Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-12 / 9. szám
Nestt a piacon múlik Win Feriidnek van véleménye a piacról, hiszen naponta kell ezt vagy azt vásárolnia. — Könnyű a gyöngyösieknek, az ó piacuk a legjobb a megyében, olcsó iß, az áruk bősége is ámulatba ejtő — hallani oly kór a megye más helyén. — Nincs ettől drágább piac az egész megyében — sóhajt fel elkeseredetten a gyöngyösi háziasszony. — Bezzeg Egerben és Hatvan- ban, ott van minden és mennyivel olcsóbban. Lám, lám: a „közvélemény” hangja, Több és mégsem több Pontos kimutatások számai bizonyítják, hogy éyön- gyösön évről évre hogyan nő bizonyos zöldségfélék kínálata a piacon. Ennek ellenére annak a háziasszonynak is igaza van, aki a saját tapasztalatai alapján azt mondja, hogy nem dúskálhat a zöldségfélékben a különböző elárusítóhelyeken, Ne játsszunk a szavakkal, szólhatnak ránk, beszéljünk világosan, félreérthetetlenül. Két ellentétes megállapításnak is nem lehet egyszerre igaza. Az indulatos ellenvetésre ismét csak a statisztikát hozhatjuk elő. A városban eladott burgonya, zöldség és gyümölcs mennyisége 34 százalékkal növekedett tavaly az előző évhez képest, Akkor hát? Két tényező äs befolyásolja, visszahúzza ennek emelkedő hatását Az egyik: a városban is nőtt az önálló háztartások 6záma, de egyre inkább nőtt azoknak a száma is, akik ugyan a környező községekben laknak, de a városi üzemekben dolgoznak, és hazautazásuk előtt a gyöngyösi piacon vásárolnak be. Mert — ez js ide tartozik — s falvakban nagyon gyér a kínálat zöldségből és gyümölcsből. Egészen a gyökerekig Hol keO hát keresni az okát annak, hogy nincs még több és nincs még olcsóbb áru a váro6 piacán? Könnyű rávágni a választ: a termelőknél Ma már székében, hosszában emlegetik, hogy a termelőszövetkezetek alig foglalkoznak zöldség és gyümölcs termesztésével Arra hivatkoznak, hogy egyre kevesebb a munkáskéz a szövetkezetben, a zöldség viszont nagyon munkaigényes növény. Gépesíteni a művelését és a betakarítását még alig lehet A külföldről származó gépek szinte méregdrágák, a magyar ipar pedig ilyen gépekkel alig foglalkozik. Különben is csak nagyban szabad bármit termeszteni, másként nincs belőle semmi haszon. Ha viszont „szakosodnak” a tsz-ek, akkor terményeiket inkább a konzervgyáraknak adják el vagy külföldi kereskedőknek, mert ez a könnyebb és a gazdaságosabb megoldás. Persze, előfordul, hogy a hirtelen felkínált nagy merny- nyiség átvételét a konzervgyár sem győzi. Volt ilyen már a paradicsommal a nyáron is. Egyszóval: a termesztés. Csak azt a z*11 'get és gyümölcsöt lehet eladni, amit megtermelnek valahol, valakik. Ilyen egyszerű lenne az egész? Nemcsak a jó szándékon műHk Hadd idézzük a járási pár'hizottság egyik ajánlását. Arra hívja fel a községek ’akóinak figyelmét, hoev saját macikról igyekezzenek minél te,;e--Kb rn^Kii-hon gondoskodni: termeljék meg a szüksége» zöldséget és gyümölcsöt. Hiszen ez önérde- IKJk is. de a lehetőségeknek £nr.'enak híján. | £ háztáji kertek. Biztosan! akadna * legtöbbjében néhány kiló, zöldség és gyümölcs, amit értékesíteni lehetne Igenám, de ki az, aki ilyen kis mennyiséget is gondjaiba vesz? Hát az ÁFÉSZ! Csak tennie kellene, a felvásárláskor, a szerződések megkötésekor. De lehetne kertszövetkezeteket is létrehozni. Adhatna a tsz néhány hektárnyi területet a kertszövetkezetnek. Díszítsék azt növényekkel: karalábéval, paprikával, sárgarépával. Nyugdíjasok, csökkent munkaképességűek, kevés szabad idővel rendelkező háziasszonyok, esetleg a városi nagyüzem után szabad levegőre vágyódó ipari munkások is ott lehetnének a termesztők körében. De az iskolai ifjúsági szövetkezetek is végezhetnének ilyen tevékenységet. Valamikor elég szép számban működtek. Már csak a lőrinci ifjúsági nevelőotthon példája a kivétel. Miért? Tenni is kell tehát mindenkinek, a lehetőségéhez képest, nem elég csupán sóhajtozni, máshol keresni a bűnbakot Az árrés sem mindegy Kedvet kell kelten? a termesztéshez. Ez alapkövetelmény. Ha „megéri”, akkor agitálni sem szükséges senkit De most miért panaszkodnak a termelők? Nagy az árrés a felvásárlási és az eladási ár között Ez igaz, hagyja helyben a megállapítást a közbeeső kereskedelmi szerv. De milyen nagy a veszteség: romlik az áru. törődik, hűteni kell, válogatni, mindezt a felvásárló a saját kontójára csinálja. Valljuk be, a szervezettség, a praktikusság nem mindig a legfőbb erényünk. Miért kell például félnapos késéssel kimenni az áruért egy akkora gépkocsival, amire háromszor annyit kellene pakolni, mint amennyi elszállításra vár? Ez csak egy példa a sok közüL Nehezen érti meg a termelő, hogy ő miért kap mondjuk 3,20-at azért a paradicsomért, amit másnap nyolc forintért kínálnak a piacon. Talán ott a „bibi”, hogy a közvetítő kereskedelem eléggé felduzzasztott létszámmal tevékenykedik. Olykor ilyen, gondolat is felötlik, Jé példa is akad El kell ismerni, a gyöné gyösi Mátra Kincse Tsz állja a sarat A piacon már csak az ő elárusítóüzletei találhatók meg, a környék többi isz-e min?? visszavonult. A GYÖNGYSZÜV ÁFÉSZ is sok erőfeszítést tesz azért, hogy minél több árut adjon, olykor úgy, hogy más megyékből szerez be ezt, azt: almát, burgonyát. Az élelmiszer kisker. vállalat több üzlete maga vásárolja fel a kistermelőktől a kilós tételeket és adja is el azonnal a friss gyümölcsöt, zöldséget A Csemege Vállalat boltja is ilyen módon bonyolít le egészen jelentős forgalmat a kétféle áruból. A SZÖVTERMÉK igyekszik, ez a jellemző rá. Amikor már javában érik valami, akkor nincs is baj. Más időkben is minél szélesebb választékot próbál nyújtani De a primőrök...! Talán ez a gyöngyösi piac legjellegzetesebb és legnagyobb gondja. Ebben pedig a magán- kiskereskedők, a kofák a legrugalmasabbak. Pestre mennek a legújabb slágerért. Igaz, ott általában nagyüzemektől veszik meg a ki- sebb-nagyobb tételeket. így éri meg a primőrt termelő tsz-nek is, illetve a megbízottjának. Nem kell álldogálnia, alkudoznia. Percek alatt kész az üzlet, a ha- I szón is megfelelő Már most is lehet A végső megoldás a teljes gépesítés, a jó és az olcsó gé'- 'k biztosítása a gazda- Ságoknak, Ez még várat magára. De addig sem ke?! csupán sóhajtozni és ölbe tett kézzel várni a felsőbb szervek utasításaira. Annak, persze, aki tenni is akar. Mint ahogy a detkiek, a csányiak js önmaguktól álltak rá arra, hogy saját községük lakóinak minél jobb ellátást biztosítsanak. Pedig ott is nagyüzemi gazdálkodás folyik mind a két helyen. Viszont a vezetők szemlélete a tenniakarásig .sarkallta az érdekelteket, Kertszövetkezeték: nagyon hasznos segítséget adhatnak, csak törődni kell a létrehozásukkal és működésükkel. A földet sem kell sajnálni tőlük, hiszen egy megoldatlan kérdés megszüntetésében lennének hasznos társak. De a háztáji gazdaságok néhány kilós fölöslegét sem volna szabad egy kézlegyintéssel elintézni A minőshez képest a néhány kiló is minőségi többlet. Mert a piac önmagában se nem rossz, se nem jó. Ha van bőven áru, akkor jó. Az árut pedig nem a standokon állítják elő. Egyszóval: a megoldást a földeken kell keresni És mielőbb megtalálni. G. Molnár Ferenc SS millió eerusu Az Sízett Fémlemezipart Művek trószergyárában hazai hársfából mintegy 55 millió darab ceruza készük A fekete és színes ironok nagy részét exportálják. Az írószer- gyár csaknem 500 féle terméke közül legkeresettebbek a precíziós körzők és a vonalzók. Képünkön: a csomagoló automatát az írószergyár kollektívája készítette. (MTI foto: Balassa Ferenc) A szak- én be(aní(oümnnká$> képzés helyzetéről Felmérés cr mezőgazdasági üzemekben (■Tudósítónktól)s A MEDOSZ Heves megye? Bizottsága széles körű felmérésit végzett a mezőgazdasági üzemekben folyó szakmunkás- és betanítottmunkás- képzés helyzetéről A MEDOSZ-hoz tartozó valamennyi üzem elkészítette középtávú oktatási tervét, s annak megfelelően bonyolítják le a felnőtt szak- és betanított munkások képzéséi A megye állami gazdaságaiban tavaly 112 fő szakmunkásképző, 74 fő betanított munkás tanfolyamon vett részt és vizsgázott sikeresen. A szak- és betanítottmunkás- képzés jelentős eredményeket mutat, a gazdaságokban a munkások több mint 50 százaléka rendelkezik szakvagy betanított képzettséggel. Az idén 38 szakmunkás és 37 betanított munkás képzését tervezték, valamint 24 dolgozó továbbképzését biztosítják különböző tanfolyamokon. A dolgozók szakmunkásképzettsége megszerzésének komoly akadálya, hogy nem rendelkeznek az általános iskola 8 osztályával Ezért több állami gazdaságban „iskolaakciót” szerveztek. A Csányi Állami Gazdaságban 26, Hevesen 45, Füzesabonyban 32, a kiskörei gazdaságban 17, a Gyöngyös—domosziói ÁG-nál 12 dolgozó igyekszik elsajátítani a 8 osztály ismereteit Ehhez munkaidő-kedvezményeket, 2—3 nap jutalomszabadságot is biztosítanak a gazdaságok, a bérezés differenciálásával is igyekeznek érdekeltté tenni a munkásokat a tanulásban. A Füzesabonyi Állami Gazdaság 4, a Gyöngyös—domoszlóí ÁG pedig 3 dolgozóval kötött tanulmányi szerződést Komoly gondot jelent a megye állami gazdaságaiban az állattenyésztő szakmunkás-utánpótlása, mivel igen kevés a jelentkező. Követendő gyakorlati példát ad a munkások továbbképzésére az egri MEZŐGÉP Vállalat A dolgozók 60 százaléka szakmunkás, 11 százaléka betanított munkás. Jelenleg 13 szakmában folyik iparitanulóképzés. A MEZŐGÉP Vállalat vezetése a tanulás ösztönzésére jutalmat tűzött ki a szakmunkásvizsgát megszerzők 1000,— Ft jutalomban részesülnek. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szakmunkás-utánpótlását a mátrafü- redi szakmunkásiskolából biztosítja, 35 fiatallal kötve tanulmányi szerződést A felmérés során megállapították, hogy a felnőtt dolgozók szakmunkásképzése országosan nincs biztosítva. A MEDOSZ-hoz tartozó tübbi üzemnél: az ÉVIÉP Vállalatnál, a Baromfikeltető Állomáson és a Növényvédő Állomáson számos dolgozó továbbképzését oldották meg. Váradi Anna Szúiííuier falusi fiatal a KISZ termelési versenyeiben Eredményesen kamatozik a védnökség! munka Az élelmiszer- és fagazdaságban, a vízgazdálkodásban és az ÁFÉSZ-eiknól dolgozó falusi fiatalok a szocialista munkaverseny különböző ifjúsági formáiban tevékeny- kedve mind eredményesebben segítik a szűkebb munkahely, s az egész népgazdaság terveinek végrehajtását — állapították meg a közelmúltban a KISZ központi bizottságának illetékesei, mérlegre téve a falusi fiatalok részvételét a gazdasági épí tőmunkában. Az elmúlt esztendőkben az ezen a területen dolgozó csaknem 300 000 fiatal közül VOLAN-iskola Uj szakma a láthatáron A nyáron múlt egy esztendeje, hogy miniszteri rendelettel hivatalos rangra emelték hazánkban a „gépjárművezető és karbantartó” szakmát, amit egyébként — mint ismeretes — tulajdonképpen eléggé régóta gyakorolnak nálunk is. S mondhatni, hogy a megbecsülésével sem volt különösebb baj, hiszen — a teljesítmények alapján — meglehetősen jól megfizették, megfizetik azokat, akik a volán mögött ülnek, a felelősségteljes, fontos munkát végzik nap nap után. Azt, hogy az egyszerű foglalkozásnak végre szakmává kellett válnia, nem is a megbecsülés hiánya és természetesen nem valamiféle hiúság követelte — sokkal inkább azok az ismeretek tették szükségessé, amelyeknek napjainkban már birtokában kell lenniük az embereknek ezen a pályán is. Nem lehet ugyanis tovább közömbös, hogy egy egy „pilóta” csupán elvezetgeti, rendben tartja gépkocsiját vagy minden tekintetben kitűnően hozzáértő gazdája járművének s állandóan méltó partnere a megrendelőnek, az utasnak. Nos, ezért született hát az új szakma, s a tavalyi ősz óta ezért kezdtek hozzá az ország több munkahelyén is a tanuláshoz. A Heves megyei helyzetről a leginkább érdekelt VOLÁN 4. számú Vállalatnál, Balogh Tibor igazgatótól tájékozódtunk. Ahogyan pedig értesültünk: ha az iskolánál még nem is tartanak, mindenesetre hozzákezdtek az oktatás megszervezéséhez. Mindenekelőtt számba vették, hogy egyáltalán kik lehetnek a leendő tanfolyam hallgatói — miután a tanulásnak bizonyos követelményei vannak. A továbbképzésben csak azok vehetnek részt, akiknek már kellő gépjárművezetői gyakorlatuk van s például gép- kocsiiavüással, -karbantartással is eltöltött az illető legalább 600 órát. A vállalatnál eszerint mintegy 700 dolgozó élhet a lehetőséggel. A szakmunkásvizsgára természetesen nemcsak szervezett formában,, hanem egyénileg is felkészülhetnek a hallgatók, s egyes szaktárgyi vizsgák alól nyilvánvalóan felmentést kaphatnak eddigi iskolai végzettségeik alapján. — Ügy tervezzük, hogy 25 hallgatóval indítjuk az első tanfolyamunkat — mondta az igazgató —, s valószínűleg még e hónap végén. A legfontosabb területeken dolgozókkal kezdjük: a belföldi és nemzetközi forgalomban részt vevő autóbuszvezetőkkel £ nyolc tonnás és ennél nagyobb teherbírású teher- . gépkocsik „pilótáival”, a da- rabáru-száll ítással foglalkozókkal. S fizetjük az oktatásukat az egyéves tanfolyam időtartamára munkaidő-kedvezményt biztosítunk számukra, az iskola székhelyétől távol lakók utazási szabadjegyet kapnak. Ami pedig a tanítást illeti: a KPM Autóközlekedési Tanintézetével közösen végezzük. Három közismereti és hat szakma: tantárgy szerepel a programban s ezek során — egyebek mellett — fontos forgalmi, kereskedelmi, közlekedési, üzemgazdaságlani ismereteket sajátíthatnák el as érdeklődők. A szakmunkásvizsga — mint ez utóbbiakban is érzékelhető — a hagyományos szakmai tudásnál sokkal nagyobb felkészültség fokmérője lesz tehát, s a megszerzett képzettség birtokában a dolgozók jóval inkább helytállhatnak munkaterületeiken. A többért pedig — érthetően — többet is kapnak majd. A rendelet alapján, a gyakorlati idő szerinti bértételnél egy kategóriával feljebb sorolják az új szakmunkásokat, még akkor is, ha például — 20 éves szolgálat esetén — alapbérük túlhaladja a megállapított felső határt. Előnyös így a vizsga a dolgozóknak és a vállalatnak egyaránt. Általánosságban azonban — természetesen — mégsem teszik kötelezővé, csak szükség szerint javasolják. S egyelőre — mint látható is — meglehetősen kis létszámmal szerveznek tanfolyamot, mert munkaidő- kedvezményt sem adhatnak korlátlanul a mindennaoi egyéb feladatok miatt. Az oktatás mindenesetre folyamatos lesz, új és egyre újabb tanfolyamokra kerül sor a jövőben is, miután a korral nyilvánvalóan ebben a szakmában is lépést kell tartani. Igyórú) , 110 000-en vettek részt á KISZ által szervezett termelési versenyek különböző formáiban, a védnökség munkában, a kiváló mozgalmakban, a különböző vetélkedőkön és pályázatokon, társadalmi munkaakciókban. Az élelmiszer- és fagazdaságban, a vízgazdálkodásban, valamint az ÁFÉSZ-ek területén 2400 ifjúsági brigádban 23 000-en dolgoznak. A KISZ védnökség! mozgalmaiban ötezer falusi KISZ-szervezet és 3500 úttörőcsapat tevékenykedik. Az országfásító védnökségi és környezetvédelmi munkában például évente 6—9 ezer hektár területen ültetnek fákat ligeteket, a Kiskörei Vízlépcső építésébe és mezőgazda- sági hasznosításába, a táj üdülőkörzetté fejlesztésébe — ugyancsak védnökségi munkában — ezernél több KISZ- szervezet és csaknem 800 úttörőcsapat kapcsolódott be. Munkájuk mérlege: 120 gazdaság 50 000 fiatalja csaknem 400 000 óra társadalmi munkát végzett. Az állattenyésztés, az állati eredetű termékek feldolgozása és forgalmazása során jelentkező feladatok teljesítésének hatékony segítésére fokozott figyelmet fordítanak az élelmiszer-gazdaság ifjúkommunistái. A kiváló ifjú mérnök címért az elmúlt évben 430-an versenyeztek, a szakma ifjú mestere címért pedig több mint 2200-an küzdöttek. A fiatalok szakmai fejlődésének fontos eszközei a különböző vetélkedők: az elmúlt három év során 433 vetélkedőn csaknem tízezer mező- gazdasági és falusi fiatal adott számot szakmai, politikai felkészültségérőL (MTI) 1974L január 12.» szombat
