Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-14 / 292. szám

\ Hogyan készül a IíoI(s 'a,tícs ? Mint népesebb családban • gondos háziasszony körül­tekintő beosztással biztosít­ja. hogy a család élelmezé­sére, ruházkodására, leg­szükségesebb kiadásaira le­gyen pénz. lényegében ha­sonlóan történik ez a na­gyobb családnál, az államnál is. A kormányzat az éves gazdálkodás eredményei, ta­pasztalatai alapján összeál­lítja a következő évi bevéte­lek és kiadások jegyzékét, körvonalazza ezzel egy-egy esztendő gazdasági fejlődé­sének űtját-módját is. Az állami költségvetés azt a nagy központi pénzalapot jelenti, amelyből az állam kü­lönböző szervei útján gazdál­kodik. Ebbe gyűlnek össze az állam bevételei; ebből telje­sítik az állami feladatok megvalósításához szükséges kiadásokat A költségvetés­ben természetesen csak olyan bevételeket lehet előirányoz­ni, amelyeknek előteremtése törvényes, amelyre jogsza­bály ad lehetőséget. Ami az állami költségvetés megjele­nési formáját illeti, a bevé­telek és kiadások számszerű összeállítását a pénzügymi­niszter készíti el, s azt a kor­mány előterjesztésére az or­szággyűlés hagyja jóvá. Ez a mechanizmus ismétlődik meg ebben a hónapban is: a sok éves hagyományoknak meg­felelően az idei utolsó ülés­szak plénuma elé kerül a Magyar Népköztársaság költ­ségvetése, melyet az ország- gyűlés megvitat, majd tör­vényerőre emel. Az állami költségvetés ma­gában foglalja valamennyi állami szerv, továbbá a SZOT Társadalombiztosítási Főigaz­gatósága összes előirányza­tát, ide értve az üdültetés­sel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat is. Az állami vál­lalatok nem valamennyi be­vételükkel és kiadásukkal Egy nem is olyan régi mo­nográfia még nagyközségnek! említi Átányt. A lélekszárn akkor meghaladta a három­ezret; félezer ember a hozzá tartozó 21 tanyán élt. A te­lepülés igazolt életkora a hatodik évszázadhoz közelít, hiszen az első okleveles be­jegyzés kelte 1407-ből való. A XVII. században nemesi községnek jelölik, s még 1720-ban is curiális helység­nek számít. A hajdani bese­nyők késői unokáiról azt je­gyezték fel, hogy 1849-ben Schlik tábornok 240 katoná­ból álló csapatát megfuta­mították, vasvillákkal egé­szen Poroszló határáig za­varták. Ennyit tudunk a falu régi ‘történetéből. De vajon mi­lyen a mai Átány?,., Régi és új házak között haladunk. A régi házak • záuptetősek, tomácosak, ut­cára tekintő fahomlozatukon díszes faragások. Valóságos szabadtéri néprajzi múzeum lehetne a falu nagy része, ha nem szakítanák meg a sort az újdonatúj\ villalaká­sok. Ám a kép így tökéle­tes. S a kép az átalakuló, élő Átányt mutatja. . Az utcák szinte kihaltak, egy-két dolgára siető em­beri látni, amint a fagyott hóban botladoznak. Foga van a hidegnek és a szel is szabadon nyargalászik. hang­ja vastag. a körme pedig éles. Sarkig vágja a kertka­put, hogy csak úgy nyeleken bele. Leszaggatja a spárgát a száradó fehérneművel, be- fú az ajtórésen, párát lehel az ablakszemekre. Szinte megváltás az a jótékony meleg, amit az olajkályha ont a tanácselnök irodájá­nak sarkában. A tnnácsel- nf.k Gecsal József '’aíalem- ber .33 éves. átányi gyöke­rű. Faluját tömör monda­tokban mu'a^ja be. s amon- g a tik h an érezhetően Ott bú kál a szeretet, ami ide­köti. — A léleksTím 245 V s az 55 Utcában 780 ház ál. Ai uírak száma után azt hi­szem nem is kell sokat ma- gvg rázni, mennyire szétszórt és szóm Vielt a falu szerke­zete. Ez gondot jelent, mert hú*:altatója mindenféle fej­lesztésnek. Csak a vezetékes Ivó' :z bevezetését emi’.tem. bis, én ez a legfrissebb pél- ;s. Sokkol olcsóbban meg­osszuk a dolgot, ha a falu szerepelnek a költségvetés­ben, csupán -az állami költ­ségvetés javára előirányzott befizetéseikkel, illetve az ál­lami költségvetésből szá­mukra előirányzott támoga­tás összegével. A költségvetés útján történik lényegében a nemzeti jövedelem jelentős részének elosztása, illetve új­ra elosztása. Az állami költ- ségvefés alapvető feladata, hogy felmérje a társadalom szükségleteit, és biztosítsa a kielégítésükhöz szükséges pénzügyi fedezetet. Ilyen ér­telemben fontos szerepe van a válllaatok, a szövetkeze­tek, továbbá a különböző társadalmi osztályok és ré­tegek jövedelmének szabá­lyozásában. Az állami költségvetés lé­nyeges funkciója, hogy — a bevételek alakulásától füg­gően — kellő összeget bizto­sítson a különböző népgazda­sági ágak fejlesztésére; az egyes állami vállalatok, to­vábbá ' a külkereskedelem tevékenységének támogatásá­ra; a közös társadalmi fo­gyasztásra, ezen belül a haza védelme szükségleteinek ki­elégítésére, végül pedig a nemzetközi szerződésből ere­dő és egyéb állami kötele­zettségek teljesítésére. A költségvetés két részre tago­zódik: a központi szervekés a tanácsok költségvetésére. A költségvetés összeállítása a Pénzügyminisztérium által évenként kiadott, úgyneve­zett költségvetési körirat alap­ján kezdődik meg. Ez felhív­ja a figyelmet az aktuális gazdaságpolitikai irányelvek­re, tájékoztat a népgazdasági terv főbb céljairól, útmuta­tást tartalmaz a takarékosság érvényesítésére. Meghatároz­za a bevételek és a kiadások tervezetének főbb szempont­jait, a vállalatok és a szö­vetkezetek ; költségvetési kapcsolatainak alapelveit rendezettebb. Hat és féü ki­íoineíemyi vezetéket építet­tünk meg eddig, 300 méte­renként egy-egy nyomdákéi- tti. Sikertelen nekifutással kezucdött ez a vízügy. Nem ho? tak eredményt a kérdő­ívei felmérések, a falugyű­lések, a személyes beszélge­tések házról-házra járva Az ei. .berek hallani öe akartak a viztársulásróL Mondván r ahogy volt délelőtt, úgy lesz jó délután is. Mégis neki­fogtak a szervezésnek és a falu lakosságának 58 száza­léka belépett a víztársulás­ba. Ma oedig már a 75 szá­zaléknál tartanak. Az ál'ryiak nagy több­sége a mezőgazdaságból él. Így temészetes, hogy a tsz gazdasági helyzeté meghatá­rozó ezerepet játszi.: az emberek hangulatában, köz­érzeteden. • A termelőszövetkezetnek 650 tagja van, ebből a rend­szeresen dolgozók száma 350, a többiek nyugdíjasok vagy járadékosok. A mun­kaszervezés jó, a tagság szorgalmas, fegyelmezett. Ennek köszönhetően emel­kedtek ki végre ebben az évben a gyenge termelőszö­vetkezetek sorából. Sokan másfelé keresik a kenyerüket. 410 az eljárók száma. Nagyobb , részük az építőiparban dolgozik, a ki­sebbik rész régi hagyo­mány, a parkkertészet ápo­lója. Ezek az emberek mint­egy „repülőhidat” alkotnak falu és város között Heten­te hazajárnak, így a szülő­föld mégsem veszíti el tel­jesen a gyermekeit. Korábban több bűneset kapcsán is leírtuk már Átány nevét. Törtánt-e változás azóta, egyáltalában milyen a közrend és közbiztonsága faluban? — Októberben tárgyaltunk erről a témáról, sajnos, sem­mi javulást nem vehettünk számba. Idén 32 szabálysér­tés történt és 9 bűncselek­mény, rablás, betörés, ga­rázdaság, súlyos testi sérté­sek. A szabálysértések nagy részérek elkövetői a cigány- lakosság közül kerülnek ki, csak kettő volt közöttük A költségvetés tervezése két ütemben történik. A ter­vezés első ütemében a Pénz­ügyminisztérium — együtt­működve a többi miniszté­riummal, az országos hatás­körű szervekkel, a megyei ta­nácsokkal, — felső szinten kialakítja költségvetési ja­vaslatát. Ez történt meg a decemberi ülésszak elé ke­rülő állami költségvetéssel is, amelynek előzetes terveit a pénzügyminiszter,. illetve helyettesei ismertették az or­szággyűlés állandó bizottsá­gaival. E bizottságok az ala­pos információ, a vezető pénzügyi szakemberekkel folytatott közvetlen konzul­táció során különböző észre­vételeket tettek­A pénzügyi szakemberek azután gondos elemző mun­kával megvizsgálták; ho­gyan lehetne a valóban reá­lis igényekre valamivel több pénzt előteremteni? így a mezőgazdasági állatidé bi­zottság tagjainak kérése alapján az eredetileg terve­zettnél nagyobb összegeket irányoztak elő az állami költ­ségvetésben a mezőgazdasági bekötő utak építésére, s a mezőgazdasági kutatások fej­lesztésére; a kulturális bi­zottság igénye alapján az iskolák felszerelésének fel­újítására; az egészségügyi bi­zottság javaslatára, a vérel­látás, a véradó szolgálat és a mentőszolgálat fejlesztésé­re, korszerűsítésére. Ez a néhány példa is meg­győzően bizonyítja, hogy az állami költségvetés szám­adatait sok-sok konzultáció, tanácskozás során úgy ala­kítják ki, hogy ez valóban egész társadalmunk, az egész ország egyéves gazdálkodá­sának törvénybe foglalt sza­bályzata lehessen. üjlaki László Az úJífómozgaSon: 25 éve Mi az újítás? — „Újítás minden javaslat, amelynek megvalósítása a népgazdaság részére valamilyen gazdasági, vagy egyéb hasznos ered­ménnyel jár” — így határoz­za meg a 151/1950 MT számú rendelet az újítás fogalmát Magyarországon az újítómoz­galom már a felszabadulást követő években megszületett — az első jogi szabályozás 1948 novemberéből szárma­zik, s 1949-ben hívták össze az első országos Újítókong­resszust, s abban az évben már 77 ezer újítási javasla­tot nyújtottak be a dolgo­zók, s az újításokból szárma­zó megtakarítás 948 millió forintot tett ki. Az egymást követő évek a benyújtott újítások számát, s a megtakarított összegeket egyre növelték. Rendeletek jelentek meg, amelyek köte­lezővé tették az üzemek szá­mára az újítási feladatterv készítését Az ellenforradalom okozta visszaesés után az újítómoz­galom ismét fellendült. Á kormány 57/1967. (XT1 19.) számú rendeleté az újí­tásokról, 1968 januárjában, az új gazdaságirányítási rendszer egyéb szabályozói­val egyidőben lépett életbe Nem egyszerűen az előző újítási rendelet továbbftej- lesztett változata, hiszen a többi között messzemenő fi­gyelemmel van a vállalatok, intézmények megnövekedett önállóságára. Ezért nem tar­talmaz részletes, aprólékos szabályozást. Viszont az újí­tómozgalom minden kérdésé­re keretet ad és a legfonto­sabb elveket rögzíti. „Az utóbbi években mégis csökkent a mozgalom töme­gessége, ' visszaesett az újítói kedv és aktivitás. Ennek gyö­kerei főként a. vállalati, cso­port, valamint a közvetlen újítói érdekek közötti ellent­mondásokból erednek” — ál­lapítja meg az Országos Ta­lálmányi Hivatal és a SZOT elnökségének jelentése, ame­lyet a kormány elé terjesz­tettek. Hogyan és mit kívánnak változtatni a mostani helyze­ten? Az újítások anyagi elisme­rését, jutalmazását volna kí­vánatos megváltoztatni. Az érvényben levő szabályzat szerint az újítási díjakat a vállalatok a részesedési alap­ból fizetik ki. Ez elfogadható, ha a bevezetett újítás növeli a részesedési alapot. Vannak azonban olyan — munkavé­delmi, munkakörülményt ja­vító egészségügyi, beruházási újítások, amelyek közvetle­nül értékelhető nyereséget nem hoznak. Az ilyen újítá­sok gazdasági megítélésére más alapot kellene keresnL Fel kellene oldani a kategori- zálási rendszert — hogy min­den újító anyagi garanciát és jogvédelmet kapjon benyúj­tott újítására. A legfontosabb: a vezetők és a dolgozók szemléletét úgy kell megváltoztatni, hogy az újításokat ne a gond forrása­ként tartsák számon; hiszen összességükben népgazdasági szinten évente 2 milliárd fo­rint megtakarítást eredmé­nyeznek. 'Érdemes idézni a Minisz­tertanács 2013/1973. számú határozatának néhány sorát az újítómozgalom fejlesztésé­ről, amely az .Országos Ta­lálmányi Hivatal elnökét, az Igazságügyi minisztert és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsát új szabályozás előter­jeszresevel bízza meg, s az alábbi elvárásokat összeg­zi: „Az új jogi szabályozás — az eddiginél még jobban fejezze ki az újítómozgalom társadalmi fontosságát, tö­megmozgalmi jellegét, mint a gazdasági irányító munka szerves részét, — biztosítsa az újításként elismert és hasznosított ja­vaslatok szerzőinek azonos elvek (azonos'•elismerési for­ma, jogorvoslati lehetőség minden újító számára, stb.) szerint történő anyagi elisme­rését, továbbra is azzal a korlátozással, hogy a .mun­kaköri feladatok ellátásé so­rán kidolgozott műszaki, il­letve üzemszervezés jellegű megoldás csak akkor ismer­hető el újításként, ha az a javaslattevőtől elvárható tel­jesítménynél több és jelen­tősebb alkotó teljesítmény­ként értékelhető,-— hatálya terjedjen ki a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetekre, szö­vetkezeti társulásokra, szö­vetkezeti vállalatokra is, — a bevált újítások széles­körű elterjesztésének elősegí­tése céljából adjon lehetősé­get az újítóknak arra, hogy újításával ■— ha azt a mun­káltató nem kívánja megva­lósítani, vagy megvalósítja ugyan, de azt más vállalat részére értékesíti, illetve az értékesítést meg sem kísérli =— szabadon rendelkezzék.” Ha pillanatnyilag vannak is gondok az újítómozga­lomban — huszonöt éves tör­ténete — eredményes, jövője ígéretes. Kádár Mártó TBbb lót IS millió forint ajándéktárgyakra nem cigány. A bűncselek­mények pedig kimondottan a cigányok számláin szere­pelnek. A cigánylakosság a lélekszárn 11,5 százaléka Százon felül van a munka­képesek száma, de egy ké­zen meg lehetne számolni, hányán dolgoznak közülük rendesen, rendszeresen. Mit tudunk, tenni? A meggyőző, felvilágosító szónak nincs Nem siránkoznak az átá­ny iák — szó sincs ilyesmi­ről. Korántsem arra várnak, hogy „fentről” oldódjék meg valamennyi kérdés, onnan és csak onnan kerüljön ki min­den szükséges. Az átányiak jó gazdaként, maguk mérik fel a tennivalókat, s vetik neki a vállat. Példa van. er­re, ha a társadalmi mun­kát mérjük, vagy ha azt foganatja. Másokkal szem­ben azt vallom, nem kelle­nek semmilyen új intézke­dések, rendelkezések, a meg­levő törvényeket és jogsza­bályokat kell csak alkalmaz­ni, de nagyobb szigorral, határozottabb eséllyel. „ „ Van Átánynak, az átányi- aknak egy nagy-nagy sérel­me. Szólni kell erről. A sé­relem: a falu leminősitése. Itt a tanácsnak alapszinten kell gondoskodni a lakosság’, igények kielégítésiről. Ko­molyabb fejlesztésről nem V álmodhatnak. Saját fejles/' tési alapjuk 200 000 forint. S ez nem elég arra, hogy eltüntessék a sáros utcákat, hogy lekövezzenek 21 kilo­méter földutat a falu bel­területén. Kellene kis ven­déglő, kis ABC-áxuház, ^ nézzük, hogy végül is zok­szó nélkül nyúltak zsebbe a vizet akaró családok és fi­zetik a nem kevés — hat­ezer forint — hozzájárulást. Az esik rosszul az átá- nViaknak, hogy nem szán­nak a falunak semmi bizta­tó jövőt. Megállt a falu fe­lett az idő. Rövid távra, de hosszú távra is megakadt itt az időszámítás. Sokak előtt ismeretes az elnéptelenedett Gyűrűfű ese­te. Talán Átánynak is ilyen sorsot szántak?! Le kel! ír­ni, ha szükséges akár min dennap is azt a mondatot ai. elv a pécsi faluszociqló- giú konferencián nemrég el mgzott: „Hazánkban, nem la. cél, hogy mestersége-- sr -aporif-snk a Gyűrűfű­höz hasonló falvak számát!" Falak:/ Dezső A Konsumex több tízmil­lió forint értékben vásárolt a szocialista és tőkés orszá­goktól ajándékozásra alkal­mas különböző cikkeket Ezek nagy része az ünne­pek előtt kerül forgalomba. Á játékválaszték bővíté­sére a már hagyományos lendkerekes és távirányítós kisautókon, fém- és mű­anyag építőkön kívül több olcsó logikai játékot is im­portáltak, s kapható a drá­gább dán építő és olasz mozaikjáték is. A játéküzle­tekben és a hobby boltban nagy a választék az NDK és lengyel gyártmányú repülő- modellékből, az NDK-beli kisvasútmodellekbőL Az ün­nepek előtt érkeznek meg a beszélő, járóbabák, az NDK" ból. Az év végétől kaphatóik lesznek a több színben, min- táaottan készült NDK gyárt­mányú gyermekkocsik és já­rókák is. A külkereskedelmi válla­lat a karácsonyi ünnepekre a korábbinál több ajándék- tárgyat, órát, öngyújtót, bi­zsut importált. Csaknem egymillió forintért rendeltek szovjet borostyánt. Különbö­ző ajándékcikkeket szállítot­tak az indiai, iráni és egyip­tomi partnerek is, s már láthatók a kirakatokban az osztrák és belga gázöngyúj­tók. A Szovjetunióból és az NDK-ból négymillió fo­rintért vásárolt a Konsu- mex órát, s kapható több­féle svájci óra is. A far­sangra is gondolva, Máris" * nagy a választék bizsuáru­ból. Az importcikklista egyik újdonsága: a hőálló francia kőedény. Az ajándéktárgyakon kí­vül sok divatos külföldi ru­házati cikket is beszerzett a Konsumex. Többek között csehszlovák és ceyloni férfi divatingekkel, olasz és an­gol kötöttáruval bővítik a választékot. Az idén első ízben importáltak nagy mennyiségben lengyel, bra­zil és svájci farmernadrágot, kordpantallót. S mintegy az öltözködés kiegészítőjeként, az ünnepek előtt érkeztek meg az új kozmetikai szál­lítmányok, különböző külföl­di cégek márkás készítmé­nyei. (MTI) Ölfitiilliárd forintos beruiiátfás Az idei népgazdasági terv az építőipari üzemek kapaci­tásának gyorsított ütemű fejlesztésére — a központi és a vállalati erőforrásokkal együtt — 4,9 milliárd forint értékű beruházást irányzott elő, 1,3 milliárddal többet, mint amennyit a negyedik ötéves terv eredetileg 1973- ra előirányzott. A fejlődés a tervezettnél is gyorsabb, 16 százalékkal magasabb volt. Az építőanyagipar álló­eszközeinek bővítése során elsősorban az állami nagy- beruházások munkálatait gyorsították. Ismeretes, hogy határidő előtt adták át az új Beremendi Cementgyárat, amely többletköltség nélkül épült fel, s az év végéig több, mint 600 ezer topna cementet szállít. Lényegében befejező­dött — ugyancsak a beruhá­zási költségirányzat túllépé­se nélkül — a korszerű Bá- taszéki Cserép- és Vázkerá- miagyár. Ugyanakkor a ter­vezettnél jóval több munkát végezték el, s az előirány­zott 1,1 helyet 1,9 milliárd forintot használtak fel a Hgjőpsabaí Cementgyár épí­tésének meggyorsítására. Az építőanyagipari válla­latoknál az idén 42 olyan jelentős beruházáson dolgoz­tak, amelyek mindegyikének értéke meghaladja a 25 mil­lió forintot. Az idei átadásra tervezett 21 vállalati beruhá­zás közül csak 17-nek az építését fejezték be. Az épí­tőanyagipari vállalatok erő­feszítéseit a központi erő­forrásból mintegy 700 millió forinttal támogatta az állam, s ezenkívül jelentős beruhá­zási hitelekkel is segítette a fejlesztését. Az idén befeje­zett új létesítmények munká­ba állítása többek között évi 120 ezer tonna mészkőörie- mény, 650 ezer tonna zúzott kő és 986 tonna hőálló öblös­üveg termelési kapacitását jelenti. (MTI) IBóSo december 14* oéniak / Átány' időszámítása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom