Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-13 / 291. szám

Zárszámadás előtt Biztató kilátások — örömteli gondok Jelentőse™, növekednek « reálbérek A fogyasztó; árak alakulása 1973=ban Megbízott munkatársunk felkereste Pap Józsefet, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának titkárát, hogy a mezőgazdasági tée­szek közelgő zárszámadásai­ról beszélgessen vele. Kér­déseink és Pap József vála­szai a következők: — Milyenek az 1973. év! sást számadások kilátásai? A mezőgazdaság idej ter­melési eredményeiben a téeszeknek meghatározó szerepük volt, ez a szektor fejlődött a legdinamiku­sabban. A termelés mintegy 8—9 százalékkal növekedett és — az 1970-es árvizes évet követő lassú növekedés után — jelentős a jövedelem emelkedése is. A mezőgaz­dasági szövetkezeti mozga­lom ezévi eredménye meg­alapozta az 1974. évre ter­vezett fejlődést is. így foko­zódott az esélyünk, hogy a negyedik ötéves tér# még hátra lévő két esztendejé­ben az előirányzott célkitű­zéseket teljesítsük, a legtöbb területen túl is teljesítsük. — Megjelentek-e már azok a rendelkezések, amelyeket s zárszámadások készítésénél £1° gyelembe kell venni? — A termelőszövetkezetek ebben az évben a korábbi esztendőkből már ismert jogszabályok alapján készí­tik el zárszámadásaikat, ér­tékelik a közös vagyont és döntenek a jövedelem fel- használásáról. Csupán ki­sebb változások történtek az előírásokban, de az illetékes szövetkezeti szakemberek ezeket már többnyire isme­rik, vagy a területi szövet­ségek keretében szervezett konzultációkon mosjj isme­rik meg. A munka megkez­déséhez újabb jogszabá­lyokra ne várjanak. Lehet­séges persze, hogy a zár­számadás készítése során keletkeznek olyan új prob­lémák, amelyeket központi állásfoglalással kell tisztáz­ni. Ilyen esetekben szorgal­mazzuk majd a gyors intéz­kedést. A zárszámadást ké­szítők gyakorlata, a korábbi-- nál is alaposabb felkészü­lése azonban reményt nyújt arra, hogy nem sok ilyen állásfoglalásra lesz szükség. — Az eredményeket tekintve milyen csoportokra, oszthatók a szövetkezetek? — A kép nem egységes. A szövetkezetek nagy több­sége örömmel és nyugodtan készül a munkára. Az egyes gazdaságok eltérő adottsá­gai és különböző ütemű fej­lődése, egyszóval a differen­ciálódás okoz problémákat. A szövetkezetek várhatóan közel húsz százalékban az idén is gondot okoz, hogy miként adhatnak tagjaiknak kiegészítő részesedést. , — Ezen belül a mező- gazdasági téeszek 3—4 szá­zalékánál, mintegy száz szövetkezetnél, ennél súlyo­sabb gondok adódnak. Ezek a szövetkezetek nehéz hely­zetbe jutottak. Egy készük tulajdonképpen eredménye­sen zárja az évet, a mérleg nyereséget mutat. De a nye­reség nem éri el azt a mér­téket. amire az év elején számítottak és amiből kiin­dulva az elmúlt esztendő során felhasználták / fejlesz­tési-, illetve a szociális- és kulturális alapjaikat. így a tervezettnél kisebb összegű nyereségből nem képesek újra feltölteni azokat az ala­pokat. amelyeket az év fo­lyamán már felhasználtak. Ezeket nevezzük alaphii- nyos 'szövetkezeteknek. Az ok különböző lehet. He­lyenként az aszályos időjá­rás vitte el a várt nyeresé­get. Másutt viszont a terv- készítésben volt a hiba. Mar az év elején olyan magas nyereség felhasználását iia- nvozták elő, amelynek reali­zálását józan számítással várni sem lehetett. _ Milyen problémákkal kel! s zembenézniük a jé! záró szö­vetkezeteknek? — A jól záró nyolcvan százaléknál is adódnak problémák, ezek azonban örömteli gondok, mert a jövedelem, még inkább az elért többlet jövedelem fel­osztására vonatkoznak.^ E helyeken is nagy körülte­kintéssel kell eljárni. A szövetkezeteknek és a nép­gazdaságnak egyaránt érde­ke, hogy tovább haladjanak az eredmények fokozásának útján. Ehhez nemcsak az egyre nagyobb számú, kivá­ló felkészültségű szakember jogos jövedelmi igényeit kell kielégíteni, hanem azt is biztosítani szükséges, hogy a hagyományos mezőgazda­sági munkát végző szövet­kezeti tagok jövedelme is azonos ütemben emelkedjék a népgazdasági átlaggal. — A fogyasztás és fel­halmozás korábbi években kialakult helyes arányai re­ményt nyújtanak arra, hogy a többlet jövedelemmel rendelkező szövetkezetek az idén is helyesen döntenek. Alaposan latolgatják majd, hogy a többlet jövedelemből milyen összeggel növeljék a tagok közvetlen személyes jövedelmét szolgáló részese­dési alapot, illetve a közve­tett juttatásokat biztosító szociális, illetve kulturális alapot; valamint arról is dönteni kell hogy az év fo­lyamán megvalósított álló- és forgóeszköz növelésén túl, mekkora szabad fejlesztési alapot képezzenek az 1974. évi célokra. Ezeknél a szö­vetkezeteknél mód nyílik arra is, hogy nagyobb ősz- szegű biztonsági alapot ké­pezzenek és ezzel növeljék a gazdaság stabilitását. Fel­készülhetnek arra hogy a területi szövetségek mellett Kölcsönös Támogatási Ala­pot hozzanak létre. „KTA” a szövetkezetek kol­lektív biztonságát szolgálja és szép megnyilvánulása le­het az egymás iránti segítő­készségnek a szövetkezeti eszme egyik sarkalatos el­vének. — Hogyan befolyásolja a* álla­mi jövedelempolitika a szövet­kezetek döntéseit? — Említettem már, hogy Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter a könnyű­ipari miniszterrel egyetértés­ben új rendeletet adott ki a kőművesmesteri és az ács­mesteri képesítésről. Az új intézkedés szerint a mester­vizsga-bizottság elnökét és elnökhelyettesét az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter bízza meg e teendők ellátásával. A területi mes­tervizsga bizottságok székhe­lyei a budapesti, a debrece­ni, a győri, a pécsi és a sze­gedi építőipari szakközépis­kola. A jelentkezőknek a la­kóhelyük -szerint. illetékes KlOSZ-titkárság útján kell eljuttatniok kérelmüket a mestervizsga-bizottság elnö­kének, aki 15 napon belül dönt a vizsgára bocsátásról. Berecz Bálint, a bélapát­falvi termelőszövetkezet te­hergépkocsi-vezetője életko­rára nézve még fiatalember. Alig haladta túl a negyvenet. Ha a munkaköréről esik szó, mégis „nagy számok” kerül­nek elő: több, mint húsz éve ül a volán mögött, s hivatá­sos gépkocsivezetőként im­már „túlszaládta” az öt­százezer kilométert. ötszázezer kilométer, bal­eset nélkül. Ez a pontos meghatározása egy mondat­ban eddigi tevékenységének. Egyetlen rövid mondat és micsoda hallatlan utazást, mennyi veszélye^ helyzetet takar. ■— A napokban kaptam meg egy kis ünnepség kere­tében az ezüst jelvényt, meg a hozzá járó pénzjutalmat. Magam is elgondolkoztam azon, hogyan is telt el ennyi idő és ennyi kilométer és ko­molyabb baj nélkül. Azért mondom így, mert balesetem ugyan nem volt, de afféle „majdnem baleset” helyzet­ben azért én is voltam... — mondja Berecz Bálint. — Melyikre emlékszik leg­jobban? — Még kezdő koromban történt. A cementgyárnál, a Bélkőnél követ szállítottunk dömperrel. Az út csúszós, je­a$ idei gazdasági, fejlődés és az elért nagyobb jövedelem a tagok magasabb színvona­lú, szorgalmas munkájánák gyümölcse. Természetes te­hát, hogy ezt az odaadást a szövetkezetek a személyes jövedelem növelésével is el akarják ismerni, vagyis ezt a magasabb jövedelemből képezhető, nagyobb részese­dési alapból honorálni igye­keznek. Ennek során azon­ban azt is célszerű figyelem­be venni, hogy a szövetke­zeti tagok személyes jöve­delmének alakítására is ér­vényes államunk megfontolt és helyes életszínvonal po­litikája. Ez a politika a kü­lönböző népesség-csoportok egymással arányos életszín­vonal emelését célozza. Egyik szabályozó eszköze a szövetkezetekben is ismert, úgynevezett jövedelem nö­vekmény adó. Amennyiben a kifizetésre kerülő jövede­lem növekedése bizonyos színvonalon túl megy, akkor ezért külön és egyre jelentő- sebf> összegű adót kell fi­zetni. Elképzelhető olyan helyzet, amikor egy téesz- ben bekövetkezett technikai fejlődés és ennek nypmán az eredményjavulás olyan mértékű, hogy a termelőerő­kön belüli összhang, a fej­lettebb technikát kezelő szakember jövedelmének szükséges szintű növelése, ennek a külön adónak a megfizetése mellett is szük­séges. Ezért helyeselhető, ha a vezetők, jövedelem fel­használási döntéseiket sok­oldalú számításokkal tá­masztják alá és a közgyűlés elé több változatban elké­szített határozati javaslatoi terjesztenek. A kérelem elfogadása «étén a jelentkezőknek 1000 forint vizsgadíjat kell fizetnie a KlOSZ-titkárság pénztárá­nak, a vizsga egyik tárgyá­nak' ismétlésekor ' 50Ö, ’a vizsga teljes megismétlése­kor pedig ugyancsak 1000 forintot kell befizetni. . A .régi gyakorlatnak meg­felelően az újabb jogszabá­lyok szerint is írásbeli, szó­beli és gyakorlati szakmai, ismeretekből kell tanúbi­zonyságot tenni a mester- vizsgán, amely 8 napnál hosszabb ideig nem tarthat. A vizsga nyilvános, bár a bizottság szükség esetén kor­látozhatja a nyilvánosságot. A vizsga befejezése után ki kell hirdetni az eredményt, s a sikeresen vizsgázókat a ges volt, s hiába fékeztem, becsúsztam az árokba. Sze­rencsére nem borult fel a dömper, s így sem nekem, sem a járműnek nem esett baja. Hasonló eset történt egyszer, később is — akkor már teherautón dolgoztam — a borsodnádasdi tetőn. Egy­szerűen nem lehetett megáll­ni Ólmos eső esett, s igen meredek ott az út. De akkor is legurultam szerencsésen. — A szerencsét említi. Ügy érzi az óvatosság mel­lett arra is szükség van? — Határozottan állítom. Gondoltam már erre több­ször: ha nincs szerencsém, s úgy csúszok meg a jeges úton, hogy fölborulok, végem van. Vagy egy másik eset. Már itt dolgoztam a tsz-nél, 1989-ben, amikor Bánhorvá­tiból jöttem hazafelé. Előt­tem ment egy Zil. Felvett két utast, s megelőzött egy sze­mélygépkocsit. Rosszul sike­rült az előzés, mert egy szembejövő kocsi miatt hir­telen vissza kellett húzódnia a jobb oldalra. Neki szalad­tak az útszéli eperfának, összetört teljesen a Zil„ az egyik utas azonnal meghalt, a másik oly^n súlyosan meg­sérült, hogy két hét múlva meghalt .A sofőr megúszta Az MSZMP Központ! Bi­zottsága legutóbbi ülésén az ideinél nagyobb ütemű élet- színvonal emelkedést hatá­rozott el 1974-re. A reáljöve­delmek az idei várható 4— 4,5 százalék helyett 5—5,5 százalékkal, a reálbérek pe­dig 2,3 helyett 3,7 százalék­kal növekednek jövőre. Kü­lönösen szembetűnő a reál­bérek jelentősen gyorsuló nö­vekedési üteme. A jövő évi népgazdasági terv és költség- vetés irányelvei a gyorsabb életszínvonalemelés módjára, összetevőire is utalnak. így az 1973. évihez hasonló mér­tékű központi béremelésre kerül sor, a dolgozók újabb rétegei, számára, s a fogyasz­tói árszínvonal nem emelked­het 2 százaléknál nagyobb mértékben. A fogyasztói ár­színvonal az ideinél mérsé­keltebb emelkedése az élet- színvonal növekedés fontos tényezőjévé válik. A.Z 1973. évi népgazdasági terv eleve magas 3,6 száza­lékos fogyasztói árszínvonal emelkedéssel számolt. S eb­ben meghatározó szerepet kaptak a központi árintézke­dések. A tej, a tejtermékek, a dohányáruk, az égetett sze­szes italok, illetve az arany­ékszerek áremelése, s egyes ruházkodási és tartós fo­gyasztási cikkek árcsökken­tése végeredményben 2 szá­zalékkal növelte a fogyasz­tói árszínvonalat A tejár­emelés ellensúlyozásaként 50 —50 forinttal emelték gyer­mekenként a családi pótlé­kot, valamint a nyugdíjat, a gyermekgonodozási segélyt, és az ösztöndíjakat. Részben a központi bérintézkedések hatására az állami iparban dolgozó munkások átlagbére 12, az állami építőiparban foglalkoztatottaké 10 száza­bízottság mesterré nyilvá­nítja. A kőműves- és az ácsmesteri képesítés nem ssak a mesteri cím viselésé­re, s iparigazolvány esetén önálló kisipari tevékenység­re nyújt lehetőséget, hanem a Szakmunkások e körében magasabb szakmai minősí­tést is jelent. Az új rende­let ugyanis számolt azzal a lehetőséggel, hogy az állami vállalatoiknál és egyéb épí­tőipari szervezeteknél ké­sőbb külön jogszabály intéz­kedik majd olyan munka­körök megjelöléséről, amely­nek betöltéséhez a kőműves- és az ácsmesteri képesítés szükséges. Az új rendelet 1974. ja­nuár 1-én lép hatályba. (MTI) láb- és kéztöréssel. Szörnyű emlék ez. A szemem láttára történt a baleset... — A szerencse tehát kell, s mire van még szükség, hogy baleset nélkül „szalad­janak” a százezer kilométe­rek? — Hát azért alapvetően a figyelmességre, a higgadt­ságra. Én nem hajtottam so­ha gyorsan. Az a vélemé­nyem, hogy az ember bizto­sabban odaér 70—80 kilomé­teres sebességgel, mint 120-al. Aztán a kocsi műszaki álla­pota is döntő fontosságú. Például az egyik legfonto­sabb dolog a gumik állapo­táról meggyőződni. Sokakat sírba vitt már a foltos, ko­pott gumi... A legnagyobb sebesség' közben szétrobbant a kerék, s a szemem előtt ment neki az egyik kolléga az útszéli fasornak... Berecz Bálintnak két fia van. A nagyobb 17 éves, géplakatos, a kisebb még is­kolába jár, kilenc esztendős, de ő sem lesz folytatója az apja hivatásának. — Miért? — Ma már olyan nagy a forgalom, hogy 15 évvel ez­előtt ehhez képest nem is volt forgalom, És — sajnos lékkai volt magasabb, 1973. március-augusztusban, mini egy évvel ezelőtt Azoknak a családoknak életszínvonala csökkent, akik béremelésben, illetve a tejáremelés ellensú­lyozásában nem részesültek. A központi árintézkedése­ken túl bizonyos idénycik­keknél a piaci tényezők szin­tén kedvezőtlenül befolyásol­ták a fogyasztói árak alaku­lását. A mezőgazdasági ter­melés együttesen mintegy 5 —6 százalékkal nőtt 1973-ban Összesítették a közlekedés- politikai koncepcióban elő­irányzott fejlesztési tervek ezévi eredményeit. A Köz­lekedés- és Postaügyi Mi­nisztériumban befutó gyors- jelentések jelzik: a vállala­tok a feladatokat általában sikeresen teljesítették. Kü­lönösen a vasúti közlekedés további korszerűsítését cél­zó munkálatok jelentősek. Befejeződött a Budapest— Rákos, Üjszáz—Szolnok kö­zötti 92 kilométeres vasút­hálózat villamosítása, újabb szakaszaként annak a prog­ramnak, amely a 3000 kilo­méteres fő közlekedési vas­útvonal villamosítását tűzte ki feladatul Jelenleg ebből már mintegy 1000 kilométe­ren villamosenergia hajtotta mozdonyok bonyolítják a forgalmat. Most a program megvalósításának újabb ál­lomásaként a Szajol—Tisza- tenyő közötti vasútvonalon építik a villamos felsőveze­téket. Mint ismeretes, átadtak a nagyközönségnek az újjá­épített Déli pályaudvart Bu­dapesten, amelynek teljes átadását 1977-re tervezik, addigra ugyanis itt rendezik be a MÁV számítógépköz­pontját. A szolnoki pályaud­var rekonstrukciója is jó ütemben halad, az építkezés azonban még a következő évben is folytatódik. A vasúti áruszállítás zök- kenőmentesebb lebonyolítá­sára jelentősen fejlesztették idén a nagyforgalmú záho­nyi teherpályaudvar techni­kai berendezéseit. Naponta már 24 ezer tonna árut rak­hatnak itt át a korszerű da­rukkal, csúszdás híd segítsé­gével és más berendezésék­kel. A főként a Szovjetunió­ból érkező fa, vas és más fontos anyag átrakását ha­zai vagonokba az idén be­szerzett négy átrakodó gép is — egyre több a felelőtlen ember is a volán mögött... Húsz év, ötszázezer kilo­méter. Sok-sok álmatlan éj­szaka, veszélyes helyzetek. Berecz Bálint kezében még­is biztos kezekben volt a vo­lán, s e szép eredményért jobbat nem is kívánhat neki senki; ilyen legyen a kövei­az előző évhez képest, ára a zöldség, a gyümölcs, vala­mint a burgonya termés fő­ként az aszály miatt nem volt kielégítő, ami a piaci kíná­latban és az áralakulásban egyaránt kedvezőtlenül tük­röződött. Ez az átlagos fo­gyasztói árszínvonalat 0,3— 0,4 százalékkal növelte. Meg­közelítően 1,2 százalékos fo­gyasztói árnövekedést okoz­tak a vállalati áremelések, illetve az egyes importált termékek drágulása. meggyorsítja. A következő években tovább fejlesztik a záhonyi teherpályaudvarlí, s ekkor a jelenlegi átrakodó- kapacitás megkétszereződik. A hazai vagonpark jó ré­sze elavult, ezért a tervek között szerepel ezek felújí­tása is. Idén a kedvező im- portlehetőségék következté­ben a tervezett 2500 teher­kocsiból 400-zal többet szer­zett a MÁV, főként Rom/ niából. Fontos feladat a közúthá­lózat korszerűsítése, tovább­építése is. Ez évben a ter­veknek megfelelően megkez­dődött az M 3-as autópálya Felszabadulás út—Gödöllő közötti szakaszának kiépíté­se, s az előirányzottnál gyor­sabb ütemben folytatódott az M 1-es és M 7-es autópá­lyák építése. A korszerű gé­pek üzembe állítása és a jó szervezés eredményeként idén az előírt határidőnél négy hónappal korábban ad­hatták át a forgalomnak az. M 7-es autópálya Marton- vásár—Székesfehérvár kö­zötti szakaszán az újabb ket­tős forgalmi sávot, amely nagy segítséget nyújtott a balatoni csúcsforgalom lebo­nyolításához. A MALÉV repülőgép- parkja bárom TU—154-es repülőgéppel bővült. Így le­hetőség nyílik arra, hogy , 1974-ben újabb útvonalakon indíthasson a MALÉV jára­tokat. A gépkocsipark növekedé­sével külön gondot jelent a megfelelő szervizállomás há­lózatának kiépítése. Ez év­ben nyolc új szervizállomást befejeztek, illetve helyeznek üzembe, különösen a vidé­ki városok gondjain enyhíte­nek ezzel, 1973-ban többek között Makón, Gyulán, Hat vauban, Kecskeméten nyílt új szervizállomás. (MTI) ke2ő Ötszázezer kilométer is,., (faludi) Mmmás £& 1973, december 13^ csütörtök Földeáki Béla Rendelet a kőműves- és az ácsmesteri képesítésről Megkezdődött az M 3-as autópálya építése 2900 vasúti kocsi, nyolc gépkocsi- szerviz közlekedési beruházások !973=ban Túl az ötszázezredik kilométeren

Next

/
Oldalképek
Tartalom