Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-27 / 22. szám

Nőtt a termelékenység, javult a szervezettség A megyeszékhely üzemeinek, vállalatainak, szövetkezeteinek döntő többsége eredményesen dolgozott az elmúlt évben Mint lapunkban beszámol­tunk róla: január 25-én ülést tartott Egerben a Magyar Szocialista Munkáspárt Eger Városi Bizottsága. Az ülésen többek között megtárgyalták, majd elfogadták a város gaz­daságának 1973. évi fejlődé­séről készült jelentést, vala­mint az 1974. évi gazdaság­politikai feladatokra vonat­kozó javaslatot. A tervezettnél is nagyobb az ipar termelése A különböző ' fejlesztések, rekonstrukciók — a VILATI egri gyárának bővítése, mo­soda, Agria Bútorgyár, tej­üzem stb. — valamint a gaz­daságosabb termelés eredmé­nyeként a város iparának termelési értéke hat Száza­lékkal haladja meg az 1972. évit. Ezen belül is elsősorban a gépipart jellemzi a legdi­namikusabb fejlődés. Eredményes évet zárt a tanácsi és a szövetkezeti ipar is. A tanácsi szektor 19, a szövetkezeti pedig 12 száza­lékkal növelte termelési ér­tékét. Az állami élelmiszer- ipar termelési értéke ugyan­akkor lassúbb ütemben fej­lődött, a növekedés mértéke mindössze öt százalékos. Meggyorsult az iparban a korszerűbb gyártmányszerke­zet kialakítása, több üzem — elsősorban a VILATI, az Ag­ria, a Finomszérelvénygyár — tovább növelte exportte­vékenységét. A volumen nö­velését a legtöbb vállalat a termelékenység, a hatékony­ság emelésével érte eL A korábbiaknál konkrétabb és összehangoltabb intézke­déseket tettek a vállalatok, az üzem- és a munkaszerve­zés eredményessége érdeké­ben. Több üzem vezette be — különösen az Egri Do­hánygyárban használják ki tudatosan és igen nagy ered­ményességgel — a Dolgozz hibátlanul munkarendszert. A Jól szervezett munkát bi­zonyítja továbbá az is, hogy az iparban mindössze egyet­len egység — az I-es számú Téglagyár — gazdálkodott veszteségesen. Igen számotte­vően nőttek a jövedelmek is a város ipari üzemeiben az elmúlt év során. A központi bérrendezések eredménye­ként nem ritka a 15 százalé­kot meghaladó átlagbér nö­vekedés sem. Jellemzője továbbá az el­múlt gazdasági esztendőnek, hogy az üzemekben elsősor­ban a gépek, a technológiák korszerűsítésére fordították az anyagi erőforrásokat. A különböző központi és helyi intézkedések eredményeként növelte termelését az építő­ipar is. A Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat la­kásépítési tervét túlteljesítet­te, s jelentősen javult mun­kájuk minősége i6. Jó a hangulat a termelő­V szövetkezetben Az összevonást követő esz­tendőben eredményesen gaz­dálkodott a város egyetlen mezőgazdasági üzeme az Eg­ri Csillagok Termelőszövet­kezet is. Emelkedett a veze­tés színvonala, jó politikai hangulat jellemzi a tagság munkáját, s magatartását is. A kedvezőtlen Időjárás elle­nére nem kevesebb mint négymillió forinttal maga­sabb a tervezettnél a szőlő- termesztés bevétele, ugyan­csak terven felüli eredmé­nyeket értek el az állatte­nyésztésben is. A szövetke­zet várható bruttó jövedel­me eléri a 41 millió forintot, s így biztosított a tervezett jövedelem. Az elmúlt évben a szövet­kezetnek több beruházása isi befejeződött Elkészült 3,2 kilométer 1,2 kilométer üze­mi út, az új szociális épület, valamint a száz vagonos magtár kialakítása is, és to­vább folytatódnak a meliorá­ciós munkálatok is. A szövet- kwet elegendő készlettel és tartalékkal rendelkezik, pénz­ügyi helyzete kiegyensúlyo­zott. Javuló árukínálat A kiskereskedelmi és a vendéglátóipar folyó áron számítva 1973-ban átlagosan nyolc százalékkal emelte for­galmát. Jelentősen túlteljesí­tette tervét az Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat, és a SZÖVTERMÉK. Nőtt az üz­lettér is a városban: már üzemel a csemege ABC, a Napsugár ruházati áruház és az új illatszerbolt is. Befeje­zéséhez közeledik a Centrum és a szövetkezeti vegyes áru­ház építése is. Mindez ko­rántsem azt jelenti, hogy a kereskedelmi egységeknek nincs min változtatni, javíta­ni. A vásárlók igényei ugyan­is változatlanul messze túl­haladják a város üzleteinek kínálatát. Elsősorban a 4-es számú Volán Vállalat erőfeszítései­nek eredményeként tovább javult a személy- és az áru- szállítás is a városban. A forgalom átszervezése meg­gyorsította és biztonságosab­bá tette a közlekedést Kommunisták a termelésért A végrehajtó bizottság,, va­lamint a pártbizottság rend­szeresen figyelemmel kísér­te a város üzemeinek, keres­kedelmi, szövetkezeti egysé­geinek gazdálkodását A Köz­ponti Bizottság november 14—15-i ülése alapján ele­mezte a város gazdaságának fejlődését, és meghatározta a legfontosabb gazdasági és politikai feladatokat is. Az aktivitás jellemezte a gazdálkodó egységek párt- szervezeteinek tevékenységét is. A gazdasági vezetők igen hatékony segítséget kapnak a pártszervezetektől, a terme­lés gazdaságosságának foko­zásához, a korszerű technoló­giák bevezetéséhez, a szocia­lista munkaverseny erkölcsi, anyagi erejének kamatozta­tásához, a rend, a fegyelem megszilárdításához. Gondok, feszültségek A pártbizottság által meg­tárgyalt és elfogadott jelen­tés az eredmények mellett a gondokat, a feszültségeket is számba vette. Több üzem, szövetkezet nem tudta telje­síteni exporttervét, az ipar­ban tovább romlott a mun­kások és az alkalmazottak létszámaránya. Rendkívül nagy gondot okoz továbbá a város politikai vezetésének az Észak-magyarországi Víz­ügyi és Közműépítő Vállalat helyzete is. Az egri székhe­lyű vállalat ugyanis nem ke­vesebb, mint 130 millió fo­rinttal maradt el tervétől. A lemaradás egyik oka, hogy nincs lekötve a vállalat ka­pacitása, másrészt a fiatal vállalat munkáját is igen sok jogos kifogás érte. Nem tudta teljesíteni tervét a Park Szálló, továbbá a Felső-ma­gyarországi Vendéglátó VáU lalat sem. Az ötéves lakásépítési programban jóváhagyott 4045 lakással szemben — a pluszt, a családi, a társas és az OTP-s lakások adják —a ÍV. ötéves terv végére mintegy 4456 lakás megépítése várha­tó. Figyelmeztető ugyanak­kor, hogy az eddig átadott lakások száma elmarad a tervezettől, ezen belül is el­sősorban a célcsoportos ta­nácsi lakásokból adtak át jóval kevesebbet Több beruházást sem fejez­tek be határidőre a város­ban. A kenyérgyárnak már üzemelnie kellene, a kivitele­zők mulasztása, valamint a szükséges közművek hiánya miatt a Finomszérelvénygyár hevesi gyáregységének üzem­be helyezése is meghiúsult. A város kiskereskedelmi forgalmának növekedése a megyei átlagnál is alacso­nyabb, s elsősorban a meg- nam értés, a rossz hozzáállás akadályozza a lépcsőzetes munkakezdés bevezetését is a megyeszékhelyen. Politikai, gazdasági feladatok Az I974-es feladatokkal kapcsolatban több fontos ha­tározatot fogadott el ülésén a pártbizottság. Az iparban tovább kell folytatni a ter­mékösszetétel korszerűsíté­sét s fokozni a gyártmányok exportképességét. Minden kö­rülmények között- biztosítani kell az 1974—75. évi lakás- program teljesítését, vala­mennyi gazdálkodó egység­nél az Intenzív fejlesztést kell előtérbe helyezni. A pártszervezetek a politikai munka eszközeivel hatéko­nyan segítsék a vállalati ter­vek megvalósítását, az üzem- és munkaszervezés szélesíté­sét, a kapacitások jobb ki­használását, a megyei, a nép- gazdasági tervek összehango­lását. Alakítsanak ki kritikus és önkritikus légkört, szor­galmazzák a termelési moz­galmak szervezettségének, hatékonyságának javítását Koós József Már termel a legkorszerűbb téglagyárunk Befejeződött a próbaüzem és január 1-vel megkezdő­dött az üzemszerű termelés az ország legkorszerűbb — teljesen gépesített — tégla­gyárában, a bátaszéki Váz- kerámia Gyárban. A 450 millió forintos be­ruházással felépült üzemben — a termelés teljes felfu­tása után — 50 millió váz­kerámiát — speciális téglát — és 50 millió cserepet ké­szítenek. (MTI Foto — Bajkor Jó­zsef.) Tizenkétezerrel több csecsemő ellátása ix ipar és a kereskecieleui a helyzet javításáért A népesedéspolitikai in­tézkedések nyomán az ipar és a kereskedelem progra­mot dolgozott ki a gyermek­ellátás javítására, a tervek végrehajtása már az idén érezteti hatását Az ipar és a kereskedelem szápiol az­zal, hogy a gyermekes csa­ládok a kormányintézkedé­sek nyomán az idén 1,3—1,4 milliárd forint többletbevé­telhez jutnak, gyorsuló ütemben nő a gyermekhol­mik iránti* kereslet Figye­lembe veszik azt is, hogy áz idén várhatóan emelkedik a születései: száma, s a prog­nózisok szerint a tavalyinál mintegy 12 ezerrel több cse­csemő ellátásáról kell gon­doskodni. Robébi. Roboluci. Linola* a legkisebbeknek ' Az ipar és a kereskedelem a gyermekeket születésüktől felnőtté válásukig az idén sok új, az eddiginél korsze­rűbb cikkekkel igyekszik el­látni, a legkisebbek számára több újfajta tápszert hoznak forgalomba Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár körmendi gyárában már megkezdték a Robébi nevű új tápszer két változatának a gyártását. A zsírban sze­gény, de fehérjében, vitami­nokban és csonterősítő szerekben gazdag Robébi „A”-t, a háromhónaposnál fiatalabb csecsemőknek szán­ják, míg a Robébi „B”-t négy hónaptól egyéves ko­rig ajánlják. Az utóbbi bi­zonyos mennyiségben zsírt, ezenkívül növényi olajat is tartalmaz, amely az emész­tést segiti elő. A kétféle tápszerből jelenleg naponta 6000 dobozzal készül, s a gyártást fokozatosan növe­lik. A gyár további újdon­ságait a Robolact elnevezé­sű gyógytápszert koraszülöt­teknek, vagy gyomorrontás­ból kilábalt egy-két hónapos kicsinyeknek ajánlják. Dán licenc alapján a Linaloc ne­vű tápszer próbagyártása is megkezdődött. Az új tápszereknek nem­csak az összetétele kedve­zőbb, hanem kezelésük is egyszerűbb. A közismert Laktorizánt, Mai ti ront és a többi gyermektápszert főzni kell, míg az új tápszerek egyszerűen meleg viznez ada­golva „tálalhatók”. Ezek előreláthatólag februárban, vagy márciusban jelennek meg a gyógyszertárakban. Munkásdinasztiák F otóriporterek hálás, so­ha meg nem unt té­mája: a lencsébe mosolygó, vagy éppen komolyan néző négy Kovács, hat Majoros, a hét Babos, s mellettük az asszonyok, akik szintén Ba­bos lányok voltak: a téma sokféle változata él, hisz’ az élet ebben is gazdag. Vannak üzemek, ahol akár családfá­nak beillenék a létszámnyil­vántartás, mert szülőket, gyerekeket, testvéreket, só­gorokat összevéve hűsszan, harmincán dolgoznak ott. Családi gyár? Miért ne? Ját­szunk el a gondolattal: mi­ért ne „sajátíthatná ki” a gyárat, a közepes üzemet harminc, negyven család, olyanok, akik szeretik azt a munkát, amit csinálnak, azt a közösséget, vállalatot, ahol dolgoznak, akiket a rokon hozott be, akik az apjuk, a sógoruk, a nővérük keze alatt tanulták a szakmát? Rossz ez? Nagyon jó! S ezt nemcsak az újságíró véli így, hanem azok a tekintélyes szakembe­rek szintén, akik a Munka­ügyi Minisztérium: számára széles körű vizsgálatot vé­geztek, s megállapitották: a termelőüzemek legértéke­sebb, a gyár, a vállalat dol­gai után leginkáb érdeklő­dő magját azok a munkások alkotják, akik tíz-tizenöt esztendeje ott dolgoznak. Akiknek tehát minden porci- kájukba beleivódott, hogy ez a gyár nemcsak kenyéradó­juk, de tulajdonuk is; ami­vel gazda módjára illik tö­rődniük. Jutott-e még másra az előbb említet kérdezősködés? Egvebek között arra, hogy a családi kapcsolatok előnyö­sen befolyásolják a munka helyi magatartást. A szülő szeme előtt a gyerek fegyel­mezettebb ha másért nem, azért,, hogy ne hozzon szé­gyent az „öreg” fejére. A ro­konok nehezebben változtat­nak munkahelyet, mert ak­kor teljesen idegenek közé kerülnek. A testvérek féltő gonddal segítik a gyakorlat­lanabbat ... Sorolhatnék, mert hisz* a munkalélektan, az üzemszo­ciológia friss eredményekét, megfontolásra érdemes ta­nulságokat ad a kezünkbe, de alighanem fölösleges len­ne. Aki gyárba jár, s még inkább, aki ott dolgozik, jól tudja, a munkás dinasztiák magatartásukban, gondolko­dásukban legtöbbször az át­lag fölé emelkednek, hírük, tekintélyük van, s maguk i6 úgy vélik, a példa kötelez. Ezer az ága-boga annak, mi­ként verbuválódnak e csalá­di, rokoni dinasztiák, miért követi a testvér, a gyerek, a rokon az előtte járó útját, egy valami azonban bizo­nyos. Csak ritkán parancs­szóra, a szülői szigornak, a családfői akaratnak engedve. Talán azért, mert otthon jót hallott a munkahelyről, mert tiszteli a szülő, a testvér, a rokon szakmáját, munkáját, becsületesnek tartja a fizett- séget, nehezebben találná meg helyét idegenek kö­zött ... Ne kutassuk a sze­mélyes indítékokat, azaz, ku­tassuk, de más módon. A munkahely eszközeivel, lehetőségeivel, szándékaival, és terveivel. Mert a munkás dinasztiák léte, gyarapodása feletti örvendezésünk nehogy elfeledtesse: kölcsönösen elő­nyös kapcsolatról van szó! Azzal, hogy „az öreg Barna Márton bácsi behozta a fiát a gyárba”, a gyárhoz való ragaszkodását, a gyár jöven­dőjébe vetett hitét fejezne ki. S ha a nővér azt mondja a húgának, hogy a szövőgép mellett keresett kenyér is legalább olyan jó ízű, mint a buszozassal, vonatozással, két hónapot itt, három hó­napot meg amott töltéssel keresett másik, akkor erre a nővérre rá lehet bízni na­gyabb feladatokat i6, mert szereti a munkáját, miként manapság emlegetik, fantá­ziát lát benne; miért ne lát­na fantáziát egy ilyen lány­ban, asszonyban a gyár? S miért hagyná kapálatlanul azt a bevetett földet, amit a családi dinasztiák hintettek tele maggal, miért ne tá­maszkodna az egészséges csa­ládi törekvésekre, a tisztes szorgalomra, az összefogás­ban rejlő erőre? Megtörtént, hogy lehurrog­ták a főművezetőt, aki egy család tagjaiból szervezett brigádot; végül nagynehezen megengedték. Ez a munka- csoport ma aranykoszorús szocialista brigád, s a mag most is a család, de őröm ■ mel vettek maguk közé ide­geneket. Másutt nem nézik jó szemmel, ha férj is, fele­ség is egy helyen dolgozik. Mi a baj ebben, ha a mun­kapadoknál nem keletkezhet összeférhetetlenség? S nem kegyként, hanem természetes kötelességként kell felvenni annak a fiát, lányát, aki tíz vagy több esztendő becsüle­tes munkájával kovácsolt szavainak hitelt, magának fajsúlyos erkölcsi tőkét. Sőt, példaként lehet állítani őket: ilyen módon is ragaszkodnak a gyárhoz, a vállalathoz, s a munkahely meg hozzájuk, gyerekeikhez. Büszke lehet az a munka­hely, ahol egész padsort fog­lalnak el termelési tanács­kozásokon, vállalati ünnep­ségen a családi dinasztiák. Legyen is büszke, mert a munkahelyet, sőt, a munkát, a gyár, a vállalat jelenét és holnapját minösiti, értékeli e családok hűsége, ragaszkodá­sa, összetartása. S ha büszke rajuk, akkor minden jó eszközzel, megérdemelt erkölcsiekkel és anyagiakkal, törődjön is ve­lük...! Mészáros Ottó 12—15 százalékkal gyermekruha több A gyermekek valamennyi korosztálya számára ruház­kodási cikkekből is többet hoznak forgalomba, mint a korábbi években. Csecsemő és gyermekruhákból a tava­lyinál 12—15 százalékkal több készül, s mindenek­előtt a 6—12 évesek ellátá­sát kívánják javítani, meg­szüntetni a korábbi hiányo­kat. Nagy gonddal ügyel arra valamennyi illetékes szerv, hogy a stabilizált árú gyermekruhákból is jó le­gyen az ellátás, legyen ele­gendő azokból a cikkekből is, amelyeknek az árát ta­valy leszállították, például orkánból, bakfis jersey-ter- mékekből, kötött- és hur­kolt fehérneműből, 17 szá­zalékkal több fiúing és ka­bát. 15 százalékkal több ballon, 27 százalékkal több felsőkötöttáru kerül forga­lomba gyermekek részére, iskolaköpenyből 12 százalék­kal többet szerez be a ke­reskedelem. A tárcaközi ár- és termék­forgalmazási bizottság a na­pokban arról döntött, hogy újabb anyagi támogatással ösztönzik az ipart csecsemő­ruhák és gyermekcipők gyár­tására. Cipőből teljesebb méretválaszték A cipőgyárak és a szövet­kezetek az idén mintegy 7,3 millió pár gyermekcipőt bo­csátanak ki, ezen belül csu­pán a gyárak 200 ezer pár­ral növelik termelésüket. Az ipar a* keresőelemnek kife­jezte azt a készségét, hogy az előre látható igényeket is igyekszik kielégíteni. Igen sok panasz hangzott el a ko­rábbi években amiatt, hogy a gyermekcipők bizonyos méreteihez nehéz hozzájut­ni, ezért különösen a 19—22 közötti méretekből növelik erőteljesen a gyártást. A nagy méretekből is több lesz, mint korábban. A Nyírbátori Auróra Cipőgyár, amely eddig csupán 23— 30-as méretű gyermekcipő­ket állított elő. a miniszté­rium anyagi támogatásával bővíti a kapacitását és a má­sodik félévtől 23—38-ig, min­denféle nagyságú, jó minő­ségű, tetszetős gyermekcipőt gyárt több színben és fazon­ban. A 19—30-as méretekből a Kecskeméti Htröske Szö­vetkezet és az Első Szegedi Járási Ipari Szövetkezet bő­víti termelését. A Duna Ci- ■ pőgyár a közkedvelt fröcsi cipó leányváltozatának gyár­tását is megkezdte. A Szom­bathelyi Cipőgyár olasz li­cenc alapján a hajlékony kisgyermek cipők, a minő­ségi cipőgyár a leányka ci­pők, a Bonyhádi Cipőgyár pedig a gojzervarrott fiúci- pök gyártását fokozza. Az ipar általában növeli a fröccsöntött és vulkanizált lábbelik gyártását. 1974. Január 27., Z0 vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom