Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-30 / 24. szám

Egyértelmű Igény i «Tettek következzenek Az első országos felsőoktatási testnevelési konferencia tapasztaltairól... Az elmúlt héten Pécsett rendezték meg a magyar fel­sőoktatási intézmények első országos testnevelési konfe­renciáját. Égető problémák, valóban országos jelentőségű gondok megfogalmazására volt hivatott ez a konferen­cia, melyen nemcsak a ma­gyar felsőoktatási intézmé­nyek vezetői, tanárai, a Mű­velődésügyi Minisztérium és az OTSH képviselői vettek részt, hanem jelen voltak itt és felszólaltak a környező szocialista országok küldöt­tei is. Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskoláról Csil- itig Béla adjunktus, a test- nevelési tanszék vezetője utazott Pécsre, ahol a kon­ferenciát követően a testne­velési szakbizottság értekez­letén is részt vett. Kéré­sünkre tapasztalatait a kö­vetkezőkben foglalta össze. — Közismert, nem most felfedezett tények hangzot­tak el Pécsett a konferen­cián, melynek összehívására többek között azért került sor, rnert korábban a szo­cialista államok közötti meg- ájrlapodás alapján Magyar- brszág vállalta, hogy kidol­gozza a felsőoktatási intéz­mények testi nevelésének programját. A konferencia jelentőségét abban látom, Hogy ezek a problémák elő­ször hangzottak el ilyen te­kintélyes fórumon. A hozzá­szólásokban, előadásokban egyöntetűen fogalmazták meg azt az igényt, hogy a ked­vező változások elérése ér­dekében most már a tettek­nek kell következniük. Töb­bek között elhangzott, hogy a szabad idő helyes felhasz­nálásában helyet kell kapnia a testnevelésnek és sport­nak, mert csak így regene­rálódhat a szervezet megfe­lelően. A pedagógusoknak együtt kell élniük ezekkel a |. ;ialkozásokkal, és meg kell szüntetni, hogy az órarendi kötöttségek és a tanórán kí- ' viiü nagymértékű elfoglalt­ság. túlterhelés ezt akadá- 1; >zza. Gyakran lehet talúl- k . zni azzal a helytelen szem­lél ettel, hogy a kollégiumi férőhelyek növelését a sportlétesítmények építésé­vel állítják szembe. Sporto­ló. ra alkalmas területet kell keresni a kollégiumok, isko­lák mellett. Ugyancsak hely­telen nézet vagylagos ala­pon tömegsportról és él­sportról beszélni, hiszen mindkettő feltételezi a má­sikat. Helyesen bírálták azt a felfogást is Pécsett, hogy a testi és szellemi neveies összeegyeztethetetlen. ■— A külföldiek hozzászó­lásaiból milyen tapasztala­tok szűrhetők le? — A külföldi résztvevők a náluk érvényben levő állami rendelkezésekről, határoza­tokról, valamint ezek vég­rehajtásáról számoltak be. Közismert, hogy a szomszé­dos szocialista államok fel­sőoktatási intézményeiben a testi nevelés jelentősebb sze­repet kap, mint nálunk. A román küldött, Alexandra Fortu, az oktatási és neve­lésügyi minisztérium test­nevelési osztályának veze'tő- je elmondta, hogy állami határozatukban. megfogal­mazták: a testi nevelés és sport nemzeti érdek. Ennek megfelelően épül fel Romá­niában a követelményrend­szer. Az NDK-ban tesztek határozzák meg a hallgatók feladatait. A főiskolai felvé­telin öt gyakorlatból vizs­gáznak a jelentkezők. Ta­nulmányaik során pedig dif­ferenciált programokat haj­tanak végre, van speciális, ezenkívül kondicionáló jel­legű program, illetve köny- nyített feladatokból össze­állított gyakorlatok a részle­ges felmentetteknek. A hall­gatók 25 százaléka aktív sportoló, 50 százalékuk pedig váltakozó rendszerességgel sportol. Bulgáriában azt ter­vezik, hogy a diplomába is bekerül majd a testnevelés­ből szerzett érdemjegy. Az elhangzottak nemcsak azt igazolták, hogy szemléletben előbbre tartanak nálunk, ha­nem azt is, hogy a feladatok végrehajtásához lényegesen jobb tárgyi feltételekkel ren­delkeznek. Egyébként a bol­gár Filipov professzor ér­deklődött tanárképzésünk iránt, ugyanis a mienkéhez hasonló szervezeti formát akarnak megvalósítani test­nevelő tanárképzésükben. — A pedagógusképző in­A megyei II. osztályú labdarúgó' bajnokság tavaszi sorsolása KELETI CSOPORT I. forduló, március 3,1.: Poroszló—Mátraderecske, Nagytálya,—Stromfeld SE, Párád—Istenmezeje, Tarna- .elesz—Erdőtelek, Egersza­ók—Recsk, Szihalom—Kál, Besenyőtelek—Bek ölce. II. forduló, április 7.: Mátraderecske—Bekölce. Kál—Besenyőtelek, Recsk— Szihalom, Erdőtelek—Eger­szalók, Istenmezeje—Tarna- lelesz, Stromfeld SE—Párád, Poroszló—Nagytálya. Hl. forduló, április 14.: N agytáüya—Mátraderecske, Párád—Poroszló, Tarnalelesz —Stromfeld SE, Egerszalók ■ -'stenmezeje, Szihalom—Er­dőtelek, Besenyőtelek— Recsk, Bekölce—Kál. IV. forduló, április 21.: Mátradere-ske—Kál, Recsk — Bekölce, Erdőtelek — Bese­nyőtelek. Istenmezeje—Szi­halom, St. mfeld SE—Eger­szalók, Poroszló—Tarnale­lesz, Nagytálya—Párád. V. forduló, április 28.: Párád—Mátraderecske, Tárnál elesz—Nagy tálya, Egerszalók—Poroszló, Sziha­lom—Stromfeld SE, Besenyő- telek—Istenmezeje, Erdőte­lek—Bekölce. Kál —R-csk. Ví. forduló, május 5.: Mátraderecske—Recßk. Er­dőtelek—Kai, Istenmezeje— Bekölce, Stromfeld SE—Be­senyőtelek, Poroszló—Sziha­lom. Náevtél v a— Egerszalók, Párád —Tárnál desz. 1974. január 30., szerda VII. forduló, május 12.: Tarnalelesz—Málraderecs­ke, Egerszalók—Párád, Szi­halom—Nagytálya, Besenyő- telek—Poroszló, Bekölce— Stromfeld SE, Kál—Isten­mezeje, Recsk—Erdőtelek. VIII. forduló, május 19.: Erdőtelek—Mátraderecske, Istenmezeje—Recsk, Strom­feld SE—Kál, Poroszló—Be­kölce, Nagytálya—Besenyő- telek, Párád—Szihalom, Tar­nalelesz—Egerszalók. IX. forduló, május 26.: Egerszalók—Mátraderecs­ke, Szihalom—Tarnalelesz, Besenyőtelek—Párád, Beköl­ce—Nagytálya, Kál.—Porosz­ló, Recsk—Stromfeld SE, Er­dőtelek—Istenmezej e. X. forduló, június 2.: Mátraderecske—Istenmeze­je, Stromfeld SE—Erdőtelek, Poroszló—Recsk, Nagytálya —Kál, Párád—Bekölce, Tar­nalelesz—Besenyőtelek, Eger­szalók—Szihalom. XI. forduló, június 9.: Szihalom—Mátraderecske, Besenyőtelek—Egerszalók, Bekölce—Tarnalelesz, Kál— Párád, Recsk—Nagytálya, Erdőtelek—Poroszló, Isten­mezeje—Stromfeld SE. XII. forduló, június 16.: Stromfeld SE—Mátrade­recske, Poroszló—Istenmeze­je, Nagytálya—Erdőtelek, Párád—Recsk, Tarnalelesz— Kál, Egerszalók—Bekölce, Szi h alom—Besenyőtelek. XIII. forduló, június 23.: Mátraderecske—Besenyő­felek, Szihalom—Bekölce, Kál—Egerszalók, Recsk— Tarnalelesz, Erdőtelek—Pá­rád, Istenmezeje—Nagytálya. Stromfeld SE—Poroszló. tézmények szekcióülésén ön is kifejtette véleményét. — Felszólalásomban azt fogalmaztam meg, hogy két éve jelentős társadalmi meg­mozdulás tapasztalható ha­zánkban a testi nevelés je­lentőségének megítélésében. Amit erről a témáról el kel­lett mondani, azt ez alatt a két esztendő alatt elmond- tuK. Most már a tetteknek kell következniük. Sarkala­tos kérdésnek tartom a fel­tételek javítását. Javasol­tam, hogy az OTSH hozzon létre egy szakemberekből ál­ló csoportot, amely koordi­nálja a létesítményépításek terveit. Ezzel meg lehetne szüntetni olyan különbsége­ket, hogy helységenként öt- tizenötezer forint között mo­zog a fedett létesítmények egy négyzetméterének előál­lítási költsége. Ezenkívül el­mondtam, hogy az egysze­rűbb sportszerek árát is normalizáini kellene. A kon­ferencia egyébként megfo­galmazta a felsőoktatási in­tézményekben végzendő tes­ti nevelés irányelveit. A konferenciát követően a testnevelési szakbizottság tartott értekezletet Pécsett, melyen a négy tanárképző főiskola feladatait elemez­ték. Megállapították, hogy ezeknek az intézményeknek a helyzete sajátos, hiszen a jövő nemzedékét felnevelő tanárak kerülnek ki innen, s ezenkívül jelentős a sportkáder-utánpótlás neve­lése is. Szükséges tehát, hogy a hallgatók a főiskolán eltöltött négy év alatt a testnevelés tanszékek által irányított sporkörökben kö­zel kerüljenek a sporthoz. Legyen lehetőségük aktív te­vékenységre, mind a ver­senysportban, mind a tö­megsportban. Gyakorlati és módszertani tapasztalataikat ugyanis az általános iskolák sokszorosan kamatoztathat­ják. Mindehhez azonban alap­vető feltételek szükségesek. Jelenleg az országos sta­tisztikai adatok azt mutat­ják, hogy a felsőoktatási in­tézményekben 1000 hallgató­ra jut egy tornaterem, és egy hallgató egyévi tömeg­sportjára 11 forint jut a költ­ségvetésből. Egex-ben a főis­kolának nincs saját szabad­téri pályája, a három kollé­giumnak pedig se fedett, se szabadtéri sportlétesítménye nincs. Az 1200 hallgató két kisméretű tornatermet hasz­nálhat, csakhogy mivel majdnem 150 testnevelés- szakost képezneK, a többiek kötelező testnevelését alig lehet ezekben a tennekben megoldani. Hamarosan ked­vező változások lesznek az egri főiskolán. A Leányka úti kollégium közeiében már kijelölték a leendő új pályák, korszerű létesítmé­nyek helyét. Készülnek a tervek is, és ha meg lesz a szükséges anyagi fedezet, a hallgatók társadalmi mun­kával igyekeznek majd gyor­sítani a pályák és a torna csarnok építését. Virágh Tibor 16Í kezdték az: évet asztaüteniszezőlnk Szolnokon több mint 100 résztvevője volt az 1974. évi kelet vidék felnőtt egyéni asztalitenisz-bajnokságnak. A versenyen két kiemelkedő eg­ri siker született. Első helye­zést ért el az Egerváriné— Patrik Agnes (Egri Vörös Meteor) női páros és a dr. Réti—Egerváriné (Cegléd— Eger) vegyes páros. Patrik Ágnes ezen kívül női egyes­ben a harmadik helyet sze­rezte meg. Először nyert baj­nokságot az Egerváryné— A NÉPÚJSÁG TIPPJÉi AZ 5. HÉT HE: 1. Bologna—Róma 1. 2. Foggia—Juventus 2 3. Genoa—Internazi orraié 2 4. Milan—Sampdoria 1 5. Napoli—Cagliari 1 6. Torino—Cesena 1 7. Verona—Fiorentina x 8. Bari—Atalanta l 9. Gatanzaro—Brescia x 10. Perugia—Parma X 11. Spal—Novara 1 12. Temana—Catania 1 13. Varese—Taranto X Pótmérkőzések: X4. Avellino—Palermo x 15. Reggiana—Arezzo X X6. Ascoli—Como X Patrik kettős (képünkön). A játéktudásban, a játékfelfo­gásban egymáshoz illő két egri versenyző első ízben szerepelt képességeinek meg­felelően. Kitűnőnek bizo­nyult a dr. Réti—Egerváry­né vegyes páros is. Ök az el­múlt évben harmadik helye­zést értek el, most pedig si­került feljutniuk a dobogó legmagasabb fokára. Megle­(Foto: Molnár István) pöen jól szerepelt még női egyesben Pásztor Tünde, férfi egyesben pedig Román Péter. Mindketten a legjobb 10 közé jutottak. Román Pé­ter folytatta jó szereplését, ő az egyetlen Heves megyei já­tékos, aki ni harcolta a to­vábbjutást a Kaposváron megrendezésre kerülő orszá­gos döntőre. 8 i pontozássá! győzőit Frazier ellen és ¥üái^alns^ aitar lenni1 Magyar idő szerint keddre virradóra a New York-i Ma­dison Square Gardenben 20 748 néző előtt került sor a nagy érdeklődéssel várt Ali —Frazier hivatásos, nehézsú­lyú ökölvívó-mérkőzésre. Ali 12 menetes szoros küzdelem­ben pontozással győzött a „boxgép” néven ismert Fra­zier ellen, s ezzel visszavá­gott a korábbi világbajnok­nak az 1971. március 8-án el­szenvedett vereségért. A 12 menetes mérkőzés nagyon hasonlított a három évvel ezelőtti csatához, de ezúttal Ali jobban értett ah­hoz, hogy Frazier állandó tá­madásai elől kitérjen és ha­talmas ütéseit elkerülje. AU így is kapott néhány súlyos balhorgot, s különösen a he­tedik menetben voltak igen nehéz pillanatai. A szakér­tők szerint Ali pályafutása eddigi legkeservesebb győzel­mét szerezte, de ezzel a si­kerrel újra megnyílt előtte az út a világbajnoki címhez. Tony Perez vezetőbíró hat menetet adott Alinak, ötöt Fraziernek, egyet egyenlőnek látott. A pontozók közül To­ny Castellano Alinak 7, Fra­ziernek 4 menetet adott, Jack Gordon aránya 8:4 AU javá­ra. A méi-kőzés után az újság­írók George Foreman világ­bajnokot kérdezték: •— Nem lettem ideges a mérkőzéstől — mondotta. — Ali győzött, de ki tudja, jó-e ez neki. Arra a kérdésre, hogy mér­kőzik-e AU ellen, így vála­szolt: — Ez a találkozó egyelőre nem foglalkoztat. Március 26-án az Alit verő Norton az ellenfelem, utána majd meg­látjuk. Ali eleinte nem volt olyan nagy hangú, mint ahogy megszokták tőle. Később azonban „egyenesbe” jött: — Ez a Joe egész rendes fiú, becsületesen tud harcol­ni. így majd egyszer még kiállók ellene, megérdemli. A mérkőzésről így beszélt: — Azt mondják, Frazier nagyokat üt. Látnak valami nyomot rajtam? Egyáltalán ki sem nézek 32 évesnek. Mondják meg őszintén, lát­Aniv verseny Sao Paulában A braziléi Sao Paulában megtartatták a hagyományos autós Grand Prix-t, ,,Foi ma 1” kulegói iában. Képünkön: a győztes, Emerson Fittipaldi a kanyarban. (Népújság-tekfoto — AP—MTI—Égé tak valaha jobb ökölvívót nálam? Most már egyenes­ben vagyok, mindenkit le­győzök. — Foreman t is? — hang­zott a kérdés. — Kérem. En újra világ- bajnok akarok lenni, tehat ot is megverem. Joe Frazíér' dühös volt, amikor azt kérdezték tőié, visszavonul-e. — Ezt a mérkőzést én nyer­tem meg, miért is vonulnék vissza — válaszolta. — En végigharcoltam a 12 menet minden percét, ugyanakkor Ali menekülgetétt, igyekezett lopni a perceket. Látták, mennyit fogott. Elárulta, hogy fél. Többen megkérdezték a két versenyzőt, mit beszéltek a mérkőzés alatt. Frazier: — Azt mondtam, nincs semmi erő az ütéseidben, gyenge gyerek vagy. AU: — Nem bírtam megállni, hogy ne derüljek, amikor Frazier örökké mellé ütött, szóltam, az „üresek” után: vi­gyázz, most kapsz egy na­gyot. .. (MTI) Enoch out a poénnak.*. Valamiért megharagudhatott a Rádió a Televízióra. Vagy csak amolyan rivalizáló szúrásnálc vegyük? , . . Ugyanis az történt, hogy a rádió „lelőtt" eqy poént a tv elöl. Vagy maradjunk a szakszövegnél: kiütött egy poént. Sokan i'árták izgalom­mal a világhírű ök'özők párhar­cát, amelyen eldől akár cnock out-tal, akár pontozással az el­sőség Clay és Frasier között. A televízió kedd este közvetí­tette — felvételről a mérkőzést. Erre a műsorra, mint jó kollé­gához ülik, felhívta a figyel­met kedden reggel a rádió is. Most jön a szúrás: . . , egyéb- ként közölte, hogy a mérkőzést day nyerte még, pontozással. Mi ez? A poént k'ütf't*ék. Ha az ember végigízgul valamilyen erőpróbát, akkor az izqalom jő oka mindenképpen a próba tét­je, a várható eredmény. Ha már előre tudom, hogy ki ny er - t e meg, kevesebb izgalommal szemlélem, ahogy e két nehéz fiú lilára pofozza egymást. Ez olyan, mintha a könyvkereske­désben kezembe nyomrak. pél­dául egy krimit, s hogy ne fá­radjak a találgatással, kedve­sen közlik, hogy egyébként a gyilkos a fehér szoknyás térti. Nem mintha oda lennék az ökölvívásért, de amíg nem en­gem ü+nek, izgalmasnak tartom. Például az eredmény miatt, hoqy vajon győz-e a nagyszá­jú Clay? A Rádió elárulta, győzött l Akkor minek néz­zem meg? (De — megnéztem ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom