Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-05 / 3. szám

Nemo kapitány és a víz alatti város Aki Jules Verne könyveit olvasta, nyilván azzal a szándékkal ült be a moziba, hogy láthassa, miként oldjak meg a mai filmesek azt a múlt században elképzelt vi­lágot, amely a mai techni­ka világában már nem is olyan elképzelhetetlen. Ver­ne egykori meseje szerint város épül a víz alatt és mert a földön az emberek marakodnak. boldogtalanul ólik-tépik egymást, kell egy világot teremteni, ahol nincs meg mindez. Ahogy pereg a £ilm, s ahogy feltárul előttünk Templemernek, a tenger templomának, a tenger alat­ti városnak csodákkal kö­rülvett élete, a paradicsomi állapot, ahol minden meg­van, ami a földön jó lehet­séges, sőt még annal több is, hiszen ott az arany ér­téktelen abban az értelem­ben, ahogyan a földön tisz­telik, szóval, amikor a néző mar betelt a víz alatti tér­ségek bemutatásával, akkor bőven marad ideje, hogy el­gondolkozzék, többek között Nemo kapitányon. Mennyi év kellett például ennek az energikusnak és mar-már öregnek látszó férfiúnak ah­hoz, hogy a gondolattól el­jusson a megvalósítható ter­vig, a tervtől az első csele­kedetig? Hogyan tudott ki­képezni ennyi embert titok­ban a víz alatti munkákhoz és közben a földi hatalmak erről nem szereztek tudo­mást? Aztán az is eszébe jut a nézőnek, hogy talán olyasféle nyugalmat és bé­két akart ez az ember meg­honosítani odalent, ami nem lehetséges idefent, ugyanak­kor őmaga diktátort hatal­mat birtokol. Egyezik ez? 20.00: Zendülés a Caine hajón A kétrészes dráma közve­títése a Madách Színház Ka­maraszínházából, felvételről. 1972 tavaszán mutatta be a Madách Színház társulata Herman Wouk amerikai író drámáját, amely erede­tileg regényformában jelent meg (hazánkban is kiadtál-; ezt az Amerikában Pulit- zer-dijjal elismert művet). A regény legizgalmasabb epi­zódja — a bírósági tárgya­lás — került színpadra. 'A helyszín a San Fran­cisco-! 12. haditengerészeti kerület hadbíróságának tár­gyalóterme, ahol a nézők előtt bontakozik ki a drá­ma. A főszereplő. Maryk ■ndnagy áll bírái előtt. A ■itat tiszt a II. világháború szaka alat+ megszegte a f/ittaszabályzatot, s a nyílt tengeren leváltotta a hajó kapitányát. Tette zendülés­nek minősül — s ha bírái bűnösnek találjak, büntetése halál. A mindvégig Izgalmas, fordulatos _ tárgyalás során megismert '.''hetünk a körül­ményekké!. amelyek miatt Maryk hadnagy ügy döntött, hogy el kell mozdí'ania tisz- tébő1 kapitányát. A Vámos László rendezte darab fő­szerepeit Papp Janos, Men- sáros I.aszlo. Márkus László. Balázs' Samu. Szénást Ernő. Körmendi János és Bálim András alakítják. (KS) Angol film Beszél arról, hogy fent öl- dösik egymást az emberek, de ő is azzal fenyegeti jö­vevényeit, hogy aki lázad, aki bármi okból . veszélybe sodorja Templemert. azt el­pusztítja. Érthetetlen Nemo kapitánynak az a nosztal­giája is. hogy a földi hatal­mak közül odacseppenő sze­nátor és társasága rögtön központi helyet foglal el életében és gondolataiban! Hol a törvény és a tör­vényszerűség ebben a jel­lemben? De ha túljutok Nemo ka­pitány boncolgatásán. még mindig pereg a film. s eszembe jut az is. hogy ezek a víz alatti alattvalók sem igen különböznek a föld felettiektől. Joab, a hűséges másodtiszt, hatalmi és szerelmi féltésből egy­aránt táplálkozó gyűlölettel és készseggel Fraser kezére játszik. Mala, Templemer szépsége pedig bujtatja azt a szándékot a szerelem jo­gán, amely végzetes lehet Nemo és Templemer számá­ra. Akkor meg teljesen el­képedek. ha Templemer biz­tonsági szolgálatát veszem vizsgálat alá: a legegysze­rűbb utcasarki betörő túl­járhat az eszükön, hiszen olyan fogásokat ..vesznek be”, aminek ma már egy tizenéves is nevetve tudja az ellenszerét. A film írói olykor Verné­re hivatkozva azt is állítják, hogy a víz alatti városba érkező Helena és kisfia, Nemo szerelmének csábítá­sára is lenn akarnak ma­radni. A parancs ugyanis így szól Nemótól: senki ne próbáljon menekülni, aki egyszer idejutott, itt kell meghalnia. Szerintem az emberi természet egyik leg­ellenállhatatlanabb erőforrá­sa eppen az. hogy a nyíltan természete ellenére rákény- szerített parancsot nem tud­ja és nem akarja elviselni. Lomax és Fraser egvforma logikával és egyforma ösz­tönnel. csak más-más úton akar szabadulni a parancs­tól, a tériszonytól, a boldog­GEftENCSÉR Mr Maradékok e*»teteti. MißÜisA 19*4. január 3-, szuinbat 26. A hadtestparancsnok pa­rancsold iszlje lett. Kiss Ernő környezetében egymás után jutottak tudomására azok a tények, amelyek bizonyítot­ták. hogy a rácok és szerbek oldalán sok császári katona harcol ellenük. Ugyanakkor az ő oldalakun szolgáló oszt­rákok mind ritkábban avat­koztak harcba, majd semle­gesen nézték messziről a küzdelmet, végül bezárkóz­tak Temesvárra. Hiába tar­toztak a magyar hadügymi­nisztérium hatáskörébe, nyíl­tan megtagadták az engedel­mes 1 Kétségtelen, gróf Leiningen- VVestenburg Károlynak min­den lehetősége megvolt ar­ra, hogy kövesse az ellensze­gülök példáját. Éppen fordít va cselekedett. Még a kényp mesnek mondható parancs- tiszti feladatkörrel sem é: be. Saját kérésére harc ■ alakulatot bíztak rá és zás lóaljparancsno'.'k rit segített, a magyarokat Damjanich hadosztályában. ságnak ettől a földi ember­től idegen állapotától. A tenger alatti világban járó kamerák teljesítményét, a film költségét nem kímé­lő kiállítását a szemünk él­vezi. de mert a lassan moz­gó történettől időnk bőven van elmélkedésre, rájöttünk, nem jó dolog, egy látvá­nyos, kalandfilmnek is gyen­ge produkcióban tisztátalan mondatokat. gondolatokat olyan lebernyegbe burkolni, aminek csillogásától azok esetleg igazaknak is akar­nak látszani. Némo kapi­tány, mint jelleme mutatja, nem lehetett és ma sem le­hetne az ideál, a tökély, aki­re a föld feletti világ tár­sadalmi nyavalyáinak orvos­lását rá lehetne bízni. Mind­ezt pedig azért írjuk le és mondjuk el. mert egy mű­vészi alkotásnak mindig cél­ja és aktualitása van, azzal a puszta ténnyel, hogy al­kotói azt a világ elé tár­ják. És miután mindent a mai technikai szinten, múlt századbeli építészeti motí­vumok és ipari formák fe­dezete mellett csinálnak vé­gig, néhol egész naivan ki­es megkerülve alapvető problémákat a technikában és a lehetőségek határain belül és kívül is, nem árt figyelmeztetni, hogy ez a mese behízelgő külsőségei el­lenére is erkölcsi alapjait tekintve vitatható. A kisebb hősökben. Barnabyban, Swa- lowwban. Helénában több jellemi realitás van. mint azokban, akikért ezt a té­mát a rendező, James Hill filmre vitte. Kitűnő színészek, Robert Ryan, Chuck Connors, Na­nette Newman, Luciana Pa- luzzi, Bill Faser. Kenneth Connor játszanának, ha len­ne mit. Alan Hume opera­tőr viszont mindenkit meg­hódít viz alatti felvételeivel. Külön érdekessége a film­nek óriási közönségsikere. Pedig jóval hosszabb a kel­leténél. noha alig tart más­le! óráig. Farkas András Amit keresett, abból bőven kijutott neki: harcolhatott. Kevés híján múlott életben- maradása számos alkalom­mal, de valamennyi nyíltsisa- kos ütközet közöl a jarkováci orvtámadásnál került a leg­nagyobb veszélybe. Tavaly decemberben bő traktával kényeztette Jarkovác lakos­sága Damjanich katonáit, a bőséges lakoma után a puha vetett ágyakat is felkínálták, s amikor a legjobban aludtak a fagyban-harcban elcsigá­zott magyarok, a falu mind­két végéről rájuk törtek éj­nek idején a leszámolásra ér­kező rácok. A hadiesemények krónikájában párját ritkító vérfürdő következett. A biz­tos pusztulást ígérő zűrza­varból Damjanich és Leinin- gen lélekjelenléte mentette ki a megtámadottak ma­radványait. Rendes ütköze­tek hosszú sorában nem hul­lott el annyi honvéd. mint ezen a jarkováci éjszakán. Ehhez a decemberi éjsza­kához fűződik gróf Leinin- gen-Westenburg Károly őr­nagyi előléptetése. Görgey igen sokra becsül­te őt. Megkülönböztetett sze­retettel bánt vele, dicsérte és nyájasan kezelte, holott a legkevésbé sem jellemezte holmi kedélyeskedő hajlam a zárkózott, örökké kritikus fő­vezért. Leiningen pedig min­den áldozatra kész odaadás­sal igyekezett meghálálni a ritka bizalmat. A tavaszi hadjárat minden csatájában kitüntette magát. Budavár ostrománál sűrű golyózápor közepette ő jutott fel elsőnek á fal ormára a Bécsi Kapu­nál. Aztán hadtestparancsnok ett. Knézich Károly helyére Tította Görgey, amikor el esztették a peredi útköze it. Többé nem nyílott alkál­im győztes babérok szerzésé­re. Tábornokként csak a Vi­lágosig tartó, szakadatlan elő- 111 nviíf] hu rcok.kk.f*üí?riLfitl 4 provincializmus nem más, mint azon megdob benní, hogy rajtunk kívül másutt is élnek még em berek és azon leiháborod­ni. hogy ráadásul máskép pen élnek. Nem adnám sokért, ha végignézhetnem sajat te­metésemet. Milyen őszin­tén is tudnék sírni, ma­gamért. Én lennék az egyetlen őszinte ember? Egy művész nagyságát nem müveinek értéke, ha­nem a belőle megélők száma meri. Dante nem azért nagy, mert megírta a La Divina Commedia-t. hanem mert évek százai, s a kritikusok, magyará­zók. adaptálok, feldolgozók ezrei élnek meg belőle ma is. Az ember erényiségét nem erényei, hanem hibái határozzák meg. Be kell vallanom, úgy ítélem meg a dolgot, hogy a hibák a rét sokszínű virágai, még ha nem is illatosak, míg az erények a mezők fehér liliomai. És én a liliomok­kal, sajnos, mindig köl­csönösen rossz viszonyban volta m, Igaz, hogy ö a főnök, de azért neki is lehet igaza. Igaz, hogy ráadásul neki jogköre is van, de ha vele el, még nem visszaél. Szerénynek lenni. nos. az emberi tulajdonság. De embernek lenni még nem je­lenít egyúttal azt, hogy valaki szerény is. Ugye? Az igazságnak az a tra­gédiája. hogy mindenki a saját igazságát olvassa ki belőle. (gyurkó) nagy hátrálásukban vehette hasznát katonai rátermettsé­gének. De változatlan ragasz­kodással és tökéletes fegye­leméi kitartott leáldozóban levő napja, Görgey Artúr mellett. A főparancsnokot annyira meghatotta ez a hű­ség, hogy módot keresett a legifjabb tábornok menekü­lésére. Ekkor, a legvégső pillana­tánál tagadta meg az enge­delmességet. Csalódottan, fel­háborodva utasította vissza Görgey segítőkészségét. Visz- szatért hozzánk, hogy meg­mutassa : így, kiszolgáltatot­tan sem fél tőlünk. Pedig Nagysándor Józsefhez hason­lóan illúziók nélkül bízta ma­gát sorsára. A megbánás legcsekélyebb jelét sem mutatta. Amikor a foglyunk lett. tisztjeink szemrehányására büszkén vállalta tetteit. A magyarok Temesvár melletti döntő ve­reségére utalva kijelentette: — Csakis a bekövetkezett szükségnek engedtünk. Vagyis tovább harcolt vol­na ellenünk, ha a körülmé­nyek rájuk nézve alakulnak kedvezően. Nem hagy tisztá­zatlanul semmi félreértést.. Részéről csakis a mi katego­rikus tagadásunk lehetséges. Részéről, akit a tenyerünkön hordoztunk, akit minden jó­zan érdeke hozzánk fűzött Mégis így beszél: — Elveimmel összeférhe­tetlen. hogy a veszély pilla­natában hűtlenné legyek az ügyhöz, amely mellé odaáil- tam. Rólunk kellett volna így beszélnie a mi veszélyünk pillanatában. Igen, ha szeret­ne bennünket. De hát miért nem szeret? Azt hiszem, ha erre őszintén és osztrák ala­possággal megkeresnénk a választ, soha. de soha nem kellene ilyen jó katonákat felakasztanunk. + Alig képzelhető, hogy vala­ki nyugdíjba kívánkozzék a Csak szokás! — Babonás? — Nem. — Akkor miért fogta meg a gombot a kabátján, ami­kor elment maga mellett a kéményseprő? Mosolyog. Huzogat.ia a vállát és úgy tesz, mintha vala­miféle nagy titkát fedeztem volna fel. — Tudja, nem vagyok babonás, ez inkább afféle régi szokás. Az emberek túlnyomó többsége manapság már nem hisz a babonákban. Nem vagyunk babonásak és mégis... — Mióta van a lópatkó a Skodája sárvédőjen? — Hét éve lesz tavasszal. — Volt azóta komolyabb balesete? — Még koccanásom sem! —- Adok egy százast, vegyük le onnan a patkói! — Még ezerért sem! Nem vagyunk tehát babonásak, csak . .. Persze, az öre­gek! Szó sincs róla, hiszen a két megkérdezett középkorú, jelentős beosztású férfi. — Elsős korom óta. És az idén már érettségizem ... — Elsős korom óta. És az idén már érettségizem .. — Mindennap nálad van? — Igen. A táskámban. Egyszer véletlenül otthon fe­lejtettem és szerencsétlenségemre be is írtak az ellenőr­zőmbe. Bizony, az elmúlt évek alatt néhányszor nem ké­szültem és szorítottam a kis maci: Marikám, csak most az egyszer! És mindig sikerült. Megúsztam, Tetszik érteni? Szerencsém volt... Ügy mondjak, nálunk már tulajdonkeppen kiveszett a babona. Mert ki hisz manapság a boszorkányokban? A ga­rabonciás diák hajdani cselekedetein is csak mosolygunk. Kiment a divatból a Luca-széke, ólomöntésről is csak el­vétve hallani. Szilveszterkor a szárnyas baromfit is nyu­godtan megesszük, nem félünk, hogy elviszi a szerencsén­ket. Ezek bizony kimentek a divatból, hanem felszedtünk helyettük jócskán új, babonás divatokat. Munkába indulunk. A kedves szépasszony egyszer a táskájához kap: — Szent ég! Otthon felejtettem az öngyújtómat, meg a cigarettámat! — Lépjen vissza, nincs messze! Megvárom. Csak legyint, mintha mi sem történt volna. A sarki trafikosnál megáll, vásárol új cigarettát és gyulát. — Miér nem ment vissza? Babonás? — Ugyan, hogy képzeli? — Ahá! Értem. Aki visszafordul, annak nem lesz sze­rencséje ... Szóval, úgy általában nem vagyunk babonásak, csak babonás szokásaink vannak. Es azokat gyakoroljuk is. — Hogy ön nem? — Akkor miért kopogja le- az asztal alatt, hogy hála Istennek, egészségesek a gyerekek? Szokások, amelyekről le is szokhatnánk. Ami pedig a szerencsét illeti, inkább azt a régi közmondást kellene megszívlelnünk, amely szerint; mindenki a saját szeren­cséjének a kovácsa ... Szalay István hadseregből harminchét esz- tesndős korában, ha egészsé­ges, szerencsés, szereti a pá­lyáját és mindennek tetejé­be a híres Radeczky-huszá- roknál szolgálhat. Dessewffy Arisztldesz mégis így csele­kedett. Igaz, harminchét esz­tendejéből huszonegyet szol­gálatban töltött. Tizenhat éves korában már hadapród volt és még mindig fiatalnak számított, amikor kapitány­ként. század parancsnokként hazaiért obsitjával. Azóta, 1839-től csak a bir­tokával törődött a távoli Abaújban. Mindenki azt hi­hette róla, hogy soha többe nem fog katonáskodni. Mert olyasvalakinek, aki a Ra- deczky-huszároknál vitte va­lamire és még többre vihet­te volna, kínálhatnak-e még csábítóbb alkalmat a katonai szolgálatra? 1848 tavaszán hirtelen kicserélődött. A firtatásra. hogy miért kapta fel fejét ott a messzi Abaújban Kossuthék első hi­vó szavára, röviden válaszol­ta: — Nem tehettem másként. Különös válasz. En, az osztrák, azt hiszem, másként is tehetett volna. Ha nem tartotta visszásnak, hogy Ifjú fejjel, egészségesen nyugdíj­ba menjen, holott a magyar nemesi alkotmány szerint fö dolga a katonai hivatás, ak­kor bizony az sern lett volna visszás. ha 1848 márciusa után marad gazdálkodónak a birtokán. Dessewffy nem tartozott a lázadó magyar hadsereg sze­rencsés parancsnokai közé. Éppen ezért még különösebb a rebeliióban megtett pálya­futása. Oly sokszor alul ma­radni a nyomasztó túlerővel szemben, s mégsem szaladni el a küzdőtérről. Bizonyos értelemben nagyobb hősies­ség kellett ehhez, mint a győzelmekhez. Hiszen, aki diadalra vergődik a csalame- zön, annak helyzeti energiá­vá alakul át sikerélménye, és a következő ütközetben kato­nák százaival, néha ezreivel ér fel önbizalma. De akit majdnem mindig megvernek, az honnan veszi az önbizalmát? Mihelyt tudomására jutott a felhívás, hogy a magyar kormány szívesen látná nem­zetőrnek az arra alkalmas férfiakat, Dessewffy Ariszti- desz késedelem nélkül jelent­kezett. Azonnal őrnaggyá léptették elő és az eperjesi nemzetőrök parancsnoka lett Bár feladatuk elsősorban a helyi közbiztonság, a polgá­ri rend védelme volt, hama­rosan rászorította őket a szükség, hogy katonai cse­lekményekre is vállalkozza­nak. Schlick tábornokról ak­kor még azt hittük,, rövide­sen likvidálja Kossuth ezre­dét. Válogatott és nagyszá­mú alakulataival minden jel szerint korlátlan ura volt egész Felsó-Magyarország- nak. Érthetetlen, milyen meg­gondolásból szállt szembe Kassánál Dessewffy a talpig vasban előrevonuló Schlick- h ad testtel. M i ben remény­kedtek az ellenfélként szám­ba se vehető eperjesi nem­zetőrök? Talán a kétségbe­esés, talán a komolytalan vakmerőség, talán az erővi­szonyok tökéletes félreisme­rése hajtotta őket. Mindegy, a nemzetőrök megütköztek és pillanatokon beiül bekövet­kezett az, ami egy pillanatig sem leheteti vitás. Dessewffy Miskolcig vonult vissza csa­patával. Remélte, itt nagyobb saját erőkkel egyesülhet. Jól számított. Miskolcon épp egy új hadtestet szerve­zett Mészáros Lázár hadügy­miniszter a lengyel Dembis- ky parancsnoksága alá. Des- sewffyt alezredessé léptette elő a hadügyminiszter, és egy frissen verbuvált lovas- hadosztály élére állította. (f oliftatjukJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom