Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-15 / 11. szám
% T7-r>ocTJTH 8.30 Népi zene. 9.00 Harson a kürtszó! 9.33 Kodály-kórusinüvek. 10.03 Iskolarádió. 10.30 Menotti: Amelia bálba megy. Opera, 11.37 Beszélgetés egy versről. 11.51 Polka. 12.30 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól. 13.15 Törvénykönyv. 11.00 Mozart: Esz-dür kürtkvintett. 11.15 Mesejáték. 11.19 Éneklő ifjúság. 15.10 Népdalok. 15.31 Rácüólskola. \ 18.05 Liszt: Tasso. 16.27 Az óra. Elbeszélés. 16.10 Operettnyitány. 18.49 Atlasz. 17.03 Áriák. 17.30 Az agykéreg titkai nyomában. 17.50 Népzenei Magazin, 18.30 A Szabó család. 19.33 Tánczene, 19.40 Villon-est. Közvetítés a Zeneakadémiáról. 30.43 25 év hangversenyei. X. rész. 22.30 Slágermúzeum. 33.15 Operarészletck. 0.10 Könnyűzene. prTftFI 8.05 W. Gieseklng felv. 9.03 Kováé* Péter énekel. 9.17 Operettrészletek. 9.53 Könyvek, tájak, emberek. 11.45 A jég építő és pusztító munkája. U. 13.00 Zenekari muzsika. Kettőtől — hatig ... Zenés délután. 18.10 Utazás szovjet földön. 18.10 Üj magyar zene a rádióban. 19.40 Népi zene. 20.28 A rock mesterei. XIL 20.58 trószobám. Illyés Gyula vallomása. 21.53 Musical-részletek. 22.00 üavel-hangverseny, 23.15 Népdalok. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. A Jászberényi Hűtőgépgyár Kamara Kórusa énekel. A mikrofon előtt: Szűnő* nidesz Lajos, a Tisza- menti Vegyikombinát igazgatója. A riportert KOsa Judit. Könnyűzene. Esetek éí emberek. Szerkesztik a hallgatók. TO MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 17.18 Hírek. 17.55 óvodások film-műsora, 18.20 Közvetítés az Újpesti Gépelemgyárból. 18.40 Játék a betűkkel. 29.10 Esti mese, 19.30 Tv-híradó. 20.00 Orosz klasszikusok. Bűn és bűnbődés. Magyarul beszélő szovjet film. L. 21.50 Jogi esetek. 32.30 Tv-híradó. > színház Egerben, este 7 órakor! testvérek (Déryijé-bérlet) | mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Du. fél 4, léi 6 és este 8 órakor: A vörös tulipánok völgye Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4, fél 6 es este fél 8 órakor: A betörés Színes francia—olasz bűnügyi film, GYÖNGYÖSI PUSKIN Nyílhegy és aranyöv GYÖNGYÖSI SZABADSÁB Eél 4 órakor: Csutak és a szürke ló Du. fél 8 órakor: Az árulás napjai T—II. HATVANI VÖRÖS CSILLAG Elefántkirály HATVANI KOSSUTH Mese Szaltán cárról HEVES Várunk, fiú! Füzesabony Elátkozottak ■fr ORVOSI IÜGYELET I Egerben: 19 órától szerda ■ 7 ór-íicr. a Bajcsy-Zsi• uí'vjí ób“n. (Telev. -")) ‘Rendelés gyermekek . ’ ízére is. •’vö-P'r' son: 1?) órától szerda 7 ör-'W a Jókai ut^a 41. szám rendelőben. (Telefon: 117-27.) Egészségünk gazdaságtana Az Aerofíoí szílcríaí átrenalai Az Eeroflot kelet-szíbréiai kirendeltsége 1975-re az 197:1. évihez viszonyítva csaknem másfélszeresére bővíti a Jégi teherszállítást. Ez Szibéria nagy ütemű fejlődésével függ össze. E terület fejlesztésére a kilencedik ötéves tervben több mint 100 milliárd rubelt irányoztak elő. A teherszállító repülőgépek napjainkban Szibéria legnehezebben megközelíthető és legtávol&bbi területeit keresik fel. Rendszeresen ellátják a jakutföldi gyémántkutatókat és aranyásókat. Építőanyagokat szállítanak az ipari létesítményekhez és a villamos erőmüvekhez. AN—12 típusú teherszállító repülőgép berendezéseket szállít a csukotkai atomerőmű építőinek. H vöröskereszt sokoldalúan segíti a népesedéspolitikai intézkedjek végrehajtását Káromlása-e a humanizmusnak, ha az ember fizikai^ szellemi létezése, egészsége mellé odahelyezünk egy másik fogalmat, a gazdaságtant? A számok, tények, szigorú összefüggések és törvényszerűségek világa milyen frigyre léphetne az emberi test bajaival, betegségeivel, azok megelőzésével? 1973-ban az állami költségvetés 10,3 milliárd forintot fordított egészségügyi-szociális feladatokra, 19,5 százalékkal többet, mint 1972-ben. Számítások szerint a táppénzes munkavállalók — amennyiben egészségesek lennének — évente 15—16 milliárd forinttal növelhetnék a nettó nemzeti termelés értékét E két tény összevetése talán elég ahhoz, hogy a olvasó belássa: egészségünknek megvan a maga gazdaságtana. Az életszínvonal része Az 1972 áprilisában elfogadott egészségügyi törvény kimondja egyebek között, hogy az egészségügyi ellátás része az életszínvonalnak, fejlesztése állami feladat, de egyben társadalmi ügy. Hazai egészségügyünk döntő jellemzője az ingyenesség — a nemzetközi szakirodalom ezt hozzáférhetőségnek nevezi —, azaz hogy az intézmények, az eszközök, a kezelések gyakorlatilag a társadalom minden tagjának rendelkezésére állnak. Az állam itt nem takarékoskodik, de ez aligha lehet oka annak, hogy ne keressük a meghatározott összegek minél észszerűbb felhasználásának útját, módját A kiadások ugyanis nem mindenkor indokolt költségek, s ez nem pusztán fogalmazásbeli, legalább annyira hatékonysági különbség! / Emberi beruházás Egészségünk őrzése, a betegségek megelőzése, a bekövetkezett baj mielőbbi megszüntetése vagy enyhítése olyan emberi „beruházás”, amelyet humánus okokból mindenképpen meg kell tenni, de amelyet sokoldalúan indokoljak a gazdasági indítékok is. Az egészséges, munkaképes ember termelékenyebben dolgozik, megszakítás nélkül kamatoztatja szakképzettségét, ezt a nagyon fontos társadalmi tőkét; a beteg ember korszerű gyógyítása egyre nagyobb gazdasági erőforrásokat köt le, növekvő mértékben veszi igénybe a nemzeti jövedelmet. Hazánkban 1973. június 30- án 06 128 kórházi, ágy volt, s 25 013 orvos dolgozott. Vegyük a bátorságot, s kérdezzük meg: gazdaságosan? S mielőtt az olvasó felhördülne, miféle lélektelen anyagiasság ez, a kérdést egészítsük ki: gazdaságosan, azaz feladatát végezve? Mert a tapasztalatok szerint az orvosok idejük tetemes részét — a megfelelő számú kisegítő személyzet híján — nem orvosi ténykedésre kényszerülnek elpazarolni. Folytassuk: tavaly 1,8 millió ember részesült kórházi ápolásban — átlagosan 15,1 napot töltve ott —, de közülük sok Idős férfi és nő csupán rufcingondozást igényéi, ám mivel másutt nincs elég hely, kórházba vitték őket. Holott egy kórházi ágy * létesítése háromszor annyiba kerül, mint egy szociális otthonban lévő, azaz korántsem mindegy, miként oszlanak meg az egészségügyi beruházási rá- íodí tusok... A fenti példa azért is érzékletes, mert 1980-ra az ország minden száz lakosából előreláthatólag 20 lesz hatvan éven felüli, azaz fokozott egészségügyi ellenőrzést, ellátást igénylő. Szükséges válaszút tehát a döntést hozók előtt az: vajon még több kórházi ágyat vagy inkább szociális otthonok, gondozóintézetek, a házi betegápolás gyorsabb fejlesztését tervezzék? Az influenza kivédhetetlennek tűnik — tavaly száz dolgozó közül 53,7 volt táppénzes állományban vele —, de vajon az a foglalkozási megbetegedés is,' például a növényvédő szerek okozta baj, a bőrártalom? Vagy az üzemi és közúti balesetek százezrei? Az alkoholizmus tízezreket sújtó egészségpusztító következményei? Valamennyi gazdasági- kommunális tevékenységnek hatása lehet a dolgozók, a lakosság egészségére. Az egészséges — vezetékes — ivóvíz gyorsan csökkenti bizonyos emésztőszervi betegségek, fertőzések számát, a vállalati intézkedések útját állhatják a foglalkozási ártalmaknak — szilikózis! —, baleseteknek, mérgezéseknek, a megfelelően kialakított gépek, berendezések nem okoznak mozgásszervi megbetegedéseket. ,. A válaszutak nem zárják ki egymást ebben az esetben. Az egészség1 megtartása, a betegségek megelőzése ugyanúgy fontos, mint a már beteg ember korszerű gyógyítása, munkaképességének lehetséges helyreállítása. Hű tükör Társadalmunk egészségének hűséges tükre a növekvő átlagéletkor — szakszerűen: élettartam —, s ennek megfelelően a halálozások csökkenő aránya. Ebben a tükörben azonban mást is saemügyre vehetünk. Azt például,' hogy az új kórházi ágyak kialakítását — eddig a negyedik ötéves tervben, két és fél év alatt 2200 létesült — nem követte kellő mértékben a régi kórházak korszerűsítése, főként műszereik, berendezéseik cseréje. Ami megint csak arra mutat, ma még a gazdaságosság sokoldalú mérlegelése nem mindig előzi meg a döntéseket. Fölfedezhetünk e tükörben olyan ellentmondásokat, hogy évek során csökkent az elme- és ideggyógyászati ágyak száma, a betegeké viszont növekedett, s míg bővült az egészségügyi beruházások pénzügyi lehetősége, a kivitelezés vontatot- tabbá vált Egészségünk őrzését szolgálja, hogy tavaly az első félévben 4,1 millióan vettek részt tüdőszűrésen, félmillióan rákszűrésen, s hogy 1973-ban 1,4 milliárdot fordítottak egészségügyi beruházásokra. .. A tények tára gazdag, bizonyító erejű. A tények gazdagsága ad alapot arra, hogy e tények gazdaságtanára, az eszközök hatékonyabb fölhasználására is ráterelődjék a figyalem. (m. o.) A Magyar Vöröskereszt i Országos Elnöksége még múlt év őszén megtárgyalta a népességpolitikára vonatkozó kormányhatározatból adódó feladatokat és állást foglalt az intézkedések vég- rehajtásánák hatékony, sokoldalú támogatása mellett Dr. Vidosfalvy Magda, a vöröskereszt főtitkárhelyettese tájékoztatta az MTI munkatársát arról, mit tettek eddig és mik a további tervek. — Mindenekelőtt a felvilágosításban, az egészségügyi nevelőmunkában, a közvélemény helyes irányú formálásában kívánunk a rendelkezésünkre álló eszközökkel közreműködni. — A vöröskereszt szervezetek tevékenysége — folytatta a főtitkárhelyettes ■—, a többgyermekes család társadalmi megbecsülésének fokozását hivatott szolgálni.' Részt veszünk a tanulóifjúság családi életre nevelésében. Lehetőségeinkhez mérten hozzájárulunk ahhoz, hogy minden fiatal i nő és férfi megfelelő ismeretekkel, egészségügyi és gyermekgondozási, nevelési kultúrával rendelkezzék, mire családot alapit. Ehhez nyújtanak segítséget az 1974-ben megjelenő különféle kiadványaink is: kézikönyvek, tankönyvek, az aktivistaképzés témái, az ismeretterjesztő anyagok, ilyen például az „Anyák ii- kolája” című könyv I—II— III. kötete, amelyek a terhes nő, a családtervezés, a terhesgondozás, valamint a kisgyermek gondozás (3 eves korig) témakörét dolgozzák fel. Mintegy 50—50 ezer példányban készül a tanfolyamok hallgatói részére. A középiskolás lányoknak és fiúknak szól a „Nagylányok iskolája” és a „A családi élet iskolája” című kiadvány. Ezekből 25—25 ezer készül. Az Egészségügyi Minisztérium kiadásában és a vörös- kereszt gondozásában már megjelent „A- én gyermekem kívánt gyermek” című könyvecske, amely a család- védelmi tanácsadóknál, az anyakönyvvezetőknél szerezhető meg. — Ismeretes, hogy igen fontos szerepet töltenek be a távoli tanyákon élő, gyermeket váró nők látogatásában. a nekik szóló tanácsadásban a védőnő. Az ő munkájukat könnyíti, segíti a „Levél a tanyasi anyáknak” című, módszertani jellegű kiadvány, amely 30 ezer példányban lát napvilágot szintén ez évben. Ugyancsak még az idén megkezdődik a böfesődés gyerekek szülei számára a szervezett tanácsadás, szülői értekezlet keretébe-'. Az üzemi vöröskereszt-szervezetek megkülönböztetett figyelemmel kísérik a leendő anyák munkahelyi foglalkozását, életmódját. Takarítónők A takarítónők összetartottak. Nyolcán voltak a hivatalban, beosztották maguk között a folyosókat, a szobákat, a WC-ket, a seprűket. Megosztották 1 egymással gondjaikat. uzsonnájukat. Négyórás elfoglaltságuk volt, munka után meghívták egymást a sarki presszóba. Szimplát ittak és a presszót is úgy hívták: Szimpla. Az életük is szimpla volt, igy azután minden stílszerűen történt ebben, a mulatósban. A kicsike kávét jó sokáig itták, sok volt a mondanivalójuk. Az életükben nem volt nagy regény, a mások életéről beszéltek, a szobák urairól, akikre takarítottak. — Sok volt a rúzsos csikk a hamutartóban. M■ elvtársnál. Az a nyavalyás nő nem hagyja békében. Meglátjátok lebuktatja azt az aranyos embert. Gyerekek, hogy az milyen rendes ember. Ha korán bejön, mindig megkínál valamivel. — A Margit szerelmes — vetette közbe az egyik és kezét foghíjas szája elé kapta. Már harminc éve így nevetett. A harmadik átvette tőle a szót. — K. elvtársnál még a függgönyöknek is pálinkaszaguk van. És az a rengeteg pohár, üveg, szemét, amit otthagynak maguk utáni Ez kocsmát csinál a hivatalból. Teheti, jól fekszik. És milyen durvg., hogy lenézi az embert! Takarítónő! Mi az neki? Semmi! Pedig meglehet, az 5 anyja is az volt. Ha másnaposán jön be, veri a faromat, pedig az anyja lehetnék. Ilyenkor ijedten összenéznek, összébb bújnak, istenkísértésnek érzik ezt a beszédet. De Ilona a legszókimondóbb közöttük. Nem hagyja abba: — Minek sunyitotök? En nem sumákotok, én neki is megmondom.., Soha nem mond meg senkinek semmit, de olyan jólesik ezt hinni. Ha az embernek rossz az élet, legalább egymás között merjen szólni. Rózsa minden szobában szerelmi regényt sejt. ötvenéves. Naiv, jó lélek. Tiszta, sokat ad a külsejére. A töb-. biek már megszokták, szeretik. — Bejött reggel L. elvtárs, azt mondta nekem kezét csókolom Rózsa... És hogy milyen csinos vagyok! Nincs még egy ilyen jó ember a házban. Minden nő odavan érte. En nem mutatom, hogy nekem is tetszik, öreg is vagyok hozzá ... Meghatódnak. Az eres, deformált kezek szeretettel tapogatják Rózsa hátát. Rózsa kér a pincértől nyolcuknak négy üveg Kinizsit. Most semmi sem drága, mert a leikéről van szó. A sörtől egy kissé hangosak lesznek. Margit nem bírja az italt, sir. Két fia van. A harmadik meghalt. Pedig az volt a legjobb szívű gyerek. Ha élne, az az egy segítené őt. Nem hagyná dolgozni, klozetot pucolni. — Ezt már zokogva mondja. Mindannyian Uöny- nyeznek, sanyarú életük múlásán, melynek, hátralevő napjait apatikusan morzsol- gatják. A pincér odajön cs azt mondja: „Csendesebben, asz- szonyok.” — Ez olyan, mint a Ko- lozsj — mondja az egyik szipogva, s ettől vidámak lesznek. A könnyek még csillognak a fáradt szemekben, de a vértelen ajkak már' mosolyra torzulnak. — A kis hülye. Kétezer forintért vigyáz ránk. — Sakkozik munkaidőben. — Amikor a főnök rajtakapta. azt mondta, onnét a klubból jobban tud bennünket figyelni. — Azt mondta, túl sok szappan és m.osópor fogy az utóbbi időben. Itt valami nem stimmel. — A főnök jól letolta. — -Meg is ittuk a levét. — Odajött hozzám azzal ’ hülye képével és azt mo ta: „Asszonvnk manókra ne nasz van. Jel-ésck érkeztek, hogy lógnak.” — Jelzések!? ... Hogy oda ne rohanjak. — V. aztán bejött hajnalban, eyilékeztek. Kikutatta a szatyrainkat, hogy nincs-e benne szappan. Adtam én neki szappdnt. Bekentem a szobája előtt a parkettát finom puha szappannal. Nem sajnáltam tőle. Ha. úgyis fogy ... Akkorát esett, a lelkem, két napig fogta a fenekét, — Képzeld, hozzám jött panaszkodni, hogy nem tud kimenni, a tréningre. Még szellemeskedett is, azt mondta, hogy a jó csődör vagy megvakul, vagy megsántul. — Kolozsi meg a csődör! Ezen mindannyian jót nevettek. — Nem baj. lelkem, gondoltam, legalább nem ülsz egész nap a sakktábla mellett. Ránéztek a pincérre, fizettek, felvették szegényes putyerk&jukat, s nehéz járásukkal elindultak az ajtó felé. Suha Andor 1974, január 15» feedif