Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-22 / 44. szám

KOSSUTH 9,2» 9.1M) V.Z> lu.dl) 10.30 W.35 11.00 >1.16 11.49 12.20 12.35 13.30 13.45 14.00 14.25 15 10 15.25 15.30 16.05 17.30 17.41) 18.00 18.3« 19.35 23.35 29, *>0 22.50 Népi ?enn A. 22-es csapdája. 10. reá* Áriák Iskolarádio Ades anyanyelvűnk KÓLusmuvek A Föld teléről szól Dvur/sák : Üi világ szimfónia kritikusok fóruma ki nyer ma? Tánczene Cigánydalok Az üzemszervezésről. IV. rész Születésnapi ajándcU Nyitnikék magyarán szólva . . , Az MRT közönségszolgálata Áriák Eötvös: A falu jegyzője, i. rész Leo Slezák énekel Mikrofonra) pokiűncntuni játék Népi zene Uitcli-U&uigvci'-seny az ifjúságnak. Közvetítés Népdalok Sanzonok Meditáció PETŐFI 8.0.» 'Kamarazene 0.03 E/.ere>j;y délelőtt I2.no Áriak 12.43 Gitárral — angolul 13.03 Zene Kari muzsika 14.00 Kettőtr' — hf iig . . . Zen s tál után 18.20 Áriák 18.lt Húsza« stúdió i9.”o Értek és etika. f. rés 20.28 F'ry éj Velencében. Bádióváltoznf 22.02 Gkármuzsika 22.13 Daliam . . . 23.13 Verbunkosok Szolnoki Rádió Alföldi krónika Nyilvános tanácsi fogadóóra a Szolnoki Városi Tanács nagy terméből MAGYAR 8.05 Iskola-tv 17.10 Hírek 17.15 Beszélgetések a városról. II.. rész K 17.55 öt porc teeteorotógla 18 00 Kórusmuzsika 18.25.Vállalati gazdálkodás. IV. rész 19.10 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Cseredc« Margit házassága. TV-ülihi. (15 éven felüli) 23.05 Tv-híradó POZSONYI 9.05 A Fekete-tenger mélységeiben löulO Hangverseny a villamosért. Mikrokómédia 19.00 Híradó 22.05 Tigris és cica. Olasz üimvigjátek L mozi LOBI VÖRÖS CSILLAG (Telelőn: 22-33) Du. fél 4, fel tí és este 8 órakor A rendőrség megköszöni Színes, szinkronizált olasz— NSZK bűnügyi film EGK! BltODY (Telefon: 14-07) Du. 2 órakor rilinklub! Este fél 8 órakor A sárga Fiat három utasa Színes, szinkronizált lengyel ■ film CYtíNGYÜSI PUSKIN Fél 4, Háromnegyed 8 és este 8 órakor Hét tonna dollár GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 és fél 6 órakor A kegyelet pillanata Este fél 8 órakor Sátáni ötlet Hatvani vörös csillag Viszontlátásra a pokolban HATVANI KOSSUTH Szegény gazdagok HEVES A magányos farkaskutya FÜZESABONY Modern Monte Cristo petervAsAra A fogoly ítéletre vár LŐRINCI Várunk, Hó Iszíwfióz] Egérben, este 7 órakor Siraíótal (Gárdony: ifjúsági bérlet) + ORVOSI 4s ur janiin jók földjén (4.} Íratlan krónika Gyorsan ebédet főzök, húslevest, leveskocka és szarvashús keverékből. Két kis urjanhaj csemete áll— j dogál szótlanul mellettem, ■ figyeli ténykedésemet. Né­hány főtt húsdarabot adok nekik, erre eltűnnek. Hama­rosan újabb „küldöttség" ér­kezett. A husadagok átvéte­le után ők is elpárolognak. Több gyerek nem jelentke-, zett, igy nyugodtan megebé­delhetek. A törzs férfitagjai lassan szállingóztak sátrukba. Kí­váncsian fagyainak orszá­gom. népem felől. No meg, hogy milyen országok van­nak még! Milyenek a váro­sok? Milyen Ulánbátor es Mörön? Alig győzők vála­szolni, de hamar átveszem a gyóntató szerepét. _ Ceveg! A népetek hol é lt régebben? Hogyan él­tek? — Én nem tudok sokat mondani. Van egy öregem­ber, aki többet tud mesélni. Szólunk neki! Egy gyerek elszalad érte, csakhamar megérkeznek. Az öreg leül mellettem, szótla­nul nézi a tüzet, pipara gyújt. Lassan kezd mesélni: — Régen, nagyon régen egy folyó mellett éltünk. ^ a neve Jeniszej. Ahol mi lak­tunk, azt a területet Tuva-_ nak neveztük. Régen a kí­naiak elneveztek urjanha- joknak. Az orosz emberek oienysíknak hívtak, a mon­gol emberek ca ionoknak. A nagy háború után egy nyá­ron" heten elindultunk, amer­re a nap felkel. Mindegyi­künknek volt egy rénszarva­sa, egy régi puskája, kévés puskaporral és golyóval. Volt egy 'olyan puska, amit nem elől kellett megtölteni, hanem középen. De inkább íjjal vadásztunk. Nagy he­gyeken át érkeztünk íd^e egy-egy hosszú folyó völ­gyébe. Itt élt Erekszel-darga népe. Velük maradtunk. Ré­gen volt. Akkor sokan vol­tunk. Fiaink nem élnek itt, hanem ott, a nagy völgy­ben keletre. Teltek az évek, jöttek a hideg hosszú telek, mi pedig egyre kevesebben maradtunk. Itt élünk, üt vándorolunk. Ha hideg lesz. elmegyünk észak felé, egy nagy folyó mellé. tjra tűzbe mered. meg­gyújtja kialudt pipáját. Ki­csit hagyom pihenni, sok volt ez egy szuszra. Szokat­lan ilyen sok beszédet halla­nom egy öreg urjanhaj szá­jából. Nehezen is szánta ra magát. — Régen, ha megbetege­dett valaki, akkor mit lehe­tett csinálni? _ Van az erdőben olyan n övény, amit meg kell enni. ÜGYELET Egerbe i: 10 órától szombat reggel / óráié a Bajesy-Zsí­linsxkv j» ?ai renriei^ben. fTele- • fon- lV-n)' Rendelés gyermekek, részére is Cíyóngyüsön; 19 órától szombat reeceT 7 orale a" í5Waf "utca 41.' szám alatti rendelőben. (Tele- Ion; 117-27). ____ A z a véleményem, hogy nincs értelme olyan nagyon dicsőíteni Adámot és Évát, mert felfedezték a szerel­met. Ha helyesen végezzük az elemzést — amiként én tettem — könnyen beláthat­juk, hogy a szerelem nem bonyolult matematikai egyenletekből született, sem álmatlan éjszakák eredmé­nyeként. A leglaiknsabb em­ber is rögtön felfoghatja hogy más dolgokat sokká’ nehezebb volt felfedezni. Például a varrótűt. Persze, Az jó nagyon. A sámán min­kén - íudta- h°gJ an ken a betegséget elűzni. Van mmte'dekeS jo «ybkér. olyan mint egy ember. Kevés van. m“,,6-26!5 nem «»'tettek, ie^ élt' fii * nagy vötobe. ott 5.. ,t000. hagy sámán. Vit­SZ6Pr böröket- «ok ajár,. s^k°he. Etettük a sátrába. ÖOK beteg szabadult meg a iá^cli Weilemektői- Sokat táncolt a sámán. Meg ott él ^ 'myV°lyÓ völgyében, egyedül. A mongol emberek má?k£tÖZték’ haraSszaDak ra, p keveset tud segíteni. kezdem gyóntatni. Megtudom, hogy nyáron csak «Likőr esznek husi, ha lőnek valamit. itt nincs vadászati szezon, tilalom! Csuk leien a fefni5*®8 eSetén nyúlnak f, konzerv szerepét is betöl­tő rénszarvasokhoz. a hús táplálkozáshoz, a bőr satraik befedéséhez kell! ' Törvényen kívüli nép! pe- •g a mongolok minden iaue- cezetfeZ azon vannak, hogy letelepítsék őket. Kívülről kiabálás, zaj hat- la^úk. Nemhu lep be a sL k,et nagy szarvascom- byt cipel. A sátor vázára akasztja, majd kimegy. Csak­hú^aLVÍS5Z^tér’ újabb adag í üst höz. Erekszelnek ad ia Köszönet nélkül elveszi, fe­leségének adja. Élelemért ^gitsegert nem jar S net. Természetes, hogy ad­Erekszel hűsd a rabolás hoz eÍy "a§-v kondérba ap­rítja. Amikor megtelik, fel­fölé h°8y eIlePÍe- Tűz ;- rakja, mar csak » tűz jelent kis gondot. Hátizsákomból előveszek két csomag Vegeta-levesíze­ban a *™tlan PUlanat­önföm d€rban r°[ró vízbe Erre Erekszel felugrik, a­föloh aggodalmat juttatja ki­^,zésre- hogy * h*s Karba vesz. Mindent elkövetek, hogy efzém’aié eloszlasam> de nem I°sy tökéletesen si­eföné Agff0d,k: Ismeretlen előtte a sarga por! eítűníf f°rr,1 parolo-d- Lassan eltűnik néhány félig főtt husdarab. Erőkszel kivesé rla jóÍ2Ű™ eszi“ „ofnr 1,USt' Kifejezésre is juttatja egy kézmozdulattal el^edetuségét. Nagyon ízlik! Meg varunk, míg sok lé párolog el, csak akkor kez­dünk a lakomázásnak. Töb­bieknek Erekszel kiosztja a fejadagot, de számomra sza­bad lehetőséget biztosit Meglepő! A legjobb falatokat vá­lasztja ki, elémrakja, a ma­ga faragta „asztalra” Na­gyon jólesik ez a gondosko­dás. Örömmel nézi, hogv végre eszem! Mar befejezte JUAN ANGEL CARD!*: a vacsoráját,, csak azt nézi, hogyan falom a sok húst. Már régen volt ilyen nagy napom ’ A lé már elpárolog, elő­bukkan az edény alján né­hány nagyobb húsdarab. Már teljesen átpácolódott, tökéletes falat. Alig nyelem ie. elnyúlok egy rénszarvas­bőrön. Ceveg sátrában nagy tár­saság gyűlt össze, folyik a beszélgetés. Pár perces hall­gatás után afelöl kezdek in­tenzív módon érdeklődni,- hogy a iappok. ott fent Finn­országban. hogyan élnek, milyen a sátruk, sok rén­szarvasuk van-e? Kimerítő válaszokat kellett adnom. Bántam mai', hogy elszól­tam magam: van egy nép fenn, a távoli Északon, azok ugyanúgy rénszarvastenyész­téssel tartják fenn magukat, mint az urjanhajok. Azóta kérdések özönét kapom! Rasmussen, Kai Donner írá­saira támaszkodva mesélek. Beszélek az indiánokról, ho­gyan élnek rénszarvas nél­kül. Szótlanul hallgatják. Gondolatukra volnék kí­váncsi, hogyan képzelik, el mások életét. De ez megha­ladja képességeimet! Még abban sem bízhatok, hogy elvégzem gyorstalpalón a saman-iskolát. A sámán po­zíciója nem örökölhető! Szellemek választják ki, s a kiválasztott személy foko­zatosan kezdhet a samanko- dásba. Ha nem. akkor a szellemek elpusztítják. Visz- szaút nincs! Pihen ü. A tűz kezdett laposan pis­lákolni. mintegy jelezve, hogy időszerű lenne alvasra is gondolni! Szétszéledünk. Erekszel már alvasra ké­szülődik. Nemhu is megoró- bál valami vackot készíteni magának, de néni valami fé­nyesen sikerült akciója. Ka­bátomat átdobom, legalább legyen mivel takaróznia.Ku- lyaidö van kint! Budai Attila (Folytatjuk) Hogyan bujdosott el hazájából a költő Balassa Bálint? Eddig ismeretlen dokumentum kemlt elő a pozsonyi Állami Archívumban A magyar reneszánsz nagy költője,' Balassa Bálint szü­letésének 420. és halálának 330. évfordulójára emléke­zünk az idén: az események érdekes találkozása, hogy éppen e kettes évlorduló esztendejében került napvi­lágra egy eddig ismeretlen dokumentum, amely hitele­sen számol be a költő el- bujdosásáról hazájából. Az egykorú levelet dr. Tóth Ist­ván. a Pécsi Tanárképző Fő­iskola docense, ismert. Balas- sa-kutató nemrég fedezte fel Pozsonyban, a Szlovákiai Ál­lami Archívumban, a Pálffy család oklevéltárában. A levelet Forgách Simon híres törökverö hadvezér ir­ta Pálffy Miklós pozsonyi Jegyzetelt a szerelem fel fedezéséneh elméletéről főkapitánynak, akit baráti kapcsolatok fűztek a költő­höz, később Balassa az ö hadseregébe állt be Eszter­gom ostrománál. A levél 1589. szeptember 2ü-án keit Surány várában, és Forgách arról tudósítja benne a cím­zettet, hogy mikor és mi­lyen körülmények között hagyta, el hazáját Balassa Bálint. A hatvansoros levél mintegy háromnegyed része ezzel az üggyel foglalkozik, jelezve, mekkora jelentősé­get tulajdonítottak a kortár­sak az eseményeknek. Ä magyar nyelvű — sza­batosan fogalmazott, de ne- ,mezen ki be tűzhető — szöveg szerint a költő Késmárkon keresztül Lengyelországba ment, menekülve peres ügyei és rokonai zaklatása elől. Előzőleg „minden marháját” (kincsét) szétosztotta szolgái között és — mint a le vei. ír­ja — „csak .másodmagával, egy rossz paripán és egy rossz bőrdolmányban” in­dult Krakkóba. „Azt mondot­ta — olvasható tovább a szövegben —. hogy tengeren túl megyén és soha az or­szágba többé vissza nem jön.” Forgách Sirrióh itt jmegjegyzi Pálffynak: remé­li, hogy Balassa mégis haza­tér majd. Mint tudjuk, né­hány év múlva valóban visz- szajött Magyarországra. Mindeddig csupán egy rö­vid latin nyelvű közlés ma­radt fenn Balassa Bálint bujdosásárói és egy gyönyö­rű vers — „Búcsú a hazától” —, amelyet elindulása előtt írt. A Pozsonyban most fel­fedezett levél hűen doku­mentálja a költeményben megörökített fájdalmas bú­csúzáét. A 385 éves írás be­cses darabja a gyér Bulassa- életrajzgyűj teménynek és újabb adalékkal gazdagítja ismereteinket a hányatott sorsú — kofán — negyven­éves korában — meghalt költőről. Dr. Tóth István kritikailag felolgozza a For- gách-féle levelet és megál­lapításait tanulmányban köz­li majd. *Kubai humorista. miután ez már megvan, akadhat, aki alábecsüli a varrótű zseniális feltalálóját, mondván hogy az egész nem más mint egy darab vékony acél, melynek kihegyezték a vegét. De kérdem én az ilyen könnyelműen gondol­kodókat: „Hát a tű foka?!’’ Remélem, olvasóim között nincs olyan beképzelt. hiú ember, aki azt bizonygatná, hogy számára mi sem lett volna könnyebb, mint a tű fokát felfedezni. Ám hogy meg ne vádoljanak, hogy triviális példákat hozok fel. vegyünk egy sokleal neveze­tesebb esetet, a mozdonyt. Ne feledkezzenek meg róla, hogy a gőzmozdony feltalá­lóinak azzal a rejtéllyel kel­lett leezdeni, amit vízgőznek neveznek, és amely számom­ra annál érthetetlenebb, minél többször . magyaráz­zák. Hát nem rendkívüli, hogy ennek a meleg füst­nek az eredményeként, bár­mely városban a leghétköz­napibb módon jegyet vált­hatnak, hogy egy más vá­rosba utazzanak, tvggéfle-' nüL az elkerülhetetlen ké­l sésektől, amelyek bizonyáraJ csak a szkeptikusokat csiig-f geszlik el, akik ama meg-\ magyarázhatatlan tény mi­att nem hisznek a telefon­ban, mert az általuk tárcsá-5 zott szám mindig foglaltai{ jelez. | Szóval, lehetetlen nemi egyetérteni azzal, hogy min-' den nagy találmány — u\ konzervált szardíniák halá-i szatál, a virsli bőrét és «< hálósipkát is beleértve — < sokkal több gondot és ál-< matlanságot okozott a felfe-< dezöinek, mint Áriámnak és< Évának okozhatott az igazit bűn agyondicsért felfedezé-\ se. Akik ismernek, tanúsít­hatják. hogy én egyáltaláni nem vagyok zseni. Ennek el-i lenére, ha a szerelem eddig> nem lenne felfedezve, én —í tegyük félre a szerénységeit — azzal foglalkoznék, hogy\ felfedezzem. Feltéve persze, hogyha ai csinos Rosita a szomszé­dunkból hajlandó lenned együtt dolgozni velem ... —* Fordította.' —— Zahemszky László Föld alatti „kincstár Esztergomban »> Csupán az utóbbi eszten­dőben kilenc lelőhelyet tár­ták fel a Balassa Bálint Mú­zeum régészéi Esztergomban. A legértékesebb leletet, az úgynevezett Szamár-hegy ol­dalában forgatta ki egy dó­zer: a legnagyobb hazai ezüsttallér-kincs került fel­színre. A több mint félezer darabból álló gyűjtemény a XVI. századból származik. Az egykori „Kovácsi” vá­rosrészben. ahol a közép­korban a pénzverők, ötvö­sök. kovácsok laktak, . az egyik templom körüli te­metkezőhelyen Árpád-kori sírokra bukkantak. A város egy másik pontján, a Sisz- ler és a Temető út között, ugyancsak Árpád-kori em­lékeket, egy kemencét és tűzhelyek részleteit tárták fel. Ezekből a leletekből a régészek pontosan me? tud­ták határozni az egykori .Nov# viUa" városrész észa­ki határát. A Berényl utcá­ban az eg.\ ík kertben közép­kori ház négyszögletes pad­lótéglákkal kirakott szoba- resziete. ilietve nagyrészt ép­ségben maradt kődonga bol­tozatos pincéje került nap­világra. Az épület új ada­tokkal gazdagítja a Vízivá­ros török kor előtti útháló­zatával kapcso'atos ismere­teket. Az Árpád-kori erede­tű Szent Gvörgy prépostság templomának első hiteles emléket, egy X. századi, gazdagon tagolt, szépen fa­ragott kőpárkányt, egy szent- györgy mezői leletmentésből szállítottak a múzeumba. A lelőhelyek egy részén foly­tatják a kutatásokat. (MTI) JfwmmQ 1371. február 22„ Bcnttís

Next

/
Oldalképek
Tartalom