Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-17 / 13. szám
•,20 9.00 9.25 10.05 10.30 11.29 12.20 12.35 14.00 14.29 15.10 15.32 15.51 17.05 17.47 18.12 19.25 19.97 23.08 0.10 ni. ^SSUTH Áriák. A személytelenségről, Nóták. Iskolaráclió. Zenekari muzsika. Mindenki könyvtára. KI nyer m.\? Melódiákoktól. Vita a korszerű mezőgazdaságról. Kahmanyinov; III. zongora- verseny. Cseh népdalok. Kórus pódium. Scapin furfangjai. Moliére komcdiájának rúd lóváltozata. Népi zene. Körmikrofon. Kamarazeutj. Kritikusok fóruma. Verdi: A végzet hatalma. Négyfelvonasos opera. Tánczene. Operetircszletck. PETŐFI 8.05 örökzöld dallamok. 9.03 Cherubini: D-dúr szimfónia, 9.30 A 04, 05. 07 jelenti. 11.50 Szemforgatás nélkül. 12.00 Népszerű dallamok» 12.10 Kamarazene. 13.03 Győri stúdió. 13.20 Áriák. 13.40 Tudományos könyvespolc. Bemondók társaságában •.. Kettőtől — hatig... 18.10 Csak fiataloknak! 19.10 Rádióhangversenyekről. 19.30 Fúvószene. 20.28 Szóljatok, szép szavak! 21.05 Nóták. 21.42 Ludas Matyi sajtópere, 23.15 Szimfonikus zene. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. Mezei szőttes. Ahogy én látom. A kereskedelem üzletpolitikája. Zenés autóstop. TH MAGYAR Iskola-tv. MTK-P. Bukarest női kosárlabda-mérkőzés. Nő — bárom szerepben. Esti mese. Tv-híradó. Leonardo da Vinci. III. Zöld erdőben. Természetűim. , Nyitott könyv. Tv-híradó. POZSONYI 16.45 A .légkorongozás hírei. 19.00 és 21.30 Híradó. 20.00 Várakozás. Tv-játék. 21.35 Vörös vitorlák. Szovjet ülm. 11.55 17.50 19.00 19.15 19.30 20.09 21.00 21.20 22.00 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Tél 4, fél 6 os 8 órakor Régi idők focija Színes magyar film. Főszereplő: Garas Dezső. EGRI BHÖDY (Telefon: J4-07) Fél 4 ób fel 6 órakor Stau cs Pan meg a hölgyek A fllmburleszk sztárjai amerikai filmen. Este fél 8 órakor A megalkuvó Moravia regénye színes olasz—francia filmen. GYÖNGYÖSI PUSKIN Csínom Palkó GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A szerelem határai HATVANI VÖRÖS CSILLAG Jó megjelenésű ausztráliai feleséget keres FÜZESABONY Várunk, fiút LŐRINCI Érintés {színház] Egerben, este 7 órakort A vig özvegy (Bemutató bérlet) + ORVOSI , j ÜGYELET I Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajesy-Zst- linszkv utcai rendelőben. (Telefon: 11-10) Rendelés gyermekek részére is Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 117-27.) •t % «I «NSI a QUpú f iáffOt Tájékoztató az elhagyott telkek helyzetéről Az Igazságügyi Minisztérium és v a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának együttes irányelvei Az. elhagyott telkek helyzetének rendezéséről szóló, néhány hónapja kelt minisztertanácsi határozat felhívja a helyi tanácsok illetékes szerveit: folyamatosan gondoskodjanak területükön az elhagyott telkek megállapításáról, s a jogszabályi előírásoknak megfelelően tegyék meg a tulajdon- jogi helyzet rendezéséhez szükséges intézkedéseket. A kormányhatározat végrehajtásának segítésére az Igazságügyi Minisztérium és a Minisztertanács Tanácsi Hivatal együttes tájékoztatót adott ki a rendezéssel kapcsolatos jogi lehetőségekről, a jogszabályok alkalmazásának irányelveiről, az eljárás rendjéről. Az iránymutatás egyebek között leszögezi, hogy teleknek minősül minden olyan belterületi ingatlan, amely nincs beépítve, s ebből a szempontból közömbös, hogy az ingatlannak mi a rendeltetése. A telek két esetben minősül elhagyottnak: ha a tulajdonos ismeretlen, vagy Ismeretlen helyen tartózkodik, illetőleg, ha a tulajdonos személye és lakhelye ismert ugyan, le a telket tartósan senki sem használja. Az irányelveik szerint a tulajdonost akkor kell ismeretlennek tekinteni, ha nincs adat arra, hogy az ingatlannak ki a tulajdonosa, például, ha a telekkönyvben tulajdonosként szereplő személy nem azonosítható. Nincs szó ismeretlen tulajdonosról akkor, ha csupán az ingatlan tulajdonjoga vitás, a tulajdonjog megállapításával kapcsolatban például bírósági eljárás folyik. Annak megállapítására, hogy a telket tartósan senki sem használja, önmagában véve még nem ad alapot az a körülmény, hogy a telket nem művelik, beépítetlen, bekerítetten. A telket tartós használat hiánya miatt csak akkor tehet elhagyottnak tekinteni, ha az gondozatlan, elhanyagolt, s azt tartósan semmilyen célra nem használják. A tájékoztató aláhúzza: a telek helyzetének rendezéséhez szükséges intézkedések megtétele előtt gondosan meg kell vizsgálni, hogy a telek i'alóban elhagyottnak tekinthető-e. (A tulajdonos személyének megállapításában segítségre lehet például a telekkönyv, a tulajdonjog bejegyzésére alapot adó adásvételi szerződés, annak tisztázása, fizetnek-e az ingatlan után adót, a közvetlen telekszomszédok meghallgatása, a Belügyminisztérium Központi Lakcím Hivatala, s ha feltehető, hogy a tulajdonos külföldön tartózkodik, a Pénzintézeti Központ megkeresése.) A telek elhagyott voltának megállapítását (követően mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy az ingatlan nem került-e már korábban állami tulajdonba, s csupán a telek- könyvbe való bejegyzés maradt el. A tájékoztató felsorolja azokat a törvényeket, rendeteteket, amelyek egyes ingatlanok kötelezően állami tulajdonba vételéről szólnak, majd kitér a rendezés egyéb módjaira. Az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31-es számú törvényerejű rendelet lehetőséget ad például arra, hogy a telekkönyv- be a tulajdonjogot — meghatározott esetekben — a tényleges birtokos javára jegyezzék be. Ilyen eset például, ha a tényleges birtokos az ingatlant három éve sajátjaként használja és olyan okiratot mutat fel, amely ugyan nem alkalmas a tulajdonjog bejegyzésére, de tartalmazza a tulajdonátruházásra irányuló megállapodást, az ingatlan megjelölését, a telek ellenértékét, illetve a szerzés ingyenességét. Ha a helyi tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve azt állapítja meg, hogy az elhagyott telek tulajdonosa meghalt, de a hagyatéki eljárást nem folytatták le, intézkednie kell a hagyaték leltározásáról, illetve a hagyatéki eljárás hivatalból való megindításáról. Ha az elhagyott telek helyzete más módon nem rendezhető, kezdeményezni kell a telek kisajátítását Az elhagyott telkek helyzetének rendezése szempontjából különösen jelentős a magánerőből történő lakóház- és üdülőépítés céljára való kisajátítás. (MTI) TtteUrt Urüuk, jeüWtfé vKen,metPétervásáráról Télen sincs munkaszűnet a Gárdonyi Termelőszövetkezetben. Kihasználták azokat a napokat, amikor az idő enyhébb volt, s teljes egészében befejezték a mélyszántást, majd a január eleji még enyhe napokban a rétek és legelők javításával foglalkoztak. A szövetkezet rendelkezik a megfelelő mennyiségű és minőségű műtrágyával, s így megfelelően gondoskodni tudnak, minden alkalmas időt kihasználva, a talajerő pótlásáról. A szövetkezet almáskp jében már végeztek 6zési munkálatokat, s amint az időjárás újra engedi, foly- ■ tátják, hogy a tavasz beállta előtt be is fejezzék. Szakosított szarvasmarhatelepükön jól sikerült a téli takarmányozási gondok megoldása annak ellenére, hogy az elmúlt évben nem volt valami kedvező a takarmánytermés. Mintegy háromszáz vagon kukoricasilót készítettek, mely megfelel a kívánalmaknak. A központi irodában most van a munka dandárja, az elmúlt év adatainak összegezésén munkálkodnak. Ezt a munkát kívánta a szövetkezet elősegíteni, amikor két nagyteljesítményű adatfeldolgozó gépet vásároltak, melyek segítségével könnyebbé és áttekinthetőbbé tették a számviteli munkákat. Nagy József Füzesabonyból A nagyközség idei első tanácsülésén az idei költségvetési tervezetet és a községfejlesztési tervet vitatták meg a tanácstagok. Várnagy Sándor vb-titkár előterjesztése alapján. A község össz- költségvetése az elmúlt évihez képest közei 100 ezer forinttal növekedett. Az idén összesen 10 millió 610 ezer forint bevétellel gazdálkodik a nagyközség. Ebből több miint egymillió forintot fordítanak szociális és egészségügyi célokra, a kulturális kiadásokra viszont kevés híján hatmillió forintot. Az ifjúsági szervek támogatására 120 ezer forintot irányoztak elő. Belvízleveze- tésre 250 ezer forintot költ a község. Közéj félmillió forintot fordítanak a Il-es számú iskola, a művelődési ház, a községi könyvtár és az öregek napközi otthonának felújítási munkáira N. RINGYICS: iAz új garnitúra Részletesen megvitatták a községfejlesztési alap felhasználását. Többek között két millió forintot költenek a szolgáltató ház felépítésére, s jelentős lesz a csatornahálózat bővítésére fordítandó összeg is. Továbbra is támogatják a célcsoportos lakásépítkezést. A községfej- lcsztési munkák során mintegy 800 ezer forintos társadalmi munka végzésére ts számítahak. Császár István Kaiból Elkészült a termelőszövetkezetben az a tervezet, melyben biztosítani kívánják a szociális-kulturális bizottság tagjai a termelőszövetkezeti tagok részére a kulturális és népművelési programot. A mezőgazdaságban dolgozó emberek számára a téli hónapok jelentik a nagyobb lehetőséget a kultu- rálódásra, az ismeretek fejlesztésére. A kulturális tervekben helyet kapott egv több előadásból álló tudományos-ismeretterjesztő sorozat, az előadásokra január—februárban kerül sor. A téma kiválasztásánál természetesen figyelembe vették a, tagság érdeklődésének irányát. Olyan témák kerülnek napirendre, mint például a gyümölcstermesztés a házi- kertekben, növényvédelem a háztáji gazdaságban. Az állattenyésztéssel foglalkozó tagok a takarmány termesztéséről, tárolásáról hallgathatnak előadásokat. A gépcsoport dolgozói műszaki és közlekedési kérdésekkel ismerkednek. De nem hiányoznak olyan népszerű problémák sem az előadás- eoroaa tokból, mini például a helyes táplálkozás. A kulturális tervben szerepei az előadásokon túl szín házi a toga t ás szervezése, erre a közeljövőben kerül sor. Varga Gyula útjainak felújítására, vagy újak építésére. Sürgették a körzeti orvosi állas betöltését is. De teltek javaslatokat az ifjúság nevelésével kapcsolatban, szórakozási lehetőségeik bővítésére, s a szolgáltatások fejlesztésére is. Erre válaszolva felszólalt a megyei Szolgáltató Vállalat jelenlevő igazgatója, részletesen ismertette a szolgáltatások fejlesztésének' tervet. összegezve megállapodtak abban, hogy a vízvezetékhálózat kiépítése, melyre nagyon nagy szükség van, több évre leköti a község fejlesztési lehetőségeit, t> ezt a nagy munkát csak összefogással, nagyobb mértékű társadalmi segítséggel lehet megoldani Maruza János Gyöngyösről A gyöngyösi Művelődé® Központ az elmúlt időszakban nagy gondot fordított a legifjabb korosztály szórakoztatására, igyekeztek színvonalas programot biztosítani részükre. E tervek keretében került sor a napokban két gyermek-szín jatszó- Csoport fellépésére is. A si- roki általános iskola gyér-, mekszínjátszói egy mesejátékot mutattak be. A hatvani irodalmi színpadi fesztiválon nagy sikert aratott produkció itt is nagy tetszést aratott, a gyermekek, és a felnőtt szakmabeliek előtt is. A gyöngyösi úttörőhöz gy er meks zí n j át,szói Pákolí ez István hosszabb darabjával mutatkoztak be. Mindkét előadás rendezője pedagógus volt. A. nagyszámú közönség bizonyította, hogy szükség és igény van a gyermekszínjátszásra megyénkben is, s helyes lenne, ha többet foglalkoznánk megszervezésével, el térj eszi Csévél, Itt elsősorban az általános iskolák pedagógusainak segítségére van szükség. A két bemutatót egy rendezői tanácskozással ^ kötötték össze, melynek során, többen is felvetették, hogy a gyermekszínjátszás ügyét az évente megrendezett úttörő kulturális seregszemlék nem oldják meg, hiszen ott elsősorban egyéni szereplésre, esetleg két-, ötperces műsorok bemutatására nyílik lehetőség. A tanácskozáson a két szereplőgárda rendezői beszámoltak eddigi munkájukról, például a siroklak már az első osztályosokkal megkezdik a munkát. Rnmn.íti im.Tß Csengettek. Az — Potyognak az kérdezte az asz- ajlóban szimpati- ülések. szony reménykedkus férfi állt, ke7, — Hát a bár- ve. izében egy fan- szekrény hogy — Minek cse- tasztikus méretű szuperal! rélnénk ki? — bőrönd. A cirku- — Nem csukó- csodálkozik a férszi illuzionisták dik az ajtaja, a fi. — Ezt fogjuk : hordanak maguk- tolóüveg meg be- mcgreparálni. kai ilyet — abban ragadt. Mégpedig itthely,helyezik el az — A szekrény- ben. Egy egész bő- loroszlánt, vagy a nyel is van vala- rönd szerszámot sellőt. mi difi? hoztam magam— Jó napot — — Hullámos az inai.. Megkérmosolygott széle- oldala, az ajtaja ném, tegye el intsen. — A bútor- ferde. A dohány- nen valahová az >gyárból jöttem. zóasztal és az éjjeliszekrényt — Már azt hit- ebédlőasztal meg, meg az olvasólám- — Ne haragúd-kieserolni a garatéin, hogy egyél- mint a résreg. pót. Ott szeretném jón, asszonyom, aznitúrái? — kór'• talán nem jön alig áll a lábán, elhelyezni a gya-imár a maga dolga dezte szepegoe a- senki — mondta Pedig nincs egy lupadot. Az asztal— válaszolt a háziasszony. '•a háziasszony, — hónapja, hogy maradhaX, majd vendég. — Az én —■ No de asz-. Pedig olyan régen vettem... oda szorítom a sa-gondom a mun- szó nyom! — ma' bejelentettem ... — Nem kell cl- tut. Kellene vala- ka... Hm ... Mit gyarázta sértődöt-. — Ráismerek a keseredni. min- mi vödör is: sok is akartam még ten a férfi. — Ha', termékeinkre! — den rendben lesz lesz a forgács... mondani? Ja, igen, minden garnitú-', lilUyontett ells-------nyugtatgatta a —Hát én hová az elektromos ké-rát kicserélünk.'■ merően a jőve- háziasszonyt a bú- menjek? — ka-szülékeket némákkor mit adunk', vény. ahorr futó tornyíri ember pott a fejéhez a tanácsos bekap- a kereskedelem villantist vetett a miközben ledobta háziasszony. — csolni. Politúrral nek? .bútorokra. — Mi ■* zakóját. Hol hajtsam lefogok dolgozni. Fordította: '.a. hézag a föle- — Kicserélik a éjszakára a feje- — Nem lenne Zahemszky 1lókkal? garnitúrái? — met? jobb mégiscsak László Recskről Falugyűlést hivott össze a községi tanács és a Hazafias Népfront helyi szervezete. Itt tájékoztattak a lakosságot az 1973-ban végzett községfejlesztési munkáról, és az 1974. évi tervekről. Ebben az évben a legnagyobb községié] lesz té- si feladat a vizroűhálózat megépítése. A falugyűlés résztvevői a beszámoló után többen is felszólaltak, bírálták, vagy helyeselték a beszámolót, s újabb javaslatokat tettek a község egyes FülemiTeper macskavjMtozatLsa Egy pesterzsébeti asszonynak eltűnt a kedvenc, jő egerésző macskája, s „nyomozni” kezdett utána. Úgy vélte, hogy a cicát a szomszédasszony klsunokája vi- , helte el, .s ezt a véleményét nem is rejtette véka ala. A gyerek apjának is fülébe jutott a gyanúsítás, kérdőre vonta az asszonyt, akire aztán a nagymama is rátámadt. Szó szót követett, a vita elfajult, kölcsönösen szitkozódtak, sértegették egymást. Végül a macsk gazdája felkapott egy vöd rőt, s a benne levő viz^t ; férfi nyakába zúdította. De az sem maradt adós: megragadta a vödröt, s az asz- szonv lakásának ajtajához vágta. Az asszonyt ugyan nem találta el, de az. ajtó ablaka betört'. Végül is a rendőrök állították helyre a ház nyugalmát.. Az ügy a bíróságon folytatódott, ahol is a három veszekedő személyt feltűnően durva becsületsértésért pénzbüntetésre ítélték. (MTI) 1974. január 17., csütörtök
