Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-16 / 63. szám

KNDK Rorránia Szov?e*uni5 Félmiilió kilowattórával több villamos energia /Ifiről susognnh az ősi Coleníina fái KöIsiS2*3z«a8€^3e3B A köztársaság északi ré­szén húzódó Amnokán és Tumangán határmenti folyók jeges vizének partjaitól egé­szen a Koreát két világgá választó 38. szélességi fokig, a KNDK-ban mindenütt lát­hatók a nagyfeszültségű táv­vezetékek tartóoszlopai és vezetékei, amelyek a táj el­választhatatlan részei let­tek. Tíz évvel ezelőtt a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságban az Amnokánon és mellékfolyóin épített egész sor nagy vízi erőmű, vala­mint a Kjáma-fennsíkon lé­tesített vízlépcső jelentette a legfőbb energiaforrást. Az utóbbi időben a köztársa­ságban a vízi erőművek épí­tése mellett mind több hő­erőmű kapcsolódik be a vil­lamos energia termelésébe. A népi Koreában ma már mintegy 30 nagy és több mint 1000 kisebb villamos erőmű üzemel. Ezek évi ka­pacitása meghaladja a 2 millió kilowattot. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság energeti­kai bázisának megteremtésé­hez a Szovjetunió is hozzá­járult. Szovjet technikai se­gítséggel és szovjet szakem­berek részvételével építették újjá és látták el a legkor­szerűbb berendezésekkel az Amnokán folyón a 700 ezer kilowattot termelő legna­gyobb, „Szuphunszki” hőerő­művet. A Szovjetunió műszaki se­gítségével megkezdődött a nagy kapacitású hőerőművek építése. Elsőként az 500 000 kilowattot termelő phenjani hőerőmű lépett üzembe, majd a pukcsani hőerőmű következett. Jelenleg a puk­csani hőerőmű második ter­melő egységét szerelik és be­fejezték a harmadik egység alapozását. A Szovjetunió és Cseh­szlovákia segítségével új hő­erőmű épült a köztársaság északi részén. Ez látja el energiával az ugyancsak szovjet segítséggel épült kor­szerű olajfinomítót. A népi Korea villamos- energia-ipara gyors ütemben fejlődik. Nemrégiben a KNDK újságai arról adtak hírt, hogy az első félévben 105 százalékra teljesítették a villamos energia termelési tervét. Az elmúlt év azo­nos időszakához viszonyítva a köztársaság félmillió kilo­wattórával több áramot ka­pott. A román „mahala” szót általában „perifériának” for­dítják. Románia szocialista élete azonban megváltoztat­ta e szó értelmét, hiszen a városok többsége már régen túlnőtt egykori határain, s ez alól a főváros sem kivé­tel. Egy taxisofőr elmesélte, hogy gyermekkorát vidéken töltötte. Azóta sem költözött máshová és most Bukarest egyik sugárútján lakik... ré­gi falujában. Most azonban más neve van — Titán lakó­telep. A régi Balta-Albának nyoma sem maradt... Nemrégiben megismerked­tem Bukarest egyik volt pe­remvárosával, ColentinávaL Múltjáról megtudtam: a „he­lyi nevezetességek” közül az Óbor piac segítette a perem­város lakóit, hogy valahogy fenntartsák életüket. Egy kis templom is állt a Nagypén­tek-temető mellett — amire kétségtelenül nagy szükség volt. A piac nem oldotta meg a legégetőbb, mindennapi problémákat, a templom épp­úgy nem nyújtott vigaszt, mint a kocsma — de azok­nak, akik a Nagypéntek ke­rítése mögé kerültek, többé semmire nem volt szüksé­gük. Ez volt a múlt. A népi ha­talom éveiben sok minden történt a peremvárosok ren­dezése érdekében, számos je­lentős helyreállítást végeztek Coientinában i6. A munka megindulásakor egyik mérnök, az építkezés egyik tervezője, nem alapta­lanul mondta a munkások­nak: „Ez lesz a város leg­szebb körzete. Legelőször felépítünk 15 000 lakást, s a város legnagyobb áruházát. Rekonstruáljuk az Óbort is, modem piaccá alakítjuk.” A munka első szakasza már befejeződött. Eltűnt Colentina megszokott képe. Már csak helyenként, a volt uadvarokon áll egy-egy ma­gányos fa; úgy tűnik, soha nem fogják megérteni, mi történt körülöttük. Mióta csak kibújtak a földből, egyetlen céljuk volt — a fény, a tágasság. De mindig gúzsba kötötték őket a fa­lak, kerítések. palánkok, korhadt tetők. És hirtelen — mennyi fény, mekkora tá­gasság! Mikor Beregan felől fúj a szél, Colentina egyedülálló fái oly védtelennek tűn­nek. .. De már nincs sok idejük, hogy magányosan ringatózzanak a szélben. Uj fák, zöld területek tűnnek fel. És akkor a vén diófa, a sudár nyárfa, a rozsdálló tölgy levelei másképp fognak susogni. A régi Colentina új sorsáról suttognak majd, a várost átalakító emberekről. Hiszen ők adtak új életet az ősi bukaresti „perifériának” — Colentinának. A tudósok megkezdték a sandrini mammut csontvázá­nak tanulmányozását. (Foto: APN—KS — A. Zudcov felvétele.) Különleges repülőgép se­gítségével szállították Novo- szibirszkbe annak a hatal­mas mammutnak a marad­ványait, amelyet a Sandrin folyó partján, az örökké fa­gyott talajban találtak Ke- let-Szibériában. A kőkor­Bulgária Magyar muflonok a bolgár hegyekben Háztűznézőben Jugoszlávia Az Adria 1200 szigete... Jugoszlávia csatlakozik a turista „nagyhatalmakhoz** Jugoszlávia legnagyobb idegenforgalmi értéke az Ad­riai partvidék, mely az észa­ki, a jugoszláv—olasz hatá­ron fekvő Ankarantól a déli Ulcinjig terjed. Ez a rend­kívül kicsipkézett part, a több mint 1200 szigettel és lagúnával, megannyi kis ten­geröböllel, egész éven ke­resztül napsütötte marad, az állandóan virágzó mediter­rán növényzet, a tengerben hemzsegő halak tiszta oázist teremtenek, legalábbis je­lenleg, amikor Európa vizei állandóan szennyeződnek. Az ország mindig csábító volt a turisták számára, szer­te az egész világból mind természeti szépsége, mind nyitott határai miatt. Ide­genforgalma az elmúlt 10 évben tovább fejlődött. Az adriai parttól a szlovéhiai felföldön, Horvátországon, Bosznia-Hercegovinán, Mon­tenegrón. Szerbián és Mace­dónián át a voj vöd inai bel­ső búzamezőkig látogatók százezrei érkeztek azzal a vággyal, hogy va'ami újat fedezzenek fel a maguk szá­mára. A látogatók elszálláso­lására hotelek, bungalow-k, kemn'ngek kezdtek szapo­rodni és az elmúlt évben Jugoszlávia teljes befosadó- kéDességét tekintve, a nyol­cadik -«a forgalmi hata­lommá” vált. Ami a jugoszláviai ide­gent . ' m távlati terveit illeti: két nemzetközi mére­tű tervet dolgoztak ki; a d"' •H-'qit és a felső adriait. A két terv kijelöli a fő fej­lesztési irányvona’akat az adriai parton, egészen 1985- ig. A tervek pénzügyi fede­zetét a Nemzetközi Üjjáépí- tls: és Fei'esz*ési Bank biz- toti'nná. A legújabb terv, az ,. Adria—3”, a tengerpart Y, :-'niével foglalkozik. Az esv:k tervváltozat sze­riéi: 193'-'g az Adria-part Úia V 450 orr az n-s>ág bel­ső ■ -,'oto pedig tovább-' 150 300 iá' mté számára nyű'* 1 e’H«' ?st. A xriá* - > és jó költsége­sebb változat: öfO 000-rel több ágyat irányoz elő az Adria-parton és 200 000-rel többet az ország belső ré­szén. Európai idegenforgalmi elemzések szerint Jugoszlá­via 1973 végén közel áll ah­hoz, hogy csatlakozzon a vi­lág legjobban fejlett turista­hatalmaihoz. Ezek az orszá­gok 1972-ben külföldi ide­genforgalmukból több mint 1000 millió dollárt kerestek. Jugoszlávia számára az el­múlt év idegenforgalma 800 millió dollárt hozott külföldi valutában, és a gazdaságnak ez az ága a partvidéki körze­tek gazdasági fejlesztésének legfontosabb tényezője lett. Bulgária erdős vidékeire az elmúlt negyedszázad alatt 1100 gímszarvast, 400 dám­szarvast, 105 őzet, 15 000 nyu- lat, 10 000 foglyot, és szirti foglyot, valamint 500 fácánt helyeztek ki. A vadállomány növelésére, gazdagítására muflonokat, bölényeket, ja­pán szarvasokat és jávor- szarvasokat is telepítettek a bolgár erdőségekbe. A muf­lonokat Magyarországról és Csehszlovákiából importál­ták, számuk jelenleg 400. 1973-ban még külön 50—50 muflont vásároltak Cseh­szlovákiától és Irántól, ahon­nan egyébként kőszáli kecs­kék is érkeztek Bulgáriába. A Rasgrad körzeti Vödén falutól nem messze fekvő természetvédelmi területen ma 24 bivaly él. Üjabban 8 dámszarvast vásárollak a Szovjetuniótól. Az újabb „vad-népszámlálás” adatai Kuba Flotta a Karib-tengeren szerint most 7000 gím­szarvas, 100 dámszarvas, 65 000 őz, 20 000 vaddisznó, 2500 süketfa jd, 1000 zerge, másfél millió nyúl, ugyan­ennyi fogoly és csaknem 200 000 szirti fogoly él az itteni körzetben. Az elmúlt 4 évben a folyókba, a tavakba és a völgyzáró gátak közötti víztárolókba 1 100 000 piszt­rángot és 11 millió pontyot telepítettek. A vadállomány jelenté­keny növelésének jó hatása van a vadász- és horgász­sport fejlődésére is. 1944-től mostanáig Bulgáriában 2500 szarvas, 4000 őz, 5 200 000 nyúl 150 000 fogoly és szirti fo­goly, valamint 95 000 fácán került puskavégre. A vad- gazdálkodás távlati tervei szerint a gímszarvasok szá­ma 199ü-ig eléri a 12 000 da­rabot, a dámszarvasoké az 5000-ret, az őzeké a 200 000- ret, az apróvadak közül 650 000 fácánrá, másfél mil­lió nyálra és csaknem egy­millió fogolyra számítanak. NDK szakbeli élőlény sok évszá­zadon keresztül pihent az örök jég fogságában. A mammut kiálló agyarát Teodor Kuzmin halászati felügyelő vette észre. A tu­dósok motoros szivattyúk se­gítségével, 72 órán keresz­tül áztatták a fagyott talajt, hogy kiszabadítsák a mam- mutot. A tetemet a ragado­zók kikezdték, de nemes szerveit bordái megvédték a pusztítástól. Az állat gyom­rában fűfélék magját talál­ták. Napjainkban mindössze tíz épségben megmaradt mam- mutcsontvázról tudunk. A most felfedezett lelet a ti­zenegyedik és egyben a leg­nagyobb is. Magassága négy méter, súlya közel hét ton­na, az agyarak közti távol­ság közel három méter. A sandrini mammutlelet különösen azért érdekes, mert az állat belső részei fagyott állapotban sok éven keresztül épségben marad­tak. A tudósok megtalálták a mammut szívét, máját, gyomrát, beleit, mintegy hét- mázsányi belsőséget, amelyet Novoszibirszkbe szállítottak, ahol fagyasztott állapotban őrzik. Az eldugott kis folyó part­ján talált lelet új adatokkal gazdagítja a tudósok isme­reteit arról a korról, amikor a mammutok éltek és arról, hogy a fehérje milyen álla­potban maradt fenn a több évezredes fagy hatására. Ejy nap felér kettővel.;. A partmenti haj^zá«« k juntos szerepe van a sziget kikötőinek „összekötésében". Kuba újabb területen is bizonyít: bekapcsolódik a nemzetközi tengerhajózási forgalomba. A korábbi part menti hajózást a hosszabb távú szállítások váltják fel. A közelmúltban kormány- rendelet intézkedett: a part menti hajózási vállalat utód­jául megalakult a Karib- tengeri Hajózási Válla'at, ne­vében is hori izva a lénye ges vál1 ’ist. A forradalma megelőző években a kuba felségjele* viselő hajók near jutottak ki a világtengerek­re, a hajózás mindössze ar­ra szolgált, hogy olcsó köz­lekedési módot teremtsenek a sziget távoli pontjai kö­zött. Ma a hajók kubai mé­zet, ammóniákot, kénsavat és sok más terméket rakod­nak a kubai kikötőkben — távoli úticéllal Jóllehet a kubai kereskedelmi flotta az utóbbi években számotte­vően fejlődött, szállítási ka- oacitása azonban még mesz- •;ze alatta marad az ország igényeinek. (1959 ben a ku­bai keresve Mmi flottának 14 hajója volt, mindössze 48 ezer tonnás rakodási kapa­citással. Ma 50 kisebb-na- gyobb kereskedelmi hajó fut Kuba lobogója alatt, 500 ezer bru* tóregisztert ormával.) A tervek szerint Kuba ke­reskedelmi flottáját olyan ütemben feí’esztik, hogy az elkövetke '.ő években kielé­gíthesse az ország export­import szánkásainak alap­vető igényei* Ebhez azonban új, korszerű hajókra van szüksége, s erre a svn'siis- ta orszb? >kban jó piac kí­nálkozik. Mióta elterjedt az orvo­soknak az a véleménye, hogy a téli szabadság egy napja „üdülési értékben” felér a nyári pihenés két napjával' — az NDK-ban is egyre töb­ben Veszik ki télen szabad­ságukat. A Thüringiai erdő­ben, a Harz hegységben, a Keleti- és Nyugati-Érchegy- ségben, vagy Zittau környé­kén ezer méter magasságban számtalan téli üdülőhely áll rendelkezésükre. Oberhof a Thüringiai erdőben, vagy Oberwiesenthal az Érchegy­ségben nemzetközi hírnév­nek örvendő téli sportköz­pontok. A köréjük épült ki­sebb üdülőhelvek szakszer­vezeti üdülőit, üzemi nya­ralóit, diákotthonait és hotel­jeit ezrek és ezrek keresik fel. Az üdülés télen kedvez­ményes, különösen annak, aki a szakszervezetek üdülő­csekkjét is megkapta. A sok­gyermekes családok külön előnyöket élveznek. A legutóbbi időkben a té­li nvaralók „új hulláma” az NDK északi részébe, a Ke­leti-tenger partjai felé höm­pölyög. Téli szabadság a Ke­leti-tenger partján — ez lett mostanában a divat, miután nyílt titokká vált, hogy az ottani klíma és az ibolván- tűli sugarak együtt rendkí­vül kedvező hatásúak. A mvezet fűlött üdülői- “ »s a hotelekben ezen a télen 6000 turista üdült orvo­si felügyelet mellett. Nagy látogatottságnak örvend pél­dául Kühlungsborn keleti­ét engeri fürdőhely: fedett | uszodájának fűtött tengeri vízzel teli medencéjét na­ponta ezer vendég keresi fel. A téli turizmus e fajtája nagy jövő előtt áll: az NDK népgazdasági lehetőségeinek keretei között több hasonló fedett uszodát akarnak léte­síteni, a többi között a híres Warnemündében is. Az NDK-beliek egyébként számos külföldi fürdőhelyet is felkereshetnek: a Szovjet­unió, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Románia és Bul­gária legszebb téli üdülőhe­lyeik A téli „nyaraláshoz” tar­tozik a fürdés a Fekete ten­ger szovjet és bulgáriai part­jain. Az útiprogram csúcs­pontja a rendszeres napi úszkálás a hotel fűtött me­dencéjében, vagy Jaltában a fűtött szabadtéri medencé­ben. Az NDK-beliek élnek a gazdag lehetőségekkel, külö­nösen ilyenkor, februárban és márciusban. Ezekben a hetekben kezdődik minden évben az első nagy utazási hullám, hiszen most már mindenütt rebc ’étik, hogy a téli sza^- 1 úg egy napja valóban felér a nyári kát na^javal...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom