Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-19 / 15. szám
A Minisztertanács tárgyalta I bérszabályozás ú) módszere Előzetes tapasztalatok egy ielentős kísérlet eredményéről r Egy éve kezdték — 16 vállalat közreműködésével — az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó közgazdasági kísérletet, a bértömeggazdál- kodást. Ennek az a lényege, hogy a kijelölt vállalatoknál és ipari szövetkezeteknél, a korábbitól eltérően, nem az átlagbérszínvonal betartása a legfőbb követelmény a bérgazdálkodásban, hanem az, hogy a vállalat teljesítményével arányos legyen a munkabérként kifizetett ősz- szeg, vagyis a bértömeg. E módszer alkalmazása elvileg abban teszi érdekeltté a vállalatot, hogy azonos teljesítményt kevesebb dolgozó foglalkoztatásával, vagy azonos számú dolgozóval magasabb teljesítményt érjen el. nymodon — meghatározott korlátok között — mindkét esetben, a termelékenység növekedésével párhuzamosan növelheti dolgozói bérét a vállalat. Kezdetben mintha többen lettek volna a módszer esküdt hívei; az első hónapok után az ellentábor hallatta hangját és sajátságos módon éppen a kísérletező vállalatokról lehetett a legkevesebbet hallani. A kísérlet átfogó értékelésére még csak ezután kerül sor, ám beszélgetve a kísérletezők képviselőivel, egy vázlatos kép már felrajzolható: melyek az elő~ nyei, melyek a hátrányai a bértömeg-gazdálkodásnak? MIÉRT KELL AZ „ÁTLAGBÉR-FÉK?” A vállalatok helyeslik a kísérletet, s ha vannak is fenntartásaik, azok többnyire más jellegűek, mint az eddigi vitákban felvetődő aggodalmak. Sőt, a kísérletezők nagy reményeket fűznek az „átlagbér-fékkel kombinált relatív bértömeg-gazdálkodáshoz”... Azért e félmondatnyi idézet,, mert a kísérlet metodikai lényegét rögzítő terminus-technikus körül is élénk vita alakult ki. A vállalatok többsége a beépített „átlagbér-féket” a kísérleti időszakban feleslegesnek, sőt a kísérlet végső eredményét eltorzítónak tartja... (Ugyanis az „átlagbér-fék” azt jelenti, hogy az előre meghatározott bérszintemelkedési határon túl — akkor is, ha a bértömeg erre egyébként módot adna — csak erősen progreszív, a részesedési alapból fizetendő adó mellett kerülhet sor a bérszínvonal további növelésére.) A „fék” alkalmazása a túlzott kereseti aránytalanságok megelőzése miatt szükséges. Érdekes, hogy a kísérlet szabadabb feltételeit hiányoló vállalati vezetők abban egy véleményen vannak, hogy a bértömeg-gazdálkodás esetleges szélesebb körű alkalmazásakor már feltétlenül szükség lenne a keresetek egesz- ségtelen differenciálódását megakadályozó szabályozó eszközre. E ez a lényeg. Divatos szólam, hogy a munkahelyi vezetők félnek a még oly óvatos differenciálástól is, s emiatt kemény bírálatokkal szokás illetni őket Arról már kevesebb szó esik, hogy a vezetőknek tulajdonképpen nincs sok választási lehetőségük, mert a munkahelyi közösségek ma még nem tűrik vagy csak nehezen viselik el a számottevő kereseti különbségeket. Azt is jelenti, hogy a sokat vitatott „átlagbér-fék” voltaképpen reális kompromisszumot jelent, amire közgazda- sági megfontolások mellett a társadalmi közhangulat is kényszerítette a kísérlet elindítóit, DÖNTÉSI SZABADSÁG A VÁLLALATOK SZAMARA Äz „átlagbér-fék” körüli vita persze nem érinti a bértömeg-gazdálkodás tulajdonképpeni lényegét A módszer előnyei kézenfekvőek: az erőteljes ösztönzés az élőmunkával való ésszerű gazdálkodásra, a munka termelékenységének valóságos növelésére. A bértömeg-gazdálkodásnál az átlagbérfejlesztés es a létszámnövelés báralap- terhei egyenlő súllyal jelentkeznek s ez növeli a vállalatok választási lehetőségét, döntési szabadságát abban, hogy termelési feladataikat létszámbővítéssel, vagy a teljesítmények növelésével, illetve a két módszer kombinációjával oldják-e meg. Ügy tűnik, hogy a kísérletezők sok — egyébként nehezen megoldható — személyi problémát hidalhatnak át úgy, hogy az összevonható munkakörökből minden különösebb beavatkozás nélkül is elmentek, vagy elmennek az emberek. Persze a bértömeg-gazdálkodás esetleges kiszélesítésekor nem lehet csak a spontán fluktuációban bízni; szükséges, hogy a módszer kényszerítse 1 ki a jelenleginél sokkal átgondoltabb, tudatosabb és előrelátóbb vállalati munkaerő-gazdálkodást. Kérdés: képesek lesznek erre azok a vállalatok, ahol a munkaügy ma még a legelhanyagoltabb vállalatgazdálkodási tevékenységek közé tartozik? Egy másik kérdőjel: mi történjék azokkal a vállalatokkal, amelyek az átlagosnál gyorsabban fejlődnek, s e fejlődés Szükségszerű feltételei közé tartozik jelentős nagyságú beruházás megvalósítása. A beruházással többnyire együttjáró létszámnövekedés alaposan megcsapolja a béralapot, így annak csak kisebb része fordítható az átlagbérek emelésére. Mindez arra utal, hogy a bértömeg-gazdálkodás módszere aligha alkalmazható általánosan a népgazdaság valaHajtómücsalád Győrből mennyi ágazatában, vállalatánál. A TELJESÍTMÉNNYEL ARANYOSAN ALAKULNAK A BÉREK Végül is mi a mérlege az alig egyéves kísérletnek? Bevált a létszámtakarékossággal kapcsolatos elképzelés. A vállalatok általában csők kentették előzetesen tervezett létszámigényeiket, ugyanakkor emelték termelési előirányzataikat (nyilvánvalóan azért, mert ez béremelésre adott lehetőséget.) Jellemző nek tekinthető, hogy a kísérletező vállalatoknál az elmúlt időszakban a teljesítményekkel arányosan alakultak a bérek. A módszer jelenlegi formájában is erőteljesen ösztönöz a műszaki fejlesztésre, a gépesítésre, illetve a létszámmegtakarítást elősegítő szervezési és műszaki intézkedések végrehaj tására. A foglalkoztatottak szakmai összetétele ugyanis különösebb anyagi hátrányok nélkül az igények szerint alakíthatók. A kísérletező vállalatok szerint a bértömegszabályozási rendszer képes a bér- és a keresetszabályozással szemben támasztott összes követelményeknek eleget tenni. Figyelembe véve a népgazdaság egyre szűkülő munkaerőforrásait és azt a tényt, hogy gazdaságunk csak az intenzív fejlesztés Utján járhat a bértömeg-szabályozás legfontosabb előnye, hogy megfelelő érdekeltséget teremt, erőteljesen ösztönöz a munkaerővel való takarékoskodásra, a hatékonyabb gazdálkodásra. Vértes Csaba Tudományok a társadalomért A MINISZTERTANÁCS napirendjére tűzte és megvitatta — a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára előterjesztése alapján — a társadalomtudományok helyzetét és fejlesztésének problémáit. A kérdésnek nyilván az adta az aktualitását, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tudománypolitikai irányelvének érvényesülése eredményeként, és az MSZMP X. kongresszusának a határozata nyomán meggyorsult hazánkban a társadalomtudományok fejlődése, és jelentősen megnőtt azoknak a kutatási feladatoknak a száma, amelyek társadalmunk mai főkérdéseinek megoldásához segítséget nyújtanak. A tudománypolitikai irányelvek egyformán hangsúlyozták a társadalomtudományok valóságfeltáró és ideológiai szerepét. A magyar társadalomban, a nemzetközi munkásmozgalomban és a világban végbemenő folyamatoknak és a társadalomtudományok belföldi és külföldi fejlődésének hatására ezt nem mindenki értelmezte és értelmezi egyformán. Mégis az utóbbi három évben ki- szélesedett a társadalom problémáinak a megoldását, a tudat formálását közvetlenül és közvetve szolgáló kutatások köre. Erősödött a kutatás és a társadalmi gyakorlat közötti sok irányú és többszintű kapcsolat, s kialakultak a „társadalmi. megrendelések”, a szükségletek meghatározásának, a feladatok kitűzésének és tervezésének újabb formái. A társadalomtudományi kutatás társadalmunk s megoldandó kérdései felé fordulásában kiemelkedő szerepe volt az MSZMP Központi Bizottsága tudomány- politikai irányelveinek, amely elméletileg világossá tette a társadalomtudományok funk, dóját, tisztázta a tudomány és a politikai viszonyát, a kutatás szabadságának az értelmezését, továbbfejlesztette a társadalomtudományok párt- és állami irányítási rendszerét. Ez egyrészt kedvező hatású volt a kutatók szemléletének az alakulására, másrészt megnövekedett a társadalmi fejlődésünk szempontjából fontos kérdések iránti érdeklődés, fokozódott a társadalomtudomány művelőinek a felelősségérzete. FONTOS TÁRSADALMI IGÉNYEK fogalmazódtak meg a kutatás számára a párt X. kongresszusa után az agitációs és propagandabizottság ajánlásaiban. Az ajánlások alapján kialakított témák kutatása megindult, az első eredmények összefoglalása ez év elején megtörtént és várhatóan a tanulmányok segítséget nyújtanak a 11. kongresszus előkészítéséhez. Mindezek lehetővé tették, hogy az elmúlt években szélesedett azoknak a kutatásoknak a köre, amelyekrr művelő.i a társadalmi fejlődés gyakorlati kérdéseinek a megoldásához segítséget nyújtottak, közreműködve a gazdaságpolitika, az állarr i élet, az oktatási rendszer, a kulturális élet továbbfejlesztésével kapcsolatos határozatok kidolgozásában és azon. végrehajtásában. A társadalomtudományoknak az utóbbi években bekövetkezett fejlődésé szorosan összefügg . a marxista— leninista elmélet és gyakorlat további térhódításával. Kívánatos azonban, hogy a jövőben tovább erősödjék az elméleti tevékenység, a .társadalmi gyakorlat tapasztalatainak az általánosítása, az aktuális kérdések elemzése, a polgári társadalomelméletek, az antimarxista, nem szocialista nézetek marxista kritikája, a tudományos viták kibontakozása. AZ, HOGY a Minisztertanács foglalkozott társadalomtudományunk helyzetével, problémáival, jó alkalom volt arra, hogy áttekintsük a jelenlegi helyzetet és még inkább arra, hogy pontosabban körvonalazódjanak a jövő feladatai a társadalomtudományi kutatás terén. H. J. Tudományos alkotóműhelyek —• vidéken Kompolt: a magyar növénynemesítés fellegvára A KGST-n belüli munkamegosztásban a győri Mező gazd G '■—i 'rt > ás ^zolgíl'ity Vállalat rn sző gaz las á gépek részire készít különböző hajtóműveket. A győriek ebben az. évben négyszer darabot, 1071 ben már 9—10 ezer darabot gyártanak, mintegy 12_ típusból(MTI Foto — Bajkor József) Talán, kevesen tudják, hogy Kompolton, az alig négyszáz lakost számláló, kis Heves megyei faluban az elmúlt több mint fél évszázad alatt sok .dicsőséges lapja íródott a magyar mezőgazdaságnak. Pontosabban a hazai növénynemesítésnek. Ez a múlt azonban nem volt mentes rövidebb, hosszabb ideig tartó kitérőktől, szervezeti megrázkódtatástól. Alapjában véve a növénytermesztési és talajvédelmi kutató intézet fejlődése mégis megszakítás nélkül haladt előre. Fleischmann volt az alapító Kompolt, történetiségében a hazai növénynemesítás első tudományos fellegvára. A valamikori Debrői—Pará- di uradalom talaj és éghajlati viszonyai ugyanis az egyedüli járható utat jelentették a magyar növénynemesítés számára. Ez az út a szárazságtűrő, a talaj művelésével és a gyenge tápanyagellátottsággal szemben kevésbé érzékeny növényfajták előállítása volt Bár az alapítás, a kiváló búzanemesítő Székács Elemér nevéhez fűződik, mégis az intézet újabbkori eredményeit a világhírű növénynemesítő, Fleischmann Rudolf életműve fémjelzi. Korszak- alkotó < munkásságával Magyarországon igazi tudománnyá vált a növénynemesítés. Fajtái 25—30 éven át nagy területen köztermesztésben voltak és ezek halmozott terméstöbbletei milliárd forintokkal szárnyalták túl az előzőeket. Fleischmann Magyarországon iskolát teremtett, emberi és szakmai hagyatékát féltő gonddal ápolják ma is a kompolti kutatók. S’rga szárú kender is hibridlucerna. Hogy mi fűződik az intézőt legújabbkori - történetéhez? Méltóan a nagy elődhöz, számos érdekesség és nemzetközileg is számon tartott eredmény. A kutatók elsősorban ipari és takarmánynövények, valamint kalászos gabonafélék nemesítésével foglalkoznak. A legutóbbi évek eredményei között előkelő helyet foglal el a kendernemesítás. Dr. Bocsa Iván kandidátus, igazgatóhelyettes irányításával nemesített ' Kompoiti- kender például ma nemcsak hazánkban, de Európa szinte minden országában a legjobb fajtának bizonyult. Egyedülálló a világon az ugyancsak Kompolton nemesített sarga szárú kender is, amely forradalmasította e növény gépi betakarítását. Az újfajta számítások, szerint évente 40 millió forint többletbevételhez juttatja az üzemeket Az intézetben a takarmánynövények közül a lucernanemesítésre tesznek komoly erőfeszítéseket. Dr. Böjtös Zoltán kandidátus, tudományos osztályvezető Irányításával sikeres eredményeket értek el a hibridlucerna nemesítésben. A kísérletek világviszonylatban is elismertek, mert a hibridlucerna a hagyományos fajtáknál lényegesen nagyobb termőképességűnek ígérkezik. E témakörhöz kapcsolódva tavaly ugyancsak Kompolton dolgozták ki elsőként Magyarországon a lucernatermesztés zárt rendszerét, amelyet az idén vezetnek be, a Szolnok megyei besenyszögi Kossuth Termelőszövetkezetben. Ui árpa, búra és luceijnaíajta Nagyjelentőséfűek az intézet tájkutatásai is. Ennek eredményeként dr. Szálai György kandidátus, intézeti igazgató irányításával nemesítették ki a tavaly államilag elismert korai őszi árpát. Nyolc évi munkával elérték, hogy ez a fajta ma a legkorábban érik és egyben a legfagyállóbb Magyarországon. /Decemberben ugyancsak elismerésre került a Kompolti—1 őszi búza is, amely az intenzív fajták közül jelenleg a legjobb eredményekkel kecsegtet. A kompolti kutatóknak az utóbbi 10 évben sikerült tehát olyan búzafajtát kine- mesítenl, amely szárazságtűrő, szalmája szilárd, korán betakarítható, bőven terem és lisztjének sütőipari értéke felülmúlja a többi, köztermesztésben levő búzát. Megfigyelések szerint az észak-magyarországi tájon ez a fajta tavaly kimagasló terméseredményeket adott. Hektáronként két és fél mázsával többet az intenzív Rannájánál. Száraz időben a kompolti táblákon a legnagyobb termőképességű Kav- kázt is felülmúlta. A Kompolti—1 őszi búza tavaly eljutott a Német Demokratikus Köztársaságba, ahol Bernburg vidékén a legjobb fajtának bizonyult. A kompolti növényneme- sitők sikerét dicséri, hogy a két gabonafajta mellett 1973-ban államilag elismerték a Wertibenda nevű új lucernafajtát is. Érdekessége, hogy a kompolti kutató- intézet és a Német Demokratikus Köztársaság-beli Bernburgi Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársai közös munkával nemesítették. Tulajdonképpen a két intézett között korábban kialakult tudományos együttműködés nagy jelentőségű eredménye ez a fajta. A betegségekkel szemben ellenálló és nagyhozamú Wertibenda magvait az idén a Mező- nagymihályi Állami Gazdaságban termelik és maid a Német Demokratikus Köztársaságban vetik eL Műtrágyázást kísérletek északon A nemzetközi tudományos együttműködés mellett más hazai kutató, illetve felső- oktatási intézetekkel is együttműködési kapcsolatban vannak a kompoltiak. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem irányításával például részt vesznek az or szagos műtrágyázási kísérletekben. . Az észak-magyarországi tájon (a műtrágyázási rendszer kialakítására végeznek kutatásokat dr. Pe- káry Károly tudományos főmunkatárs vezetésével. • A gazdaságos búza- és kuko- ricatermesztés megvalósításához az elszórt műtrágyák arányát, a műtrágyázás idejét és módját vizsgálják. Magyarország északi részén többszázezer hektár eróziónak kitett terület helyezkedik el. Komoly problémát jelent a leromlott talajokon gazdálkodó üzemek hiányos felszereltsége és az anyagi eszközök elhasználtsága. A kompoltiak ezért Putnokon és Kerecsend határában, Albertmajorbav olyan kísérleteket kezdtek, amelyek különösebb beruházások nélkül lehetővé teszik új agrotechnikai módszerek kidolgozását és bevezetését a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között. Gazdag múlttal rendelkező ■intézet tehát, tartalmas jelennel és perspektivikus jövővel rendelkezik. A nö- vénynemesítési és növény- termesztési munkák továbbfejlesztése mellett azonban egyre inkább előtérbe kerülnek a szervezési, tervezési. és közgazdasági kérdések. Ezt diktálja a kutatóknak a holnap mezőgazdasága, a termelés és fejlesztés során felmerülő bonyolult problémák megoldása. Fleischmann utódai arra törekszenek, hogy az intézet ne csak a mútjára, de jelenére és jövőjére is büszke lehessen. Mentusz Károly Mmmm 1931, január 19., szombat.
