Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-13 / 36. szám

*

Az Állami Déryné Színház bemutatta Gerencsér Miklós JFerde ház" cím« tzin- múvét, amelyet Csongrádi Mária rendezett. Jelenet a dtirabbál.

(MTI-foto — Kovács Sándor fein. — KS)

í) filharmónia egri hangversenyéről

Az Országos Filharmónia egri bérleti hangversenysorozatának ötödik műsorát a Postás Szimfonikus Zenekar adta hétfőn este a Gárdonyi Géza Színházban. A műsoron szereplő zeneszámok önmagukban is indokolták, hogy a közönség komoly zenei élményt várjon ettől az estétől. Ha ez a várakozás csak részben teljesedett be, annak nem egészen a hallgatóság az oka. A nagy múltú és most merészen, talán túlságosan is megfiatalított Postás Zenekar nem nyújtotta azt, amit a közönség remélt.

Azt mindenki megértéssel fogadja, hogy egy együttes rossz napot fog ki, vagy nehézségei támadnak egy-egy zenekari részben. Még azt is tudomásul vesszük igen sokszor, hogy egy-egy produkció a hallgatóság számára fel nem deríthető okból nem sikerül a legtökéletesebben, de arra a bosszantó tényre kevés a magyarázat ez alkalommal, hogy ez az együttes most, ezen az estén miért volt emberileg fegyelmezetlen. A közönség megérti, ha egy vonó tönkre megy, talán észre sem veszi, de az már hiba, ha ezt a tényt a zenekar viselkedése észrevéte- ti. Es itt Fejér György karmesteri tudása, jó szándékú vezetése nem segített.

Pedig az est nem is indult rosszul. Weiner ni. Oiverti- mentójából — ugyan a negyedik tétel kimaradt — különösebb magyarázat nélkUI —. de a mű hangulatát érzékeltette a zenekar.

Liszt megrendítő alkotását, a Haláltáncot Zempléni Kornél parádés játékkal, mély átéléssel adta elő. Talán mellékesek is a külső körülmények, mi indította a szerzőt ennek a műnek a megírására. A gregorián dallam, a dallam mögött meghúzódó, szöveg, a Dies irae. dies illa bizonyára csak külső keret, csupán csak a forma annak a félelemnek és iszonyatnak a megmutatására, amely a hívő lélek számára az örök elítéltetés, a megméretés félelmetes lehetőségéből keletkezik. Liszt háborgó zenéje nem romantikus hullámverés itt, inkább annak a haragnak az átélése, amely a bíróban él a bűn láttán, annak a szorongásnak a kifejezése, amely a bűnöst elfogja bírájával szemben. Hányfajtán és kik látják meg ezt a haragot, ezt az ítéletnap! lehetőséget a lélekben? Liszt nem tagadja meg önmagát, a tragikus mélységeket és magasságokat idéző komorság után tud líraibb is lenni, mintha a világra rácsudál- kozó gyermek naivitásával is keresné a kérlelhetetlen sorssal való szembesítést;.

Zempléni Kornél az ihletett és teremtő pillanat örömével adta át ezt a muzsikát a közönségnek. Sokszor elmondjuk, nem tudjuk szavakban kifejezni a zene tartalmát pontosan, de most és itt mindenki érezte, hogy Liszt Halállánea félelmet keltő lelki kitárulkozás.

Az est másik szólistája, Onczay Csaba Saint-Saens a-molt gordonkaversenyét játszotta. A fiatal gordonkaművész fegyelemmel és átéléssel „Hozta' a mű hangulatát, a romantikának azt a gall szellemtől átitatott változatát, amelyet oiy szívesen hallunk operájában, a Sámson és Deiilában is. Örömünkre szolgál, bogy nemcsak megismertük ezt a kitűnő képességű fiatal művészt, de újból hallhatjuk majd játékét áprilisban a kamarahangverseny-sorozatban, a Bartók-teremben.

Prokofjev Klasszikus szimfóniája, főleg annak utolsó tétele mintha meghaladta volna a fiatal együttes technikai készségeit. A finomságok virtuozitását kívánó sorozat próbára tett minden zenekari alakzatot, de több esetben a mű maradt felül

A zenetörténeti bevezetőt Pándi Mariann mondotta el.

(farkas)

Könyvklub

és versszínpad a rádióban

Az idei esztendő jó néhány, nagy érdeklődésre számottar- tó irodalmi produkciót ígér a rádió többmilliós hallgató tá- j borának. Számos új sorozatban, folytatásos műsorban kívánják megismertetni az érdeklődőkkel a magyar irodalom klasszikusait, nem utolsó sorban a kortárs írónemzedéket.

Bizonyára sokam kapcsolódnak be a havonta egy alkalommal, 30 perces időtartamban jelentkező Irodalmi kirándulások című sorozatba, amely a szépirodalom segítségével képzeletben bejárja az ország egész területét Budapesttől a legtávolabbi vidékekig. Márciustól a tervek szerint, kéthavonta sugározzák a rádió könyvklubját. Ebben á közönség előtt felvett műsorban, amelynek egy-egy vidéki művelődési központ ad majd otthont, az adott időszak legjelentősebb könyvei lesznek „a főszereplők”, de sor kerül a könyvvitákra, író—olvasó találkozókra, írók bemutatására is. Az adások célja egyrészt az adott irodalmi munkák népszerűsítése, illetve a könyvtárak munkájának segítése.

Áprilisban indiai — egyenlőre kéthavonta — a versszínpad című új sorozat, amelyben a verselemzések, a

versírás műhelytitkai kerülnek terítékre, s maguk a költemények is. A meghívott vendégek legkiválóbb hivatásos előadóművészeink, illetve az amatőr versen ymozgalom élenjárói lesznek.

Cvw»ÍBter(0

Szakonyi Károllyal

Szákonyi Károlyt nem kell különösebben bemutatni. Sajátos tehetségű, termékeny író, aki sok megpróbált kötöttség, munkás, kereskedelmi alkalmazott és tisztviselői foglalkozás után immár jó ideje csak irodalmi munkálkodásából él. Számos elbeszéléskötet. rádiójáték es színpadi alkotás tette ismertté a nevét. Már első novellagyűjteményével, az 1931-ben megjelent Középütt vannak a felhők című kötetével felhívta magára a figyelmet. Ugyancsak így ítélhetjük meg színpadi bemutatkozását is. A kritika olyan írót üdvözölt személyében, akit szocialista társadalmunk morális kérdései izgatnak, foglalkoztatnak. Ezt a megállapítást az írói műhelyéből kikerült novelláival es drámáival mindannyiszor igazolta és igazolja. Erről az egri színpadon is bemutatott Adáshiba és legutóbb a Hongkongi paróka c. darabokból is meggyőződhettünk.

Az író Egerben járt az elmúlt napokban, ezt az alkalmat használtuk fel, hogy gyorsrnterjút készítsünk vele munkájáról, legújabb terveiről.

— A lengyel tv bemutatta

Ördöghegy c. darabját. Számos nyelvre lefordították és nagy sikerrel játsszák az Adáshibét külföldi színpadokon. Miben látja darabja sikerének titkát?

— Darabomban a kispolgári magatartást karikfroztam. E magatartásforma jelen lévőségé, úgy érzem, nemcsak hazai viszonylatokban tapasztalható. A külföldiek számára éppúgy ismerősnek tűnhetnek a figurák, mint a hazai nézőknek.

— Min dolgozik jelenleg?

— Egy rádiójátékomat irtára át a tv képernyőjére. A tv-játék címe; fái beszel? A rádióban' még. a felejthetetlen Kiss Manyi jelenítette meg. a fő alakot, a tv-játék főszereplője pedig Dayka Margit lesz. Hamarosan megjelenik egy elbeszéléskötetem is, a Szépirodalmi Kiadó gondozásában,

— Készül-e újabb Szako- nyi-dráma?

A szolnoki színháznak írok egy új. darabot. Annyit elárulhatok, hogy az Adáshiba és a Hongkongi paróka esz- mekörenek folytatása lesz. Fő gondolata e darabnak is az a kérdés: hogyan éljünk? Ezt a gondolatot igyekszem körüljárni, s kibontani családi vetületekben.

(pa.ta.ky)

Népművelők szabadegyeteme

Az egri Megyei Művelődési Központ — újszerű kezdeményezésként — szabadegyetemet hirdetett a megye érdeklődő népművelői számára, esztétikai, művészet- politikai, valamint ifjúság- politikai tagozattal. A jelentkezők — a február utolsó hetében induló kurzuson — öt alkalommal egész napos foglalkozás keretében tanulmányozzák az egyes témák általános, filozófiai vonatkozásait. Az előadásokat

a debreceni Kossuth Lajos és a budapesti Eötvös Lóránt tudományegyetemek professzorai tartják.

A nyár folyamán a hallgatók — egyhetes bentlakásos tanfolyamon — a szakági. a képzőművészeti, az irodalmi, a zenei, esztétika gyakorlati kérdéséivé!, valamint a demokratizmus^ a közéleti tevékenységre való nevelés pszichológiai, pedagógiai, szociológiai mozzanataival ismerkednek meg.

A §zovjetonió egy magyar fotóművész szemével

„A Szovjetunió egy magyar fotóművész szemével” — a mindennapok pillanatképei, az ősi kultúra maradandó alkotásai, a tájak szépségé képekbe — összesen. 48 művészi felvételbe — sűrítve. Gmk Károly fotóművész kiállítását kedden Garai Gábor, az író- szövetség főtitkárhelyettese nyitotta meg a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában.

A földszinti kiállítóterem- ben rendezett tárlat felvillantja a nagykiterjedésű ország ősi kultúrájának varázsát, bepillantást enged Moszkva életébe és elkalauzol a Kaukázus sajátos szépségű tájaira.

Az MSZBT és az APN közös rendezésében január 25-e óta nyitva tartó ..A Szovjetunió ma” című .kiállításon kedden fogadták a 50 000. látogatót, Mészáros Lászlónét, a Danúvia Vállalat precíziós öntőüzemének dolgozóját, akit a rendezőség nevében N. N. Jugov, a kiállítás igazgatója köszöntött, majd átnyújtotta neki a rendező szervek ajándékát

Sztits (,ászló

OroKx kSawMxiltciNolt ti képernyőn

Foiytutódlk a televízióban a nagy sikerű Orosz klasz- saiRusok-sorozat, amelyből a közeljövőben a kétrészes Feltámad;"s. Tolsztoj azonos Című regényének filmváltozata kerül képernyőre. A Fnbri-sorozatból láthatjuk á Hannibál tanár urat, a felejthetetlen Szabó Ernővel a Címszerepben. A klasszikus filmművészetet képviseli á bemutatók között Roberto rtosselíni Róma nyílt város című filmje, amelyben az egyik főszerepet a nemrég elhunyt, nagy színésznő, Anna Magnini alakítja. Az 1945-ben készült produkció az olasz neorealizríius egyik

OiiÉÜ

Xfitt. február IX. szerda

első. máig Is élő jelentkezése. amely témáját az ellenállásból, a fasizmus elleni harcból merítette. Ugyancsal; világsztárt láthatunk a Casimir című francia filmben, Eernandel személyében. Szintén a francia filmstúdiókban készült, s a mozikban ts nagy sikerrel vetítették A tiltott játékok című filmet, amelyet a filmesztétika! sorozathoz sugároznak Illusztrációként.

Stan és Pan. a nevettelés mestereinek kalandjait élvezhetjük majd A táncmester című amerikai filmben. A krimikedvelőknek pedig A maszk című NDK alkotás szerez bizonyára örömet.

A sorozatok közül folytatik a Híres szökések, a lertolomeo Colleoni epikáddal. A nagy sikerre való tekintetei a tv megismétli az Odüsszeia olasz változatát.

Mi ketten egy szálláson laktunk mindig, az előző munkahelyeken is. Én voltam a legtöbbet együtt vele, mégsem tudtam róla semmit. Az apostolok mindent tudtak egymásról. De Flóriról csali annyit tudtunk, hogy messze lakik és ritkán jár haza. Pedig fiatal felesége van, állította róla Kelemen. Maga Flóri még ezzel sem dicsekedett el. Szikora menyasz- szonyát már úgy ismertem, mintha én készültem volna feleségül venni. Sóvárgó gyerekeiről tudtam, melyik mikor beteg. Puskás özvegy anyjának házát megtaláltam volna a falujában. És gyűlöltem a kis Gyurka nevelőapját, aki a surmó legénykéből akart megélni. Egyikőjük családjánál sem jártam, egyi- kőjüket sem látogatta a családjuk. De tudja, milyenek a férfiak, ha együtt kényszerülnek élni?! Szabad időben kézről kézre jártak a fényképek,'néha még a levelek is, és akármiről folyt a szó, a végén mindig az otthoniakra terelődött.

Csak Flórián nem mutatott soha fényképet, s hallgatott mindig, ha levele jött. Kivéve most, hogy táviratot kapót1 Ezért lelt az apostoloknak is nagy napjuk az a szombat, amikor Ft<Vi feleségének szokatlan látogatását vártuk.

összebeszéltünk, hogy mi is kimegyünk eléje az állomásra. Fogadni kellett azt az aszonyt, aki olyan messziről eljön a férje után. Flóri mit sem sejtett a tervünkről.

Amikor otthagytuk Tóth néni kapujában, az apostolok még megnyugtatták:

— Ne féltsd te Belamit! Talál magának ágyat, bízd csak rá!

Köztünk mindenkinek volt valami gúnyneve. Énrám ezt a Belamit Deutsch ragasztotta. Nyomta a bögyéf, hogy nekem, ahány helyen megfordultunk, mindenütt akadt valakim. Neki is akadt volna, csak a nős emberek gyakorlatlanságával mindig elügyet- lenkedte a dolgát. Mindig későn jött rá, hogy megkaphatta volna, amit akart. Lassan mozgott, mint a csiga. Én meg hát elneveztem Csigának.

No. szóval, szétszéledtünk, ki-ki a maga szállása felé. Igyekeztek lefeküdni az apostolok, hogy délutánig kialhas- sák magukat. A vendéglő előtt már csak ketten búcsúzkod tunk.

— Aztán vekkert a füled mellé! — mondta Csiga, de tudtam, hogy azt gondolja: így se alszol te máma egy

•'mhanyást sem.

Piri delelő tös volt Benézem az étterembe, egy-két buszra váró vendég teázott csak az asztaloknál. Nem ültem le, mert akkor Piri nem

engedett volna fizetni. Az ilyesmit pedig rühellem nagyon. Blokkot váltottam a

söntésben, s vittem a pohár pálinkát az étterembe. Akkor már jött is az asszony. Nem lépett mindjárt hozzám, előbb kiszolgálta a vendéget, még időzött is az asztalnál. Aztán úgy jött oda, mintha csak arra akarna figyelmeztetni, hogy ülve nem fogyaszthatok, csak ha nála rendeltem.

— Nem feküdtél le? —

kérdezte.

Belenéztem a szemébe. De úgy ám, hogy abból értsen. Nem esett nehezemre (pedig aznap szívesen elengedtem volna Pirit), megtanultam én rég a hurokverést. S az asz- szony már benne is volt a hurokban.

— Le kell feküdnöd! — mondta, mialatt a zsebében kotorászott. Néhányan odapislogtak. hát vigyáznia kellett. Értette a dolgát. Rendezgetve az asztalt, közelebb hajolt. — Vigyázz, hogy meg ne lássanak! Kettőkor végzek.

És az asztalon ott maradt előttem a kulcs.

Nem először kerültem Piri ágyába, de így még soha. Rendszerint akkor mentem, ha éjfélre végeztünk. Éjszaka. S az asszony olyankor ébren várt. Otthon. A falu közepén lakott, egy kis közben, zsákutcában, ahová világos nappal nem mehettem be feltűnés nélkül. A kertek alá kellett kerülni. Piri a fiával élt a házban, a fia éppen látogatóban volt az apjánál. Kanadában. Piri idősebb nálam, közel jár már a negyvenhez, de jól tartja magát. Még mo- lettnek sem mondható, mégis minden ruha szétpattan rajta. Csák úgy feszülnek a mozdulatai. Siettem hát. hogy legalább kettőig alhassak."

Négy óra lehetett, amikor megpróbáltam észrevétlenül kibújni az asszony öleléséből.

Ügy szenderedett el, mint aki álmában folytatja a szeretkezést. Alig húztam magamra az ingek Piri megmozdult

— Miért kelsz fel? — kérdezte, de még csak ki se nyitotta a szemét

Másfél órával előbb egyszer már elmondtam neki. Lehet, hogy kicsit ingerülten ismételtem meg, de bosszantott, hogy a buszról lekéstem, nem tudtam kimenni az állomásra, s a vonat már fél négykor bejött. Az asszony megsértődött, dureás lett, mint egy bakfis. Oda kellett mennem hozzá, hogy megvigasztaljam. De nem feküdtem vissza, Piri hát nekem támadt, hogy én csak a haverjaimmal törődöm, amikor ő mindent kockáztat miattam, jó hírét a falu előtt, a munkahelyét — Robi, az üzletvezetője legutóbb azzal környékezte, hogy: ha másnak lehet, akkor neki is. Tudhatom, mondta Piri, mire képesek az ilyen üzletvezetők.

— Munkatársak közt legyen jó a viszony! — mondtam.

Egy párnát a fejemhez vágott, egyben sírva beletemette az arcát. No, még csak ez hiányzott nekem! Befejeztem az öltözködést és újra odamentem hozzá,

— Piri! — mondtam neki. — Ne bolondozz már! Egy órát együtt leszek velük és jövök vissza. Most néhányszor éjjelente hozzád jövök, jó?! Hétfőtől újra nappalosak leszünk.

— Menj, hagyjál! — hallatszott a párna mélyéről.

Nem szeretem a női köny- nyeket. olyan örbirálatfélére késztetik az embert. Sarkon fordultam és otthagytam az asszonyt.

De hol találom most már az apostolokat?

(Folytatjuk.)