Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-12 / 290. szám

Tudományos műhelyek — vidéken Reneszánsz az egri főiskolán Beszélgetés dr. Szűcs László főigazgatóval Ez évben ünnepelte fenn­állásának negyedszázados évfordulóját az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, amely huszonöt év során nemcsak kiválóan képzett általános iskolai tanárok so­rát adta a magyar közokta­tásnak, hanem a népes ok­tatói gárda számára követ­kezetes munkával megte­remtette a tudományos al­kotómunka nélkülözhetetlen feltételeit. Sikeres, elismert publikációit, nagyobb léleg­zetű tanulmányok, könyvek, szakcikkek sorát produkáló műhelyek formálódtak. Erről a sokrétű tevékeny­ségről beszélgettünk dr. Szűcs László kandidátussal, az egri főiskola főigazgató- jával, —» Hogyan jöttek létre, miként fejlődtek a tudo­mányos alkotómunka ins­piráló feltételei? i — Az 1948-ban Debrecen­ben megalakult, majd egy évre rá Egerbe költözött in­tézmény első évei a leg­alapvetőbb szervezési gon­dok megoldásával teltek eL Ekkor szó sem lehetett át­gondolt, tervszerűen irányí­tott tudományos tevékeny- , ségről. Ilyen törekvések csak az ötvenes évek elején je­lentkeztek a Magyar Tudo­mányos Akadémia, majd a Pedagógiai Tudományos In­tézet eszmei és anyagi tá­mogatásával. Megalakult a koordináló szerepet játszó évkönyv szerkesztő, majd a tudományos bizottság, meg­születtek az első rövid táv­ra szóló, s később a három­éves tudományos »tervek. Idő kellett ahhoz is, amíg az 1950-es években főiskolánk­ra került fiatal kollégák el­végezték az egyetemet, s jártasságot szereztek az al­kotómunkában. Évkönyvünk első két kötetében, már szép számmal jelenteje meg cik­kek, tanulmányok tanárse­gédeink tollából. A hatva­nas évek elején divatba jöt­tek a főiskolai tudományos ülések, nagyszerű alkalmat- nyújtva az ifjú munkatár­sak szárnypróbálgatásai szá­mára. Az is igaz, hogy a fejlődés nem volt zökkenő- mentes, hogy alkalmanként adódtak belső viták, ezek azonban végső soron hozzá­járultak a tudományé« mun­ka helyének, rangjának el­ismertetéséhez, tisztázódott, hogy ez a tevékenység fris­síti, életszerűvé teszi az ok­tató-nevelő munkát, színvo nalasabbá ,a tanárképzést, a metodikai kultúrát, és a tan­széki életet. Fokozatosan ja­vultak az anyagi feltételek is. 1963-tól a Művelődésügyi Minisztérium rendszeres tá­mogatást biztosít, folyósítva a Tudományos Kutatási Fej­lesztési Alap évi összeget. Bár ennek nagysága az el­múlt évtizedben 160—4ÍJ0 ezer forint között mozgott, mégis rendkívül nagy segít­séget jelentett. Jelenleg még előbbre tartunk, hiszen a TUKUFA — forintokon kí- vüL a kutatásokkal kapcso­latos utazási költségekre évente mintegy 80—100 ezer forintot biztosítunk oktató­inknak. Az 1069 óla eltelt időszak jelentős előrelé­pést jelentett, számottevő mennyiségi és minőségi változási. Mi magyarázza az utóbbi évek reneszán­szát? — Olyan közs/.ellem for­málódott főiskolánkon, am elv ambicionálja oktatóinKat. Igyekeztünk mindent meg­m. Msimű 1973. december 12,, szerda tenni az MSZMP Központi Bizottsága tudománypolitikai irányelveinek val órává kásá­ért. Fokozta az alkotókedvet az is, hogy javultak a fel­tételek: sokat jelent az az évi félmillió, amit kizárólag a tudományos munka támo­gatásira fordít hatunk. Az utóbbi időben csökkent ok­tatóink kötelezd óraszáma. Ez nagyon lényeges, hiszen több idejük jip kutatásra. Ha valaki igényli. akkor belföldi tanulmányútra kért- három hónapot is biztosí­tunk számára, méghozzá úgy, hogy fedezzük minden költségét. Az elmúlt három év sarán tizenkét kolléga élt ezzel a lehetőséggel. Ar­ra is törekedtünk, hogy a lehetőségekhez mérten tudo­mányos segéderőket is al­kalmazzunk, ezzel is meg­könnyítve az alkotómunkát. Ösztönző az is, hogy aa eLőbbrejutás nálunk tudo­mányos címekhez és fokoza­tokhoz kötődik. A természet- tudományos témákkal foglal­kozók Igénybeveszik a kom­puter segítségét, ez mente­síti őket a rendkívül időigé­nyes számítások sorától, az ember félévi munkájáifc a gép órák alatt elvégzi. A kedvező mozzanatok magya­rázzák a fellendülést 1969- től 1973-ig hatvan százalék­kal nőtt a tudományos cí­mek és fokozatok száma. 1969-ben 33 , oktatónknak volt kandidátusi, doktori mi­nősítése, jelenleg 51-nek. S még egy örvendetes jelen­ség. Korábban nem kevesen akadtak, akik lebecsülték a pedagógiai, illetve a mód­szertani jellegű kutatásokat. Többen úgy vélekedtek, hogy csak az úgynevezett „tiszta szaktudomány” kutatása ad­hat valódi rangot és elisme­rést. Szerencsére ma már senki sem vallja ezt a torz szemléletet, s az 1967 óta kutatott témák 50—60 szá­zaléka pedagógiai és meto­dikai jellegű. Jó néhány ku­tatónk foglalkozik az álta­lános iskolai oktatás égető kérdéseivel, a programozás­sal, az anyanyelvtanítással, a matematikai oktatás kor­szerűsítésével, az Ifjúsági irodalommal, az audiovizuá­lis oktatással. Felméréseink j szerint a 137 tagú oktatód; gárdából 66-an foglalkoznak; pedagógiai-metodikai jellegű; kutatásokkal. Ez olyan ered- ; mény, amire joggal lehetünk; büszkék. — Az oktató-nevelő : munka Igénybevcszl a ta­nári gárda munkaidejének zömét. Nem sínyli meg ezt a tudományos tevé­kenység? — Hét év alatt megdup­lázódott a hallgatók száma. 1966-ban hatszázan, jelenleg 1200-nál is többen tanulnak főiskolánk nappali tagoza­tán. Oktatóink létszáma vi­szont csak 43 százalékkal gyarapodott, igaz, az utóbbi időben csökkenthettük a kö­telező óraszámot, ez azonban nem elég, további könnyí­tésre lenne szükség, hiszen tanáraink nemcsak előadá­sokat tartanak. Iranern rend­szeresen figyelemmel kísé­rik tanítványaik fejlődését, s társadalmi kötelezettségük is jeientjös. Ez arra figyel­meztet, hogy tovább kell foglalkozni az óraszám csök­kentésének kérdésével. Egyet azonban hadd mondjak el: főiskolánk alapvető1 felada­ta a színvonalas tanárkép­zés biztosítása, a tudomá­nyos tevékenység bármeny­nyire Is fontos, ehhez vi­szonyítva csak másodlagos. — Hátrányos helyzetben ' iinnak-c a vidéki alkotó­közösségek tagjai? — Kár lenne tagadni, hogy a fővárosi kollégáknak köny­nyefob. hiszen közeftehb van­nak „a tűzhöz”. Egy-egy for­rásmunkáért nem kell utaz­gatniuk. Előnyös helyzetben vannak azok is, akik a na­gyobb egyetemeken tevé­kenykednek. hiszen » tan­székek vezetői ismerik ké­pességeiket. Ahhoz viszont idő kell, hogy a mi munka­társaink bizonyítsanak, hogy befogadják őket. Megnyug­tató viszont az, hogy publi­kációs nehézségeink nekünk, vidéki kutatóknak sincse­nek. Tizennyolc éve jelen­nek meg tudományos közle­ményeink, eddig már tizenkét ezer oldal látott napvilágot. Jó kapcsolatot tartunk a2 országos és külföldi folyó­iratokkal. A növénytan, a fizika, ss, kémia, az állattani és az orosz tanszékek mun­katársai országhatárokon túl te jő nevet szereztek mun­káikkal. Fiatal kutatnánk kis­sé tálán bátortalanók, fél­nék az esetleges visszauta­sítástól, rutint azonban hely­ből is szerezhetnek. *•» Mit ígér a jövő? — Szerelnénk a me meg­levő tudományos pezsgést to­vábbra is megtartani. Fel­zárkózhat az a husaonöt- harmine fiatal, jórészt har­minc év alatti oktató, akik Érz elműit évek Borán kerül­tek főiskolánkra. Arra tö­rekszünk, hogy még inkább vonzóvá tegyük a. tudomá­nyos munkát, hogy aa. eddi­ginél is jobb fettételeket, biztosítsunk Űj tanárak al­kalmazásával — négy-Öt éven belül — csökkenthet­jük ismét az óraszámot Nö­veljük a belföldi tanulmány­utak számát, s tíz év alatt talán minden tanszék szá­mára biztosítjuk a tudomá­nyos segéderőket Ügy ér­zem, hogy ezekkel az intéz­kedésekkel ts segítjük a meglevő képességek, adottsá­gok kibontakozását. Pécsi István Aquincumi porcelán­gyár 1853-ban alapították a Fővárosi Kézműves Vál­lalat Aquincumi Porcelán- gyárát A gyár kézi koron gozasú és festésű díszmű­árukat készít kis sorozat ban. Kenőnkön. Osz-Szabo Antónia iparművész által alkotott juhaszfigura. (MTl-foto*; Bora István — KSJ Mai ív-ajánlatunk: 21.00: Puccini: Gianni Schicchi Vígopera egy felvonásban. Az Erkel Színház két esz­tendeje újította fel — Doni­zetti a Csengő című egyfel- vonásos vígoperájával egy műsorban —, W. Puccini művét, amelyet az olasz opera nagy alakja pályája legvégén alkotott. Az 1910-es években vető­dött fel Pucciniban a gon­dolat, hogy három egyfel- vonásos operát írjon. A Gianni Schicchi a Triptiychon harmadik darabja, amelyet Giachino Forzano Dante Is­teni színjátékának pokoljele­nete egy rövidke része alap­ján írt meg szövegkönyv­nek. A három darab bemu­tató'a 1918. telén volt New York-bau, s egy hónappal később a szerző hatójában, Olaszországban. Ezen Pucci­ni is részt vett,— ez volt az utolsó premier, amelyen a szerző megjelent. (Magyar- országon 1922-ben játszották először a vígoperát.) A Gianni Schicchi Puccini éles gúnnyal gyilkos iróniá­val komponálta meg művét, a minden ízében modem komédia címszerepében Me­lis Györgyöt láthatjuk, fel­lép továbbá Csengery Adri­enne Komióssy Erzsébet és Korondy György. A kar­nagy: Kerekes János, Miniszteri rendelet a házasságkötés előtti kötelező családvédelmi tanácsadásról Megjelent az egészségügy« miniszter rendelete a házas- eagkötés előtti kötelező csa­lád- és nővédelmi tanács­adásról. Eszerint január l-től minden 35. életévét még be nem töltött magyar állampol­gár házasságkötés előtt köte­les részt venni a család- és nővédelmi tanácsadáson. Ez alól csak az kivétel, aki ko­rábbi házasságkötés előtt ilyen tanácsadáson már részt vett, s ezt igazolja, illetve aki külföldön kíván házas­ságot kötni. A házasulók —- tanácsadás céljából — az ál­landó, vagy ideiglenes lakó­helyük szerint illetékes ta­nácsadó szervet vehetik igénybe. Együttesen azonban a házasuló felek egyikének lakóhelye szerint illetékes ta­nácsadó szervet is igénybe vehetik. A házasságkötés előtti ta­nácsadást a csalad- és nő­védelmi tanácsadók végzik, illetve ha a lakóhelyen csa­lád- és nővédelmi tanácsadó nem működik — • rendelő­in tezet szülészeti-nőgyógyá­sza ti szakrendelése látja el. Ha a lakóhelyen család- és nővédelmi tanácsadó és nő- gyógyászati szakrendelés sem működik, a házasság előtti tanácsadást megbízott körzeti orvos, főfoglalkozású Üzemi, üzemi körzeti, illetve bányaüzemi körzeti orvos végzi. Azt, hogy a megye la­kosai — a helyi körülménye­ket figyelembe véve — a ta­nácsadást végző szervek kö­zül melyiket vehetik igény­be, a megyei tanács egész­ségügyi szakigazgatási szer­vének vezetője határozza meg. A tanácsadást végző orvos a házasulókat családtervezési kérdésekben részesíti megfe­lelő felvilágosításban és ta­nácsadásban. Erről Igazolást állít ki, amelyet a házas­ságkötést megelőzően be kell mutatni az anyakönyweaető- nek (MTI) 4 Ernst törzs hadbíró en­gedélyt kért. hogy meg­tegye bejelentését Ezután emlékeztetett bennünket hogy szigorúan titkosak a •tudomásunkra hozandó té­nyék a holnapi nyilvános kihirdetésig. Közlendőt ‘ * következők voltak: Ma. október negyedikén déli tizenkettő és tizenhá­rom óra között megérkezett a futár Haynau táborszer­nagy úr főhadiszállásáról, őkegyelmessége aláírásával szentesi tett tizenhárom ha­lálos ítéletet, illetve egy tíz­évi várfogságra szóló ítéle­tet. A határozatról máris értesítették Arad váró; te­kintetes tanácsát, es fölkér­ték, hogy holnap délre gon­doskodjék lelkészekről az elítéltek mellé. Egyéb jó­szolgálatot nem kívánnak a tekintetes városi tanácstói Az összes többi teendői ől a vár parancsnoksága fog gon­doskodni, ideértve a tájékoz­tatást is, amely a nagykö­zönséget lesz hivatva érte­síteni falragaszok útján a bevégzett eseményekről. Ennyi volt á tájékoztató. Képtelen vagvok visszaem­lékezni. hogyan iutottam It az udvarra a „köszönöm megjelenésüket" elhangzása után. ★ Este hirül hozták. Len­kev János nagyon nyugtalan W’nbnl. fóoi magán a raliz* átkozza a fantomokat Sie- sek, csillam'tsam le vala­hogy, mert a cellájából hangzó kiáltásokká izgatott 6E&NCÍ?R i az egész folyosó. A rabok is, meg az őrök is. Jelenlétem némiképpen megnyugtatta. Menekülve kapaszkodott belém, egész testében hevesen reszketett. Dédelgető unszolásomra el­fogadta a teát, amely bró- mos nyugtatót tartalmazott. Vele maradtam, amíg nagy nehezen el nem. aludt. Alig merem hinni, hogv Lenkey mindössze negyven­két éves Aggastyán benyo­mását kelti. Erősen őszül, megtört arca beesett, halán­téka horpadt, szája össze­sorvadt és áléi tan mozog, mint a végelgyengülőké. Ro­bogón, kétret görnyedve ké­pes csak megállni a Iában. Nemegyszer ágyra emeltem a padlóról. Teste olyan köny- nyű, akár a csontváz. Nem, hogy az esztendő, «te a hő­nap végét is bajosan érheti meg. Jól emlékszem olvasmá­nyaimra. A fellelhető friss szakirodalom szerint az el­mebajok szinte kizárólag exogén jellegűek, tehát, szer­zettek. Ami öröklött, vagyis endogén, az elhanyagolható hányad, noha. a bizonyosság kedvéért ennek lehetőségét sem szabad kizárni. Mégis, szilárdan hiszek a kór szer­zett jellegében. Tapasztalat szerint leggyakoribb kiváltó ok a katasztrofális lelki meg­rázkódtatás. Ügy vélem, többé-kevésbé valamennyi lázadó tábornokban lezajlott az, ami Lenkeyt pusztulásba kergeti. Haynau őkegyelmes­sége akarata? nélkül is. A különbség annyi lehet a többi tábornokhoz képeit, hogy Lenkeyre sokkal sűrí­tettebben hatották a magya­rokra nézve tragikus esemé­nyek. Ilyen irányban lenne tanácsos vizsgálódnom, ha a kellő felelősséggel akarom tisztázni a rejtélyt mind feljebbvalóim, mind a «ta­gam számára. Csak' az a különös, hogy éppen Lenkey Jánosról tu­dom a legkevesebbet. A ma­riim ismeretei, a suttogva kóválygó híresztelések, az augusztus óta kiszivárgó ér­tesülések alapján nagyjából körvonalazhattam az összes perbe fogott tábornok pá­lyafutását. lenkey múltjáról senki nem beszél. Mindössze azt emlegetik róla, hogy ta­valy májusban megszökött századával kelet-galíciai ál-' lomáshelyéről. Amióta elbo­rult az elméje, titokzatoösag tengi körül Engem faggat­nak, beszéljek állapotáról. Undorító ez a faggatód- zás, mert emberi részvét he­lyett léha kíváncsiságból fa­kad. Mielőtt a betegség roha­mában vergődő Lenkeyhez hívtak volna, meglátogatott Franz von Ottenfeld főhad­nagy. örömmel értesített fogfájása teljes megszűntéről Ezúttal nem volt olyan pa­posán méltóságteljes, mint a hadbírósági tárgyalások ide­jén. Inkább paposán nyájas volt. Látott Ernst törzshadbí­ró hivatalában, a bizalmas tájékoztatón, ezért hát ő is bizalmába fogadott Honorá­riumképpen elújságolta, hogy Gáspár'András az a bizonyos tizennegyedik lázadó vezér, akit halál helyett tíz évi vár­fogságra ítéltek. Véletlenül Gáspár András 5s épp annyi idős, mint Le*H key János. A kegyelemnél számító ítélet nyilvánvalóan azért esett rá, mert az egyet­len olyan tábornok volt, alti a debreceni lázadó ország­gyűlés április tizennegyedi- kei függetlenségi nyilatkozta után tartózkodott mindenfé* le katonai tevékenységtől. Addig viszont sokszorosan rászolgált a Kossuth-kor- many minden elismerésére Már a magyarok pártütése előtt ßzines és impozáns ka­tonamúltja volt. Kecskemét­ről, erről a vad pusztai vi­dékről származik. Apja csiz­madiát akart belőle faragni a maga műhelyébe, de a ka­masz megszökött a szülői ház­tól egy huszártoborzás alkal­mával. (Folytatjuk) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom