Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-27 / 48. szám
Egri p3nas7ot Párt munkájuk színtere: a szakszervezet f A szakszervezeti bizottságok tagjai, a bizalmiak és más társadalmi tisztségviselők a dolgozók érdekeit képviselve, úgyszólván naponta oldanak meg a munkahelyeken jelentős feladatokat. Munkájuk nem mindig látványos, de enélkül szürkébb lenne a vállalati élet, nehezebben gördülne a gazdasági vagy hivatali tevékenység szekere, akadozna a vezetők és beosztottak közötti párbeszéd, romlana a munkahelyi légkör. Éppen ezért érthető, hogy a szakszervezetek öntevékeny, áldozatkész aktivistái közül mind többen vívják ki munkatársaik elismerését, bizalmát. Nem csupán arról van szó, hogy megnövekedett a társadalom igénye a szakszervezeti munka iránt —, habár ez önmagában is rendkívüli módon növeli a felelősségüket. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a szakszervezetek tisztségviselői mind sikeresebben oldják meg kettős — nevelő és érdekvédelmi — funkciójukból adódó szerteágazó feladataikat. Éppen ezáltal nőtt tekintélyük a dolgozók előtt, s befolyásuk a munkahelyek egész életére. Á szakszervezeti aktivisták soraiban végzi pártmunkáját sok tízezer párttag. Tudásukkal, lelkesedésükkel, harcos kiállásukkal sok helyen jótékonyan hozzájárulnak, hogy a szakszervezetek betölthessék nehéz, felelősségteljes hivatásukat. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták, a pártban megszokott fegyelemmel, a dolgozók érdekeit védelmezve, a párt politikáját képviselik. S a legkevésbé sem mindegy, hogyan tesznek eleget ennek a kötelezettségnek, miképpen érik el, hogy mind többen kövessék őket, hogy mind több barátot, cselekedni akaró embert nyerjenek meg ügyünknek. E munkájukban a meggyőző szóra, s mindenekelőtt példamutatásukra támaszkodhatnak. Mivel a párt szóvivői a munkások legnagyobb tömegszervezeté bep, cselekedeteikre, magatartásukra társaik jobban odafigyelnek, kritikusabban minősítik őket. Tevékenységükkel elő kell segítsék, hogy a politikai jelentőségű, a vállalat gazdálkodását jelentős mértékben befolyásoló, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő döntések előkészítésében minden munkahelyen vonják be a szakszervezetek képviselőit. A szakszervezeteknek pedig, az általuk képviselt kollektíva véleményét ismerve, legyen e kérdésekben véleményük, észrevételük, javaslatuk, s a közreműködésükkel született döntések végrehajtásában szívvel, lélekkel vegyenek részt. Az üzemek nagy többségében ez a gyakorlat alakult ki. Sok igazgató, gazdasági vezető tudja, hogy saját munkáját is megkönnyíti, színvonalasabbá teszi, ha ilyen munkakapcsolatokat alakít ki a szakszervezettel, amelyre őt tulajdonképpen törvény is kötelezi. De előfordul az is, hogy megkerülik a szakszervezetek helyi képviselőit, 6 olyan döntések születnek, amelyeket pedig állami előírások szerint sem lenne szabad meghozni a szakszervezetek nélkül. Ilyen jelenséget látva a kommunista szakszervezeti aktivistáknak ne remegjen a szivük, ne szemlélődjenek tétlenül, hanem cselekedjenek, szükség esetén igényeljék a pártszervezetek segítségét is. A párt tagjainak hozzá kell segíteniük a szakszervezeteket ahhoz is, hogy mindazokat a gondokat, átmeneti feszültségeket, ellentmondásokat, amelyeket társadalmi fejlődésünk irtai szakasza felszínre hoz, a mozgalom időben és kendőzetlenül jelezze, és saját eszközeivel azok megoldását is aktívan segítse. Sok nehéz feladatot kell ma az üzemekben megoldani. Ebből a szakszervezetek is kiveszik a részüket, a gazdasági vezetők segítő partnereiként. De az igazsághoz tartozik az is, hogy a szak- szervezetek nemegyszer olyan kérdésekben, intézkedésekben is partnerekké válnak, amelyekben pedig már nem lenne szabad. Amikor elnéző asszisztálás helyett fel kellene emelniük szavukat, mégpedig annak tudatában, hogy az adott ügyben a munkások igénye teljesen egybeesik a párt törekvéseivel. Gyakran kerül szóba az üzemekben az aktivisták, a munkások között a szakszervezetek jogköre. Elégséges-e vagy még többre lenne szükség? — vitatják. A gyakorlat azt igazolja, hogy a meglévő szakszervezeti jogok lehetőséget adnak a tényleges érdekvédelemre. Csak hát a mainál jobban kellene élni velük! A szak- szervezetben dolgozó párttagoknak elő kell segíteniük olyan szemlélet és gyakorlat kialakítását, amely természetesnek tekinti, hogy a szakszervezeti tisztségviselők akkor segítik jól a párt politikájának végrehajtását, ha következetesen élnek az őket megillető jogokkal és hatáskörökkel. Ez egyben feltételezi, hogy szükség esetén, minden erejükkel, tekintélyükkel fellépnek a jogok gyakorlását korlátozni szándékozók ellen. Felvetődhet, vajon meg lehet-e azon keresztül ítélni, egy üzemi szakszervezeti testület munkáját, hogy például hányszor élt vétójogával. Ügy vélem ez önmagában nem kritériuma az eredményes munkának. Ellenben annak alapján már minősíteni lehet tevékenységét, hogy hivatásának megfelelve elejét veszi-e olyan körülmények kialakulásának, amelyek miatt vétót kellene emelni. Természetesen ha a helyzet úgy alakul, akkor a dolgozók érdekében feltétlenül élni kell a jogával. A szakszervezet jogait úgy kell érvényesíteni, mint a munkásosztály jogait. Olyan felelősséggel és következetességgel. A szakszervezetekben most zajlanak azok a taggyűlések, ahol a vezetőknek számot kell adniuk a múlt évben végzett munkáról. Be kell számolniuk, hogy felelősséggel képviselték-e az üzem dolgozóinak érdekeit: megtettek-e mindent a rendelkezésükre álló eszközökkel a termelési célok megvalósítása érdekében. Sok eredményes fáradozásról tudnak szólni. Nem kevés történt az elmúlt évben a kollektív szerződések előírásainak teljesítése érdekében is. A dolgozók megelégedéssel veszik mindezt tudomásul, viszont észrevételezi k, hogy a kollektív szerződés készítésekor jobban kikérték véleményüket, mint most, amikor a megvalósításról adnak számot részükre. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták ebben az észrevételben megfogalmazott igényt is vegyék észre és kezdeményezzék a demokratizmus érvényesítését a beszámolók elkészítésében is. A párttagoknak meghatározó szerepük kell, hogy legyen az üzemi-munkahelyi demokrácia fejlesztésében is. Kevesebb ünnepélyes fogadkozás, kinyilatkoztatás, több mindennapi egyszerű tett — ez lehet a cselekvési programjuk mottója. A már jól bevált és eredményeket hozó módszereket érdemes tovább fejleszteni, jobban kihasználva a meglévő demokratikus fórumainkat, az eredményesebb munka érdekében. Szkokán Ferenc az MSZMP KB munkatársa A húsról, amely több és mégis kevesebb Az utóbbi hetekben egri olvasóink egyre gyakrabban panaszkodtak, hogy nem kaptak sertéshúst az üzletekben. Hasonló híreket kaptunk a megye más részéből, elsősorban az ipari településekről. Ugyanakkor néhány nappal ezelőtt a kormány elnök- helyettese az egerszóláti Béke Tsz zárszámadó közgyűlésén mondott beszédében — amelyet lapunk is közölt — igencsak optimistán nyilatkozott a sertéstenyésztésről és a várható ellátásról is. Elmondotta többek között, hogy 1973 végén a sertés- állomány 1,1 millióval volt több, mint 1972 végén. Eddig még soha. nem volt ennyi sertésünk — mondotta. Örömmel hallottuk — és olvastuk is — ezeket a jó híreket, nem kevésbé azt is, hogy az idén nyolcmillió sertés levágására lehet számítani, s ez a mennyiség meghaladja a tavalyelőtti legmagasabb szintet is. Ez bizonyíték arra, hogy .ebben az évben a sertéshúsellátásban további javulás várható. A termelési háttér tehát biztató. Ennek ellenére az üzletekben kevés a sertéshús, s úgy tűnik, kevesebb, mint az elmúlt évben volt. Miért? — ezt kérdeztük a megyei tanács vb kereskedelmi osztályán. ★ Válaszképpen elénk tették a belkereskedelmi miniszter- hélyettes levelét, amelyben közli, hogy 1974-ben 5,6 százalékkal kap több húst a megye, mint az elmúlt esztendőben. Az így felemelt húskereten túl tovább javítja az ellátást az is, hogy a sertésfejet, a lábat, valamint az ezekből készült termékeket — disznósajtot, rakottfejet stb. — a szabadforgalmú húskészítmények kő"7' sorolták, s így nem terhelik a keretet. Ily módon a hús és húskészítmények mennyisége további 6—8 százalékkal növelhető. A levél azt is közli, hogy a tőkehúson belül a sertéshús részaránya a lakosság igényeinek megfelelően éves szinten 80 százalék lesz. A megyei számadatok az utóbbi hetekben már mutatnak némi emelkedést, csak az a baj, hogy a sertéshús aránya mindössze 60 százalékos. A hatodik heten 1020 mázsa volt a megye központi húskerete, ebbői 610 mázsa a sertéshús. A hetedik héten az 1040 mázsas keretből 640 mázsa volt a sertéshús, míg az elmúlt héten 1070 mázsa húst oszthatott el a 'kereskedelmi osztály. De ebből is csupán 670 mázsa volt a sertéshús. Összehasonlításképpen feljegyezzük, hogy az elmúlt év nyolcadik hetében 960 mázsa húst kapott a megye. De maradjunk az elmúlt hétnél. A központi keret tehát 1070 mázsa. Ez nem is kevés, csakhogy ennek 30— 35 százalékát fel kell dolgozni, mert nemcsak a tőkehúst, hanem a húskészítményeket is keresik a vásárlók. Az elmúlt héten 310 mázsa húst dolgoztak fel, így 760 mázsa tőkehús maradt. Ez még mindig szép mennyiség. De ebből először el kell látni a kórházakat, az iskolákat, az óvodákat, az üdülőket, a vendéglőket és az üzemi köz- étkeztetést. S ez bizony elég nagy mennyiséget jelent, a múlt héten pontosan 386 mázsát. A-z. üzleteknek így mindössze 374 mázsa tőkehús jutott, s ennek is csupán 65 százaléka volt sertéshús. Érdemes betekinteni az egri Alkotmány utcai húsbolt adataiba is. A hatodik héten mindössze 20 mázsa húst kaptak, s ennek is csak 60 százaléka volt sertéshús. A hetedik héten már 30 mázsara emelkedett a keretük, míg az elmúlt héten 38 mázsa húst kaptak, s ennek már 80 százaléka sertéshús volt. De ez is gyorsan elfogyott. (Csak összehasonlításként említjük, hogy ez az üzlet az elmúlt év novemberében 50 mázsa húst is kapott hetenként, a karácsony előtti héten pedig 100 mázsát.! ★ Bár mint a számok is mutatják, a központi keret hétről hétre emelkedik, mégis sokan vannak, akik hús nélkül maradnak. Nem először írunk a h;'s~ gondokról, s a körülményeket ismerve tudjuk, hogy nem is utoljára. Többször szóvá tettük már. hogy a keretek megállapításánál jobban figyelembe kellene venni a megye, ezen belül Eger idegenforgalmát. Annál is inkább, mert mindenki tudja, hogy a keretből nemcsak a lakosságot kell ellátni. Hadd szóljunk az elosztásról is. Nem vitás, hogy elosztani csak azt és annyit lehet, amennyi van. S az is bizonyos, hogy az elosztás módszere több éves tapasztalaton alapszik, mégis érdemes lenne valamit változtatni a kialakult gyakorlaton. Mert hátha jobb módszert is ki lehet találni. Csak egyetlen példát: már említettük, hogy az elmúlt héten 386 mázsa húst kaptak a közüle- tek és 374 mázsát az űrietek. A családok asztalára tehát kevesebb hús jutott, mint a közületeknek. Az ilyen arány bizony vitatható. Miért ne lehetne kissé lefaragni ff közületek igényeit? Igaz, hétről hétre emelkedik májd a megye húskerete, s mint a kereskedelmi osztályon ígérték, ezt a plusz- mennyiséget már csakis az üzletek kapják. Nagy szükség is van erre. Mert milyen jó lenne, ha a háziasszonyok is optimistán nyilatkozhatnának a húsellátásról. (márkusz) A tanácsi építők mérlege Elkészült az elmúlt év eredményeit részletesen elemző mérleg a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál. A számok nagy fejlődésről tanúskodnak: tavalyi termelési tervét 50 millió forinttal teljesítette túl a vállalat, s jelentős mértékben javult a termelékenységük is. Év közben 11 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre, s a differenciált bérezéssel szilárd törzsgárdát alakítottak ki. Az elmúlt év jó munkájának egyébként március 15-én a dolgozók számára újabb „kézzel fogható” eredménye lesz: a tavalyi átlagos 17 munkanapnak megfelelő nyereségrészesedés helyett ezúttal 23 napnak iiutafelelő nyereségrészesedést fizetnek kt. ___ É pül az „álomváros" Pakson (MTI Foto: Bajkor József felv.) Teljes kapacitással, több mint 70 erő- és munkagéppel dolgozik a Földmunkát Gépesítő Vállalat a paksi atomerőmű építésének előkészítő munkálatain. Jó szervezéssel, kihasználva a kedvező időjárás adta lehetőségeket, három műszakban, átlagosan 10 ezer köbméter földet mozgatnak meg. Megkezdte munkáját, az „atomváros” építését a Tolna megyei Állami Építőipari Vallalat is. Az erőmű teljes felépültéig, mintegy 2500 lakást, ÁBC-áruházat, orvo si rendelőt, iskolái, óvodát és egyéb kommunális létesítményt építenek fel. Ebből az idén átadásra kerül már nyolc lakóépület — 240 lakás, — valamint egy 3000 adagos konyha és étterem. A paksi atomerőműhöz szükséges anyagok ég berendezések szállításának biztosítására hagy teherbírású vasútösszeköttetés is épül Dunai öld vár és az erőmű kö- - zott. A vasútépítés első lép- csőjeként mintegy két, és fél kilométeres szakaszon partvédelmi munkálatokba kezdtek. 1975 májusáig 72 ezer köbméter, homokos kavicscsal es 105 ezer tonna kővel erősítik meg a Duna-partot a szükséges szakaazokoa, Enyhe tél, gyorsan romlanak a raktározott zöldsé^kész etek Hogyan alakulnak a raktárkészletek, milyen ellátás várható a továbbiakban? — kért tájékoztatást Panák Lászlótól, a Zöldség-gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés vezérigazgatójától az MTI munkatársa. — összehangolt intézkedésekkel sikerült az alapvető cikkekből biztonságos ellátást nyújtani. Egyik fő gondunk a raktározott készletek minőségének megőrzése, ami egyre nehezebb a rendkívül enyhe január-februárban —, mondotta a vezérigazgató. — A szakma egyébként is magával hurcol egy sor, a múlt esztendőből származó nehézséget. Az ősszel a megelőző éveknél jóval több, összesen 19 000 vagon árut tároltunk a lakosság ellátására, a cikkek összetétele azonban nem volt a legszerencsésebb. Az 1973. évi bur- gonya-terméskikesések miatt már az őszi időszakban mintegy 9000 vagonos behozatalra szorultunk, s a hazai újburgonya megjelenéséig még előreláthatólag további körülbelül 2500 vagonos importot veszünk igénybe, hogy a kereslet kielégítésére megfelelő készletünk legyen. Esetleg a korábban beérő újburgonyatermésből is hozunk be, a választék bővítésére — de, természetesen, ügyelünk a hazai termelők érdekeire is. — Sok káposztát tároltunk; az 1500 vagonnyi árutömeg zömét szabadtéri, földi prizmákban. A korai felmelegedés miatt ezeket idő előtt meg kellett nyitni. Olyan jelentősek a veszteségek, hogy március végén, április elején már nehéz lesz hazai áruból ellátni a piacot. Felkészültünk arra, hogy valamelyik baráti országból káposztát is kell vásárolnunk. — A többi zöldségféléből is megfelelő mennyiség került ősszel a tárolókba. Mégis, időnként feszültségeket okozott, hogy az előbbiek hiányában ezen a télen a szokásosnál több zeller, karalábé, kelkáposzta fogyo&> — Különösen sok — összesen 4600 vagon — almát raktároztunk, de a várakozással szemben, a fogyasztás visszaesett. Noha az alma ma már csaknem teljes mennyiségében fedett tárolókban telel, a meleg időjárás így is megteszi hatását. Ez a gyümölcs hoszabb időn át a jelenleginél kisebb veszteséggel csak a legkorszerűbb széndioxidos tárlókban lenne eltartható, de nálunk ilyen még kevés helyen van. — A piacot járva, a boltok kirakatait nézve azonban nem látszik, milyen gondokkal küszködnek a tagvállalatok, s az árpolitikát is sikerült még úgy alakítanunk, hogy a fogyasztókra ne hárítsuk át az elkerülhetetlennél nagyobb terheket. Üzleteinkben az alapvető cikkek mellett egész télen át volt saláta, paradicsom, uborka, zöldpaprika, s már kapható az idei retek, karalábé. Egyre halványul kirakataink / szezon jellege; 5—6 évvel ez- ' előtt még álmodni sem mertünk arról, hogy például egész télen át árulunk zöldpaprikát, paradicsomot. — A tavaszi kilátásokról egyelőre korai lenne nyilatkozni. A termelőkkel kötött szerződésekben — néhány cikk kivételével — általában a múlt évinél nagyobb meny- nyiségek szerepelnek A szerződéskötések még korántsem fejeződtek be, különösen a paprika-, zöldborsó-, zöldbab- és az uborkatermés lekötését szorgalmazzuk. Erőfeszítéseink eredménye azonban, mint mindig, most is az időjárás függvénye, s ezért ezt, mint az egyik legfontosabb tényezőt, az idén sem hagyhatjuk figyelmen kívül — fejezte be nyilatkozatát Panák László vezérigazgató. (MTI) müs&sf} J8M. iöbraat £7* szeri*
