Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-13 / 36. szám

* Az Állami Déryné Színház bemutatta Gerencsér Miklós JFerde ház" cím« tzin- múvét, amelyet Csongrádi Mária rendezett. Jelenet a dtirabbál. (MTI-foto — Kovács Sándor fein. — KS) í) filharmónia egri hangversenyéről Az Országos Filharmónia egri bérleti hangversenyso­rozatának ötödik műsorát a Postás Szimfonikus Zenekar adta hétfőn este a Gárdonyi Géza Színházban. A műso­ron szereplő zeneszámok ön­magukban is indokolták, hogy a közönség komoly ze­nei élményt várjon ettől az estétől. Ha ez a várakozás csak részben teljesedett be, annak nem egészen a hall­gatóság az oka. A nagy múl­tú és most merészen, talán túlságosan is megfiatalított Postás Zenekar nem nyúj­totta azt, amit a közönség remélt. Azt mindenki megértéssel fogadja, hogy egy együttes rossz napot fog ki, vagy ne­hézségei támadnak egy-egy zenekari részben. Még azt is tudomásul vesszük igen sok­szor, hogy egy-egy produk­ció a hallgatóság számára fel nem deríthető okból nem sikerül a legtökéletesebben, de arra a bosszantó tényre kevés a magyarázat ez alka­lommal, hogy ez az együttes most, ezen az estén miért volt emberileg fegyelmezet­len. A közönség megérti, ha egy vonó tönkre megy, talán észre sem veszi, de az már hiba, ha ezt a tényt a ze­nekar viselkedése észrevéte- ti. Es itt Fejér György kar­mesteri tudása, jó szándékú vezetése nem segített. Pedig az est nem is indult rosszul. Weiner ni. Oiverti- mentójából — ugyan a negye­dik tétel kimaradt — külö­nösebb magyarázat nélkUI —. de a mű hangulatát érzékel­tette a zenekar. Liszt megrendítő alkotását, a Haláltáncot Zempléni Kor­nél parádés játékkal, mély átéléssel adta elő. Talán mellékesek is a külső körül­mények, mi indította a szer­zőt ennek a műnek a meg­írására. A gregorián dallam, a dallam mögött meghúzódó, szöveg, a Dies irae. dies illa bizonyára csak külső keret, csupán csak a forma annak a félelemnek és iszonyatnak a megmutatására, amely a hívő lélek számára az örök elítéltetés, a megméretés fé­lelmetes lehetőségéből ke­letkezik. Liszt háborgó zené­je nem romantikus hullám­verés itt, inkább annak a haragnak az átélése, amely a bíróban él a bűn láttán, annak a szorongásnak a kife­jezése, amely a bűnöst elfog­ja bírájával szemben. Hány­fajtán és kik látják meg ezt a haragot, ezt az ítéletnap! lehetőséget a lélekben? Liszt nem tagadja meg önmagát, a tragikus mélységeket és magasságokat idéző komor­ság után tud líraibb is lenni, mintha a világra rácsudál- kozó gyermek naivitásával is keresné a kérlelhetetlen sorssal való szembesítést;. Zempléni Kornél az ihle­tett és teremtő pillanat örö­mével adta át ezt a muzsi­kát a közönségnek. Sokszor elmondjuk, nem tudjuk sza­vakban kifejezni a zene tar­talmát pontosan, de most és itt mindenki érezte, hogy Liszt Halállánea félelmet keltő lelki kitárulkozás. Az est másik szólistája, Onczay Csaba Saint-Saens a-molt gordonkaversenyét játszotta. A fiatal gordonka­művész fegyelemmel és át­éléssel „Hozta' a mű han­gulatát, a romantikának azt a gall szellemtől átitatott változatát, amelyet oiy szíve­sen hallunk operájában, a Sámson és Deiilában is. Örömünkre szolgál, bogy nemcsak megismertük ezt a kitűnő képességű fiatal mű­vészt, de újból hallhatjuk majd játékét áprilisban a kamarahangverseny-sorozat­ban, a Bartók-teremben. Prokofjev Klasszikus szim­fóniája, főleg annak utolsó tétele mintha meghaladta volna a fiatal együttes tech­nikai készségeit. A finomsá­gok virtuozitását kívánó so­rozat próbára tett minden zenekari alakzatot, de több esetben a mű maradt felül A zenetörténeti bevezetőt Pándi Mariann mondotta el. (farkas) Könyvklub és versszínpad a rádióban Az idei esztendő jó néhány, nagy érdeklődésre számottar- tó irodalmi produkciót ígér a rádió többmilliós hallgató tá- j borának. Számos új sorozat­ban, folytatásos műsorban kí­vánják megismertetni az ér­deklődőkkel a magyar iroda­lom klasszikusait, nem utol­só sorban a kortárs írónem­zedéket. Bizonyára sokam kapcso­lódnak be a havonta egy al­kalommal, 30 perces időtar­tamban jelentkező Irodalmi kirándulások című sorozatba, amely a szépirodalom segít­ségével képzeletben bejárja az ország egész területét Bu­dapesttől a legtávolabbi vi­dékekig. Márciustól a tervek szerint, kéthavonta sugároz­zák a rádió könyvklubját. Ebben á közönség előtt fel­vett műsorban, amelynek egy-egy vidéki művelődési központ ad majd otthont, az adott időszak legjelentősebb könyvei lesznek „a főszerep­lők”, de sor kerül a könyv­vitákra, író—olvasó találko­zókra, írók bemutatására is. Az adások célja egyrészt az adott irodalmi munkák nép­szerűsítése, illetve a könyvtá­rak munkájának segítése. Áprilisban indiai — egyen­lőre kéthavonta — a vers­színpad című új sorozat, amelyben a verselemzések, a versírás műhelytitkai kerül­nek terítékre, s maguk a köl­temények is. A meghívott vendégek legkiválóbb hivatá­sos előadóművészeink, illetve az amatőr versen ymozgalom élenjárói lesznek. Cvw»ÍBter(0 Szakonyi Károllyal Szákonyi Károlyt nem kell különösebben bemutatni. Sa­játos tehetségű, termékeny író, aki sok megpróbált kö­töttség, munkás, kereskedel­mi alkalmazott és tisztviselői foglalkozás után immár jó ideje csak irodalmi munkál­kodásából él. Számos elbe­széléskötet. rádiójáték es színpadi alkotás tette is­mertté a nevét. Már első no­vellagyűjteményével, az 1931-ben megjelent Középütt vannak a felhők című köte­tével felhívta magára a fi­gyelmet. Ugyancsak így ítél­hetjük meg színpadi bemu­tatkozását is. A kritika olyan írót üdvözölt személyében, akit szocialista társadalmunk morális kérdései izgatnak, foglalkoztatnak. Ezt a meg­állapítást az írói műhelyéből kikerült novelláival es drá­máival mindannyiszor iga­zolta és igazolja. Erről az egri színpadon is bemutatott Adáshiba és legutóbb a Hongkongi paróka c. dara­bokból is meggyőződhettünk. Az író Egerben járt az el­múlt napokban, ezt az alkal­mat használtuk fel, hogy gyorsrnterjút készítsünk ve­le munkájáról, legújabb ter­veiről. — A lengyel tv bemutatta Ördöghegy c. darabját. Szá­mos nyelvre lefordították és nagy sikerrel játsszák az Adáshibét külföldi színpado­kon. Miben látja darabja si­kerének titkát? — Darabomban a kispolgá­ri magatartást karikfroztam. E magatartásforma jelen lé­vőségé, úgy érzem, nemcsak hazai viszonylatokban tapasz­talható. A külföldiek számá­ra éppúgy ismerősnek tűn­hetnek a figurák, mint a ha­zai nézőknek. — Min dolgozik jelenleg? — Egy rádiójátékomat ir­tára át a tv képernyőjére. A tv-játék címe; fái beszel? A rádióban' még. a felejthetet­len Kiss Manyi jelenítette meg. a fő alakot, a tv-játék főszereplője pedig Dayka Margit lesz. Hamarosan meg­jelenik egy elbeszélésköte­tem is, a Szépirodalmi Ki­adó gondozásában, — Készül-e újabb Szako- nyi-dráma? A szolnoki színháznak írok egy új. darabot. Annyit el­árulhatok, hogy az Adáshiba és a Hongkongi paróka esz- mekörenek folytatása lesz. Fő gondolata e darabnak is az a kérdés: hogyan éljünk? Ezt a gondolatot igyekszem körüljárni, s kibontani csa­ládi vetületekben. (pa.ta.ky) Népművelők szabadegyeteme Az egri Megyei Művelődé­si Központ — újszerű kez­deményezésként — szabad­egyetemet hirdetett a megye érdeklődő népművelői szá­mára, esztétikai, művészet- politikai, valamint ifjúság- politikai tagozattal. A je­lentkezők — a február utol­só hetében induló kurzuson — öt alkalommal egész na­pos foglalkozás keretében ta­nulmányozzák az egyes té­mák általános, filozófiai vo­natkozásait. Az előadásokat a debreceni Kossuth Lajos és a budapesti Eötvös Ló­ránt tudományegyetemek professzorai tartják. A nyár folyamán a hall­gatók — egyhetes bentlaká­sos tanfolyamon — a szak­ági. a képzőművészeti, az irodalmi, a zenei, esztétika gyakorlati kérdéséivé!, vala­mint a demokratizmus^ a közéleti tevékenységre való nevelés pszichológiai, peda­gógiai, szociológiai mozza­nataival ismerkednek meg. A §zovjetonió egy magyar fotóművész szemével „A Szovjetunió egy magyar fotóművész szemével” — a mindennapok pillanatképei, az ősi kultúra maradandó al­kotásai, a tájak szépségé ké­pekbe — összesen. 48 művészi felvételbe — sűrítve. Gmk Károly fotóművész kiállítását kedden Garai Gábor, az író- szövetség főtitkárhelyettese nyitotta meg a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Házában. A földszinti kiállítóterem- ben rendezett tárlat felvil­lantja a nagykiterjedésű or­szág ősi kultúrájának vará­zsát, bepillantást enged Moszkva életébe és elkalauzol a Kaukázus sajátos szépségű tájaira. Az MSZBT és az APN kö­zös rendezésében január 25-e óta nyitva tartó ..A Szovjet­unió ma” című .kiállításon kedden fogadták a 50 000. lá­togatót, Mészáros Lászlónét, a Danúvia Vállalat precíziós öntőüzemének dolgozóját, akit a rendezőség nevében N. N. Jugov, a kiállítás igazgatója köszöntött, majd átnyújtotta neki a rendező szervek aján­dékát Sztits (,ászló OroKx kSawMxiltciNolt ti képernyőn Foiytutódlk a televízióban a nagy sikerű Orosz klasz- saiRusok-sorozat, amelyből a közeljövőben a kétrészes Feltámad;"s. Tolsztoj azonos Című regényének filmválto­zata kerül képernyőre. A Fnbri-sorozatból láthatjuk á Hannibál tanár urat, a fe­lejthetetlen Szabó Ernővel a Címszerepben. A klasszikus filmművészetet képviseli á bemutatók között Roberto rtosselíni Róma nyílt város című filmje, amelyben az egyik főszerepet a nemrég elhunyt, nagy színésznő, An­na Magnini alakítja. Az 1945-ben készült produkció az olasz neorealizríius egyik OiiÉÜ Xfitt. február IX. szerda első. máig Is élő jelentkezé­se. amely témáját az ellen­állásból, a fasizmus elleni harcból merítette. Ugyan­csal; világsztárt láthatunk a Casimir című francia film­ben, Eernandel személyé­ben. Szintén a francia film­stúdiókban készült, s a mo­zikban ts nagy sikerrel ve­títették A tiltott játékok cí­mű filmet, amelyet a film­esztétika! sorozathoz sugároz­nak Illusztrációként. Stan és Pan. a nevettelés mestereinek kalandjait él­vezhetjük majd A táncmes­ter című amerikai filmben. A krimikedvelőknek pedig A maszk című NDK alkotás szerez bizonyára örömet. A sorozatok közül folyta­tik a Híres szökések, a lertolomeo Colleoni epi­káddal. A nagy sikerre való tekintetei a tv megismétli az Odüsszeia olasz változatát. Mi ketten egy szálláson laktunk mindig, az előző munkahelyeken is. Én voltam a legtöbbet együtt vele, még­sem tudtam róla semmit. Az apostolok mindent tudtak egymásról. De Flóriról csali annyit tudtunk, hogy messze lakik és ritkán jár haza. Pe­dig fiatal felesége van, állí­totta róla Kelemen. Maga Flóri még ezzel sem dicse­kedett el. Szikora menyasz- szonyát már úgy ismertem, mintha én készültem volna feleségül venni. Sóvárgó gye­rekeiről tudtam, melyik mi­kor beteg. Puskás özvegy anyjának házát megtaláltam volna a falujában. És gyűlöl­tem a kis Gyurka nevelőap­ját, aki a surmó legénykéből akart megélni. Egyikőjük családjánál sem jártam, egyi- kőjüket sem látogatta a csa­ládjuk. De tudja, milyenek a férfiak, ha együtt kénysze­rülnek élni?! Szabad időben kézről kézre jártak a fényké­pek,'néha még a levelek is, és akármiről folyt a szó, a végén mindig az otthoniakra terelő­dött. Csak Flórián nem mutatott soha fényképet, s hallgatott mindig, ha levele jött. Kivéve most, hogy táviratot kapót1 Ezért lelt az apostoloknak is nagy napjuk az a szombat, amikor Ft<Vi feleségének szo­katlan látogatását vártuk. összebeszéltünk, hogy mi is kimegyünk eléje az állomás­ra. Fogadni kellett azt az aszonyt, aki olyan messziről eljön a férje után. Flóri mit sem sejtett a tervünkről. Amikor otthagytuk Tóth néni kapujában, az apostolok még megnyugtatták: — Ne féltsd te Belamit! Talál magának ágyat, bízd csak rá! Köztünk mindenkinek volt valami gúnyneve. Énrám ezt a Belamit Deutsch ragasztot­ta. Nyomta a bögyéf, hogy nekem, ahány helyen megfor­dultunk, mindenütt akadt va­lakim. Neki is akadt volna, csak a nős emberek gyakor­latlanságával mindig elügyet- lenkedte a dolgát. Mindig ké­sőn jött rá, hogy megkaphat­ta volna, amit akart. Lassan mozgott, mint a csiga. Én meg hát elneveztem Csigának. No. szóval, szétszéledtünk, ki-ki a maga szállása felé. Igyekeztek lefeküdni az apos­tolok, hogy délutánig kialhas- sák magukat. A vendéglő előtt már csak ketten búcsúz­kod tunk. — Aztán vekkert a füled mellé! — mondta Csiga, de tudtam, hogy azt gondolja: így se alszol te máma egy •'mhanyást sem. Piri delelő tös volt Benéz­em az étterembe, egy-két buszra váró vendég teázott csak az asztaloknál. Nem ül­tem le, mert akkor Piri nem engedett volna fizetni. Az ilyesmit pedig rühellem na­gyon. Blokkot váltottam a söntésben, s vittem a pohár pálinkát az étterembe. Akkor már jött is az asszony. Nem lépett mindjárt hozzám, előbb kiszolgálta a vendéget, még időzött is az asztalnál. Aztán úgy jött oda, mintha csak arra akarna figyelmez­tetni, hogy ülve nem fo­gyaszthatok, csak ha nála rendeltem. — Nem feküdtél le? — kérdezte. Belenéztem a szemébe. De úgy ám, hogy abból értsen. Nem esett nehezemre (pedig aznap szívesen elengedtem volna Pirit), megtanultam én rég a hurokverést. S az asz- szony már benne is volt a hu­rokban. — Le kell feküdnöd! — mondta, mialatt a zsebében kotorászott. Néhányan oda­pislogtak. hát vigyáznia kel­lett. Értette a dolgát. Rendez­getve az asztalt, közelebb ha­jolt. — Vigyázz, hogy meg ne lássanak! Kettőkor végzek. És az asztalon ott maradt előttem a kulcs. Nem először kerültem Piri ágyába, de így még soha. Rendszerint akkor mentem, ha éjfélre végeztünk. Éjszaka. S az asszony olyankor ébren várt. Otthon. A falu közepén lakott, egy kis közben, zsák­utcában, ahová világos nap­pal nem mehettem be feltű­nés nélkül. A kertek alá kel­lett kerülni. Piri a fiával élt a házban, a fia éppen látoga­tóban volt az apjánál. Kana­dában. Piri idősebb nálam, közel jár már a negyvenhez, de jól tartja magát. Még mo- lettnek sem mondható, még­is minden ruha szétpattan rajta. Csák úgy feszülnek a mozdulatai. Siettem hát. hogy legalább kettőig alhassak." Négy óra lehetett, amikor megpróbáltam észrevétlenül kibújni az asszony öleléséből. Ügy szenderedett el, mint aki álmában folytatja a szeretke­zést. Alig húztam magamra az ingek Piri megmozdult — Miért kelsz fel? — kér­dezte, de még csak ki se nyi­totta a szemét Másfél órával előbb egy­szer már elmondtam neki. Le­het, hogy kicsit ingerülten is­mételtem meg, de bosszan­tott, hogy a buszról lekéstem, nem tudtam kimenni az állo­másra, s a vonat már fél négykor bejött. Az asszony megsértődött, dureás lett, mint egy bakfis. Oda kellett mennem hozzá, hogy megvi­gasztaljam. De nem feküdtem vissza, Piri hát nekem tá­madt, hogy én csak a haver­jaimmal törődöm, amikor ő mindent kockáztat miattam, jó hírét a falu előtt, a mun­kahelyét — Robi, az üzletve­zetője legutóbb azzal környé­kezte, hogy: ha másnak le­het, akkor neki is. Tudhatom, mondta Piri, mire képesek az ilyen üzletvezetők. — Munkatársak közt le­gyen jó a viszony! — mond­tam. Egy párnát a fejemhez vá­gott, egyben sírva beletemette az arcát. No, még csak ez hiányzott nekem! Befejeztem az öltözködést és újra oda­mentem hozzá, — Piri! — mondtam neki. — Ne bolondozz már! Egy órát együtt leszek velük és jövök vissza. Most néhány­szor éjjelente hozzád jövök, jó?! Hétfőtől újra nappalosak leszünk. — Menj, hagyjál! — hal­latszott a párna mélyéről. Nem szeretem a női köny- nyeket. olyan örbirálatfélére késztetik az embert. Sarkon fordultam és otthagytam az asszonyt. De hol találom most már az apostolokat? (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom