Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-15 / 11. szám

% T7-r>ocTJTH 8.30 Népi zene. 9.00 Harson a kürtszó! 9.33 Kodály-kórusinüvek. 10.03 Iskolarádió. 10.30 Menotti: Amelia bálba megy. Opera, 11.37 Beszélgetés egy versről. 11.51 Polka. 12.30 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól. 13.15 Törvénykönyv. 11.00 Mozart: Esz-dür kürtkvintett. 11.15 Mesejáték. 11.19 Éneklő ifjúság. 15.10 Népdalok. 15.31 Rácüólskola. \ 18.05 Liszt: Tasso. 16.27 Az óra. Elbeszélés. 16.10 Operettnyitány. 18.49 Atlasz. 17.03 Áriák. 17.30 Az agykéreg titkai nyomában. 17.50 Népzenei Magazin, 18.30 A Szabó család. 19.33 Tánczene, 19.40 Villon-est. Közvetítés a Zene­akadémiáról. 30.43 25 év hangversenyei. X. rész. 22.30 Slágermúzeum. 33.15 Operarészletck. 0.10 Könnyűzene. prTftFI 8.05 W. Gieseklng felv. 9.03 Kováé* Péter énekel. 9.17 Operettrészletek. 9.53 Könyvek, tájak, emberek. 11.45 A jég építő és pusztító munkája. U. 13.00 Zenekari muzsika. Kettőtől — hatig ... Zenés délután. 18.10 Utazás szovjet földön. 18.10 Üj magyar zene a rádióban. 19.40 Népi zene. 20.28 A rock mesterei. XIL 20.58 trószobám. Illyés Gyula vallomása. 21.53 Musical-részletek. 22.00 üavel-hangverseny, 23.15 Népdalok. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. A Jászberényi Hűtőgépgyár Kamara Kórusa énekel. A mikrofon előtt: Szűnő* nidesz Lajos, a Tisza- menti Vegyikombinát igazgatója. A riportert KOsa Judit. Könnyűzene. Esetek éí emberek. Szerkesztik a hallgatók. TO MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 17.18 Hírek. 17.55 óvodások film-műsora, 18.20 Közvetítés az Újpesti Gépelemgyárból. 18.40 Játék a betűkkel. 29.10 Esti mese, 19.30 Tv-híradó. 20.00 Orosz klasszikusok. Bűn és bűnbődés. Magyarul beszélő szovjet film. L. 21.50 Jogi esetek. 32.30 Tv-híradó. > színház Egerben, este 7 órakor! testvérek (Déryijé-bérlet) | mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Du. fél 4, léi 6 és este 8 órakor: A vörös tulipánok völgye Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4, fél 6 es este fél 8 órakor: A betörés Színes francia—olasz bűnügyi film, GYÖNGYÖSI PUSKIN Nyílhegy és aranyöv GYÖNGYÖSI SZABADSÁB Eél 4 órakor: Csutak és a szürke ló Du. fél 8 órakor: Az árulás napjai T—II. HATVANI VÖRÖS CSILLAG Elefántkirály HATVANI KOSSUTH Mese Szaltán cárról HEVES Várunk, fiú! Füzesabony Elátkozottak ■fr ORVOSI IÜGYELET I Egerben: 19 órától szerda ■ 7 ór-íicr. a Bajcsy-Zsi­• uí'vjí ób“n. (Tele­v. -")) ‘Rendelés gyermekek . ’ ízére is. •’vö-P'r' son: 1?) órától szerda 7 ör-'W a Jókai ut^a 41. szám rendelőben. (Tele­fon: 117-27.) Egészségünk gazdaságtana Az Aerofíoí szílcríaí átrenalai Az Eeroflot kelet-szíbréiai kirendeltsége 1975-re az 197:1. évihez viszonyítva csaknem másfélszeresére bővíti a Jégi teherszállítást. Ez Szibéria nagy ütemű fejlődésével függ össze. E terület fejlesztésére a kilencedik ötéves tervben több mint 100 milliárd rubelt irányoztak elő. A teherszállító repülőgépek napjainkban Szibéria leg­nehezebben megközelíthető és legtávol&bbi területeit kere­sik fel. Rendszeresen ellátják a jakutföldi gyémántkutatókat és aranyásókat. Építőanyagokat szállítanak az ipari léte­sítményekhez és a villamos erőmüvekhez. AN—12 típusú teherszállító repülőgép berendezéseket szállít a csukotkai atomerőmű építőinek. H vöröskereszt sokoldalúan segíti a népesedéspolitikai intézkedjek végrehajtását Káromlása-e a humaniz­musnak, ha az ember fizikai^ szellemi létezése, egészsége mellé odahelyezünk egy má­sik fogalmat, a gazdaságtant? A számok, tények, szigorú összefüggések és törvénysze­rűségek világa milyen frigy­re léphetne az emberi test bajaival, betegségeivel, azok megelőzésével? 1973-ban az állami költségvetés 10,3 mil­liárd forintot fordított egész­ségügyi-szociális feladatokra, 19,5 százalékkal többet, mint 1972-ben. Számítások szerint a táppénzes munkavállalók — amennyiben egészségesek lennének — évente 15—16 milliárd forinttal növelhet­nék a nettó nemzeti termelés értékét E két tény összevetése ta­lán elég ahhoz, hogy a olva­só belássa: egészségünknek megvan a maga gazdaságta­na. Az életszínvonal része Az 1972 áprilisában elfoga­dott egészségügyi törvény ki­mondja egyebek között, hogy az egészségügyi ellátás része az életszínvonalnak, fejlesz­tése állami feladat, de egy­ben társadalmi ügy. Hazai egészségügyünk dön­tő jellemzője az ingyenesség — a nemzetközi szakiroda­lom ezt hozzáférhetőségnek nevezi —, azaz hogy az in­tézmények, az eszközök, a kezelések gyakorlatilag a tár­sadalom minden tagjának rendelkezésére állnak. Az ál­lam itt nem takarékoskodik, de ez aligha lehet oka annak, hogy ne keressük a megha­tározott összegek minél ész­szerűbb felhasználásának út­ját, módját A kiadások ugyanis nem mindenkor in­dokolt költségek, s ez nem pusztán fogalmazásbeli, leg­alább annyira hatékonysági különbség! / Emberi beruházás Egészségünk őrzése, a be­tegségek megelőzése, a bekö­vetkezett baj mielőbbi meg­szüntetése vagy enyhítése olyan emberi „beruházás”, amelyet humánus okokból mindenképpen meg kell ten­ni, de amelyet sokoldalúan indokoljak a gazdasági indí­tékok is. Az egészséges, munkaképes ember termelé­kenyebben dolgozik, megsza­kítás nélkül kamatoztatja szakképzettségét, ezt a na­gyon fontos társadalmi tő­két; a beteg ember korszerű gyógyítása egyre nagyobb gazdasági erőforrásokat köt le, növekvő mértékben veszi igénybe a nemzeti jövedel­met. Hazánkban 1973. június 30- án 06 128 kórházi, ágy volt, s 25 013 orvos dolgozott. Ve­gyük a bátorságot, s kérdez­zük meg: gazdaságosan? S mielőtt az olvasó felhördül­ne, miféle lélektelen anya­giasság ez, a kérdést egé­szítsük ki: gazdaságosan, az­az feladatát végezve? Mert a tapasztalatok szerint az orvosok idejük tetemes ré­szét — a megfelelő számú ki­segítő személyzet híján — nem orvosi ténykedésre kényszerülnek elpazarolni. Folytassuk: tavaly 1,8 millió ember részesült kórházi ápo­lásban — átlagosan 15,1 na­pot töltve ott —, de közülük sok Idős férfi és nő csupán rufcingondozást igényéi, ám mivel másutt nincs elég hely, kórházba vitték őket. Holott egy kórházi ágy * létesítése háromszor annyiba kerül, mint egy szociális otthonban lévő, azaz korántsem mind­egy, miként oszlanak meg az egészségügyi beruházási rá- íodí tusok... A fenti példa azért is ér­zékletes, mert 1980-ra az or­szág minden száz lakosából előreláthatólag 20 lesz hatvan éven felüli, azaz fokozott egészségügyi ellenőrzést, el­látást igénylő. Szükséges vá­laszút tehát a döntést hozók előtt az: vajon még több kór­házi ágyat vagy inkább szo­ciális otthonok, gondozóin­tézetek, a házi betegápolás gyorsabb fejlesztését tervez­zék? Az influenza kivédhe­tetlennek tűnik — tavaly száz dolgozó közül 53,7 volt táp­pénzes állományban vele —, de vajon az a foglalkozási megbetegedés is,' például a növényvédő szerek okozta baj, a bőrártalom? Vagy az üzemi és közúti balesetek százezrei? Az alkoholizmus tízezreket sújtó egészségpusz­tító következményei? Valamennyi gazdasági- kommunális tevékenységnek hatása lehet a dolgozók, a la­kosság egészségére. Az egész­séges — vezetékes — ivóvíz gyorsan csökkenti bizonyos emésztőszervi betegségek, fer­tőzések számát, a vállalati intézkedések útját állhatják a foglalkozási ártalmaknak — szilikózis! —, baleseteknek, mérgezéseknek, a megfele­lően kialakított gépek, be­rendezések nem okoznak mozgásszervi megbetegedé­seket. ,. A válaszutak nem zárják ki egymást ebben az esetben. Az egészség1 megtar­tása, a betegségek megelőzé­se ugyanúgy fontos, mint a már beteg ember korszerű gyógyítása, munkaképességé­nek lehetséges helyreállítása. Hű tükör Társadalmunk egészségé­nek hűséges tükre a növek­vő átlagéletkor — szaksze­rűen: élettartam —, s ennek megfelelően a halálozások csökkenő aránya. Ebben a tükörben azonban mást is saemügyre vehetünk. Azt pél­dául,' hogy az új kórházi ágyak kialakítását — eddig a negyedik ötéves tervben, két és fél év alatt 2200 léte­sült — nem követte kellő mértékben a régi kórházak korszerűsítése, főként mű­szereik, berendezéseik cseré­je. Ami megint csak arra mutat, ma még a gazdasá­gosság sokoldalú mérlegelése nem mindig előzi meg a dön­téseket. Fölfedezhetünk e tü­körben olyan ellentmondáso­kat, hogy évek során csök­kent az elme- és ideggyó­gyászati ágyak száma, a be­tegeké viszont növekedett, s míg bővült az egészségügyi beruházások pénzügyi lehető­sége, a kivitelezés vontatot- tabbá vált Egészségünk őrzését szol­gálja, hogy tavaly az első fél­évben 4,1 millióan vettek részt tüdőszűrésen, félmil­lióan rákszűrésen, s hogy 1973-ban 1,4 milliárdot for­dítottak egészségügyi beru­házásokra. .. A tények tára gazdag, bizonyító erejű. A tények gazdagsága ad alapot arra, hogy e tények gazda­ságtanára, az eszközök haté­konyabb fölhasználására is ráterelődjék a figyalem. (m. o.) A Magyar Vöröskereszt i Országos Elnöksége még múlt év őszén megtárgyalta a népességpolitikára vonat­kozó kormányhatározatból adódó feladatokat és állást foglalt az intézkedések vég- rehajtásánák hatékony, sok­oldalú támogatása mellett Dr. Vidosfalvy Magda, a vö­röskereszt főtitkárhelyettese tájékoztatta az MTI mun­katársát arról, mit tettek ed­dig és mik a további tervek. — Mindenekelőtt a felvilá­gosításban, az egészségügyi nevelőmunkában, a közvé­lemény helyes irányú for­málásában kívánunk a ren­delkezésünkre álló eszkö­zökkel közreműködni. — A vöröskereszt szer­vezetek tevékenysége — folytatta a főtitkárhelyettes ■—, a többgyermekes család társadalmi megbecsülésének fokozását hivatott szolgálni.' Részt veszünk a tanulóifjú­ság családi életre nevelésé­ben. Lehetőségeinkhez mér­ten hozzájárulunk ahhoz, hogy minden fiatal i nő és férfi megfelelő ismeretekkel, egészségügyi és gyermekgon­dozási, nevelési kultúrával rendelkezzék, mire családot alapit. Ehhez nyújtanak se­gítséget az 1974-ben megje­lenő különféle kiadványaink is: kézikönyvek, tankönyvek, az aktivistaképzés témái, az ismeretterjesztő anyagok, ilyen például az „Anyák ii- kolája” című könyv I—II— III. kötete, amelyek a ter­hes nő, a családtervezés, a terhesgondozás, valamint a kisgyermek gondozás (3 eves korig) témakörét dolgozzák fel. Mintegy 50—50 ezer pél­dányban készül a tanfolya­mok hallgatói részére. A középiskolás lányoknak és fiúknak szól a „Nagylányok iskolája” és a „A családi élet iskolája” című kiadvány. Ezekből 25—25 ezer készül. Az Egészségügyi Miniszté­rium kiadásában és a vörös- kereszt gondozásában már megjelent „A- én gyerme­kem kívánt gyermek” című könyvecske, amely a család- védelmi tanácsadóknál, az anyakönyvvezetőknél szerez­hető meg. — Ismeretes, hogy igen fontos szerepet töltenek be a távoli tanyákon élő, gyer­meket váró nők látogatásá­ban. a nekik szóló tanács­adásban a védőnő. Az ő munkájukat könnyíti, segíti a „Levél a tanyasi anyák­nak” című, módszertani jel­legű kiadvány, amely 30 ezer példányban lát napvi­lágot szintén ez évben. Ugyancsak még az idén megkezdődik a böfesődés gyerekek szülei számára a szervezett tanácsadás, szülői értekezlet keretébe-'. Az üzemi vöröskereszt-szerveze­tek megkülönböztetett figye­lemmel kísérik a leendő anyák munkahelyi foglal­kozását, életmódját. Takarítónők A takarítónők összetartot­tak. Nyolcán voltak a hiva­talban, beosztották maguk között a folyosókat, a szobá­kat, a WC-ket, a seprűket. Megosztották 1 egymással gondjaikat. uzsonnájukat. Négyórás elfoglaltságuk volt, munka után meghívták egy­mást a sarki presszóba. Szimplát ittak és a presszót is úgy hívták: Szimpla. Az életük is szimpla volt, igy azután minden stílszerűen történt ebben, a mulatósban. A kicsike kávét jó sokáig itták, sok volt a mondaniva­lójuk. Az életükben nem volt nagy regény, a mások életé­ről beszéltek, a szobák urai­ról, akikre takarítottak. — Sok volt a rúzsos csikk a hamutartóban. M■ elvtárs­nál. Az a nyavalyás nő nem hagyja békében. Meglátjátok lebuktatja azt az aranyos embert. Gyerekek, hogy az milyen rendes ember. Ha korán bejön, mindig megkí­nál valamivel. — A Margit szerelmes — vetette közbe az egyik és kezét foghíjas szája elé kap­ta. Már harminc éve így ne­vetett. A harmadik átvette tőle a szót. — K. elvtársnál még a függgönyöknek is pálinka­szaguk van. És az a renge­teg pohár, üveg, szemét, amit otthagynak maguk utáni Ez kocsmát csinál a hivatalból. Teheti, jól fek­szik. És milyen durvg., hogy lenézi az embert! Takarító­nő! Mi az neki? Semmi! Pedig meglehet, az 5 anyja is az volt. Ha másnaposán jön be, veri a faromat, pe­dig az anyja lehetnék. Ilyenkor ijedten összenéz­nek, összébb bújnak, isten­kísértésnek érzik ezt a be­szédet. De Ilona a legszóki­mondóbb közöttük. Nem hagyja abba: — Minek sunyitotök? En nem sumákotok, én neki is megmondom.., Soha nem mond meg sen­kinek semmit, de olyan jól­esik ezt hinni. Ha az em­bernek rossz az élet, leg­alább egymás között merjen szólni. Rózsa minden szobában szerelmi regényt sejt. ötven­éves. Naiv, jó lélek. Tiszta, sokat ad a külsejére. A töb-. biek már megszokták, sze­retik. — Bejött reggel L. elv­társ, azt mondta nekem ke­zét csókolom Rózsa... És hogy milyen csinos vagyok! Nincs még egy ilyen jó em­ber a házban. Minden nő odavan érte. En nem muta­tom, hogy nekem is tetszik, öreg is vagyok hozzá ... Meghatódnak. Az eres, de­formált kezek szeretettel ta­pogatják Rózsa hátát. Ró­zsa kér a pincértől nyolcuk­nak négy üveg Kinizsit. Most semmi sem drága, mert a leikéről van szó. A sörtől egy kissé hango­sak lesznek. Margit nem bírja az italt, sir. Két fia van. A harmadik meghalt. Pedig az volt a legjobb szí­vű gyerek. Ha élne, az az egy segítené őt. Nem hagy­ná dolgozni, klozetot pucol­ni. — Ezt már zokogva mondja. Mindannyian Uöny- nyeznek, sanyarú életük mú­lásán, melynek, hátralevő napjait apatikusan morzsol- gatják. A pincér odajön cs azt mondja: „Csendesebben, asz- szonyok.” — Ez olyan, mint a Ko- lozsj — mondja az egyik szipogva, s ettől vidámak lesznek. A könnyek még csillognak a fáradt szemek­ben, de a vértelen ajkak már' mosolyra torzulnak. — A kis hülye. Kétezer forintért vigyáz ránk. — Sakkozik munkaidőben. — Amikor a főnök rajta­kapta. azt mondta, onnét a klubból jobban tud bennün­ket figyelni. — Azt mondta, túl sok szappan és m.osópor fogy az utóbbi időben. Itt valami nem stimmel. — A főnök jól letolta. — -Meg is ittuk a levét. — Odajött hozzám azzal ’ hülye képével és azt mo ta: „Asszonvnk manókra ne nasz van. Jel-ésck érkeztek, hogy lógnak.” — Jelzések!? ... Hogy oda ne rohanjak. — V. aztán bejött hajnal­ban, eyilékeztek. Kikutatta a szatyrainkat, hogy nincs-e benne szappan. Adtam én neki szappdnt. Bekentem a szobája előtt a parkettát fi­nom puha szappannal. Nem sajnáltam tőle. Ha. úgyis fogy ... Akkorát esett, a lel­kem, két napig fogta a fe­nekét, — Képzeld, hozzám jött panaszkodni, hogy nem tud kimenni, a tréningre. Még szellemeskedett is, azt mond­ta, hogy a jó csődör vagy megvakul, vagy megsántul. — Kolozsi meg a csődör! Ezen mindannyian jót ne­vettek. — Nem baj. lelkem, gon­doltam, legalább nem ülsz egész nap a sakktábla mel­lett. Ránéztek a pincérre, fi­zettek, felvették szegényes putyerk&jukat, s nehéz já­rásukkal elindultak az ajtó felé. Suha Andor 1974, január 15» feedif

Next

/
Oldalképek
Tartalom