Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-06 / 4. szám
Huszonöt éves a KGST R egy évszázaddal ezelőtt, 1949. január 5-én ült öszsze Moszkvában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió képviselőinek értekezlete, amely kimondta, bogy a íest- vérországok szélesebb körű gazdasági együttműködésének megvalósítása érdekében létre kell hozni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, azzal a feladattal, hogy a tagországok gazdasági, műszaki segítséget nyújtsanak egymásnak, kölcsönösen segítsék egymást nyersanyaggal, élelmiszerekkel, gépekkel, berendezésekkel, és rendszeresen kicseréljék tapasztalataikat Az értekezleten kimondták, hogy a tanács nem zártkörű csoportosulás, hanem nyitott szervezet amelybe beléphetnek a KGST elveivel egyetértő más országok is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának célja: tagjai erőfeszítéseinek egyesítésével és koordinálásával elősegíteni népgazdaságuk tervszerű fejlődését a gazdasági és technikai haladás meggyorsítását az iparilag kevésbé fejlett országok iparosítását a tagországok népjólétének állandó emelkedését és a munkatermelékenység szakadatlan növekedését Az alapszabály hangsúlyozza, hogy a KGST valamennyi tagország szuverén egyenlőségén alapszik. ^ Az azóta bekövetkezett nagyarányú fejlődést bizonyítja, hogy míg 1950-ben, tehát a KGST gyakorlati tevékenységének első esztendejében, valamennyi tagország együttes külkereskedelmi forgalma 7486 millió rubelt tett ki, 1971-ben elérte a 60 ezer milliárd rubelt, és 1972-ben további 9 százalékkal növekedett A KGST- országok külkereskedelmi forgalmának több mint hatvan százalékát a tagországok kölcsönös áruforgalma képezi. Az ötvenes évek közepétől kezdve a KGST-országok hozzáfogtak ötéves népgazdasági terveik koordinálásához. A tagországok kölcsönös együttműködésének fejlődése lehetővé teszi, hogy megoldják belső gazdasági fejlődésük problémáit mint például az energia- és nyersanyagellátás kérdését. A „Barátság” olajvezetékek lefektetése, üzembe állítása lehetővé tette, hogy a szovjet kőolaj hatalmas áradata eljusson a KGST országaiba, köztük hazánkba is, lehetővé téve energiaszükségletünk , kielégítését és azt, hogy vegyiparunk átálljon a leghaté- j konyább — petrokémiai — nyersanyagbázisra. Az energetikai probléma megoldását segíti elő az egyesített „Béke” villamosenergetikai rendszer is, nemkülönben a KGST-országokban szovjet műszaki segítséggel megvalósuló automerőmű-sorozat építési programja. A tagországok közül egyesek a múltban nem rendelkeztek valamennyire Is fejlett gépgyártással, nem, vagy alig exportáltak gépeket, ma pedig jelentős gép- exportőrök. Az 1971. és 1972-es években a KGST-tagországok a szocialista gazdasági integráció komplex programjának keretében nagy számban kötöttek kétoldalú és többoldalú egyezményeket, kulcsfontosságú tudományos-műszaki problémák közös megoldására, a termelés szakosításának és kooperálásának elmélyítésére. Az elmúlt év decemberében a végrehajtó bizottság 65. ülésszakán határozták el az’ Intertextilmas, az Interatomenergo és az Interelektro új gazdasági egyesülések, illetve nemzetközi szervezetek létrehozását A szocialista országok gazdaság! tömörítését célzó irányvonal életképességének meggyőző bizonyítéka, a | KGST-országok körének kibővülése. 1950-ben az NDK lé- i ■ pett- a tagjai sorából, néhány év múlva a Mongol Nép- § köztársaság. 1972-ben a Kubai Köztársaság lett KGST- < tag. A KGST több szervének munkájában az utóbbi f években tevékenyen részt vesznek a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Jugoszlávia, s a legutóbbi időben együttműködési szerződést írtak alá Finnországgal, és más országokkal is tárgyalások vannak folyamatban. A KGST-országok jelentős mértékben megelőzik a fejlett tőkés államokat az ipari termelés és nemzeti jövedelem növekedési ütemének tekintetében. 1950-től 1971-ig a KGST-tagországok ipari termelése mintegy hétszeresére növekedett, ugyanakkor a fejlett tőkés államokban az ipari termelés valamivel több mint 2,8- szeresére. A tagországok a világ összes ipari termelésének ma már több mint egyharmadát adják. Hazánk a KGST alapító tagja. Az elmúlt negyedszázad alatt népünk áldozatos munkája és a szocialista közösség országainak támogatásával Magyarország elmaradott agrárországból korszerű mezőgazdasággal rendelkező, fejlett ipari állammá vált. Nemzeti jövedelmünk az elmúlt 25 esztendő alatt 3,4-szeresére növekedett és 1972-ben mintegy 300 milliárd forint volt. A növekedés évente átlagosan 5,5 százalék, ez pedig meghaladja a fejlett tőkés országok többségének fejlődési ütemét. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy minden' eredményünk, népünk szorgalmán túl, a legszorosabban összefügg a Szovjetunióval és a többi. KGST-tagországgal megvalósult testvéri együttműködéssel. Segítségükkel a Magyar Népköztársaság dolgozói egész sor modern gyárat és üzemet építettek, amelyek gyökeresen megváltoztatták a magyar ipar jellegét. A leggyorsabb ütemben a gépgyártás és a vegyipar fejlődik. A_z előbbi termelése az elmúlt huszonöt év alatt tizenkétszeresére, az utóbbié pedig huszonhatszorosára nőtt. Az ipar fejlődése, a tudomány sikerei, a gyors építkezési ütem lehetővé tette, hogy a mezőgazdaságot új anyagi-műszaki bázisra helyezzük, növeljük a dolgozók jólétét, a lakosság kommunális ellátottságát. ^Néhány esztendővel ezelőtt Magyarország még külföldről vásárolt búzát, hogy a lakosság kenyérszükságletét kielégítse, jelenleg annyi gabonát termelünk, ami teljes egészében elegendő az ország ellátására. Ezt elsősorban a magas terméshozamé szovjet búzafajták elterjesztése révén sikerült elérni. * Mindezek hozzájárulnak népünk ellátásának és élet- színvonalának szakadatlan emelkedéséhez. Joggal állapíthatjuk meg tehát, hogy a nemzetközi szocialista^ munkamegosztás, a szakosodás bővülése és a termelési kooperáció népünk jóléte emelésének biztos alapja. B z együttműködés első negyedszázada a szocialista internacionalizmus elvei alapján létrejött KGST magas fokú életképességét bizonyítja. A szocialista gazdasági integráció keretében egyre szélesebben tárulnak fel a szocialista országok, köztük hazánk, a Magyar Népköztársaság gazdasági feilődésének nagyszerű lehetőségei, fokozódik a szocialista világrendszernek. mint korunk fő forradalmi erejének meghatározó szerepe, VILÁG PROLETARIAT EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 4L szám ARA: 1,— FORINT 1974, január 6., vasárnap SafnoM avatásával feleződön Se a II. féli úttörfi-slimpla Egsräsa Asztaliteniszezők a dobogón. Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy e számunkhoz mellékeljük a Népújság 1974, évi falinaptárát. Gyorsmérleg 1973-ról A. Mátravidéki Fémművek, a Finomszerelvénygyár és az Egri Közúti Építő Vállalat múlt éves munkájáról kért információt munkatársunk. írása lógtunk 3. oldalán olvasható. Vezetni — másképpen • t Megyéink ■termelőszövetkezeteiben a zárszámadásokra készülnek. Mázsákban, forintokban mérik a gazdálkodás eredményességét, Vannak azonban olyan tényezők is, melyeket nem lehet számokkal kifejezni, erről szól Írásunk a 3, oldalon. Hol vagy. Heves megye? Sok érdekes felfedezéssel szolgál az új művészeti Kislexikon. Még Heves megye múltjával kapcsolatban is meglepő adatokra bukkan az ember a kötet oldalain. Ugyanekkor nem hallgathatjuk él hiányérzetünket! Ezekről is szól munkatársunk böngésző írása a lap í. oldalán. Népesedés- politikánk az orvos szemével Vasárnapi magazinunkban, a 7. oldalon, dr. Buko- vinszky László kandidátus tollából közlünk cikket napjaink egyik kiemelkedően aktuális kérdéséről, a népesedéspolitika problémáiról, Egerben, a XX. téli; úttörő- olimpia harmadik napján a döntőkre került sor. A rangos eseményhez illő volt a hangulat is, mert nemcsak a versenyzőle, hanem a rendezők, szurkolók is apait, anyait beleadtak. Előbb a sakkozók és az asztali (teniszezők kezdtek, majd bekapcsolódtak a birkózók is — közben mindenki mindent akart látni, ide-oda hullámzott a tömeg, lesték, hallgatták a híreket különösen a sakkterjnekből, ahonnan a nagy tét miatt erre a napra mindenkit kitiltottak, hogy ne zavarják a versenyzőket A folyosó végére kitett tablók előtt olyan tömeg állt, jegyzetelt, számolt, mint egy tőzsdén. Közben eldőltek a helyezések, volt aki sírt, volt aki az „égbe” akart ugrani örömében, attól függően, nyert-e, avagy vesztett, Pedig ..ezen az olimpián nem volt vesztes, csak helyezett Matura Mihály, a birkózók vezérkarának „főnöke” mondotta találóan az éremosz'fáskor: „Közietek ninas vesztes, hanem csak győztes, mert idáig eljutni szép dolog volt. Örvendetes, hogy sérülés nélkül értek véget a hoz, hogy ez az országos rendezvény zavartalanul lebonyolódhatott. A döntőkhöz visszatérve okvetlen be kell számolni arról, is, hogy a sakkozóknál a legfiatalabb és országos hírnévre szert tett négy és fél éves pesti kislány Bolgár Zsuzsa végül is a negyedik helyen végzett, de ragyogóan szerepelt asztaliteniszben a mezőny legfiatalabb, kilencéves versenyzője Juhász Erika abonyú asztali teniszező is, aki a nyolcas döntőig jutott el. őt a versenybíróság külön te meg j utalmazta. Eredmények. Asztalitenisz. Csapatban, olimpiai bajnok Budapest L (Szöghy Ottó,. Hankó Zsuzsa, Kelemen Lajos, Bogyó Katalin). 2. Budapest XI., 3. Tolna, 4. Borsod, 5. Budapest III., 6. Vas megye. Az első helyért: Budapest I.— Budapest II. 2:2 (5:4 szettaránnyal az elölálló csapat győzött), a 3. helyért: Tolna —Borsod 3:1. Egyéni. II. korcsoport, lány. Olimpiai bajnok: Bohári Ildikó (Tolna), 2. Répási Mária (Borsod), 3, Mausz Éva (Baranya), 4. Keindl Magdolna (Budapest), 5. Hankó Zsuzsanna (Budapest), 6. Kiss Anna Mária (Szolnok). Az első helyért: Bolvári—Répási 2:0, a 3. helyért: Mausz—Keindi 2:0. II. korcsoport, fiú, Olimpiai bajnok: Szöghy Ottó (Budapest), 2. Farkas Miklós (Budapest), 3. Horváth László (Szolnok), 4 Kávása Zsigmond (Bács), 5., Érmes birkózók egy csoportja« "" .......... ' -----H ite! a fejlődő országok megsegítésére Moszkvában megkezdte működését a Nemzetközi Beruházási Bank a fejlődő országok megsegítésére létrehozott külön alapja. Az alap nagyságát 1 milliárd transzferábilis rubelben állapították meg. Ezzel kapcsolatban Vitalij Vorobjov, a bank elnöke a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában elmondotta, hogy a bank alapítótagjai idén első tételként összesen 100 millió transzferábilis rubelt fizetnek be az alap javára. A Nemzetközi Beruházási Bankot lőTO^ben hozták lét; re Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és a Szovjetunió részvételével. Később csatlakozott hozzá Románia is. Az alap terhére hiteleket folyósítanak majd, építkezésekre, ipari és mezőgazda- sági vállalatok újjáépítésére és korszerűsítésre, valamint egyéb gazdasági ágazatok fejlesztésére^ A hiteleket az illető beruházás jellegétől és rendeltetésétől függően 15 évig terjedő időszakra nyújtják*, találkozók, amelyek azt is bizonyítják, valamennyi olimpikon nagyszerűen fel volt készítve Ehhez a krónikás valóban keveset tehet. Izgalmas, jó iramú csatákat láthattunk mindhárom sportágban, kitettek magukért a versenyzők, de a házigazdák is. Szinte erejükön felül álltak helyt, mint ahogy lelkiismeretesen, a sportágukért önzetlenül dolgozó bírók, versenybizottsági tagok, rendezők, akikről csak szuperlati- vuszokban (ehet beszélni. Köszönet érte mindenkinek, mert nagy élményt szereztek valamennyiünknek. S itt kell megköszönnünk Hubai Lászlónak és Kugler Bélának. a szakközépiskola igazgatójának és helyettesének, hogy minden segítséget megadtak a r&zivayőtaiek ahBruehnér Gábor (Budapest), 6, Erdős Ákos (Veszprém), Az első helyért: Szöghy—■ Farkas 2:1, a 3. helyért: Horváth—Kávási 2:1. 1. korcsoport, lány. Olimpiai bajnok: Oláh Zsuzsanna (Budapest), 2. Szabó Gabriella, (Budapest), 3. Bogyó Katalin (Budapest), 4. Zana Ilona (Budapest), 5. Weiner Gabriella (Veszprém), 6. Pa- tonai Katalin (Fejér). Az első helyért: Oláh—Szabó 2:0, a 3. helyért: Bogyó—Zana 2:0. I. korcsoport fiú: Olimpiai bajnok: Kelemen Lajos (Budapest), 2. Varga Gábor (Csongrád), 3. Kaiser József (Tolna), 4. Gulyás László (Borsod), 5. Gáspár Kálmán (Vas), 6. Bácsa Ernő (Budapest). A,z első helyért: Kelemen—Varga 2:0, a 3. (Folytatás a 10 oldalon)
