Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-17 / 13. szám

Ne legyen titok a tagság előtt EZEKBEN a napokban — február végéig — egymást követik a zárszámadó köz­gyűlések több mint kétezer termelőszövetkezetben és mintegy kétszáz szakszövet­kezetben. A tavalyi termés- eredmények, bevételek, ki­adások összesítése a legtöbb helyen megtörtént. Nagy meg­lepetés már nem érheti a szö­vetkezeti közösséget. Ma már a tsz-ek vezetői szinte min­denütt közelítő pontossággal megtudják mondani, hogy az 1973-as év mit hozott a szö­vetkezet életében: mennyi pénzt lehet a tagoknak ki­osztani, milyen összegekkel lehet a gazdálkodáshoz nél­külözhetetlen alapokat feltöl­teni, bővíteni. Ezek az éves számadások kiemelkedő gazdasági, poli­tikai jelentőségűek. Minden szövetkezeti brigád, üzem­egység, ágazat szigorú és őszinte önvizsgálatot tarthat: mit tett jól, miben hibázott a múlt esztendőben, milyen tanulságokat kell levonnia a jövőre nézve. Sok szövetkezetben jóval a közgyűlés előtt írásban is eljuttatják a tagokhoz a ta­valyi gazdálkodás legfonto­sabb adatait és a tsz általá­nos helyzetét megvilágító számokat. Így a tagság meg­alapozott véleményt: formál­hat a vezetőség tevékenysé­géről, az egyes ágazatok, részlegek munkájáról és va­lóban gazda módjára vehet részt a fontos közgyűlési döntésekben. Sajnos, még mindig akad olyan nézet, hogy a közgyű­lésen, a sok meghívott ven­dég előtt nem kell kitereget­ni a szennyest: a belső gaz­dálkodási, vezetési problé­mák nyílt megvitatása nem erre az „ünnepi” fórumra való. Vannak, akik — nem minden célzatosság nélkül — azt is terjesztik: annál jobb a szövetkezet, minél keve­sebben kémek szót a köz­gyűlésen. Szerintük a köz­gyűlési csend azt bizonyítja, hogy nincs nagyobb problé­ma a szövetkezetben. Ez né­ha valóban igaz lehet. Jól tudjuk azonban, hogy az ün­nepélyes, csendes közgyűlés, legtöbb esetben a tagság tá­jékozatlanságának, visszahú­zódásának a jele. Nagy hiba lenne azonban, ha a közgyűlési csendet az előrefelkészített, semmitmon­dó felszólalók törnék csak meg. Ilyen színjátékra sem­mi szükség. Szövetkezeteink­ben értékes, tapasztalt em­berek dolgoznak, akik a köz­gyűlésen is hasznos észrevé­telekkel, javaslatokkal tudják kiegészíteni az esztendei számadást. Ezek az emberek szót is kémek majd, ha ér­zik, hogy a vezetők adnak a véleményükre és az úgyneve­zett kényes kérdéseket is szó­vá tehetik. A TSZ KÖZGYŰLÉSEK, így a zárszámadó közgyűlé­sek is mindennél jobban erő­síthetik azt az érzést, hogy a tagság valóban a szövetkezet gazdája és a legfontosabb ügyekben csak ők dönthet­nek. A tsz tagsága előtt te­hát semmit nem szabad el­titkolni. Jó évet zárt 1973-al a ma­gyar mezőgazdasági termelő­szövetkezeti mozgalom. A tsz-ek közös ágazataiban ki­lenc, a háztáji gazdaságok­ban pedig négy százalékkal növekedett a termelés a meg­előző esztendőkhöz képest. A -tsz-ek bruttó jövedelme is nagyobb mint bármikor. A kedvezőtlen adottságú és a mintegy 100 veszteséges tsz mellett százával vannak olyan közös gazdaságok, me­lyek jelentős terven felüli jö­vedelemre tettek szert Nagy lehetőség nyílik tehát a tarta­lékolásra, a jövedelmezőnek ígérkező — jövőt szolgáló — beruházásokra. K. S. Hétszáz új autóbusz, 200 taxi, új pályaudvarok javítóüzemek Több mint 2,6 milliárd forint az autőközlekedés fejlesztéséi© A népgazdaság, a lakosság szállítási igényeinek megfe­lelően tovább növekszik az autóközlekedés feladata. A Volán Tröszt és vállala­tai anyagi erejüket a legfon­tosabb tennivalókra, köztük a várható nagyobb személy­forgalom zavartalan lebo­nyolítására összpontosítják. Ékben az évben több mint 2.5 milliárd forint áll a Vo­lán rendelkezésére. Az ösz- szegből — amelyben mint­egy 700 millió bankkölcsön is van, — egyebek között 450 millió forintot fordíta­nak a korábbi hielek tör­lesztésére, 1,2 milliárd forin­tot autóbusz és tehergépko­csi vásárlásra, félmilliárd forintot építkezésre. A Volán személyforgalma a múlt évben már megha­ladta az egymilliárdot, az idén mintegy 50 millióval több utasra számítanak. A 6700-as autóbusz-állományból 1000 már megérett a selejte­zésre, ^ egyelőre azonban csak 600-at' tudnak kicserélni modern típusra. A selejte­zésre váró többi buszt — bár drágább és sok a mun­ka velük — saját erőből épí­tik újjá. A kocsiparkot lé­nyegében 100 új autóbusz vásárlásával és 52 csuklós­busz építésével gyarapítják. A többletkocsik felét a kon­cepcióból adódó feladatok ellátására használják M, másik részével a helyi köz­lekedést, közlekedéspolitikai, illetve a munkás- és diák­szállítást fejlesztik. Az elmúlt években az or­szág 3189 településéből több mint 3100-at vontak be az autóbusz-hálózatba, az idén — a bekötőutak építésétől függően — újabb tíz helyi­ség kap autóbusz-összekötte­tést. Az új menetrend élet­be léptetésekor, májusban három újabb vasútvonal, mintegy 5 milliós személy- forgalmát veszi át az autó­busz-közlekedés. Ezen kívül öt további vasútvonal jövő évi átvételére készülnek fel. A személyforgalom javítását 200 új taxi vásárlásával is szolgálják. A forgalomszer­vezés és biztonság érdeké­ben öt nagyvárosban tíz-tíz kocsit szerelnek fel urh- összeköttetéssel. Az igények alapján a ta­valyi 124,5 millió tonnás áruforgalom 3,6 százalékos növelését tervezik. Lebonyo­lításához 2500 teher­autót szereznek be, az új kocsikból azonban 2300-at a selejtezettek pótlására for­dítanak. Erőteljesebben fejlesztik a vasúti el- és felfuvarozást, az idén is vállalkoznak csehszlovák bérfuvarozásra, s részt vesznek a kormány klem éfí beruházásainak megvalósításában. A lakos­ság kényelmét, igényeinek jobb kielégítését szolgáló Volán képviseleti rendszert továbbfejlesztik. Jelenleg négy megyében 144 helység­ben van teherautóval ellá­tott vagy fuvarváUalkozás- sal megbízott képviselő; az idén Borsod, Csongrád, Bé­kés, Tolna és Somogy me­gyében is kiépítik ezt a há­lózatot A kulturáltabb közönség- szolgálatot segíti az idén át­adásra kerülő salgótarjáni, bajai, balatonalmádi és bé­kési korszerű Volán-pálya­udvar, s több kisebb köny- nyűszerkezetes autóbusz-állo­más. Hat új műszaki for­galmi telepet helyeznek üzembe, Orosházán, Balassa­gyarmaton és Mohácson pe­dig 400—500 kocsi befogadá­sára és javítására alkalmas üzem építése kezdődik meg. Több mint 32 millió forin­tot költenek szociális beru­házásra, s az összegből 26 telepen adnak át rendelteté­sének öltözőt, mosdót, étter­met. Az idén elkészült Sze­geden a Volán 200 személyes munkásszállója is, amelyhez a tízmillió forintos építési költséget a szocialista brigá­dok vetélkedőjén nyerték a szegedi vállalat dolgozói. (MTI) „Rcüzsesiuggas-sBlcciö*’ Kubikosbrigádok példamutatása Boldogon A községi tanács vezetői a napokban összegezték azokat az eredményeket, amelyeket társadalmi úton ért el Bol­dog az elmúlt esztendőben. Mint Varga Ferenc elnök tájékoztatójából megludtud- tuk, a község lakóinak ön­kéntes áldozatvállalása meg­közelíti a félmillió forintot, s az egy lakosra eső társa­dalmi munka értéke 12S fo­rint. A közságbeliek vállal­kozó kedve egyébként év­ről évre javul. Három év­vel korábban például csu­pán 17 forintot írhattak egy- egy lakos javára a tanács­házán. A lakosság által végzett munka több irányú volt 1973-ban. Első helyre kíván­kozik az új tűzoltószertár megépítésénél nyújtott se­gítség. Értékes tevékenység­nek bizonyult azonban a Vöröshadsereg és Vasváry utcák, valamint a Liszt Fe­renc tér közterület-rendezése, az itt levő vízelvezető csa­tornák kimélyítése, tisztoga­tása. De nem mehetünk el szó nélkül a Kossuth és Ta­bán utcák parkosítása mel­lett sem. Ezekben az utcák­ban ma nincsen olyan ház, amelynek elejét ne hozták volna rendbe a lakók, s ne ültettek volna ki rózsatöve­ket, amelyek az idén már il­latos virágot hajtanak. A két utcában ezerötszáz ró­zsatő került földbe az őszön. Hogyan sikerült ilyen ug­rásszerű fejlődést elérni a község vezetőinek a társa­dalmi munkák szervezésé­ben? Azt mondják, a Haza­fias Népfront, valamint a tanács társadalmi munkát szervező bizottsága össz­hangot teremtett a lakosság­gal, közelebb hozta a falu­belieket azokhoz a problé­mákhoz, amelyek a tanács­vezetésre nehezednek. Első­ként a Boldogról eljáró ku­bikosbrigádok értették meg a dolog lényegét, s Futó Ti­vadar, Csömör István, ifjú Medveczky Sándor, Kiss Ig­nác, Vas János, Winnik Já­nos vezetésével már tavaly tavassá csatlakoztak a mozgalomhoz. E brigádok tagjai nem egy alkalommal szabad szombatjukat, itthon töltött hétvégeiket szánták arra, hogy egy-egy utcafron­tot „tisztába tegyenek”. Az elmúlt esztendőben sikerült megmozgatni a Béke Terme­lőszövetkezet, valamint a fiatal porcelánüzem dolgo­zóit is. Mit vár Boldog az 1974-es esztendőtől? S mit remél­nek a tanácsvezetők a la­kosságtól? A legfontosabb helyi cél­kitűzés egy fogorvosi rende­lő kialakítása az Árpád ut­ca 12. szám alatt. Az épület átalakítását a község oldja meg 350 ezer forintból, míg berendezésére 300 ezer fo­rintot a megyei egészségügyi osztály biztosít. Az intéz­ményt Alkotmány ünnepün­kön kívánják átadni rendel­tetésének, s akkorára — egyetértésben Hatvan város tanácsával — megoldják az ide kerülő orvos státuszának kérdését is. Megoldatlan mindmáig Űj típusú munka• ruhák A Munkavédelmi Tudomá­nyos Kutatóintézet közösen a Győri Szövőgyárral újabb védőruhákat tervezett. A lángmentes anyagból készült munkaruha több száz fokos hőmérsékleten sem gyullad meg. Egy másik öltözék alapanyagát, amelyet vá­kuumos eljárással alumi- niumréteggel vontak be, o Szovjetunióból kapjuk, ez a csillogó felületű védőruha visszaveri a hősugárzást. A szakemberek ajánlása nyo­mán az új ruhákat már több olaj- és gázfeldolgozó üzemben használják, mert jól véd a váratlan lángkitö­rés, vagy tűz esetén. Kemen­cék és kazánok mellett is kitűnően használható, de a mentők és tűzoltók is visel­hetik szükség esetén. (MTI Foto — Csikós Gá­bor.) Július í-től: rövidített munkahét Hogyan készült 9eS az élelmiszer kiskereskedelem ? Nem olyan egyszerű dolog — bármilyen örömmel is fogadták a dolgozók — a 44 órás munkahétre történő át­térés a kiskereskedelemben. Hogy sikerüljön, zökkenő- mentesen, úgy hogy a ke­reskedelmi dolgozók is jól járjanak, s a vásárlók se panaszkodjanak, már az el­múlt esztendőben hozzá­kezdtek az előkészületekhez. Körlevél a dolgozókhoz *— Az előkészületeket az­zal kezdtük — mondotta / Kürtösi Károly, a vállalat üzemgazdásza ■—, hogy kör­levelet írtunk a dolgozók­hoz, kérve a segítségüket, ötleteiket a rövidített mun­kaidőre való áttérés hogyan­jához. Régóta várták már ezt a kedvezményt, s így nagy örömmel fogadták, hogy 1974. július 1-től már a kereskedelemben foglal­koztatottak is részesülnek benne. Az indokolt örömhöz mérten segítették az előké­születeket is. A megyében 191 boltban 735 dolgozót fog­lalkoztat a vállalat. A jelen­legi munkaidőt véve alapul, a csökkentés következtében 147 ezer kieső munkaórát kell saját erőnkre támasz­kodva pótolnunk. A válla­latnál nyolctagú bizottság alakult, amely az áttérés tárgyi és személyi feltételeit hivatott megteremteni. A nagyobb — öt főnél többet foglalkoztató — bol­tokban elsősorban munka­Boldogon sz ötven férőhe­lyes óvoda felújításának, il­letve bővítésének kérdése. A meglevő épület korsze­rűtlen, s harmincra tehető azon gyermekek száma, akik ide sem jutnak be. Az óvoda felújításának terve elkészült. Költségei meghálálják a fél­millió forintot. Ennyi pénze azonban nincs a helyi ta­nácsnak. Ezért a vezetők a termelőszövetkezet, a por­celánüzem, az ÁFÉSZ anya­gi segítségét remélik, vala­mint arra számítanak, hogy a község lakossága társadal­mi munkánál támogatja cél­kitűzésüket. Ugyanilyen alapon, s az elmúlt eszten­dő eredményeire építve, ki akarják terjeszteni a belvíz- elvezetést, területrendezést a Virág, Honvéd, Szabadság, Sport utcákra, a Hunyadi, Hatvani, Rákóczi utcák la­kóit pedig arra szeretnék rávenni, hogy csatlakozza­nak a „rózsalugas-akcióhoz”, szebbé, vonzóbbá téve álta­la az egész községet. A tanácstagok, intézmény- vezetők bizonyára a tanács mellé állnak az idei felada­toknál. Akkor pedig nem kell féltenünk Boldogot. A tervek ezúttal is vaUsá“^ válnak, (moldvay) szervezéssel, az egy-két fős boltokban a nyitvatartási idő szűkítésével oldjuk meg az áttérést. Ez utóbbira termé­szetesen csak akkor kerül sor, ha az illető bolttól 590 méteres körzeten belül egy másik, úgynevezett „bázis­bolt” megoldja az ellátást! A harmadik forma a több- letlétszámmal történő meg­oldás: 1974 nyarán 75 vég­zős kereskedelmi tanuló sza­badul. Ésszerűsítések az áruellátásban Az áttérés nem okozhat fennakadást az áruellátás­ban sem. A lakosság a min­denkori „tájékozódási pont”, ahhoz igazítja önmagát a kereskedelem. Ezért történt például az, hogy a felkészü­léskor alaposan megfigyel­ték a forgalom jellemzőit: melyik napon, mikor jönnek a legtöbben? A hátfői napo­kon a boltokban csendesebb a forgalom. A húsüzleteket főleg hét közepétől keresik fel a vásárlók stb. S ahol az áttérés a nyitva tartás sza­bályozásával történik, e sze­rint kerül ki az ajtóra „Zár­va”, vagy „Nyitva” tábla. A szállító partnerekkel — teüpar, húsipar, sütőipar, FÜSZÉRT stb. — részben már megtörtént a megálla­podás; a szerződések megkö­tésénél már figyelembe vet­ték a július 1. utáni hely­zetet. Az átállás nem akadá­lyozhatja meg a kereskedel­mi egységek fejlesztését sem. Sőt a korszerűsítés egy­úttal segít is ebben az új lépésben. Az idén a Heves megyei Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat másfél millió forintot fordít gyors- pénztárgépek, konténerek be­szerzésére. A korszerű esz-, közök segítik a forgalom gyorsítását, s természetesen könnyítik a kereskedelmi dolgozók munkáját is. —- A gyöngyösi úgyneve­zett 80-as lakótelep ÁBC- áruházában kísérletképpen már tavaly megpróbáltuk a munka átszervezésével meg­teremteni az átálláshoz szük­séges feltételeket. A lényeg a vásárló útjának rövidítése, az árucikkek áramlásának a gyorsítása volt. A kísérlet bevált, nőtt a bolt áteresztő képessége — mondta Kürtö­si Károly. — Az úgyneve­zett profiltisztítás is fontos. Nincs értelme például tan­nak, hogy adott helyen, ahoj. más erre a célra berende­zett bolt is van, tartós fo­gyasztási cikkek — rádió, tv, háztartási gépek — szé­les skálája foglalja el a he­lyet a szükségesebb árucik­kek elől. Az ÁPC-í.en ezt megszüntettük, s az ered­mény: huszonhét százalék­kal emelkedett a forgalom Ezt az ésszerűsítést más bol­tokban is bevezetjük. A jövedelem nem csökkenhet A rövidített munkahétre történő átállás nem okozhat problémát a kereskedelmi dolgozók munka- és szociá­lis körülményeiben sem Mint említettük, a jó mun­kaszervezés az ésszerűsítés, a korszerű techriikai eszkö­zök alkalmazása a munka- körülmények javítását is cé­lozza. A vállalati dolgozók jövedelme sem szenvedhet, csorbát, — Sőt — mondotta Tőzsér Pál igazgatóhelyettes — ter­veztük a jövedelem további növelését. Erre a plusz lét­szám beállítása, az új dol­gozók felvétele sem lesz ha­tással. Ahogy kiszámítottuk, a vállalat termelékenysége ebben az évben — minden ■új körülményt figyelembe véve — körülbelül 2,3 szá­zalékkal növekszik, s ez ha­tással lesz a dolgozók ke­resetére is. A szabadnap a vállalat, több mint 800 dolgozóját —■ beleértve a központban fog­lalkoztatottakat is — érinti. Nem biztos, hogy szombatra esik ez a nap. Így kalku­láltak: Szombaton a dolgo­zók 16,3 százaléka, hétfőn a 30,3 százaléka, kedd és pén­tek között a 42,2 százaléka veheti ki a szabadnapját. —■ Azokban a kis boltok­ban, ahol egy eladó dolgo­zik, mi történik? — Ügy oldottuk meg, hogy a 26 szabadnapot egy­ben kapiák meg. Ez a vál­lalati dolgozók 11,2 százalé­kát érinti. Együtt más szervekkel Az a tény, hogy sikeresen befejeződtek az előkészüle­tek, döntően a vállalat dol­gozóinak köszönhető, akik — elsősorban jó helyismeretük révén — ötleteikkel, javas­lataikkal nagy segítséget nyújtottak (Természetesen önmaguk érdekében is.) A témát a vállalat párt- és szakszervezete is napiren­den tartotta, megvizsgálta minden oldalról, mielőtt megszületett a végleges dön­tés. De a megyében nem­csak az élelmiszer kiskeres­kedelmi vállalat látja el a lakosságot, kereskednek az ÁFÉSZ-ek, tsz-ek, a Cseme­ge Vállalat is. A megyei koordinációs bizottság fel­adata, hogy megteremtse az összhangot — ez az érdeke a vásárlóknak és a kereske­delmi alkalmazottaknak , Hátai Gábee

Next

/
Oldalképek
Tartalom