Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-07 / 31. szám

MAI műsorok: HADiO KOSSUTH 8.90 Népdalok 8,U A tudományos-technikai forradalomról. I. 9.0ft Maya. Fényes Szabolcs operettje 10.05, lakolaradló 11.40 Beethoven: Karfantázia 12.20 Melódiakoktéi 14.00 Hárman a vadonban, fclb. 14.80 í>a.jUovs/,kij j G-di*r zongoraverseny 15.10 £<mgjan a dalunk 15.40 Népdalok 18.05 \ kóicoklatin fóruma lb‘.25 Fúvószene 16.23 Holnap közvetítjük.,. 17.05 Riport 17,110 Lemezntiizeum 17,58 Filmzene 18.10 írók és művek 18.48 Zenéről tíz percben 13.35 Kritikusok fóruma 13.35 Nótapst 20,32 Olnjinágnasok 21.07 l.eoncavallo: Bajazzólí. Kétfelv. opera 22.49 Bomutatjnk A. Válton észt írót 88.19 Könnyűzene PETŐFI 8.05 Operarészl. 9.04 Buch, műveli 9.311 Énelilő Ifjúsás 9.40 Riport 12.00 H/lllií. zene 12.43 Pécsi stűdiő 14.00 líjúkágl randevú 18.10 Csalt fiataloknak! 19.13 Mozart: B-dúr zoniforaveraeny 19.44 Könyvismertetés 20.25 Bádlósrínház 21.24 Népi muzsika 21.50 Kémek, ügynökök, katonák,.. 22.10 Slágerműzeun» 23.15 Kamarazene Szolnoki Rádió Alföldi krónika. Uetyánioták Magasfeszültség Dzsessz Martfűn, Jakab Józsefékníl. Bayer Ilona riportja A Corvina együttes lemezeiből SportbíraűA TEJ MAGYAR 8.05 JTV 16.58 Híreit 17.05 Alpesi SÍ VB. Női műlesiklás 18.05 Nő — három szerepben :;. 18.20 Tízen Túliak Társasága 19.15 Esti mese 19.30 Tv-htradó 20.00 Fórum. (Az NüK-ból , érkezeit vendégeink válaszolnak) 21.30 örökzöld dallamok 21.50 Korok és bútorok. IV. 22.20 Tv-hir«dó | mozi 1 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4. fél 6 órakor A hetedik töltény színes, szinkronizált, szovjet kalaniifilm Este 8 órakor Kamaszkorom legszebb nyara Színes, szinkronizált, ameri­kai film EGRI BRODY (Telefon: 14.07) Du. fél 4. fél S és fél 8 órakor Mi a teendő? Szines, chilei film GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4 és este 7 érakor volt egyszer egy vadnyugat í-n. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. 4 órakor Volt egyszer egy vadnyugat I—U. Este fél 8 órakor A 22-es csapdája HATVANI VÖRÖS CSILLAG Csendesek a hajnalok I—II. FÜZESABONY Alid meg az állatukat és a gyermekeket LŐRINCI Csínom Palkó \sztnhiiz] Egerben este ? órakort A víg özvegy (Moiiére-bérlet) ♦ ORVOSI I ÜE V ELET I Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsiünsz- ky utcai rendelőben (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek ré­szére is.- Gyöngyös: 19 órától péntek reggel 7 óráig, lókai utca 41. atám ai«uu renüeiúben. (Telefon: 117-27.) ÄZ egri borkultúra barokk ékessége A történelmi megyeszék­hely északi részén, n vala­mikori Ráchegy aljában két­oldalt nyújtózik az árnyék- szalut pincesor. Falait még a4 XIIl. században, az Árpád- háti uralkodók idején váj­ták. A vasrácsos ablakok és ajtók mögött' érlelték egykor a régi szőlömüvulök a hatá­rainkon túl Is korán hírt és rangot szerzett vörös es fehér borokat, amelyek ma sem veszítettek jelentőse­gükből! As Arnyékszalán alig fo­gott a rohanó idő múlása. A világon szinte egyedülálló, ma már idegenforgalmi ér­dekesség megőrizte régj han­gulatét. A riolit tufába vájt, csaknem tíz kilométer hosz- szúságú, összefüggő pince­sor központját ma is sok ha­zai és külföldi vendég meg­csodálja. A földteke külön­böző részeiről állami és partdelegációk, művészek, tudósok es közéleti szemé­lyiségek kóstolják meg a bi­kavért, a leánykát, az eger- szótáti olaszrizlinget. Mert a borok sajátos ízét és zama­tét, a történelmi pince va­rázsa még kellemesebbé te­szi. Az Eger—Gyöngyös vi­déki Pincegazdaság hatalmas kőlabirintusának kopott ía- laí közé azonban betört az új. Sok milliós költséggel lé­tesített gépi, sőt újabban automatizált szőlőfeldolgozó és palackozó működik. Ezek­kel a korszerű eszközökkel kívánják öregbíteni és meg­őrizni az egri borvidék régi tekintélyét. Az öreg pincefalak közé költözött XX. századi keve­rőasztalok és kapcsolótáb­lák mellett természetesen a múltnak is adóznak. Ebben a valóságos bormúzeumban több ezer festett fahordó so­rakozik egymás mellett, A lugas előcsarnokban pedig valami különös hívja magé­ra az odalatogütó figyelmét. A színes mozaikkövekkel ki­rakott falhoz egy regi, vala­mikor kézzel működtetett, kettős prés simul. A nagy múltú egri borkultúra egyik ősi, megmaradt szerszáma ez, amelyet Bakó Ferenc, az egri I^obó István Vármú­zeum igazgatója talált meg a városban, néprajzi gyűjtő útja sorén. Mint később kiderült, Egerben készítették 1795- ben, Oldalait kemény tölgy fából ácsolták. 4 barokk formájú, szegekkel kivert ikersajtó feltehetően egy gazdagabb, jobb módú sző­lőtulajdonosé lehetett. Erre utal igényes faragása, díszí­tése. Ezt igazolják a korabe­li időkből megmaradt fel* jegyzések is: miszerint a XV1JI. században megnö- vekeiett az egri borok iránti kereslet nemcsak az ország­ban, hanem különösen Len­gyelországban. Ennek ered­ményeként ugrásszerűen nö­vekedett az egri szőlőbirto­kosok száma is, amely 1768- ban már megközelítette a háromezret. Nos, ebből az időből szár­mazik a különleges szépsé­gű és utóbb a muzeológusok által gondosan restaurált néprajzi emlék, melynek érdekessége, hogy 1957-ig működött Egerben, a város­tól délkeletre fekvő egyik tihaméri pincében. Tamási János szőlősgázdától vásá­rolta meg a múzeum, amely ma ideális helyen kiállítva, szimbolikusan őrzi a hajda­ni egri szőlőművelők gazdag hagyatékát. (menfuMc) NDK hajó a Szovjetuniónáli m p A boizenburgi „Elba" ha­jógyárban vízre bocsátották az első, a Szovjetuniónak gyártott, belvízi személyszál­lító hajót. A „Vlagyimir 11- jics” nevű hajó 360 utat számába nyújt liotelszerű el­helyezést. A képen: a 125 méteres hajó ünnepélyes vízre bocsátása. (Foto ADN/ZB—MTl—KS) Vándorkiállítás Kecskrn Tegnap délben nyftt me? , recski Bányász Müvelödiei Ház­ban egy vándorkiállítás „A falu a szocializmus útján” címmel. A vándorkiállítás mellett he­lyet kapott egy kisebb méretű leállítás Is, mely a helybeliek eletet dokumentálj». .A kiállítást vasárnapig nézhetik meg az ér­deklődők. lŰdM-Uiűtk, jéwMí Gyöngyösről A gyöngyösi Művelődési Központ arra törekszik, hogy a városban és környékén levő ipari üzemek — a Váltó- és Kitérögyáf, a Thorez Bánya, a Gagarin Hőerőmű, a Ruha­ipari Szövetkezet — szocia­lista brigádjai számára szín­vonalas kulturális programot biztosítson. A Fórum-sorozat első előadása sikerrel zárult Kovács P. József tv-bemon- dó kül- és belpolitikai kér­désekről tájékoztatta a mun­kásokat. Sor kerül egy kerek- asztal-beszélgefcésreis, amely­nek keretében egy pszicholó­gus, egy szociológus és a Népművelési Intézet egyik munkatársa beszélget a szo­cialista morál kérdéseiről. Előadás hangzik el még a különböző korok öltözködésé- j rőL, ' népszokásairól. Egy al- : kálómmal a hazánkban élő görög politikai menekültek­kel találkoznak a munkásfia­talok. Bárány! Imre segélyben. A tanács az el­múlt évben 20 idős mezőtár- kanyinak adott 400 forint rendkívüli segélyt. A terme­lőszövetkezet pedig többek között 100 mázsa búzái osz­tott szét munkaképtelen, idős nyugdíjasai között. Díj­talan elvégzik, a szövetkezeti nyugdíjasok háztáji földjei­nek művelését, es évről év­re rendszeresen megünnep- lik az öregek napját. A szö­vetkezet minden nyáron ki­rándulást szervez az idő6 embereknek, elviszik őket az ország különböző tájaira, és gyógyfürdőire. Császár István Hevesről Heves nagyközség tanácsá­nak művelődésügyi es egész­ei ANNI inNL ANDI A*: ségügyi bizottsága legutóbbi ülésen a II-cs számú óvoda oktató-neve lő munkájával foglalkozott. Fehcr Lajosné a jelentés beterjesztője töb­bek között hangsúlyozta, hogy kévé« a férőhely. El­mondotta azt is, hogy szo­cialista szerződést kötöttek s hevesi Építőipari Ktsz-el, melynek dolgozói szemlélte­tő eszközöket és játékokat készítenek az óvodásoknak. A Népművészet és Háziipari Szövetkezet egyik szocialista brigádja szintén segíti az apróságokat Második napirendi pont­ként dr. Czakó Gábor gyer­mekorvos tartott tájékoztatót a gyermekorvosi ellátás hely- J zetérőL Tóth Mária I Abszolút alkalmatlan Kálból A mezőgazdasági könyvhó- nap keretében Kafban, a he- ! lyi művelődési házban került '< sor arra a találkozóra, ahol a mezőgazdasági gépesítés : szakemberei találkoztak egy­mással. Soós Géza, az AGRO- TRÖSZT főmunkatársa tar­tott vitaindító előadást a magyar mezőgazdaság mű- \ szaki 'helyzetéről. A jól sí- ■ kerüLt előadás elérte célját, mert a termelésben dolgozók bepillantást nyertek a leg- ' újabb szakiam eretek be. Varga Gyula Mezőtárkányból A községi tanács legutóbbi ülésén az idős emberek és a hátrányos helyzetű családok 1 szociális helyzetét tárgyalták j meg Tóth Ignác tsz-elnök előterjesztésében. Mezőtárr kányban közel 500 termelő- szövetkezeti, ipari nyugdíjas 1 és járadékos él. Tizennyolc 1 idős embert a községi tanács '• részesít rendszere« szociális '• Alig tettem be a lábamat a. sorozó bizottság helyiségé- . be, amikor egy Liszt maris ramreccsent: — Ne tátsd a szád! Vet­kőzz! Mozgás! Szaporán levetkőztem és a hozzám hasonlóan pucér fér­fiakból álló sor végére lép­tem. Amikor rám került a sor, a Icatonaorvos az ar­com tanulmányozásába mé­lyeit; biztosan kissé görbe orromat és tengelyferdüle- ses szememet vizsgálgatta. — Asztigmatikus? — Nem, kérem, katolikus vagyok — Jeleltem habozás nélkül. Hátam mögött kitört a ro­he j. — Csak semmi komédia! — recSegett az orvos. — Aristomot akarsz kapni? Jó volna tudni, mi az ör­dög lehet ez... _ Nagyon kedves öntől, doktor úr, de odahaza nem tudnám hová tenni. Nagyon szűkén vagyunk. A visszautasítás nyilván ’c/iasz numorigia. nagyon megsértette, meri úgy ugrott fel az asztaltól, mint egy örült. Szerencsére at kellett mennem a szom­széd asztalhoz. Ott külön­böző kérdéseket teltek fel: — Foglalkozása? — Üjságiró. — trni-olvasni tud? — Micsoda kérdés! A kérdező az asztalra ütött: — Azt mondja, amit kér­deztem! Igen vagy nem? — Igen vagy nem — vá­laszoltam, mivel eltökéltem magamban, hogy a további­akban mindent végrehajtok, bármit mondanak. — Most különböző szava­kat fogok felsorolni, maga pedig mondja az ellentétü­ket. Világos? — Értettem. — No kezdjük. Forró. — Hideg. — Fehér. — Fekete. — Jó, mehet! — Rossz, maradjon. — Abszolút alkalmatlan! — Részben alkalmas. — Lelépni! — ittrmradni. Döntőit a Legfelsőbb Bíróság EOT TSZ-TAG háztáji földjével szomszédos terüle­ten, több tsz-tag megbízásá­ból, a saját háztáji földjei­ken a mezőgazdasági terme­lőszövetkezet traktorral vegy­szeres gyomirtást végzett, A gyomirtó* után az eső a nitroco! vegyszert lemosta a földekről és az így szennye­zett víz a tsz-tag földjére folyt és a tengeritermés egy részét elpusztította. Az ille­tő kárigényét a szövetkezeti döntőbizottság elutasította, mire bírósághoz fordult. A járásbíróság azzal az indoko­lással utasította el, hogy a kárt a tsz hibáján kívüli körülmény: természeti erő okozta. A járásbíróság! ítélet el­len benyújtott fellebbezési óvásban az ügyész a me­gyei bíróság előtt Indítvá­nyozta, hogy a tsz-tag kere­setét azon az alapon utasít­sa el, hogy a kár megtéríté­sét 8 gyomirtást megrendelő szomszédaitól igényelheti A megyei bíróság azonban az óvásnak nem adott helyt és a járásbíróság ítéletét válto­zatlanul jogerőre emelte. Törvényességi óvásra az ügy a legfelsőbb Bíróság elé ke­rült. / „A gyomirtást végző gép üzemben tartója a szövetke­zet volt” — hangzik a ha­tározat, ö szerezte be a szükséges vegyszert, a mun­kát pedig saját embereivel végeztette. Azokat a tsz-ta­gokat, akik az irtást meg­rendelték. és akik részére azt el is végezték, utasítási vagy ellenőrzési jog nem il­lette meg. Csak az a köte­lezettség terhelte őket, hogy a permetezés ellenértékét megfizessék. Ilyen körülmé­nyek között kártérítési fele­lősségükről nem lehet szó. A — Hagyd abba! — Folytasd. — Hülye! — Okos. — Vigyék innen ezt aj hülyét! Mialatt emlékezetemben] az után kutattam, mi lehet] az előbbi mondat ellentéted kél katona megragadott esi kivonszolt az öltözőbe. Egy igazolást nyomtak aí kezembe. Amikor elolvas-J tam, nagyon meg voltami lepve. A cédulán ez állt:] „Katonai szolgálatra szellemi] csökkentértékűség miatt ab-5 szolút alkalmatlan.’’ Fordította: Zakem&ik# László szövetkezet gépi érővé! vegyszeres gyomirtást vég­zett es ez a tevékenysége fokozott veszéllyel járónak minősül Az ebbői eredő kárt tehát megtéríteni köteles. A Legfelsőbb Bíróság az alsó fokú ítéleteket hatályon kí­vül helyezte ét a járásbíró­ságot új eljárás lefolytatásá­ra, valamint új határozat hozatalára utasította. ♦ A HÁZASPÁR a válóper­ben megegyezett, hogy az akkor kétéves kisfiú az anyánál marad. Később az apa, a gyermek elhelyezése ügyében pert indított. Arra hivatkozott, hogy az anyá­nál való elhelyezés a gyer­mek érdeke ellen szók Ugyanis az asszony férjhez ment, dolgozik, albérletben lakik, az anyai nagyanya pedig nem alkalmas a kis­fiú gondozására. Ezzel szem­ben az ő körülményei ked­vezőek: szüleivel háromszo­bás, komfortos, kertes ház­ban lakik, elfoglaltsága alatt pedig szülei megfelelő fel­ügyeletet tudnak biztosítani a gyermeknek. Az alsó fokú bíróságok helyt adtak a ke­resetnek és a kisfiút az apá­nál helyezték el Törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: ,,A beszerzett környezetta­nulmány adatai szerint a gyermek anyai elhelyezése megfelelő, a családi légkör nyugodt, az anyagi körülmé­nyek rendezettek, a kisfiú ruházata kifogástalan, a csa­ládban jól érzi magat.” A bíróság gyermekpszicho­lógust hallgatott meg arra vonatkozóan, hogy a kisfiú érdekeit milyen bánásmódot és légkört biztosító környe­zet szolgálná. A szakvéle­mény szerint szeretetteljes, gyöngéd környezetre vám szüksége, hogy helyzetét ne átmenetinek, hanem végle­gesnek érezze. A Legfelsőbb Bíróság korábbi elvi dönté­se szerint a gyerekeket a környezetváltozás Izgalmaitól meg keli kímélni. A család­jogi törvény az apának nem id jogot arra, hogy a köte- ezettségeitönfeláldozóan teljesítő anyától a fiúgyer­meket, pusztán azon az ala­pon elvehesse. hogy az a 6. életévét betöltötte. A DOLGOZÓ anyák nem válnak kevésbé alkalmassá gyermekük nevelésére azért, mert amíg dolgoznak, gyer­mekűk felügyeletét idegen személyekre, vagy intézmé­nyekre bízzak. A mostoha szülő nevelése ellen sem le­het kifogást emelni, ha az a gyermeket őszintén szere­ti és vele jó kapcsolata van. Éppen ezért a megyei bíró­ságnak az anya lakásviszo­nyával, valamint a „vér sze­rinti” rokonság és a mosto­ha apai környezet összeha­sonlításával kapcsolatos ál­láspontja helytelen. Hajdú Endre (MMMMQ 1914. február csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom