Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-24 / 19. szám

Bemutató a Gcndonyi színházban Lehár: A víg özvegy ismét műsorra került Eger­ben, Lehár Ferenc háromfel- vonásos nagyoperettje, a A víg özvegy. Ügy látszik, va­lamennyi Lehár-operett kö­zül ez a legidőtállóbb, ez az a muzsika és a muzsika me­sett meghúzódó operettjáték, amely valóban elbírja a nyersen és nagy rohamokkal változó színházi — és kor- ízlést. A néző ül a nézőtéren és hallja, hogy a szöveg szerint egy kicsiny és elképzelt bal­káni állam párizsi nagykö­vetségén esküsznek a király- hűségre. Pezsgőzés, bókolás, tánc és jókedv közben nagy szavakat pufogtatnak arról a házasságról, amelyért Dani­idnak, a követség! titkárnak óriási áldozatot kell hoznia: el kell vennie azt az özve­gyet feleségül, akit mindig is szeretett. A francia Victor Leon könnyűvérü színházi darab­jából az osztrák Leo Stan átdolgozása folytán így lett alapanyaga Lehámak a kitű­nő muzsika megteremtésé­hez. Ebben a muzsikában a balkáni hegyek népdalai is megszólalnak egy-egy motí­vum erejéig és talán ez az egyik oka a ma is friss ze­nei hatásnak. Glavári Hanna és Danilo- vics Daniló szerelmi történe­tének színpadra állításával Hegedűs Lászlót bízták meg. A rendező jól tudja, hogy a régi história, a régi stílus, a körülményesen elővezetett helyzetek, a valóban szakál­lasán öreg operettbeli kiszó­lások már rég nem nyújta­nak elegendő fűtőanyagot, hogy a nézőtéren jókedv is légyen, a játék mámora is elöntse a színpadot a zene hatására: kell ehhez a mai fülnek csiklandozó humor is, amely új ötletet röppent fel, bár csak egy csattanó erejéig is. S kell ez annál inkább, mert a külsőségeken kívül a ruhák és jelmezek csillogásán felül két dalbetét között valaminek kell történ­nie is. Így hát a rendező és derék színtársulata a szöveg­könyv régi fazonját újabb rávarrásokkal díszítette és többek között így teremtette meg az ,,ess zcajgsz torit”, amely a frivol kezdéstől a robbanó poénig Nyegus kö­vetség! írnok gondozásában maradt Leltárt azonban nemcsak „zenélni”, de énekelni is kell. És itt _volt nagy gondban a rendező. Mert országos gond és most már krónikus: hi­ányzik az énekelni, játszani tudó férfiszínész. Az, egyik jo megjelenésű, tálán játszani is megtanult már. a másik kitűnően táncol, forog is a színpadon, hogy elhisszük neki a figurát, de olyan, aki ezt a Lehár muzsikát még csak megközelítően is vissza­énekelné nekünk a színpad­ról úgy. hogy közben el is hitesse ^érzelmeit. csak nem akar aÄlni. És ez a hiány annál bnntóbb, mert énekes­nőink bájjal és természetes­séggel éneklik-alakítják sze­repeiket az egyébként kitű­nően beinstruált és olajozott gépezetként működő modern színpadon. Innen nézve, ezekkel a problémákkal küszködve oldotta meg a rendező a Lehár-operett újabb bemutatóját — kitűnő­en. Igyekezete nagyon tisz­tességes összmunkában jutott kifejezésre. Glavári Hannát, a gazdag özvegyet, aki körül pereg-fo- rog a forgószínpad, Várhegyi thőnyi szőnyegek az \SZh ba Abonyban már több évtizede foglalkoznak a lányok és az asszonyok szönytgszövéssel. A községben ma is jó néhány vállalatnak van szőnyegszövő részlege, köztük a legnagyobb a Pest megyei Vegyi és Divatáru Készítő Vállalat, amely NSZK-üa exportáljuk a laza csomózásé, divatos szőnyegeket. (MTI foto — Koppány György.) amelyet két hétig láthat v közönség A műsorban leve­títik azt a kisfilmet, ame­lyet a televízió forgatócso­portja a művész lakásán ké­szített, s amelyen Schrammel Imrével Fekete György bel­ső építész beszélget. Szó ke­rül a pálvaindulósról: a fő­iskolán a porcelánfestő sza­kot végezte el. majd a kerá­miával kezdett foglalkozni. Schrammel a nonfiguratív ábrázolás híve, az adás 60- rán munkáiból is láthatnak néhányat a nézők, csakúgy, mint a műcsarnoki kiállítás tárgyaiból. A kiállítás hely­színén Rapcsányi László ri­porter ke6z.it interjút Német Lajos művészettörténésszel, Fekete Györggyel és Schram­mel Imrével. Az adás szól Schrammel Imre nemzetközi sikereiről is — a művészt ma mar világszerte ismerik és el ismerik —, résztvett az utób­bi évek minden jelentősebb kiállításán, legutóbb London­ban és Kanadában. 21 25 : A TV Galcriáía Ezúttal Schrammel Imre keramikusművészt mutatja be a nézőknek az adás, ab­ból az alkalomból, hogy ja­nuár ‘26-án nyílik meg a Mű­csarnok Kamaratermében Schrammel Imre kiállítása, Márta alakította. Most is megnyerő jelenség, kosztüm­jeiben valóban nagyvilági dáma, aki énekelve es pró­zában egyaránt szerényen, ízlésesen, hivalkodás nélkül valósítja meg a ráosztott sze­repet. Partnere a követség! titkár figurájában Ábrahám István. Jó adottságú prózai színész, kitűnő megjelenéssel, illúziókat tud teremteni, de nem énekes. Érzi ezt maga is, gyakran recitativora fog­ja a dallamot és takarékos­kodik hangjával, hogy a vé­gén, az utolsó jelenetben még elénekelhesse nekünk a bájos dallamot, pianoban, nagyobb hangerő nélkül, mert neki erre telik. Fehér Tibor a követségi ír­nok ruhájában bonyolította az eseményeket, hozott de­rültséget az új ötletekkel a játékba. Hegedűs László nagykövet- kőit el jászollá azt, ámít ren­dezőként elképzelt. A nagy­követ feleségét Káli Mariann alakította, több énektudással, mint játékkészséggel. Kozma Pál még nem elég­gé önálló egyéniség és éne­kes ahhoz, hogy Rossillont énekelje Lehámál. A játék egyik legmegbíz­hatóbb teljesítményét nyúj­totta prózában és énekben egyaránt Komáromi Éva. Az epizódszerepekben Má­tyás Jenő, Bősze Péter, Híd­végi Elek, Molnár Anna, Bánó Pál, Nagy Mari, Pálffy György és Kiss Mária nyúj­tottak még jó teljesítményt Gergely István egyszerű megoldású díszletterve leve­gős játékteret biztosított Gre- guss Ildilcó jelmezeit meg­tapsolta a közönség, elegáns es nagystílű része a bemu­tatónak ez a szellemes ra­li asorozat. Örömmel üdvözöljük So­mos« Zsuzsa koreográfiáját és játékmesteri munkáját A kicsiny színpadon a tánc- és énekkart kellő összhangban mozgatta és a két kar együtt­mozgása, ritmikája határo­zott elgondolásról tanúsko­dik. Az operettet a tőle meg­szokott lelkiismeretességgel és lendülettel Kalmár Péter vezényelte. A bemutató, mindent egy­bevetve : kellemes farsangi szórakozás és emlékezés Le- hárra. Farkas András Tizenöt év - ZSO kőié: Jubilál a Modern Köuyvtár-sorozat Jubileumhoz érkezett az Európa Kiadó Modern Könyvtár sorozata: a világ­hírű görög költő, Jannisz Ritszosz, „Mélosz pusztulá­sa” című elbeszélő költemény kötete 250. az 1958 óta meg­jelent művek sorában. A másfél évtizedes múltra visz- szatekintő sorozat jogos és egyre növekvő igényeknek tett eleget, kiadása révén számottevően növekedett az élő világirodalom legújabb alkotásai iránt érdeklődő ol­vasók száma. A tetszetős pu­ha fedelű elbeszélés, regény, illetve színmű kötetek nap­jainkig szinte minden szá­mottevő írót bemutattak már legalább egy művével, s egy- egy kiadvánnyal mór vala­mennyi jelentős irodalmi irányzat ismertetése is teret kapott. Az első időszakban a kül­földön már komoly sikert aratott művek jelentek meg, például John Osborne Dü­höngő ifjúság című drámá­ja, Dürrenmatt világhírű al­kotása, Az öreg hölgy láto­gatása, Sartre izgalmas regé­nye; az Egy vezér gyermek­kora, aztán a Szavak, majd Az ördög és a jó isten című színdarabja. Fényes nevek, emlékezetes művek sorakoz­tak egymás után: Ehrenburg, Jevtusenko, Baklanov, Ver- cors, Salinger, Peter Weiss, Pudike, Katajrv, Albee, Ar­thur Miller, Malamud és Eliot — hogy csak néhány igazán kiemelkedőt említsünk a gaz­dag választókból. A Modern Könyvtár fel­adatának tekinti egy-egy zártabb nyelvterület irodal­mának, vagy egy-egy írójá­nak a bemutatását. Az utóbbi években mind több példát találhat a figyel­mes szemlélődő erre a törek­vésre: kis népek novellairo­dalmát bemutató antológiák jelentek meg; a litván a szlovén, az észt, a finn és moldován elbeszélők mun­káiból adott- ízelítőt egy-egy .kötet ... ..... Napjainkban mind többen érdeklődnek a régebbi és modern irodalmi irányzatok iránt, ezt kielégítendő adta közre a kiadó az Üvöltés cí­mű, a beat nemzedék köLtőit, íróit bemutató kötetet, s va­lóságos frontáttörésnek szá­mított a francia uj regény­írók közreadott kétkötetes válogatása es az amerikai Tom Wolf furcsa című tudó­sítása, a Kandírozott manda- rinzselészínű áram vonal. Ko­moly sikert aratott a 60-as évek közepén az a kétköte­tes válogatás, amelyben a világirodalom nagy íróival készített interjúk szerepeltek Interjú — nagy írók művei­ből címmel. 1971 mérföldkő volt a so­rozat életében, két új also- rozattal is gazdagodott a Modern Könyvtár: a prózai műveket jelölő P. a drámai alkotásokat jelölő D, a verse­ket jelölő V és a tanulmá­nyokat jelölő T mellé felso­rakozott a ?, amely a mai problémákat, általában a még nyitott kérdéseket jel­képezi, és az a betű, ahová az aktuális művek soroltatnak. A soronkövetkező kiadvá­nyok teljes listája helyett csak néhány sokat ígérő ne­vet és címet idézhetünk. Rö­videsen megjelenik Hans Magnus Enzensberger A ha­vannai kihallgatás című do­kumentum drámája, Claude- Roy Napfény a földön é6 John Kenneth Galbraith Győzelem című regénye, 6 egy mai bolgár elbeszéléseket bemutató kötet. Még egyszer a delfinekről címmel, vala­mint a szovjet irodalom sa­játos műfajából, az Ocserk- ből készült egy antológia. A kiadóktól kapott információ szerint a Modem Könyvtár sorozata továbbra is hozzá­járul ahhoz, hogy a hazai iro­dalombarátok az élő világ- irodalom portréjának mind több színét, vonását, árnya­latát ismerhessék meg. (MTI) Meghall Orbán József Eger ismert alakja volt, sok barát és jó ismerős tisz­telete övezte. Az erdők ko* szorúzta csíki táj szülötte, onnan vezetett kanyargós útja — több kitérő, állomás után — a történelmi város­ba, ahol életének javarészét leélte. Nagy nevű mesterek műhelyeiben csiszolta ösztö­nös szobrásztclietségét, s ta­nulta a szobrászművészet mesterségbeli fogasait. A kő, a márvány, a fa szenvedé­lyes szerelmese volt és rea­lista, valósághű alkotások egész sora kerüli ki szob­rászvésői, szerszámai alóL Ónálló kiállításokat rende­zett alkotásaiból, országos tárlatokon szerepelt. Mun­káit őrzik a Nemzeti Galé­ria gyűjteményében, s lát­hatók szobrai a Budai Vár­múzeumban is. Tagja volt a Képzőművé­szeti Alapnak és egyik ala- pitótagja az egri képzőmű­vészéé munkacsoportjának. Tele volt tervekkel, ám gyengülő ereje, megrokkant egészség« akadályozta ab­ban. hogy álmait kőbe. már­ványba vésse, fába faragja, l egutóbb a Mezőgazdasági Múzeum hívta meg képző­művészeti pályázatára, s azt a tervet dédelgette magában, hogy vadászjelcneteket örö­kít majr meg domborművé- ken, kisplasztikában. Sajnos, ez az elképzelés is terv ma­radt most már végérvénye­sen. Hetvenhárora éves ko­rában a halál kivette kezé­ből alkotó művészetének szerszámait. Emléke azon­ban mégsem múlhat el nyomtalan. Itt hagyta maga után Egerben a Petőfi Sán­dorról készített szobrát, mely ott áll szép környezet­ben a költőről elnevezett tér fenyői között. Az NDK televíziójának estje a Magyar Televízióban Január 29-én a Magyar Te­levízió ismét megrendezi az NDK televíziójának, estjét. Dokumentumfilmek, zenei összeállítás, tv-játék enged bepillantást a baráti szocia- linta ország tévéjének, illet­ve népének hétköznapjaiba, életébe. A műsorban „A só­lyán és dokkon” címmel dn- kumentumfilmot vetítenek, amely az NDK fiataljainak pályaválasztási lehetőségei­vel foglalkozik. „A hangsze­rek völgye” című rövidfilm az NDK-ban működő híres hangszerkészítő üzemeket járja végig a kamerák segít­ségével. Ezt könnyűzenei ösz- szeállítás követi „Meisseni séta” címmel. A berlini EUő- Aasía Múzeumba, invitál az „Asszurlól Perszepoüszig" cí­mű dokumentuniprodukdó. A Tv-hiradó után kerül bemutatásra a „Fiete Stein” című tv-jaték, amely egy né­met fiatalember háború utá­ni magára találásáról-, az új élet megindításában való részvételéről szói Wi/VVSAAAAAAA/WAAAMAAAA\VNAAAAAAAAAAAAA/AAAAáAAAAAAMAAAAAAAAAAAAAAAA\WAAA/VWAVAAA-VSAA <AAAAAA\\AAAAAAAAr\\MAAAAAAAAA( 6E&nc:Ír u* 1971. január 21-, csütörtök 43. Ebből is látszik, hogy a hata­lomvágy önmagában, lett lé­gyen bármilyen következetes, nem egyezik feltételenül a józan ésszel. Minél kevésbe tudja eltitkolni logikai kép­telenségeit, annál tisztábban szemlélhető a maga valódi lé­nyegében a meddő uralom­vágy. Aki hitt a látszatnak — mint én is — annak nagy­részt le kell mondania önma­gáról. Hiszen ez az uralom­vágy teremtett bennünket olyan időben, amikor még nem volt meddő. Mi, a szor­galmas teremtmények éltet­tük tovább, fenntartva a lát­szatot, hogy a hatalom vér­keringése a miénkkel azo­nos. A látszatot? Vajha így lenne. Valódi tény az azonos vérkeringés. Hiába tiltako­zom ellene, vállalnom kell, mert önmagam erejéből nem cserélhetem ki magamat. Osztrák vagyok, csak oszt­rák., A hatalom teremtmé­nye. Ha meddő, ha önző, ha brutális ez a' hatalom, akkor is éltetnem kell. Létformám adott: csak így maradhatok meg. Orvosnak és rabtartó­nak egyszemélvben. De Lenkeynek volt egy má­sik dimenziója. A magyarsá­ga. Ez a tény önmagában is amolyan szabadságtéle. Adott esetben a legfőbb értékké válhat az ilyen becses tarta­lék. Megkísérelte kiteljesi- teni. Talán az sem lehetet­len. hogy a magyarok leg­többjénél tudott, érzet lehe­tőség volt ez a tartalék di­menzió. Ennyivel voltak töb­ben, mint mi. a csak osztrá­kok. És ennyivel veszélyeseb­bek. Akár a lengyelek. Akikre nem rántott kardot Lenkey. Immár meggyőződésem, pon­tosan tudta, hogy miért hagy­ta nyugodni kardját. Megér­tette származását a janicsár. ★ A Tiszától a Tiszáig, s on­nan a Verbászig tartó vonu­lás diadalútnak is beillet. Amerre elhaladtak, gyorsan híre futott: ezek a Lenkey- huszárok! Dédelgették, elké­nyeztették őket, a huszárok viszont erővel vonták ki ma­gukat a marasztalásból, mert sietniük kellett a bácskai hadszíntérre. Bizonyos, hogy Lenkeyt alig kínozhatták té- pelődései a diadalmas vonu­lás közben. Feledhette a má- ramarosszigeti vizsgálat ke­serűségét. a századát felosz­latással fenyegető ígéretet, a hadbíróság Kelet-Galíciábol feléje vetődő árnyékát. De alig érkeztek meg a verbászi táborba, az osztrák tisztikar ellenségesen, nyíl; vánvaló megvetéssel kezelte. Akkor még a mi táborno­kunk, Bechtold altábornagy volt a déli hadak főparancs­noka. Akkor még mindenki úgy tudta, a szerbeit és a rá­cok egyaránt támadnak az osztrák császárra és a ma­gyar királyra. Ergo, osztrá­kok, magyarok közösen vé­dekeznek. De mit keres a táborban egy olyan tiszt, még ha a magyarok oldalán Is, aki őfelsége hadseregé­ből szökött meg? A vádoló pillantásokból, a mellőző viselkedésből csak egy irányba vezetett kiút: a harctéri helytállás felé. Pa­rancs szerint is a tisztítótűz adhatta vissza teljes becsü­letüket. Hiszen a magyar hadügyminisztérium határo­zata úgy szólt, a csatákban való viselkedéstől teszik füg­gővé, együtt maradhat-e büntetlenül a század. Lenkey János és huszárjai tehát harcoltak. A második szenttamási ütközetben, au­gusztus tizenkilencedikén megmutatták, nemcsak szök­ni tudnak, de győzni is. Di­csőségüket senki nem von­hatta kétségbe. Még a bi­zalmatlan osztrákok sem, akiknek igen szerény ré­szecske jutott a szenttamás! győzelemből. A Lenkey-huszárok mégis sírtak a diadal után. Halot­taikat siratták. Köztük a fiatal tisztet, Fiath Pompe- jusz hadnagyot. Semmi két­ség, mélyen őszinte volt Lenkey, amikor a gyászhír hallatán összeruskadva mondta; — Bárcsak én estem vol­na el helyette. ★ Hihetnénk, győzni csak egyféleképpen lehet: hősies­séggel. Kapaszkodj a bátor­ság sörényébe, és hidd, hogy rajtad kívül másnak nem terem babér. így mondják a poéták és a szónokok, de nem a katonák, ök tudják, hogy a csaták prózaibbak. Igaz, néha nagy benpük a pátosz, ám örökké a pánik­kal keveredve. Érzékeny, in­gatag, remegő részegség, jó­zan félelem és még sok más egyéb élő vulkáni vegyidet az a valami, amit közönsé­gesen bátorságnak szoktak: nevezni a fegyverek viada­lában. A hősben jelen van a gyáva és a gyávában a hős. Mindkét oldalon. Ama vulgáris ok miatt, hogy itt is, ott is emberek vannak. Hős és gyáva emberek. A röpítő erőben játszhatnak a kétségek *. Előre, minél gyorsabban, le­rázni a hátunkba csimpasz­kodó kételyeket. Ha sikert! áttörnöm, túljutok a pszi­chikai rabikonon és győzel­mem behozhatatlan előnyt jelent a lehagyott kétségek­kel szemben. így érzem teljesnek Len­key János bátorságát. A kétségek hátszelével. Min­den bizonnyal enélkül is boldogult volna a lovasro­hamokban. De mint annyi társát a lázadók oldalán, űz­te a belső kényszer: minél véglegesebben elszakadni korábbi valójától, minél több elhatároló fegyvertényt hal­mozni múltja és jövőbeni sorsa közé. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom