Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-09 / 33. szám
* A hetedik töltény Skorpiók — a keverőasztal."“SESS együttes visszahallgatja most készülő lemezének felvételét. (MTI-foto: Balaton József felvételé - KS) 22.50: Magyar film. Éppé« 30 evvel ezelőtt készült —- és még abban az évbén díjat nyert Karlovy Varyban — Fábri Zoltán rendelő filmje. A televízió sorozatot indít ézze! az alkotással, s énnek során előbb több mint égj' tucat Fábrí-filmet — a többi között a Körhintát, a Hannibál tanár urat, a Húsz órát. A Pál utcai fiúkat és az Isten hosts őrnagy urat —, majd más kortárs rendezők életművét vetíti le. Voltaképpen az Életjellel a háromszoros Koeéuth-dijtw renFRONT ~ Azt mondta a rádió, hogy Belgiumban lM8. óta nem mértek a tegnapihoz hasonlóan alacsony légnyomást. Szó ami szó, a mi barométereink mutatói is régen jártak ilyen alacsony szférában, mint éppen ezekben a napokban, Időjárási fronti Nem hiszik? A mentők, az orvosok, a gyógyszerészek a megmondhatói, hogy nem bolondságról van szó. Az időjárás változásait, mint tényezőt komolyan figyelembe kell vennünk. Nemcsak a repülésben, az űrprogramok végrehajtásában, a műtéti beavatkozásoknál, de egymáshoz való viszonyunkban is. Mert higgyék el — semmi uj nincg a dologban, — sokszor, nagyon feleslegesen bosz- szantjuk piszkáljuk egymást emeljük magunk és mások vérnyomását. Ugye észrevették már, hogy vannak napok amikor a legtöbb ember idegesebb, nyugtalanabb, mint máskor, ilyenkor több a* autókarambol, a munkahelyi veszekedés, az összezördülés a családban. — Béla: Téged stabil idegrendszerü fiúnak ismerünk, mi erről a véleményed? Mosolyog, vakargatja szép barna fürtjeit. — Minden munkával jár Izgalom. E* természetes, ne higgyétek el. a feszültségek legalább felét az emberek önmaguk teremtik. Feleslegesen! Hallgassátok meg ezt a b*. . szélgetést: •* Mancika, azt beszélik, hogy maga elmegy a cégtől. Mancik* nagyot néz. — Kik beszélik? Már a film főcíméből is kitűnik, hogy messzi földön vagyunk, a romantikus, kopár hegyek között, a keletiesen épített, zsúfolt falvakban, ahol a szűk utcán csak néha egy ember fér el. Hogy a házakban kik laknak és milyen szenvedélyek, barátságok, éraelmek és vonzódások fűtik-hevítik őket, azt nem lehet mindig tudni: Keleten mindig van valami titokzatos, a hétköznap legegyszerűbb dolgaiban is, mert a mohamedán vallás óírási szellemi és építészeti öröksége a mai embernek is élő tanulság és megejtő látvány, még a legkisebb helyen is. A polgárháborús idők egy epizódja elevenedik meg egy isten háta megetti kis tur- kesztáni faluban. Makszu- mov, a film főhőse, a vörös parancsnok úgy lovagol a falucska főterén, hogy minden pillanatban lelő vetését, vagy a közeledő nyíltabb ellenséget várja. At öldöklés itt mindennapos, mert a tegnapi vesztes a mai vérbosszút akarja végrehajtani, hogy holnap megint kerüljön egy ember, aki a máért törlesz- szen. Néha már az sem fontos, hogy miért és kl es kinek. Elég egy ló elvesztése is Iszmatl. a pásztor a pokolba akarja küldeni vélt tolvaját. A háború pernyéjét és az emberi indulatokat erős színekkel festő filmrendező jelSzovjei film lemeket, szilárd, akaraterőé egyéniségeket állít a cselekmény szolgálatába. És milyenek is ezek az erős férfiak? Harcolnak meggyőződésükért, nein teketóriáznak, ha kell. ölnek, mert nem lehet megbízni senkiben, és mégis, egy bátor kislány merész szerelme oldja fel u csomót, hozza a végleges megoldást ebben a fehéren izzó kis tör. ténetben is. Igaz. a lány, Ajgul. életével fizet a szerelemért. de nem pusztul el itt sem a tudat, a hit, hogy az eszmének, az újnak, a ha, ladásnak győznie kell, a történelmit pedig át kell adni a történelemnek, a pusztulásnak, a feledésnek. A hetedik tölténnyel. Mert a gyűlölt ellenfél. Ha.lrulla a neki szánt hetedik tölténytől pusztul el, éppen akkor, amikor már biztonságban érezte magát. Ali Hamarjev forró temperamentummal és győzni akarással megáldott embereket küld a harcba. Érti a módját, hogy hazája zord szépségeit bemutassa, az öltözéktől kezdve, a hegyi falu jellegzetességéig. a pásztortülö- kig és a mohamedán szokásokig. Arcokat mutat meg, akik puszta megjelenésükkel es itt-ott rituális mozgásukkal valóban meglepik a nézőt. A néző érzi, hogy egy neki uj, számára egzotikus világba vezetik be. ahol a parancsnokot játszó Szuj- menkul Csokmorov úgy perFelfedezés a tihanyi biológiai intézetben A Magyar Tudományos Vkadémia tihanyi biológiai intézetében — ahol az Idegsejtek és az idegrendszer ismeretlen faktorait kutatják — nemzetközi viszonylatban s rendkívüli érdeklődésre számot tartó felfedezést tettek. Ez a felfedezés az idegsejtek újszerű rendszerezésének alapjait jelenti. A tihanyi kísérleti alanyok óriást idegsejttel rendelkező csigák, ezeknek egy-egy sejt- :e gyakran eléri a félmilll- métert is. Így a sejtek működési mechanizmusa köny- nyebben szemmel tartható, mint a 20—30-szor kisebb emberi idegsejteké. A nagyszabású és szerteágazó kísérletekbe a biológusok mellett elektromérnökök és kibernetikusok is bekapcsolódtak. Ennek az együttműködés1974. február 9„ szombat nek egyik gyümölcsöző eredménye a mostani felfedezés, amelynek lényege, hogy az idegsejteket aszerint különböztetik meg egymástól, miként reagálnak az ingerületeket szállító kémiai anyagokra. A tihanyi kutatók állapították meg. hogy a transzmitter anyagokra különbözőképpen reagálnak az idegsejtek. Még az azonos szerkezetű sejtek sem egyformán viselkednek a közvetítő kémiai anyagokkal szemben. így arra a következtetésre jutottak, hogy idegsejteket, nemcsak morfológiailag, hanem kémiai érzékenységüket tekintve is meg kell különböztetni. Az újszerű rendszerezéssel három csoportra osztották az idegsejteket. E fontos kutatási eredmény kísérletsorozatokat von maga után. A továbbiakban megvizsgálják a sejtek ké mial érzékenységének jelentőségét, mechanizmusát, nemcsak egy sejt szintjére hanem a rendszerekben ts. dűl a nyeregbe, mintha est a mozgást már gyerekkorában jobban tudta volna a hivatásos zsokéiénál. A teát test elleni küzdelemben Jól közelíti le hőseit a kamera. Izgalmat tud kelteni azzal is. ahogyan ezek a jellegzetes arcok a túlfeszített helyzetekben a mindent, egy kockára tevés indulatait átélik. Néhány apró lélektani következetlenség ugyan zavarja a nézőt, de a film égéséé az egészséges romantikából sar- jadzó kaland, a jó és rossz nyílt küzdelmének a bemutatása, természetesen a jó, az eszme értékes, bér nem áldozatok nélküli győzelmével. Érett alakítást nyújtanak a filmben a már említett Szuj- menkul Csokmorov mellett a bájos Dilocam Kambarova, Hamza Umarov, Nurmuran Zsanturin, a pásztort játszó Talgat Nigmatulin és Bolot Bejsenalijev. Hnvtl Vidanov zenéje és Alekszandr Pann színes felvételei érzelmileg is dúsítják ezt a romantikusan megfogalmazott alkotást. (farkas) dezó teljes életművének sugárzása veszi kezdetét. Az Életjel megtörtént eseményt dolgozott fel: 1052 decemberében a Borsod megyei Szüli aikálló bányában a vízbetörés 17 bányászt zárt el a külvilágtói. A film a megmentésükért indított küzdelmet idézi fel. azt az összefogást, amit a szinte reménytelen helyzetben levő bentrekedtekért folytattak a munkások és katonák, a hozzátartozók és bányászok. S nemcsak Ők harcoltak. Küzdeniük kellett a tárná foglyainak is: a pánik, a szélsőségek, a félelem éllen. A filmet Tardos Tibor írta, a főszerepekben Barsi Bélát, Berek Katit, Sinkovits Imrét, Görbe Jánost, Somogyi Erzsit, Solti Bertalant, Bánhidy Lászlót, Peti Sándort, Rajczy Lajost ee Kokat Magdát láthatjuk. — Kik beszélik, kik beszélik? Csak úgy hallottam, aa ebédlőben, hogy a mi kedves Mancikánk máshol kíván dolgozni. — Bizonyára maga is szeretné! — Drága Mancika! Nem erről ven szó. Értse meg egyszerűen ezt hallottam és én csak úgy.». — Nem, kérem! Mondja meg! Követelem, hogy megmondja, kik terjesztik ezt rólam. Kiknek vagyok az útjában? A férfi bosszankodik. — Nos. ki vele! Ki, vagy kik akarnak engem elpaterolni az üzemből? — A keservét neki! Engem aztán ne vonjon felelősségre. Én aggódva megkérdezem magától, hogy igaz-e, és maga máris a plafonon van? — Ne mondja! Még hogy maga miattam aggódik! — Mancika! Ha maga ilyen, akkor tudja meg, én vagyok az, aki szívből kívánja, hogy mielőbb kint legyen az ajtón... Béla, a nyugis fiú, széttárja karját. — Es ugyebár, ez * két ember három hónapja nem beszél egymással Halálos ellenségek. — Sok a felesleges fecsegés, locsogás, felelőtlen, semmire való beszéd ... — Mit ajartlasz? — Több viccet, humort! Ismerős, ugye, az a régi mondás: A humor az elme mindennapos tisztálkodása. Legjobb gyógyszer a frontétvonulás ellen... Szalay István AAAAAAAAAAAAAAAAAAuAAAArtAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAVtAAAAAAA/W<>^AnAAAAAAAAAA>,AA*|V.|VfVVVtV -VV% VYVVYVVl L. Izmailov: A gólyák és a káposzta Amikor Vagyim betöltötte a hat évet, a marna így szólt az urához: — Ideje felvilágosítani arról, hogy nem a gólya hozza a gyereket. — Meg korai — vélte az apa. — Neki még nem jutnak eszébe ilyen dolgok. — Jobb, ha mi hívjuk fel a figyelmét, mintha ostobán fantáziái — vetette ellen a mama. A férj hozzálátott a szak- irodalom tanulmányozásához. A szakirodalom pedig azt ajánlotta, hogy a gyermeknek csak az igazat, és csakis az igazat szabad mondani. A papát és a mamát egy héten át bűntudat gyötörte. Nem mertek fiacskájuk szemébe nézni. Végül is a papa vállalkozott a felvilágosító szerepére. Fölényes mosoly- lyal kérdezte: — Mondd, Vagyim. hogy viszonyulsz te a demográfiai robbanáshoz? Vagyim hallgatott. — Azt kérdeztem. hogy tudsz-e valamit a demográfiai robbanásról? — Becsületszavamra mon- ■-Un. hogy nem én robbanittam — mondta pityeregve a gyerek. A papa erre taktikát változta tolt. — Tudod mit akarok kérdezni .,. Sejted-e, hogy hogyan születnek a kisbabák? — Nem. A beszélgetés eredményét a papa közölte a mamával. A mama erre már majdnem megnyugodott, ám éltkor a szobába bejött Vagyim: —- Mama, kérlek, mondd, milyen az a demográfiai robbanás? — Tudtam én ezt, tudtam — csapta össze a kezét a mama. — Vagyim, mondd meg, de igaz telkedre, tudod-e. hogy hogyan születnek a kisbabák? — Nem, nem tudom. — Te bizonyára azt gondolod, hogy a kisbabák a káposztában teremnek? — Nem. nem gondolom. — Akkor meg biztosan azt gondolod, hogy a gólya hozza őket? — Nem, ezt sem gondolom. De miért kér ded? Tudnom kellene? — Nem. Es arra is kérlek, hogy ne is gondolj rá. Vagyim furcsán nézett a szüleire, és kiment játszani. A mama pedig így szólt férjéhez: — Nem csodálkoznék, ha a gyereknél pornográf képeket találnék. Ügy látszik. # környezet mm megelőzőit bennünket ebben a kérdésben, és a gyerek megkapta a kellő felvilágosítást. A papa kiment az udvarra. hogy megkeresse azt, aki ezekben a kérdésekben felvilágosította a fiát. Az pedig nem más, mint Kolja, Vagyim legjobb barátja, aki éppen most fejezte be a fut- hallózást. — Két gólt kaptam — panaszolja Kolja Vagyim papájának. — Az ilyen apróságokkal ne is izgasd magad — mondta Vagyim édesapja. —Vannak a világon sokkal izgalmasabb dolgok is, mint a foci. — Mi lehet izgalmasabb, mint a foci? —- kérdezte keserű ábrázattal Kolja. — Például az, hogy hogyan születnek a kisbabák? — Ez csak önnek izgalmas, mert nem tud focizni. Ha tudna focizni, akkor az ilyen ostoba dolgokra nem fecsérelné az idejét. — Hát te tudod, hogy hogyan születnek a kisbabák? — Közismert dolog — mondta Kolja egykedvűen Otthon Vagyim papája kössön« a tényt feleségével: — Kolja mindent tud, — És Vagyim? A papa vállat vont. Most a mama indult ej felderítő körútra. — Vagyim, tudod, hogy mennyi az ország lakossága? — Több mint kitszátmillió. — Es azt tudod, hogy hogyan születnek a kisbabák? — Nem, de mondd megf A mama a fejéhez kapott. és befutott a házba a férjéhez: — Mindent etrontottunk. Most már 6 kérdezi, hogy hogyan születnek a kisbabák? Az ügyet ismét a papa vette kezébe. Elhatározta, hogy úgy fog beszélni a fiával, mint férfi a férfivel. Ám ebben a fia megelőzte: — Az eset világos. A kislányok a káposztában teremnek, a fiúkat pedig a gólya hozza. A szülők össaenéztek, Vagyim játszani Indult. A mama szólalt meg elsőnek. — Minden világos! Reggel fogod magad, és a piacon veszel néhány fej káposztát. Míg a lányunk meg nem születik, addig rendszeresen káposztalevest fogunk enni. így a gyerek megmarad ártatlannak. Fordította: Sigér Imre
