Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-06 / 30. szám

Diplomás adúiszíraM S okszor róL beszédünk ar- hol, miben is rejlenek a vállalatoknál azok a belső tartalékok, amelyek révén minimális befektetés­sel maximálisan növelhető az eredmény. Ilyenkor azon­nal a legkézenfekvőbb esz­közként említjük a munka- és üzemszervezést, a minő­ség javítását, a költségcsök­kentést. Viszont kevesebb fi­gyelem jut arra, hogy belső tartalék az egyes ember ké­pességeiben, adottságaiban is bőségesen található. Az MSZMP X. kongresszusának határozata ezért fogalmazta meg az egyéni alkotókész­ség teljesebb kibontakozta­tásának feladatát. Ehhez egvben eszközként jelölte meg az anyagi ösztönzést és a „megfelelő embert — a megfelelő helyre” követel­ményének érvényesítését is. Ezt a teendőt — „megfe­lelő embeft a megfelelő helyre” — sokan csak a ve­zetői posztok betöltésére ér­tik. Ám az igazán megfele­lő vezetőt az is jellemzi, hogy a vállalat valamennyi munkahelyére igyekszik a legmegfelelőbb embereket állítani. Természetesen nem­csak az ember kell, hogy megfeleljen az adott mun­kának, hanem az adott munka is lehetőleg feleljen meg az adott embernek. Csak így várható az embe­rektől maximális teljesít­mény. Egy-két évvel ezelőtti rep­rezentatív felmérés adatai szerint az akkor megkérde­zett diplomásoknak a fele sem értékelte munkakörét minden tekintetben végzett­ségéhez illőnek. 100 gépész- mérnök közül huszonötén; vegyészmérnök közül tizen­hatan; villamosmérnök kö­zül tizenheten; építészmér­nök közül huszonnyolcán és 100 mezőgazdász közül ti­zennyolcán felsőfokú képesí­tést kifejezetten nem kívánó munkakörben dolgozott. Ezek a fiatalok tehát napról nap­ra tudásuknak csak töredé­két hasznosíthatták. Hason­lóan 100 jogászból hijtan, 100 közgazdászból pedig harmin­cán úgy vélték, hogy diplo­májuk teljesen felesleges annak a feladatnak a telje­sítéséhez, amellyel megbíz­ták őket. Természetesen egy ilyen felmérésbe tévedések is csúszhatnak. Ám a nagy számok törvénye alapján ezek — plusz-mínusz' — vé­gül mégiscsak a reális átla­got adják. Ha ebből az előbb említett, a feladatával elé­gedetlenkedő 140 fiatalem­berből akár csak hetvennek van objektíve igaza — már akkor is érdemes felfedezni a belső tartalékok között 'ezt a lehetőséget is, tehát, hogy jól képzett műszaki, vagy közgazdász szakembert — igazi műszaki és igazi gaz­dasági elemző feladatta kell állítani. (Annál is inkább, mert ez a tevékenység a vállalatok többségénél még mindig a legszűkebb ke­resztmetszetek egyike.) Ha esetleg a műszaki végzettségű fiatal mást sem tesz, mint apró technológiai, vagy technikai ésszerűsíté­seken töri a fejét, határidő és íróasztal nélkül, már ak­kor is sokkal nagyobb ered­ménnyel kecsegtető munkát kapott, mintha csak a lát­szatért esetleg az anyagnyil­vántartás kartonjait össze- síttetik vele. Rubrikákat összeadni, adatokat össze­hasonlítani — ilyesmihez :nem kell diploma. Sőt, ma már az ilyesmihez az ember is alig kell: annyi a min­denféle számoló- és számító­gép, lajstromozó és szortíro­zó berendezés... Mechanikus munkára, a mechanikát kell állítani. Az agy, különösen a felsőfokú kiművelt elme méltóbb munkát érdemel... Érdemed ? Dehogy. Követel — a* társadalom boldogulá­sa. az anyaggal, és szellem­mel egyaránt ésszerűen és emberségesen gazdálkodó társadalom nevében... Ha az idegen nyelveket ismerő fiatal közgazdász, vagy a műszaki — vagy a mezőgazdász —, ha csak egy időre is olyan feladatot kap kísérje figyelemmel a válla­lat tevékenységét érintő nemzetközi közgazdasági és műszaki publikációkat; pró­bálja azokat összevetni az adott gyár intézkedési ter­veivel; s ha eközben jobb eredményt ígérő megoldást, alkalmazható újdonságot vél felfedezni, akkor tüstént ér­tesítse a főmérnököt, a fő- konstruktőrt, vagy a gazda sági igazgatót — akkor már­is- nagyon értékes és érde­kes feladattal foglalkozik a fiatal diplomás. Vagy dolgozzanak ki a fia­talok — akár csoportmunka keretében, közgazdászok, mű­szakiak együtt — az adott gyár valamelyik terméké­re, termékcsoportjára 10—20 esztendőre előretekintő mű­szaki fejlesztési, értékesítési, költségalakulási elemzést, prognózist... Ebben óriási fantázia rej lene. Nemcsak azok számára, akik' ezt csi­nálják, hanem azok számá­ra is, akik ezt csináltat­ják. .. Valamennyi gyárunk * rendelkezik ilyen le­hetőségekkel, s ezeket éppen a legjobban képzett fiatalok vehetik észre a leghamarabb, ha nem „parkoltatják” őket egy pillanatig sem valami­lyen tessék-lássék „kulissza” ^asztal mellett... A kor­szerűsítésnek, az egyre sür­getőbb fejlesztésnek csak az új gondolat iránt fogékony és az újításra, megújulásra mindig kész szemlélet és szervezet képes szárnyakat adni. Gerencsér Ferenc Readeüetmótícsííás és -kiegészítés a kedvezőtlen aiieííióp tsz-ek megkülönböztetett támogatásánál Újabb gázüzem Algyőn A szeged—algyői szémhid- royen-medencében elkészült a második szabadgázüzem. Ennek az a rendeltetése, hogy a felszínre kerülő nyers földgázt megtisztítsa és felhasználósra alkalmas­sá tegye. Az új létesülne uy — az üzempróbák befejezése után — naponta négymillió köbméter földgázt juttat majd az orszugos távveze­ték-hálózatba. (MTI Foto: Tóth Béla fel­vétele — KS) Növényvédelmi tanfolyamok Hevesen és Egerben Eredményesen hasznosítják a téli hónapokat is a mező- gazdaságban: a Heves megyei Növényvédő Állomás, He­vesen és Egerben több tan­folyamot rendezett a fontos területeken dolgozók számá­ra. Mindkét helyen a szak­munkásképző iskolában ke­rül sor a tanfolyamokra. He­vesen már végétért a beta­nított munkások nyolchetes tanfolyama, illetve az a két továbbképzés, amelyen szak­munkások bővítették ismere­teiket. Jelenleg pedig újabb nyolchetes tanfolyamon ta­nulhatnak a növényvédelem leendő, betanított szakmunká­sai, illetve háromhetes „isko­lán” képeznek méregkamca- kezelőket. Az egri intézetben ugyanekkor betanított nö­vényvédelmi munkásokat ké peznek. A tanfolyamok hall gatói a tsz-ekben, állami gaz­daságokban és az erdészetek­ben kamatoztathatják majd tudásukat a jövőben. Mezőgazdasági könyvhónap Kápolnán A pénzügyminisztérium és a MÉM együttes rendelete módosította, illetve kiegészí­tette a kedvezőtlen adottságú tsz-ek megkülönböztetett tá­mogatásáról szóló korábbi rendeletét, A módosításra legfőképpen azért volt szük­ség, mert a kedvezőtlen a dóttságú termelőszövetke- >tek termelési szerkezetét úgy igyekeznek átalakítani, hogy az adott éghajlati, ta­laj-, gazdasági stb. viszo­nyokhoz a lehető' legjobban alkalmazkodjék, s ily mó­lón lehetővé tegye a gazda­ságos termelést. A negyedik ■téves terv hátralevő idő­szakában változatlan marad a kedvezőtlen adottságú tsz- ek köre; a rendelkezéssel ezeknek az üzemeknek a fejlődését gyorsítják meg, mégpedig olymódon, hogy k'sebb mértékben változtat­ják az egyes támogatási for­mák mértékét, illetve az ez­zel kapcsolatos feltételeket. A rendelettel életbe lép­tetett változások a követke­zők: a kedvezőtlen termő­helyi adottságú tsz-ek ezen­túl a szőlő- és gyümölcster­melés termékei, illetve a nagy üzemi tojástermelés után is árkiegészítést szá­molhatnak el. (Ennek mér­téke a szántóterület átlagos aranykorona értékétől függ.) A kedvezőtlen termőhelyi adottságú szakszövetkezetek szintén kaphatnak a tagok egyéni gazdaságában ter­melt. de a közös gazdaságon keresztül értékesített főbb állattenyésztési termékek ár­bevétele Után árkiegészítést. A kedvezőtlen adottságú tsz-eknek nyújtandó támo­gatási formák közül a jö- vedelemkiegészítéses támo­gatásnál változás történt; a szőlő- és gyümölcstermelés termékei után folyósítható támogatást csökkenteni kell. A többi kedvezőtlen adottságú tsz- ben a jövedelemkiegészítés összege 1974-ben és 1975-ben az eddigihez hasonló marad. Az egyéb okból kedvezőtlen adottságú tsz-ek közül azok­nak az üzemeknek, ame­lyekben a szántó átlag arany­korona-értéke a tizet neméri el, az 1973-ban folyósított jövedelemkiegészítést keli engedélyezni az idei és a jövő évre is. A támogatás harmadik eleme, a fejlesztési hozzájá­rulás a következő években előtérbe kerül, ezzel lehet ugyanis a legjobban segíte­ni a termőhelyi adottságok­hoz való gazdasági alkal­mazkodást. A fejlesztési hoz­zájárulás engedélyezésének egyik feltétele, hogy fejlesz­tési tervet kell készíteni, s ebben azokat az intézkedé­seket kell felsorolni, ame­lyeknek megvalósításától reálisan várni lehet a gaz­dálkodás korszerűsödését, a jövedelmezőség növekedését. A termelési szerkezet átala­kításához nagy segítséget nyújt a módosítás során be­vezetett új támogatási for­ma, az úgynevezett vissza­fizetendő fejlesztési támoga­tás, amelynek az a célja, hogy a kihasználatlan mun­kaerővel rendelkező tsz-ek­ben a foglalkoztatási gondok enyhítésére kiegészítő tevé­kenységet folytassanak. A visszafizetendő fejlesztési tá­mogatást a kiegészítő tevé­kenységre kirótt termelési adó terhére > lehet visszafi­zetni, A módosító rendelet lehe­tővé teszi, hogy a mező- gazdasági szakszövetkezetek tagjai által felajánlott nagy- ' üzemi művelésre alkalmas egyéni földterületek átvétele esetén a megyei Utnacs vég­rehajtó bizottsága fejlesztési- alap-kiegészítő támogatást adhasson. (MTI) (Tudósítónktól) : Kápolna határa, a terme­lőszövetkezet közös és háztá­ji területe kiváló adottsággal rendelkezik a zöldség- és gyümölcstermesztésre. A kö­zös gazdasag és a művelődési ház a szakmai ismeretek el­mélyítésére ismeretterjesztő előadássorozatot rendez a mezőgazdasági könyvhóna- pon. Az első előadást nemrég tartották, ahol dr. Poráczy Aladár, a fertődi Növényter­mesztési Kutató Intézet tu­dományos munkatársa, a fe­kete ribizli termesztéséről be­szélt. A közeljövőben Szabó László, az érdi kutatóintézet munkatársa ismerteti a fneggy, a cseresznye, a kaj­szibarack ős az egres ter­mesztésének módszereit, Bé­riéi Ferenc főfelügyelő pedig a házikertek növényvédel­méről tart előadást. A zöldségtermesztés szak­mai támogatására a járási termelőszövetkezeteiben dol­gozók találkoznak Kápolnán, ahol Gólya Elek, a Gyöngyö­si Kertészeti Főiskola tanára ismerteti a fólia alatti zöld- séghajtatás jelentőségét. A fogyasztási szövetkezet szer­vezésében pedig Terbe István egyetemi adjunktus ad tájé­koztatást az érdeklődőknek a primőr zöldségtermesztés módszereiről. Császár István 1,3 milliárd forintos árbevételt terveznek a Mátraalji Szénbányáknál (Tudósítónktól): Műszaki értekezleten szá­molt be dr. Halász Tibor, a Mátraalji Szénbányák igaz­gatója, a vállalat tavalyi eredményeiről, amelyeket — néhány kisebb hibától elte­kintve — általában jónak ér­tékelt. Egyben az emb'tétt hiányosságok megszüntetésé­nek módját is vázolta, hang­súlyozván, hogy a jobb tel­jesítményekhez adottak a lehetősegek, csakis a dolgozó­kon múlik a siker. Az idei tennivalókról szói­vá elmondta, hogy 6,8 mil­lió tonnás szentermeles, 1,3 milliard forintos árbevétel biztosítása vár a vállalat dol­gozóira. A nagyobb progra­mokat érintve pedig beje­lentette, hogy hamarosan be­fejeződik a visontai beruhá­zás — míg a bükkábrányi fejtés megnyitása a tervezés stádiumában van. Az ered­ményesebb munka ösztönzé­séről sem feledkeznek meg — említette még több más mel­lett az igazgató —, ebben az esztendőben is négy százalé­kos bérfejlesztés lesz a válla­lat üzemeiben. <T. L.) Határozat a családokért Izzó: a kismamák előtérben Ha valahol téma a nők helyzetének javításával, a népesedéspolitikával kapcso­latos központi határozat — ügy az Egyesült Izzó gyön­gyösi gyárában feltétlenül az. A Pipis hegyi üzemek­ben ugyanis, hozzávetőlege­sen. kettőezer lány, asszony dolgozik, s ennélfogva nyil­vánvalóan nem lehet kö­zömbösen szemléim a sorsu­kat. Mint ahogyan: nem is szemlélik! 'Mi sem bizonyítja ezt job­ban, mint az, hogy a gyár felelős vezetői mellett önálló státuszú előadó, párt-, illet­ve szakszervezeti bizottsági megbízott foglalkozik nap­nap után a rendkívül fon­tos kérdéssel — természete­sen azon túl, hogy az egyes alapszervezetekben is jelöl­tek. választottak már jó ideje egy-egy személyt az említett határozatokból adó­dó feladatok végzésére, a tennivalók megosztására. a munka segítésére. S van , is eredménye, látszata az igye­kezetnek! Találkozásunk alkalmával elégedetten említették, hogy a „férfiasabb munkahely­nek” számító' gépgyár kivé­telével általában mindenütt olyan körülményeket sike­rült terem teni, amelyek iga­zán elviselhetők a szülést megelőző kötelező pihenő­idő igénybevételéig. A kis­mamajelöltek kérésére azon­ban ma már szerencsére meg a gépgyárban iö tud­nak segíteni, könnyebb ülő­munkát találni a fiatal as­szonyok számára — legrosz- szabb estben pedig áthelye­zik az illető dolgozót a dió­dagyár valóban kényelme­sebb munkahelyére. Az effé­le munkaerőmozgás nem okoz különösebb gondot, mi­ként azt is alig veszik ész­re, hogy — négyszázharmin- can szülési, gyermekgondo­zási szabadságon vannak... — Egyelőre nincs még szá­mottevő munkaerőhiányunk emiatt — mondta Krasznái Jánosné gyári nőfelelős —, különféle szervezéssel, in­tézkedéssel, többé-kevésbé mindig megtaláljuk a meg­oldást a távollevők helyette­sítésére. S a szabadságukat megszakítók — évente talán húsz százalékra tehető a számuk — váratlan vissza­térése sem jelent problé­mát. Sőt, még azt is lehető­vé tudjuk tenni, hogy a kismamák lehetőleg egymű- szakos beosztást kapjanak. Jelenleg, mintegy 150—160 kismama dolgozhat így a gyárban, s mondani sem kell, hogy örülnek a lehető­ségnek. Ahogy azonban meg­tudtuk Hannos Jánosáétól, a helyi pártbizottság nőfelelő­sétől — akit a Pipis-hegyen egyébként a kismamák egyik fő patrónusának tar­tanak — a jövőben még in­kább a fiatalasszonyok ked­vében szeretnének járni. Kö­zös kismamaműszakot is szeretnének*, hogy a hasonló korú. általában, egyező gon- dú, célú asszonykák együtt dolgozhassanak, ne pedig szerteszét, mint még jelen­leg. S örömmel újságolta, hogy a régi ügy jó úton ha­lad, minden remény megvan az álmok, tervek megvalósu­lására. Persze, mindez — nyil­vánvalóan — csak részsegít­ség. A munkába visszatérők gyermekeivel is törődni kell. Szerencsére eddig még nem volt. baj a kicsinyek elhe­lyezésével — a tanácsi böl­csődékbe, óvodákba általá­ban ellenvetés nélkül felvet­ték a gyermekeket — fel­tétlenül számolni kell .azon­ban a helyzet változásával. Azzal, hogy esetleg a jelen­legi bölcsődék, óvodák ma­holnap talán szűknek bizo­nyulnak, előbb vagy utóbb talán elutasítják az izzósok kérvényét is. — Természetesen, jó előre gondoltunk már erre is — hallottuk Sándor Zoltánné- tól, az szb nőfelelősétől —, s napirendre került a gyári óvoda bővítése. A régebbi 22-ről 40—50 személyesre nagyobbítjuk az intézményt, ami lényeges segítségnek számít. Nem biztos azonban, hogy ez elegendő lesz, így egyidejűleg persze a tanács­csal is egyezkedünk. Hat­százezer forintos támogatást ígértünk a városi gyermek­intézmények fejlesztéséhez, s — a kommunista műsza­kok értékéből, a iacssdalzaa munka hasznából — már át­utaltunk. egy jelentősebb összeget, hogy szavunknak hitelt adjunk. A gyárban, a kollektív szerződés az egygyermekes, egyedülálló vagy három gyer­mekét másodmagával nevelő ailyák számára lehetővé te­szi, hogy mentesüljenek a háromműszakos munkarend nehézségei alól — ami már nemcsak a kismamák, ha­nem az idősebb nők számá­ra is kedvezmény. Sokan él­nek is vele — de vannak akik lemondanak róla a nagyobb jövedelem kedvé­ért, az éjszakai és a három­műszakosaknak járó külön pótlék miatt. Ez utóbbi azonban — mint mondják — még korántsem jellemző, így az Izzóban is inkább ar­ra kell gondolni, hogy a hiányzók miatt később eset­leg nehézségekbe ütközhet a műszakok szemezése. — Feltétlenül foglalkoz­nunk kell a berendezések jobb kihasználásával, a gé­pek, munkafolyamatok auto­matizálásával — beszélte Skultéti János igazgató. — Ha jelenleg még nincs is munkaerőgondunk, jobb ha előre számítunk rá. Évente sok millió forintot költünk a termelékenység javítását szolgáló beruházásokra, fej­lesztésekre. Ügy gondoljuk, hogy megéri. Gyóni Gyula 18H. tóbíüar; szer4» l

Next

/
Oldalképek
Tartalom