Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-26 / 47. szám

^□as> fetäfUkq/a, 1974. február 26., kedd. A Nap kél: 6.31, nyugszik: 17.24 érakor. A Hold kél: 7.45, nyugszik: 22.26 órakor. Szeretettel köszöntjük névnapjukon SÁNDOR nevű, kedves olvasóinkat! Egyike azoknak a kevés neveknek, amelyek tör­ténelmi személyiségtől származnak. ,,Alexandros”-nak nevezte el fiát Fülöp macedón király, amelynek „fér­fiakat védő” a jelentése. Száztíz évvel ezelőtt született Antonin Sova cseh költő és regényíró. A cseh délvidékről származott; apja kántortanitó volt. Prágában jogot végzett, majd könyvtárigazgató lett. Jelenős költői és prózai élet­művet hagyott hátra. Szerelmi lírája Juhász Gyu­láéhoz hasonlóan — rendkívül érzelmes, verses kő- teteiben személyes válságait mondta el. A modern cseh poézis számára újból felfedezte a természetet és szenvedélyes gúnnyal pellengérezte ki a közélet sok­sok visszásságát, a maradiságot, a tespedést, a polgá­ri kicsinyességet. Az 1928 augusztusában elhunyt költő és regényíró a cseh impresszionizmus vezető alakja volt, aki nemegyszer menekült álomszerű tá­jakra, romantikus képzelgésekbe. Élete második fe­lében azonban mind több realista vonás szűrődött költészetébe, az első világháború pedig végleg kijó­zanította fellegjárásából. Regényeken kívül több nép­szerű elbeszélés-kötetet ig irU IDŐJÁRÁS: Várható időjárás ma estig: nyugaton erősen, más­hol változóan felhős idő, szórványosan előforduló kisebb havazással, hószállingózással. Időnként meg­élénkülő északkeleti, keleti szél. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet plusz 1—plusz S fok között. Szakszervezeti bizalmiak értekezlete az apci Qualitálnál (Tudósítónktól)’. A szakszervezeti tisztségvi­selők legnépesebb kategóriá­jába tartoznak a bizalmiak. Szinte egy munkapadnál dol­goznak választóikkal, a gon­dokról, problémákról első kézből értesülnek, s a meg­oldást is leginkább tőlük várják. Képesek-e eleget tenni a bizalmiak mindan­nak, amit választóik várnak tőlük, miképpen érvényesül jog- és hatáskörük? — ezek­re a kérdésekre kerestek vá­laszt az apci Qualitál Válla­lat politikai, társadalmi és gazdasági vezetői a napok­ban összehívott bizalmi ér­tekezleten. Elsőként Győrffi András szakszervezeti titkár értékel­te a bizalmi hálózat elmúlt évben végzett munkáját, a kétségtelen eredményeket, és az itt-ott fellelhető hiányos­ságokat. Mint mondotta, a vállalati szakszervezeti bi­zottság sok energiát fordított az aktívák politikai felkészí­tésére, általános műveltségi színvonaluk növelésére. 1971- ben bevezették az egységes bizalmi képzést, központi te­matika alapján készítették fel a hallgatókat a várható feladatok elvégzésére. A dol­gozók is többet várnak a bi­zalmiaktól: legyenek tájéko­zottak az üzem termelési, gazdálkodási kérdéseiben, is­merjék a tisztségük biztosí­totta jogokat, bátran kezde­ményezzék a felmerült prob­lémák megoldását. A válla­lat bizalmijainak nagy része eleget is tett az elvárások­nak, a gazdasági vezetők mellett — vagy velük szem­ben — egyenrangú félként képviselték dolgozó társaik érdekeit. Azonban — mint az értekezleten is megfogal­mazódott — még van mit javítani a jelenlegi munkán. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy nem kielégítő a bi­zalmiak politikai aktivitása. Nehézséget okoz számukra a napi munka során felmerült politikai és gazdasági kér­dések megválaszolása, s mindezen túl nem használják ki a hatáskörük biztosította lehetőségeket. Veres István, a vállalat igazgatója hozzászólásában elmondotta: szükséges, hogy a bizalmi politikai tényező legyen a munkahelyen. Le­gyen tekintélye, de ezt ma­gának kell kiharcolnia is. A különböző rendeletek bizto­sítják bizalmi jogait, és ezekkel — a jó együttműkö­dés kialakítása útján — él­ni kell. Horváth Attila Előadás a kém'ai gyomirtás legújabb eredményeiről Hétfőn délelőtt Egerben, a Technika Házában több mint száz Heves és Borsod megyei mezőgazdasági szak­ember részvételével tanács­URH-műsor: 70,43 MHz Példás figyelmességről ta­núskodó levelet kapott szer­kesztőségünk ifj. Hadobás, János egri olvasónktól. „Az utóbbi hónapokban. — írta — kísérletet végeztem a tokaji URH (3. műsor) adó vételével Egerben. Joggal e'- mondhatom, hogy megyénk nyugati részén, valamint a megyeszékhelyen végre kivá­ló rtíinőségben élvezhetjük a rádió műsorait. Az URH mű­sorszórás minősége felülmúl­ja minden közép- és rövid­hullámú adó minőségét. Aki­nek van. sztereo-vevőkészülé­ke, az a környezet illúziójá­val hallgathatja az URH- programot a tokaji adó jó­voltából. A tokaji adó a Kossuth-műsort a 72,11 MHz-en, a Petőfi rádió mű­sorát a 71,33 MHz-en, a 3. műsort pedig a 70,43 MHz-en rellézi. Ügy érzem — fejez­te be levelét ifj. Hadobás János —, hogy ezt a helyi sikert nem szabad a köz elől elhallgatnom, ehhez kérem a szerkesztőség segítségét”. íme, továbbítottuk ifj. Ha­dobás János tájékoztatását, Beruházási hitel az erdőgazdaságoknak Milliós kár az erdőkben Tilos a tűzgyújtás Évró! évre nagyméretű pusztítást végeznek az erdő­tüzek. Ehhez a gondatlansá­gon, a rendeletek megszegé­sén túl közrejátszik az utób­bi idők csapadékszegény, szá­raz időjárása is. Heves me­gyében 1972-ben tizennyolc esetben vonultak ki erdőtűz- höz a tűzoltók. A kár akkor meghaladta a félmillió forin­tot. Egy évre rá, 1973-ban már ötvenöt esetben ütött ki erdőtűz, a lángok okozta kár negközelíti az egymillió fo- intot. A tűzveszély most -em kisebb, mint tavaly volt. A múlt héten Gyöngyös mel­lett, vasárnap Almárban ke­letkezett — szerencsére még kisebb — erdőtűz. A veszély országszerte nagy, ezért a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium rendeletet adóit ki, megtiltva az erdők­ben a tűzgyújtást. A rendel­kezés szerint az erdők köz­vetlen közelében !s tilos tü­zet rakni, s az erdő mellett 100 méteren belül gazt, gyo­mot, hulladékot nem lehet meggyújtani. Az idén a tavalyinál na-. gyobb összegeket fordítanak az erdészeti munkák korsze­rűsítésére. A zöldövezethez tartozó területek fásítására a tavalyi 13 millió forinttal szemben 1974-ben kereken 30 millió forintot költenek. Az állami erdőgazdaságok mintegy 30 százalékkal na­gyobb beruházási hitelt igé­nyelhetnek idén és 145 mil­lió forintos állami támoga­tással számolhatnak. Ezekből az összegekből az erdészeti munkát megkönnyítő létesít­ményeket építenek és gépe­ket szereznek be. Az erdő­feltárási és rakodóépítési munkákat 50 százalékos ál­lami beruházási támogatás­ban részesítik, ez az összeg 50 millió forintot tesz ki. Az erdőfeltáró munka megköny- nyítésére Í20 kilométerrel bővítik az úthálózatot és folytatják a rakodók korsze­rűsítését. A gazdaságok gépvásárlá­sainak elősegítésére 30 mil­lió forintot fordítanak a ren­delkezésre álló állami támo­gatási alapból. (MTI) kozást tartottak. A nagy ér­deklődéssel kísért ankét résztvevőit dr. Bocsa Iván, a Kompolti Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutató Inté­zet igazgatóhelyettese, az Agrártudományi Egyesület Heves megyei szervezetének növénytermesztési szakosz­tályvezetője köszöntötte. Ezután dr. Gimes Antal, a Növényvédelmi Kutató In­tézet főmunkatársa tartott előadást a kémiai gyomirtás legújabb eredményeiről. Kü­lönösen a zárt rendszerben, iparszerűen termesztett ku­korica, cukorrépa, lucerna és konyhakerti vetőmagvak ké­miai védelméről beszélt. Előadását vetített diaképek­kel tette szemléletessé. Zász'ó'evonás a Gellérthegyen Vasárnap délelőtt a get lérthegyi Felszabadulási Em­lékműnél ünnepélyesen, ka­tonai tiszteletadással levon­ták a magyar nemzeti lobo­gót és a munkásmozgalom vörös zászlaját, amelyek — a szovjet hadsereg és hadi­flotta megalakulásának 56. évfordulója alkalmából — két napon át lengtek az ár* bocrúdon. (MTI) Eoy hét múlva sorsolják utol ára a II Békekö csont Az Országos Takarékpénztár egy hét múlva, március 5-én rendezi a II. Békekölcsön utolsó sorsolását Budapesten. A nye­reménnyel kisorsolásra kerülő kötvények értéke 23,4 millió fo­rint, míg névértékben, további 50.6 millió forintot fizetnek vissza a II. Békekölcsön-köt­vényekre. A nyeremények kifizetését, 8 a ki nem húzott kötvények be­váltását április 9-én kezdik meg, ettől az időponttól tehát vala­mennyi II. Békekölcsön-kötvény beváltható. (MTI) Befejezték a tavaszi árpa vetését Erken Az erki Üj Barázda Termelő- szövetkezetben — kihasználva m rendkívül kedvező, tavaszias időjárást — befejezték a tava­szi árpa vetését. A vetőmag kö­zel 140 hektáron került a földbe. A vetésre nagyon jó a vasárna­pi eső, mintegy 8,5 milliméter csapadék hullott a földekre. A közös gazdaságban elvégez­ték az őszi vetésű növényeit fej trágyázását is 466 hektáron, a így kedvező előjelekkel tekint­hetnek a kitavaszodás elé. Játsszunk egy ült! — Egerben Rádiófelvétel a Pallas Klubban Tíz éves a klubmozgalom. Ebből az alkalomból vgpár- nap délután vendégeket hi­vott a Megyei Művelődési Központ népszerű Pallas Klubja. Mégpedig népes tár­saságot: a gyöngyösi Piccoló, az ugyancsak gyöngyösi Ba­A hagyománynak megfelelően a túlsó partról, a Duna ölelésébe zárt szigetcsoport egyikéről csónakkal érkezett az első busó­csapat. Mohácson értek partot, nemzeti múl­tunk szimbolikusan nagy temetőjénél, hogy ezúttal az érdeklődő idegeneknek nyújtsanak látványt és érdekességet. Mert a valamikori sokác monda: a busójárás ma már idegen- forgalmi nevezetesség, amely évről évre far­sang vasárnapján az idegent Mohácsra csá­bítja. A legenda a török időkbe nyúlik vissza. A krónikaírók szerint a Mohács szigetén rejtőzködő sokác szabadcsapat fából állar- cot készített magának, ködmönüket kifordí­tották, gatyaszárukat szalmával kitömték és busókürtöt fújva bau-bau kiáltásokkal meg­rohamozták a várost bitorló törököket. Az éj­jeli álmából felriasztott ozmánok a táma­dók láttára azt hitték, hogy rossz szellemek jelentek meg, és annyira megijedtek, hogy egymást ölve, hanyat-homlok elmenekültek. Van-e ennek valóságos alapja, vagy nincs, azt nehéz eldönteni. Annyi bizonyos, hogy a búsójárás a sokácok egyetlen ma is élő történelmi élménye. A mohácsi busójá- ■ást a század eleje óta farsang vasárnapjaij carnevállal elevenítik fel. Ilyenkor előkerül­lek a busókellékek, a maszkok, a kereplők i kürtök és a buzogányok, amelyeknek fara­gását már karácsony táján elkezdik. A masz­kokat valamikor állatvérrel színezték, nap­jainkban a festék is megteszi. A modern ál- n-cokban a szláv, német, afrikai és indián !otemelemek is fellelhetők. Vasárnap délután a szabadtéri mókát karneválnak kedvező, tavaszias időben, í Jugoszláviából es a különböző hazai me­\ Pilishegyi Állami Gazdaság felsöörsi kerületében 206 hektár őszibarackosban a gyümölcsfák felét már megmet- szették. Az összes, gyümölesösterületük 419 hektár, melynek tavaszi metszését előreláthatólag március ele jen befejezik. » Vinegar Szocialista Muottaspan Heves megyei Bi/ misei es s Heves n es vei ranaes Taoilaola PVszerkesztfi- PAPP JÁNOS - Ktadla a Heves negvei 'a d kiadó Szerkesztőséé - 3301 Eeer Be! >ianniS2 üt ja 3 «Pf ib 3301) Telef >n 12-73 20-29 24 44 3200 Gvőngvós Krzsa l 116-97 Vállalat Felelős kiai^ <* FERENC 3000 Hatvan: Kossuth tér (I. (Város) Tanács épülete) mj-51 Kiai /atal FJeer 3301 Beloiannisz u 3 Pf <3 33ul) Telefon: 12 6ö - Te rjeázti a Maevar Posta Előfizetés! egy hónapra ao^ üt* fii££i*ethetó báímelyih postahivatalnál és fcézoesuonéi 2MCHevea megyei Nyomda Vállalat* Eger, Bcócty utca «. m* ratsag, a domoszloi Forum, a karácsondi Alfa és a visz- neki Barátság Klub tagjait, valamint Padisák Mihályt, a Magyar Rádió játékmesterét. És eljött erre a tavaszt idéző vidám találkozóra az ifjúsá­gi rádió stábja is, hogy Pet- rik József rendezői irányítá­sával hangszalagra rögzítse ezt a vasárnap délutáni rög­tönzött műsort. A rádió mintegy négyórás műsort vett fel, amelynek keretében a klubok bému- tatkoztak s előadták prog­ramjuk néhány részletét. Volt ötlet, derű, vidámság, sok-sok taps és néhány meg­lepetés is. Ez utóbbit a rádió szolgáltatta, mégpedig azzal, hogy ugyancsak vendégeket hivott: Kovács Katit — aki Egerből indult a siker felé — Markaly Gábort. a mis­kolci és az egri színház tag­ját és Forgács Gábort, az is­mert jódlizót. A verseket, a hangulatos jódliszámokat és Kovács Kati közvetlen mű­sorát nagy lelkesedéssel fo­gadták a klub tagjai. A felvételből összeállított műsort Játsszunk együtt! címmel március 25-én sugá­rozza a rádió. Metszik az őszibarackfákat Holttest l ; Egerszatók f ; határában ? : Február 24-én ismeretlen ? idős asszony holttestére búk- ? ' kantak a vadászok Egersza- ? lók határában. A személy- ? azonosságot rövidesen sike- ? rült megállapítani: özv. Kuz-i man Istvánná, 76 éves szent- > endrei lakos, aki rokoni Iá- i togatáson járt Egerszalókon. | Feltehetőleg útközben lett | rosszul és meghalt. A halál | okának megállapítására a ? rendőrség folytatja a vizsga- | latot. « Busójárás '74 lekeztek a busók. A Káló téren jöttek-men-? tek, amelyet sokác nyelven „kolistye”, vagy? „leginká '-nuk neveznek. Bőven akadt lát-> ványosság idősnek, fiatalnak. Közelről nézve? a fából készült ökörszarvas álarc megnövelte? a busók testét. Kezükben kereplőt szorongat-? tak, aztán megjelentek a lovas vezérek és íra-> nyitásukkal elindult a „pogány hadsereg”? menete. Tülkölés, kerepelés és lármás duda-' szó közepette haladtak a karnevál résztve-i vői a Széchenyi tér felé. Itt-ott látni lehe-? tett, hogy néhány előőrs már délelőtt járta a? várost. Régi ágyúkat cipeltek magukkal és? húszméterenként megállva gyutacsokat rob-? bántották vígságra, tréfára híva az idegene-? két. > A derékhad csoportokba szerveződve me-? netelt. A vezérbusók mögött haladók egy ré-> sze lakodalmas menetet idézett. Két kis kecs-i ke húzta a szekeret a kis nászágyra pedigi kaucsukbabákat fektettek A busók kezük-' ben cuclis borosüveget tartva játékosan kö-i fültáncolták a menetet. A csoport másik ré-i sze meg akasztófát cipelt. Török ruhába öl-i tözött leány ült alatta, akinek korommali nagy bajuszt rajzoltak az orra alá. > A játékos, mókás felvonulás a Széchenyi? téren ért véget A busók ekkor levetették az? álarcokat és színes népviseletbe öltözve rög-? tönzött, widám táncbemutatókkal szórakoztat-^ ták a Közönséget. Besötétedés után hirtelen? lövés dörrent, majd petárdák robbantak és? felröppenték az első rakéták is. Ezzel kezde-? tét vette a látványos tűzijáték. Így tartott ez? éjfélig, a busók és a vendegek táncot rop-s tak, énekszóval búcsúztatták az idei farsan-í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom