Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-12 / 9. szám

/ yiLAG PROLET Ai. .^öÜLJETEKI AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXV, évfolyam, 9. szám A B A : 80 FILLER 1974. január 12., szombat Kissinger újabb látványos missziója MADRID, KAIRO, DAMASZKUSZ: Henry Kissinger amerikai külügyminiszter, Nixon el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadója pénteken délután Madridból elindult az egyip­tomi Asszuán felé, ahová közép-európai idő szerint 19.00 óra felé várták. Két és félórás madridi villámláto­gatását Kissinger arra hasz­nálta fel, hogy tárgyaljon spanyol kollégájával, főleg olajügyekről, valamint a Spanyolországban elhelye­zett amerikai támaszpontok­kal kapcsolatos kérdésekről. Az ENSZ békefenntartó erőinek szóvivője Kairóban bejelentette, hogy Ensio Siilasvuo tábornok pénteken vagy szombaton egyiptomi, hétfőn Tél Avivban pedig izraeli személyiségekkel kí­ván találkozni, mielőtt ked­den visszatérne Genfbe, hogy elnököljön a katonai mun­kacsoport soron következő ülésén. A szóvivő ugyanakkor kö­zölte, hogy csütörtökön reg­gel Szuez város közelében ismét tűzszünetsértés tör­tént, A szembenálló felek hosszabb tüzérségi párbajt vívtak. WASHINGTON: Kissinger külügyminisz­tert közel-keleti diplomáciai „ingajáratra” való elindulá­sa eiőtt tartott washingtoni sajtóértekezletén megkérdez­ték, vajon „nem viszi-e túl­zásba” közvetítő «zerepét Egyiptom és Izrael között. Kissinger azt válaszolta, hogy erre a „misszióra” a felek kérése alapján vállal­kozott. A külügyminiszter kije­lentésének szögesen ellent­mond az a nyilatkozat, ame­lyet Simcha Dinitz, Izrael washingtoni nagykövete adott amerikai újságírók egy csoportjának Kissingerrel folytatott tárgyalása után. Az izraeli nagykövet félreért­hetetlenül leszögezte, hogy Kissinger újabb látványos missziója amerikai ötlet volt és amerikai kezdemé­ny érzésre történik. Negyvenhét müEiárd forint szociális és egészségügy! kiadásodra Szovjet lapok külügyminiszterünk látogatásáról A Pravda, a Szovjetszkaja Rosszija, a Krasznaja Zvez- da. a Trud és más moszkvai lapok pénteki számaikban első oldalon közlik a hirt, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára fogadta Púja Frigyes külügyminisztert. Valamennyi reggeli napilap beszámol Púja Frigyes el­utazásáról, búcsúztatásáról, a Seremetyevói repülőtéren. A látogatásról kiadott kö­zös közleményt a Pravda teljes szövegben tette közzé. Mély részvéttel kísérlek ulolsó űíjára Illés Bélát Pénteken a Mező Imre úti temetőben mély részvéttel kísérték utolsó útjára és sok száz főnyi gyászoló jelenlété­ben helyezték végső nyugo­vóra a 79 éves korában el­hunyt Illés Béla kétszeres Kossuth-díjas írót. A mun­kásmozgalom régi harcosa, a harcos kommunista, a szoci­alista világirodalom jeles képviselője ravatalánál — ahol a vörös szemfedőval bo­rított koporsó előtt, a bíbor- párnára helyezték el Illés Bé­la kitüntetéseit — díszőrsé­get álltak az elhunyt elvtár­sai, régi harcostársai, a munkésm izgalom veterán­jai, a Magyar Szociálisa Munkáspárt Politikai és Központi Bizottságának tag­jai, a Budapesti Pártbizott­ság, a Honvédelmi Miniszté­rium, a Magyar Partizán Szövetség képviselői, a poli­tikai, a társadalmi, a kultu­rális élet vezető személyisé­gei, munkatársak, tanítvá­nyok. barátok és tisztelők. A Magvar Szocia’ista Mun­káspárt Központi Bizottsága budapesti bizottsága, a Ma­gyar Partizán Szövetség és a gyászo’6 csa’ád nevében Kitnna Imre, az MSZMP Központi Bizet'*'gának tag­ja. a Budapesti Pártbizo^s*- titká-a búcsúzott Illés Bélá­tól. Méltatta a magyar mun- kásmozgi'om és a jelenkori magvar irodalom kimagasló alakiét. A Magyar író1* Szövetségé­nek vezetős***0 a szövetség Ji^r' o mistái A* egész (»<»sa- y nevében Garai Gábor Kossuth díjas költő, az MSZMP KB tagja, az író- szövetség főtitkár-helyettese vett végső búcsút az elhunyt­tól. A kortársak, a barátok utolsó üzenetét Tolnai Gá­bor egyetemi tanár tolmá­csolta. Illés Béla sírját — az In- ternacionálé hangjai köze­pette — koszorúk sokaságá­val borították el a gyá­szolók. A kormány szociálpolitikai és népesedéspolitikai intézke­dései nyomán az állam fo­kozottan segíti a lakosság je­lentős rétegeit, mindenek­előtt a gyermekes családok helyzetének javítását. A szo­ciális és egészségügyi célok­ra szánt idei összegekről, az ellátás várható fejlődéséről a következő tájékoztatást ad­ták az illetékes szervek az MTI főmunkatársának: Az állami költségvetésből 1974-ben — a felújítási és beruházási kiadásokat nem számítva — 47 milliárd fo­rintot költenek szociális és egészségügyi célokra, 10,8 százalékkal vagyis 4,6 mil­liárd forinttal többet, mint tavaly. Ezen belül a társada­lombiztosítási kiadások ösz- szege eléri a 35,4 milliárd, az egészségügyi és szociális cé­lokra szánt összeg pedig & 11.0 milliárd forintot. A társadalombiztosítási ki­adások 3,8 milliárd forinttal lesznek magasabbak mint ta­valy, e többletnek majdnem a fele a szociálpolitikai és népesedéspolitikai intézkedé­sekkel járó többletkiadáso­kat fedezi, a további része pedig a társadalombiztosítási szolgáltatások színvonalának emelkedését, automatikus bővülését 'szolgálja. Az állami nyugdíjak összege például 1,8 milliárd forinttal, 11.1 százalékkal emelkedik és az idén már túlhaladja a 18.2 miliárd forintot. Ezen felül a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti, a kisipari szö­vetkezeti tagok, az ügyvédek, továbbá a kisiparosok és ma­gánkereskedők önálló nyug­díjalapjaiból mintegy 600 ez­ren kapnak nyugdíjat és já­radékot, 4,4 milliárd forin­tot Az év folyamán tehát nyugdijakra és járadékokra összesen 22,6 milliárd forin­tot fizetnek ki. Mint ismeretes a nyugdí­jak havi átlagösszege az idén is automatikusan 2 szá­zalékkal, de legalább 30 fo­rinttal emelkedik, ezenfelül a nyugdíjátlag további 4,5 szá­zalékkal nő annak következ­tében, hogy a természetes cserélődés folytán emelkedik a magasabb nyugdíjat élve­zők aránya. Ezenkívül a nyugdíjasok száma is várha­tóan 45 ezerrel gyarapszik. 1974 végére egy és három­negyed millió ember, a lakos­ságnak csaknem IS százalé­ka részesül nyugdíjban, jára­dékban, illetve rendszeres se­gélyben. Főként a népesedéspolitikai Intézkedések nyomán a ta­valyi 6,7 milliárdról az idén 8,3 milliárd forintra emel­kednek az anyáknak, a gyer­mekes családoknál? nyújtott készpén ztámogatások. A két­gyermekesek családi pótlé­kának — június elsején élet­be lépő — emelkedése egy­maga 550 millió, a gyermek- gondozási segély növelése 460 millió, az anyasági se­gély és a csecsemőkeleng-e- juttatás növelése 250 millió, a gyermekápolási táppénz feltételeinek javulása 100 millió forint többlethez jut­tatja a családokat. Az idén kereken 1,6 millió gyermek után folyósítanak családi pótlékot, ennek összege túl­haladja a 4,7 milliárd forin­tot. A gyermekgondozási se­gélyt várhatóan 200 ezer anya, a korábbinál 10—15 ezerrel több veszi majd igénybe. Tovább emelkedik a betegségi biztosítás színvonala is. Mivel a kötelező betegségi biztosítást tavaly lényegében a lakosság teljes körére ki­terjesztették, a létszám az idén már jelentősebben nem, növekszik. A szolgáltatásokat azonban többen veszik majd igénybe saját jogon, mivel az idén körülbelül 65 ezer új munkavállalóval számolha­tunk. Az átlagkeresetek vár­ható négy és fél-öt százalé­kos növekedése is fokozza a betegségi készpénzjuttatáso­kat, amelyeknek összege vár­hatóan csaknem 300 millió forinttal lesz magasabb, mint tavaly. Az idei táppénz való­színűleg túlhaladja majd a 4,7 milliárd forintot. Gyógyszerekre és gyógyá­szati szolgáltatásokra is egy­re nagyobb összegeket fizet ki az állam, az idei kiadások várhatóan túlhaladják a 3,7 milliárd forintot, vagyis jó 8 százalékkal növekednek. En­nek egyik oka, hogy egyre több új, a korábbinál kor­szerűbb és drágább gyógy­szer kerül forgalomba. Egy- egy vény átlagára az 1970. évi 18,30 forinttal szemben immár eléri a 22,30 forintot A lakosság gyógyszerellátá­sával kapcsolatos költségve­tési kiadásokat az az intéz­kedés is növeli, amely lehe­tővé tette, hogy a fogamzás- gátló gyógyszereket is társa­dalombiztosítási hozzájáru­lással vásárolhassák. Ugyan­akkor a gyógyszerköltségek növekedésében változatlanul közrejá szik a helyenként in­dokolatlan, egészségügyi szempontból is káros túlzott gyógyszerfogyasztás is. Ami az egészségügyi ellá­tás fejlesztésének egyéb kér­déseit illeti, az egészségügyi törvény alapelveivel össz­hangban az idén is központi fe'adat a fekvőbeteg gyógy ntézeti hálózat bővítése és az ellátás színvonalának emelése. Annak ellenére, hogy az idén 500 kórházi ágyat szanálnak, az ágyak (Folytatás a 2. oldalon) VOLAN-ískola Gépjárművezető és kar- bantaró szakma született. Vajon mit jelent ez a gya korlatban? — Erről ír munkatársunk a lap 3. ol­dalán. Nem a gyöngyösi piacon múlik Zöldség és gyümölcs: a mindennapok egyik legiz­galmasabb témája, amely­nek megoldását kíséreljük felvázolni a 3. oldalon. Sötét fo’tok Afrika térképén Cikkünket az 5. oldalon olvashatják. Feh pr La ;os látogatása A. Tatabányán Fehér Lajos, az MSZMP Politikai. Bizottságának tag­ja, a kormány elnökhelyet­tese pénteken Tatabányára látogatott A vendéget Ha­vasi Ferenc, a Komárom megyei pártbizottság első titkára üdvözölte és tájékoz­tatta a megye politikai, gaz­dasági és társadalmi életé­nek időszerű kérdéseiről. A tájékoztató után Fehér La­jos Havasi Ferenc társáé i- gában tatabányai üzemeket látogatott meg. A 15/c aknán Szabó Pál üzemvezető, Pintér István alapszervi párttitkár és Mar­tin, János üzemi főmérnök fogadta Fehér Lajost. Kér­déseire válaszolva Martin János ismertette a szénme­dence legkorszerűbb bányá­jának fejlődését. Ezután Fe­hér Lajos vendéglátói társa­ságában leszállt a bányába, és meglátogatta, a 10-es szá-' mú frontfejtés dolgozóit Hosszasan elbeszélgetett Mé­száros László front mesterrel és a brigádtagokkal. A falu a szocializmus útján Kiállításmegnyiió Egerben Pénteken délelőtt — az eg­ri Gárdonyi Géza Színházban — tartották az MSZMP Köz­ponti Bizottsága agitációs és propagandaosztályának ren­dezésében összeállított A fa­lu a szocializmus útján cí­mű politikai vándorkiállítás ünnepélyes megnyitóját. A rendezvényen — többek kö­zött — magjelent Andrikó Miklós, a Központi Bizottság területi gazdaságfejlesztési osztóivá'nk helyettes veze­tője, valamint Polgár Miklós, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője. Pelyhe Szilárdnak, az egri városi pártbizottság első titká­rának bevezető szavai után dr. Sipos István, a megyei pártbi­zottság titkára tartott meg­nyitó beszédet. Elmondotta, hogy az anyag hazánk majd egymillió mezőgazdasági dol­gozójának életkörülményei­ről, magváltozott sorsáról tu­dósít. Utalt arra is, hogy a m kiállítás témája megyénkben különösképp aktuális, mert amíg országos átlagban szá­molva csak a lakosság fele él falvakban, addig nálunk, megyénk 346 ezer lakosának több mint 70 százaléka tevé­kenykedik a községekben. A megyei pártbizottság tit­kára méltatta a termelőszö­vetkezeti mozgalom helyi eredményeit is. Jelezte töb­bek között, hogy termelőszö­vetkezeteink vagyona ma már eléri a négy és fél mil­liárd forintot. Dr. Síp is István kiemelte az Egri Csíüagok Termelőszövetkezet figye­lemre méltó sikereit, a sző­lőtermesztés eredményeit. Az ünnepség után a meg­nyitó vendégei megtekintet­ték a ki állítást, amely való­ban átfogó képét nyújt arról a sokoldalú változásról, ame­lyet a közös gazdaságok pro­dukáltak. A tablók nemcsak pontos adatokat közölnek a falu életéről, hanem kifeje­ző. színes, jól megváligatott fotókkal is illusztrálják azt. A tájékozódást, az eligazo­dást segíti a filmvetítés is, amely még közelebb • hózza azokat a sikereket, eredmé­nyeket, amelyeket a szövet­kezeti gazdálkodás ért el. A kiállítás január 19-ig mindennap 11—19 óráig te­kinthető meg a színház elő­csarnokában. Az anvag ezu­tán eljut a megye városaiba, valamint több kö-^gébe is. (Foto: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom