Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-03 / 1. szám

Ma Hollandiába utazik az Egri Dézsa vízilabdacsapata Ebben az esztendőben im­már ötödik alkalommal ren­dezik meg a hollandiai Amersfoortban a Van Hasse- len nemzetközi vízilabdator­nát, amelyen ez alkalommal is részt vesznek az Egri Dó­zsa OB I-es vízilabdacsapa­tának tagjai, akik ez ideig nagyszerűen helytálltak ezen a rangos eseményen. Az egri sportolók a mai, csütörtöki nappal repülőgéppel utaznák el Hollandiába. Pócsik Dé­nes, az együttes játékos-ed­zője ezzel -kapcsolatosan el­mondotta, hogy a tornát az előzetes értesülések szerint az idén nem kettő, hanem há­rom napon keresztül bonyo­lítják le; hat csapat két cso­portban küzd a továbbjutá­sért, s így a rendezés értel­mében három nap alatt négy találkozót kell majd lejátsza­niuk. A tornán a holland váloga­tott, egy jugoszláv csapat, az SK Stockholm, az Amers1 foort, a Deewnen és az Egri Dózsa vesz részt. A lila-fehé­rek az Amersfoorttal és a jugoszlávokkal kerültek egy csoportba, így nehéznek ígér­kezik a csoportelsőség meg­szerzése, ráadásul a mérkőzé­sek késő este, 10 órakor kez­dődnek. Az utazók névsora: Dancz Pál, a sportkör elnöke, dr. Ringelhann György technikai vezető, .Holló Tivadar intéző, Pócsik Dénes edző és játé­kos, Kácsor, Rii.Il kapusok, Katona, Lutter, Bolya, Ko­vács R., Krajcsovics, Patkó, Kovács T. és Olajos. A csapat január 12-én ér­kezik vissza Budapestre re­pülőgéppel. L Bologna—-Foggia X 0:0 2. Cagliari—Cesen3 X 0:0 3. Inter.—Róma 1 2:0 4. Lanerossi—Florentina . 1 2:1 5. Lazio—Milan 1 1:0' 6. Napoli—Verona 1 2:0 ! 7. Sampdor.—Juventus 2 1:2 ; 8. Torino—Genoa 1 1:0 * 9. Atalanta—Brindisi X 0:0 ! 10. Brescia—Catania ■ X 0:0 11. Palermo—Varese • 1 1:0 12. Perugia—Avellinp 1 1:0 ; 13. Taranto—Ascoli i 1:0 +i 14. Como—Arezzo 1 1:0 A fotó nyereményét: 13+1 ta­tálat (9 db) 89 880 Ft, 13 találat (14 db) 87 026 Ft,. 12 találat (241 db) 2 208 Ft, 11 találat (2 996 db) 178 Ft, 10 találat (21 293 db) 27 Ft. A NÉPÚJSÁG TIPPJEI 1974. JANUÁR ÉLSÖ HETÉRE: „Célunks visszajutás az NB I-be” Beszélgetés ifi. Csányi Barnával, az Egri Finommechanika Egri Vaias*fol °nv Töm®gspe:*ltól a megyei bajnoki címig férfi kcsárlabdacsapatának edzőjével Kellemesebb és hálásabb fel­adat volt egy esztendővel ez­előtt mind az edzőnek, mind az újságírónak beszélgetni Eger férfi kosárlabdázóiról, az Egri Finommechanika sikereiről, fel­jutásáról az NB I-be. Most vi­szont szorongva mentem a meg­beszélt találkozóra, hiszen a ki­tűzött célt. az első osztályúak közötti további szereplés jogát nem tudta elérni az együttes. Annak ellenére nem sikerült ez, hogy az edző és játékosai be­csületes munkával, nagy igye­kezettel, fokozott intenzitással készültek az őszi idényre, és tu­lajdonképpen esélyük is volt arra, hogy a terv megvalósul­jon. Milyen hatással volt a ku­darc a ,.főszereplőkre”. A nagy­fokú fizikai és idegi terhelés után kellő higgadtsággal tud­ták-e értékelni a kiesés okait, s maradt-e energiájuk az újra­kezdésre, arra, hogy' egyéves látogatásukat ne visszaesés kö­vesse? Mielőtt aggódó kérdése­im elhangzottak volna, ifj. Csá- nyí Barna edző szavai már a beszélgetés kezdetén megnyug­tattak. — Amikor kiesésünk eldőlt, tartottam attól, hogy nem sike­rül összefogni és újra intenzív munkára ösztökélni a fiúkat. Valójában a VIDEOTON-tól el­szenvedett vereséggel eldőlt, hogy jövőre nem játszhatunk az első osztályban, hiszen a sor­solás nekik kedvezett. Ennek ellenére a fiúk becsületesen küzdöttek a hátralevő találko­zókon, • tisztes eredményeket értek el, s együtt maradt az egész gárda. —' Ezek. szerint senki nem tá­vozik közülük az egyesülettől? — Pillanatnyilag senki. Egye­dül Kiss jelentette be, hogy visszavonul az aktív játéktól. Sérült volt. Háromhónapos pi­henése alatt meggyógyult a lá­ba^ még fiatalember, és szeret­nénk megnyerni, hogy tovább játsszon. Sipeki 1974-ben érett­ségizik, jó tanuló es bizonyos, hogy tovább is tanul, de ezt az évet még egyesületünknél tölti el. Busák valószínűleg ■ levele­zőn tánul tovább, tehát1 őrá is számíthatunk. Nemhogy gyen­gülne az együttes, de Örömmel mondhatom, erősödik. A. Hon­védtől -viásza1 gázolt hozzánk Káló. Nyáron leszerel a honvéd­ségtől Kovács Gy., aki a tanár­képző' főiskolára nyert előf el­vételt, ugyanígy kerül- hozzánk, vele együtt. a_ M.ÉAFC volt já­tékosa. a két méter magas Debreceni. Szólnom kell ’ arról, hogy a főiskola önzetlenül tá­mogat bennünket, hiszen az utóbb említett két fiúval NB Ili­as férficsapatuk lényegesen erő­södne, mégis kiadják őket. — Az ismeretes, hogy egy év­vel ezelőtt nem tudott erősíteni a Finommechanika, mégis bi­zakodtak a bentmar adásban, különösen a jól sikerült őszi felkészülést követően. Csupán a bajnoki küzdelmek négy hó­napra zsúfolása lenne a kiesés oka? . — Inkább azt mondom, ez is az okok között Szerepel. Tavaly a feljutás után nemcsak, hogy nem erősítettünk, de gyengült is az együttes, hiszen az NB Il-t megnyerők közül öten estek ki. különböző ökok miatt. Cseh visszavonult, Kiss az első ta­lálkozón sérült' meg súlyosan, MerczeH, Kovács Gy.-t és Ma­darászt pedig katonai szolgá­latra hívták be. Hét győzelem kellett volna ' á berítmaradás- hoz. Bizakodásunknak volt alapja, s ezt bizonyítja kilenc olyan mérkőzésünk is, amelyen öt pontnál kisebb különbséggel kaptunk ki ellenfelünktől. Ez a rutintalanságra utal. Fiatal játékosainknak nem volt elég ta­pasztalatuk. Az őszi idényt jól kezdtük, első két találkozónk eredménye biztató volt. Aztán Kecskeméten, bár a befejezés előtt három perccel mi vezet­tünk öt ponttal, mégis ők győz­tek, majd a MAFC elleni em­lékezetes összecsapás követke­zett. a VIDEOTON ellen már ezeknek a vereségeknek lélek­tani hatása érződött. Görcsös akarásunk nem hozott ered­ményt. A zsúfolt őszi program­ban háromnaponként kellett sorsdöntő mérkőzéseket játsza­ni, egyszerűen nem maradt idő arra, hogy lélektanilag teljesen helyrerázódjon a csapat. | — Egyénileg hogyan értékeli ©' játékosok telj es itmény ét? — Korepta minden találkozón jól játszott, az NB I. pontszerzői között az élmezőnyben végzett. Öt Busák és Sipeki követi a sorban, akik szinte az NB Il-es cserepadról kerültek a kezdő ötösbe.. Nem rajtuk múlott, hogy nem tudtunk megkapaszkodni. Komenczy ősszel nem nyújtotta azt* amit vártunk tőle: Zahár veszített mozgékonyságából, súlyfelesleg" miatt, amit .bár be­csületesen edzett, mégsem tudott ledolgozni. $ípoS olyan típusú játékos, akinek sok edzés kell ahhoz, hogy jót nyújtson, de munkahelyi elfoglaltsága ezt nem tette lehetővé, Helyettesí­tését Lezsák az utolsó öt-hat fordulóban tudta jól megoldani. A legfiatalabbak — Kovács P., Dobi, Bállá, Hadobás, Bolyki —, a juniorok között játszva so­kat tanultak, fejlődtek. Vass teljesítményén érződött az egy­éves kihagyás. Idekívánkozik még, hogy három játékosunk, Busák, Sipeki és Dobi ifjúsági válogatott, közülük Sipeki ér­demes ifjúsági sportoló. Harc a síruhadivat ellen A síidény beköszön tével — elsősorban Ausztriában és Svájcban, vagyis azokban az országokban, amelyekben hosszú a síidény, egyre több gondot okoz az ijesztő mére­tekben növekvő balesetek száma. Természetesen itt nem azokról a balesetekről van szó, amelyek a verseny­zőket érik, mert ez többé- kevésbé együtt jár hivatá­sukkal Az osztrák közoktatásügyi minisztérium . felkérésére Kruckenhauser professzor egész más természetű bal­esetek okait igyekezett fel­deríteni. Mégpedig azokét, KM, január 3* csütörtök amelyeket elsősorban a fia­tal fiúk és lányok síruháza- tá okoz. A professzor még- állapítása szerint ugyanis a síbaléseték 20 százaléka a bukás után történik, mégpe­dig úgy, hogy a síelők egy­re növekvő sebességgel csúsznak lefelé a lejtőn, egé­szen addig, amíg csúszásu­kat egy fa meg nem állít­ja. S ennek az egyre növek­vő iramú csúszásnak első­sorban a most készülő diva­tos síöltözékek az oka. A nylonhuzattal ellátott sínadrág és sianorák ugyan­is úgy csúszik a havon, mint egy szán, vagy egy műanyag tányér. A minisztérium szak­emberei most igyekeznek meggyőzni a síruházati cik­keket előállitó ipart, hogy steppelt, vagy gyapjúval ke­vert nylonból készítsék a síruhákat, mert ezek jól fé­kezik a csúszást. —- Hallhatnánk valamit jövő évi terveikről? — Kertelés nélkül mondom, hogy megerősödött együttésünk- kel riém lehet más célunk, mint a visszajutás az NB. I-be. Ehhez az egyesület és a bázis szerv is megadja a támogatást, Ügy ítél­ték meg az NB I-es szereplé­sünket, hogy a kiesés ellenére nem vallottunk szégyent. Január 15-től heti öt edzéssel készülünk a bajnokságra. Üj ..otthonunk” a IX-es számú Általános Iskola (Csebokszári) modern, tágas tornaterme, ami minden szük­séges eszközzel fel lesz szerel­ve. Virágh Tibor Ki hinn°, hogy ez a vézna testalkatú, alacsony termetű, csupaizom sportember hái- ről-hétre a „legrázósabb” bajnoki mérkőzéseket vezeti. Működését méltató bírálat­ban mind a szaksajtóban, mind az ellenőri jelentésben szinte reírénszerűen ez ol­vasható: „határozott fellépé­sű, ítéleteiben következetes, gyors, éles szemű játékveze­tő. Amit lát — azt ítél... ” Emsberger Gyula neve ma már nemcsak itthon, hanem külföldön is ismertté vált. Moszkvától Nápolyig és Mad­ridtól Londonig szinte egész Európát bejárta és működé­sével tovább öregbítette a magyar játékvezetők nemzet­közi hírnevét. Pályafutásáról 6 maga így beszél: — „1924-ben szület­tem Tatabányán. Már kora gyermekéveimben kedveltem a labdajátékokat, így külö­nösen sokat kázilabdáztam, asztaliteniszeztem és tekéz- tem. Játékosként 1941-től előbb a Tatabányai Bánya­gépgyár ifi, majd később az első csapat hátvédjeként mű­ködtem. Édesapám volt a leg­lelkesebb szurkolóm. Az ő kívánságára — tehát kissé, akaratom ellenére — tettem le 1947-ben, még aktív játé­kos koromban a bíróvizsgát. Kezdeti szárnypróbálgatá­saim sikerrel jártak. Eleinte járási, majd megyei, sőt 1949-től kezdve már NB III- as mérkőzéseket vezettem. Azután válaszút előtt álltam: futball, vagy játékvezetés... Az utóbbi mellett döntöttem, s 1951-ben végleg felhagytam az aktív játékkal. Aránylag fiatalon kerültem az élvonal­ba. 1952-ben már NB Xl-es, 1957-ben pedig már — mint országos minősítésű játékve­zető — NB I-es bajnoki mér­kőzéseket vezettem. 1958-ban lettem FIFA-iátékvezető. Ez időtől több mint 100 NB I-es, mint-egy go nemzetközi klub-, kupa és köztük számos or­1. Cesena—Lanerossi 2. Florentina—Cagliari S. Foggia—Napolj 3. Genoa—Lazio 5. Juventus—Intem. 6. Milan—Torino 7. Róma—Sampdorfa 8. Verona—Bologna 9. Arezzo—Varese 10. Avellino—Tem&na 1L Bari—Parma 12. Catania—Palermo 13. Reggiana—Atalanta Póímérkőzések: 14. Como—Brescia 15. SpaJ—Perugia 16. Brindisi—Tarante x x x X X X 1 X 2 X 1 X 1 1 T X 1 1 X 1 X 1 X A csapat tagjai: Alinak (balró! Fülöpj, Budai, Rab né, Bereczkmé, Molnár, Guggolnak; Kovács, Séf Két évig tömegsport szinten működött a Bervában női kézi* labdacsapat, majd 1971-től önálló szakosztállyá alakult. Spartaki-á- dók és a városi bajnokság biztosí­totta kezdetben a játéklehető­séget. 1972-ben indultak először a megyei bajnokságban és már a bemutatkozás jól sikerült. A kétségkívül jobb E. Spartacus és a Siroki Vasas mögött a har­madik helyen végeztek. Ered­ményük értékét növelte, hogy a játékosok zömmel a szakosz­tályban ismerkedtek meg magá­val a játékkal, tehát kezdők és főleg rutintalanok voltak. Az el«* Játékvezetőink az élvonalban Emsberger Gyula ezágok közötti válogatott ta­lálkozót vezettem. A FIFA megtisztelő meghívása alap­ján részt vettem az 1970-es mexikói VB-n, ahol három alkalommal partjelzősköd- tem.” Mindenkor kitűnő erőnlét­ben vezeti mérkőzéseit. Egyetlen támadásról sem ma­rad le. Azon kevesek közé tartozik, akit a játékosok mindig a „nyomukban érez­nek” ... — „A játékvezető csak akkor ítélkezhet helye­sen, ha közvetlen közelről látja az-esemén-veket —mon­dotta — majd így folytatta: ez pedig csakis lelkiismeretes felkészüléssel, kitűnő erőn­léttel biztosítható.” „Emsber­ger Gyula rendszeresen részt vesz a tatabányai bányász­csapat edzésein. Nagy szor­galommal végzi ő is a játé­kosok számára előírt edzés­adagot, s sokszor „kétkapu- zik” is. És amikor a bányász­fiúk már a zuhany alatt, vagy a gyúró kezei alatt van­nak, ő még néhány „ráadás­kört” fut. Civilben a helyi bánya egyik üzemrészlegének dolgo­zója. Nős, egy már férjnél le­vő lánya él Svédországban, Tamás nevű 17 éves fia, aki három nyelven beszél — bár kitűnően focizik — nem kí­ván apja nyomdokain halad­ni s nem vágyik játékvezetői babérokra. A most 49 éves kitűnő FIFA-játékvezető egyetlen vágya: szeretne ott lenni az 1974-es müncheni VB-n, amely méltó búcsúja lenne eredményekben és sikerekben gazdag pályafutásának. jobbra) s Tóth, Miklós, Lajtos, Haraugozóné, Jakab, Nagyfejső, íer, Keller. (Foto: Bocsiné) ért eredményben, a változatla­nul lelkesen tevékenykedő tár­sadalmi aktívák mellett, nagy része volt Bereczki Györgynek, aki sportága iránti odaadása révén szinte magával ragadta a -csapatot. Tervszerű, következe­tes munka volt a jellemző, ame.y folytatódott 1973-ban is. Ko­moly alapozás után minden já­tékalkalmat kihasználva készül­tek a bajnokságra. Miskolcon, Nagybátonyban, Egerben vettek részt teremtornákon, amelyek a szakmai fejlődést és a tapaszta­latszerzést voltak hivatva szol­gálni. A bajnokság kezdetén nyilvánvalónak látszott, ami ké­sőbb be is igazolódott. Az erő­viszonyok úgy alakultak, hogy a bajnoki cím a siroki és az egri Vasas között dőlt el. A többi hat csapat mellettük csak a „statiszta” szerepét Játszotta. A két bajnokjelölt nagy gól­aránnyal győzte le ellenfeleit és így kettejük összecsapását ért­hető várakozás előzte meg. Ta­vasszal Egerben döntetlenül vég­ződött a találkozó, így ősszel az utolsó mérkőzésre maradt a döntés. A bajnoki finálé az ad­dig is jobb gólaránnyal vezető Egri Vasas győzelmével végző­dött, s így ők nyerték a baj­nokságot. Jogot nyertek ezzel az NB Il-es osztályozókon való in­dulásra is, ahol mint erről már beszámoltunk, a harmadik he­lyen végeztek csoportjukban. Egyelőre nem sikerült tehát a magasabb osztály elérése. Az elért eredmények jó pro­pagandát Jelentettek a kézilabdá­nak. A finomszerelvénygyári dol­gozók lányainak körében „divat” lett a kézilabda, s sorra jelent­keznek a szakosztálynál.­Néhány év alatt fejlődött a Je­lenlegi szintre a női kézilabda az Egri Vasasnál. Rövid idő alatt lett a sportkör számottevő szak­osztálya, s talán nem túlzás azt sem mondani, hogy a sportág megyei színvonala is emelkedett általa. Fesztbaum Béla Utazzon az IBUSSZÁL! Heves melyei szervezésű társasutazások: 1974. 1. SPANYOLORSZÁG: Üdülés a COSTA DORADAN Az utazás autóbusszal történik. A 6—11. napokon teljes ellátás, egyébként félpenziós. Városnézések: Velencében, Genová­ban, Zürichben, Salzburgban, Bécs- ben. Utazás. végig az olasz és francia Riviérán. A 6—11, napokon pihenés a tenger- parton. Részvételi díj: kb. 6700,— Ft plusz költőpénz. Időpont: augusztus 22 — szeptember 5-ig. 2. OLASZORSZÁG: Egyhetes üdülés RIMINIBEN. Az utazás autóbusszal történik Az üdülés során teljes ellátás, pihenés a tengerparton. Részvételi díj: kb. 3200,— Ft plusz költőpénz. 3990,— Ft plusz költőpénz. időpont: június 19—26-ig. Július 31. — augusztus 7-ig 3. GÖRÖGORSZÁG: Üdülés az ATTIKAI RIVIÉRÁN. Az utazás autóbusszal történik. Felvilágosítás, jelentkezés az Eger, Bajcsy-tömbbelső. Tel.: Gyöngyös, Kossuth u. 6. Tel. A 4—9. napokon pihenés a tenger­parton, teljes ellátással. Egyébként félpenziós az ellátás. Részvételi díj: 5300,— Ft plusz költőpénz. Időpont: június 10—21-ig 4. AUSZTRIA: Salzburg—Bécs. Utazás autóbusszal. Időtartama: 5 nap. időpont: május 28.. — június 1-ig. Részvételi díj: 2200,— Ft plusz költőpénz. 5. JUGOSZLÁVIÁI SPLIT (8 nap). Utazás vonattal. Időpont: június 6—13-ig Részvételi díj: 2400,— Ft plusz költőpénz. 6. ROVINJ: (12 nap). Utazás vonattal. Időpont: július 2b—31-ig. ílészvételi díj: 3440.— Ft plusz költőpénz. 7. OPATIJA; (7 nap). Utazás autóbusszal. időpont: június 26. — július 2-ig. Részvételi díj: 2300,— Ft plusz költőpénz. IBUSZ Utazási Irodákban 19-48. 11-241.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom