszerű. Életmódunk, táplálkozásunk régen és most EGY EMBERÖLTŐ általá­ban nem nagy idő egy nép életében, mégis az elmúlt alig 30 évben társadalmi és gazdasági viszonyaink, ve­lük együtt életmódunk töb­bet változott, mint megelő­zően egy-másfél évszázad alatt. A nehéz fizikai munka aránya a felszabadulás előt­tinek töredékére csökkent. Az ipar és a mezőgazdaság gépesítése egy sor komoly fizikai erőkifejtéssel járó munkát megszüntetett, illet­ve megváltoztatott (arató, cséplő, kubikus, rakodó, bá­nyász stb.). Helyüket átvet­te a lényegesen kevesebb energiát, de magasabb kép­zettséget igénylő szakmun­kák egész sora, ugyanakkor növekedett az ülőfoglalkozá­sú fizikai és szellemi dolgo­zók aránya. A tömeg- és egyéni közlekedés rohamos fejlődésével a közlekedéssel járó fizikai megterhelés is lényegesen csökkent, és ez­zel együtt kollektive elké- nyyimesedtünk. De hasonló kép tükröződik otthoni életünkben is; a háztartás gépesítésével a há­zimunka fizikai jellege lé­nyegesen csökkent, sok he­lyütt megszűnt. Ma már ezek a teendőnk alig igényelnek fizikai energiát, csupán — állandóan ismétlődő mono­ton jellegüknél fogva — ide­geinket fárasztják, és a tény­leges erőkifejtésnek csak látszatát keltik. Egy porszí­vó vagy mosógép kezelése kevesebb energiát igényel, mint egy komótos séta. És itt mozgásszegénysé­günk köre be is zárul, mert még az olyannyira szükséges séta — jó levegőn, reggel, napközben, vagy este — is többnyire hiányzik életünk­ből, nem beszélve az egészsé­günk megóvása vagy helyre- állítása szempontjából oly jelentős komolyabb erőkifej­tésről, mint például */í—Va órás favágás, ásás, kapálás, futás, kocogás, hét végi er­dei, hegyi kirándulás, rend­szeres torna, úszás, sportolás stb. Helyüket jobbára elfog­lalják a tv, az üldögéléssel — és evéssel-ivassal — egybe­kötött társasági együttlétek, és motorizált kirándulások. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint á hazai, gépkocsival kirándulók több, mint. 70 százaléka a kocsijá­tól 500 méternél messzebb nem távolodott el. Pedig 2x1,2 km még futva is cse­kélység, és melyik kocsitulaj­donos „strapáija” magát a futással. Köztudott viszont, hogy a gépkocsivezetés első­sorban idegeinket fárasztja, ugyanakkor érdemi fizikai igénybevétellel nem jár. MUNKÁNK tehát lénye­gesen könnyebbé vált; éle­tünk minden vonatkozásában elkényelmesedtünk. Szerve­zetünk működéséhez így sok­kal kevesebb energiát, kaló­riát, kalóriabevitelt igény­lünk, mint korábban. Itt érkeztünk el életmó­dunk előnytelen változásá­nak másik oldalához: táplál­kozásunkhoz. Életünk fenn­tartásához, munkánk elvég­zéséhez szükséges energián­kat ugyanis táplálékaink fe­dezik. Logikus lenne, hogy energiaigényünk csökkené­sével összhangban táplálék­felvételünk is csökkenjen, il­letve hogy táplálkozásunk életmódunkkal összhangban változzék. Az elmúlt 30 év alatt közel egyötödével nőtt és táplálkozásunkban a két­ségtelen minőségi javulás el­lenére, a mai napig dominál­nak a csupán energiát szol­gáltató (hizlaló) értéktelen anyagok. A napjainkig is jellegeze- tes táplálkozási szokásaink kb. 60—70 évvel ezelőtt, a századfordulót követően ala­kultak ki. Az akkori társa­dalmi-gazdasági viszonyok miatt fő táplálékunkat a ga­bonafélék, burgonya és szá­raz hüvelyesek képezték. Vi­szonylag kevés húst, tojás, tejterméket, kevés gyümöl­csöt. zöldséget és színesfőze­léket fogyasztottunk, utób­biak helyett főleg káposztát, vöröshagymát és savanyúsá­got ettünk. A nehéz fizikai munkának megfelelő ételein­ket liszttel és zsírral készí­tettük. Ekkor váltak szoká­sossá lisztes, bőségesen be­rántott leveseink, főzelé­keink, mártásaink. Fő táplá­lékunk a kenyér, száraztész­ták és — az állati eredetű élelmiszerek közül — a sza­lonna voltak. Akikori táplál­kozásunkat tehát gazdasági fejletlenségünkből fakadó szűkös viszonyaink határoz­ták meg, alakították ki, és fő jelemzőjük az egyoldalú­ság, a gabonafélék túlsúlya, s a fehérje- és vitaminhiány voltak. MI TÖRTÉNT e területen az elmúlt 30 évben? Lénye­ges, de nem minden szem­pontból kielégítő változás. Kenyér-, liszt- és burgonya­fogyasztásunk kevéssé, szá­razfőzelék-fogyasztásunk erősen csökkent. Tejfogyasz­tásunk alig változott. Zsír­ból, húsból, tojásból, szí­nesfőzelékből, zöldségből és gyümölcsből lényegesen töb­bet eszünk. Háromszorosára nőtt viszont a cukorfogyasz­tásunk és mindezekkel együtt, kb 1/5-ével, mintegy napi 3200 kalóriára össztáp- lálék-felvételünk. Tehát kel­lő ismeretek híján és szoká­saink merevsége következté­ben nem tudunk differen­ciálni; a több pénzből min­denből többet veszünk, éa többszörös anyagi lehetősé­gek birtokában ésszerűtle­nül, célszerűtlenül táplálko­zunk és ártunk magunknak. Megvizsgálva most már táp­lálkozásunk változását, mit tartunk mindebből — hazai viszonyainkat, szükségletein­ket és lehetőségeinket mérle­gelve — jónak? A hús-, szí­nesfőzelék-, zöldség- és gyü­mölcsfogyasztás emelkedését. Mit tartunk rossznak? A még mindig magas kenyér- és liszthányad mellett a túl­zottan magasra szökött cu­korfogyasztást, . a kelleténél több zsír-, viszont az egész­ségesnél még mindig keve­sebb tej-, tojás, színesfőze­lék-, zöldség- és gyümölcsfo­gyasztást. TÁPLÁLKOZÁSUNK je­lenlegi struktúrája * ugyanis általános túltáplálkozáshoz vezetett. Ez pedig — szem­ben a múltban oly gyakori táplálkozási hiánybetegsé­gekkel — új egészségi ártal­mak, sőt népbetegségek so­rának felléptét jelenti. Ezért egyre nagyobb szükségünk van a helyes életmódra, kor­szerű táplálkozásra vonatko­zó ismereteink bővítésére, egészségünk megóvása, illet­ve helyreállítása érdekében. Dr. Fövényi József Recepíek GULYÁSLEVES — CSIRRE- APKULESBOL Két személyre két csomag konyhakész csirkeapiólékot ve­szünk Egy közepes nagyságú vöröshagymát apróra vágunk és zsíron vagy olajon üvegesre pá­rolunk. majd beletesszük az ap­rólékot. ízesítjük késhegynyi pi­rospaprikával, sóval. Fedő alatt pároljuk, majd felengedjük, las­san forraljuk. Kézben megtisz­títunk 4—5 szem közepes nagy­ságú burgonyát, kockára vágjuk és mokkakanálnyi köménymag­gal a levesbe dohjuk. Ha a hús és burgonya mee'-'tt. csipetkét vagy kész tészté’ förünk bele. Tálaláskor egy kevés csípős nan- rikát teszünk a levesbe. (ízlés, szerint egy szál fehér- és sár­garépát is főzhetünk a guivás- ba.t Őszibarack befőttet adjunk utána. FECSKEFESZEE. Négv darab k-mánv+njást le- négv se-tásh-'ist kiverünk, mens*— ,v megborsoz­zuk és az egyik c’salát mustár- M bekenjük. A tojásokat ráhe­lyezzük a hússzeletekre, tekercs­be göngyöljük és fogpiszkálóval vagy hústűvel összetűzzük. Két evőkanál zsírt egy tűzálló tálban felforrósítunk és a hústekercse­ket hirtelen átsütjük benne, majd kevés vizet hozzáadva sütőben tovább sütjük, végül fél deci tej­ben elkeverünk kevés lisztet és a pecsenyeszószhoz adjuk, össze­forraljuk borssal ízesítjük. Pá­rolt mirelit zöldbabot vagy borsót és sós burgonyát adunk hozzá. bitrgonyafözelék UBORKÁVAL és sültkolbásszal. (Két személy­re) 60 dkg burgonvát megtisztí­tunk, megmosunk és vékony ka­rikára vágunk. Egy evőkanál zsírból vagv olajból világos rán­tást készítünk, vízzel felenged­jük. beledobjuk a burgonvasze- leteket. sóval két babérlevéllel ízesítjük és lassan forraljuk. Ha a burgonya noha. be1 erezelünk egy nagyobb vagy két kisebb. eoet'esuborkát és belekezdünk 1 két deci tejfelt. Sültkolbóssza1 tálaJjuc, Lak berendezés Népművészet a lakásban Hangulat és pra'm 'óság i " -mzi a m a »varos elemek­kel díszített, Konjiiát, a benne beici«Jv*e.i étkezusarkot. Virágkorát, megújulását éli hazánkban a népművészet. A nemrég még kuriózumnak ható népművészeti alkotások és termékek, a ma élő em­ber életében már mindenna­possá váltak. Az egyszerű emberek házait évszázadokon keresztül saját maguk által készített használati tárgyak díszítették. Ezek a darabok, illetve másaik, a mai, város­ban élő ember lakásában is díszítő elemekké váltak. Az öltözködésben, a mindennapi használati tárgyakban, a la­káskultúrában mindenütt megtalálhatók a hímzések, szőttesek, népművészeti fa­ragások, cserepek. Mivel magyarázható a nép­művészet alkalmazása iránti nagy érdeklődés? Talán első­sorban azzal, hogy a min­dennapi rohanó életben meg­fáradt ember otthon pihenni kíván, felüdülést keres. Ezért látja a négy fal között maga körül szívesen a termeszei színeit árasztó népművészeti lakástextíliákat, a formakul­túrájukban is utolérhetetlen népi kerámiákat. A városi ember lakásában igyekszik maga köré gyűjteni az egyéb­ként oly sokszor nélkülözött term »szeti szépségeket fel­idéző tárgyakat. A népmű­vészeti alkotások, a faragá­sok, sz úrrá tétek, szőttesek, bokályok alkalmasak arra, hogy az otthont egyénivé va­rázsolják. A különböző népművészeti tájegységek alkotásainak nép­szerűségét az is magyarázza, hogy egyformán illenek a modem lakásokba és a régi, hagyományos bútorokkal be­rendezettekbe. Díszítő funk­ciójuk mellett használati ér­tékük is van. A könnyen kezelhető szádákból készített függönyök dekoratív keretbe foglalják például az erkély- és szárnyas ablakokat. A ter­mészet színeit árasztó dísz- párnák, térítők, — hímzettek és szőttesek egyaránt — vi­dám hangulatúak. Derűsen hatnak a megterített aszta­lon a különböző formájú, gazdag motívumú cserépedé­nyek. Kedvesek a virágos festett bútorok, egy-egv rendkívül hangulatos olvasó- vagv ét­kezősarok berendezésére al­kalmasak. A népművészet teret hódí­tott magának a lakáskultú­rában, s alkalmazása új szí­neket, lehetőségeket terem­tett a lakberendezésben. Kovács Zsussa

Next

/
Oldalképek
Tartalom