Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-09 / 288. szám
A Bolsoj Színház 1975 ben New Yorkban vendéíjszerejíei A New York- Metropolitan Opera impresszáriója bejelentette: a Szovjetunió Nagy Színháza lü75-l*>n mutatja be első ízben operaelőadásai! New Yorkban Az impresszárió elmondta: 197'j-bei) , szeretné a Bolsoj baletlet ó bemutatni, amely 9 év óta nem járt az. Egyesült Államokban. A Bolsoj Színház énekesei előreláthatólag Csajkovszkij Anyeginje, Pikk Dámája. Muszorgszkij Borisz Go- dunovja, Borogyin Igor hercege, valamint Prokofjev Háború és béke,című operáját adják majd elő. A Bolsoj baleft előadássorozatának fénypontja .Jurij Grigorovics „Spartacus"-a lesz — mondotta az impresz- szárió. A japán tudósok városa Hatvan kilométernyire északkeletre Tokiótól 5000 hektárnyi területen város születik. 1975-ben a beton és acél l'elhasznáiásaval épült házakban 130 000 lakó tolathatja el helyét. Cukubában, ebben az úgynevezett „ideo- poliszban” összpontosítanak mintegy 40 kutatóintézetet és egy ultramodern egyetemet. A város építési költségei minimálisan 2,6 milliárd dollárt tesznek ki. Ébredés (Foto: Zeit im Bild) Szövi 8! expedíció az flntarktiszon Kevéssel ezelőtt kifutott Leningrádból az üt hajóból álló szovjet antarktiszi flot- tilla Vizet professzorról elnevezett vezérhajója. Ez a tudományos kutatóhajó szállítja a Déli-sark szárazföldjére a 19. szovjet antarktiszi expedíció első csoportját. Vezetőjük Dimitrij Makszu- tov mérnök, aki már bét expedícióban vett részt és négy alkalommal töltötte a telet a Deli-sarkon. Indulás előtt Makszutov mérnök elmond la, hogy ez az expedíció a fehér kontinens kutatásának történetében a legnagyobb ilyen tudományos csoport. Négyszáz tudós, szak. ember vés* részt benne. Részt vesznek az NDK, Een- gyelország és az USA tudományos központjának képviselői is. Az expedíció feladatairól szólva Dimitrij Mskszutov mindenekelőtt arról beszélt, hogy komplex információkat kivannak nyerni a déli félteke időjárásáról az új szovjet automatikus berendező* segítségévek Az adatokat a számítóközpont komputerei dolgozzák fel, amely a Molo- gyosznaján (Enderby-föld) levő obszervatóriumban kezdi meg működését. Növelik az atmoszféra felsó rétegeinek rakétával történő szondázását, lézerberendezések és lokátorok segítségével folytatják a gleccserek glaciológiai vizsgálatát, és befejezik az. Amery-Jég felső szintjének bárom éve folyó geológiai tanulmányozását. Tervbe vették, hogy kétemeletes alumínium épületekből városkát építenek a Mlmij obszervatórium környékén és a szárazföldi Vosztok állomáson. In memóriám Darvas József Ismét nagy rendet vágott a halál: elment közülünk Darvas József. Egy nagy írónemzedék, a népi írók mind jobban fogyatkozó seregéből Sinka István, Veres Péter, Erdei Ferenc. Szabó Pál után most ő is kidóit. Halála váratlan volt. Nem a koraiság okén csak, de a bevége- zetlenül maradt életmű miatt is. Hisz még tervei, nagy tervei voltak.. Az írónak, s a közéleti embernek egyaránt Mert egy személyben volt ő jeles írója századunknak, s a közélet áldozatkész munkása a maga, frontjain. Akik ismerhettük, s a személyes találkozások emlékeit őrizzük magunkban, jól tudjuk: mennyi bölcsesség, szerénység, tiszta embers \g párosult egyéniségével. Ezért is fájdalmas számunkra halála. Végigtekintve most küzdelmes-harcos életének elmúlt napjain, s korszakokat meghatározó írói öeuvre-jének fellapozása közben rádöbbenünk: mi mindent alkotott. Fiatalon, húsz egynéhány évesen két művel robbant be a harmincas évek magyar irodalmába. A Fekete kenyér és a Vízkereszttől Szilveszterig a tisztántúll magyar paraszti életről vqlt autentikus tudósítás, s harcos-perlő írói magatartásának kinyilatkoztatása amit törvényszerűen követett A legnagyobb magyar falu cimű szociográfia, szülőfalujánál;. Orosházának krónikája. Nagy erejű írás, immáron vitathatatlanul maradandó is, annak a szociog- ráfiasorozatnak korszakos jelentőségű darabja, amelyben Illyéstől a Puszták népét, Féja Gézától a Viharsarok e. könyvet, Erdei Ferenciéi a Futóhomokot jegyzi az iroda- dalomtörténet. Majd újabb művek is következtek, fiatalos küzdeniakarással írottak, melyek Jöttek gazdag áradással. A történelem vallatására (A tbrökverö) éppúgy vállalkozott, mint a paraszti világ és életforma újabb és újabb írói megközelítésére (Egy parasztcsalád története. Szakadék, Máról-holnapra), s a parasztélet múltjának addig v nem látott vizsgálatára (Harangos kút). A felszabadult ország irodalmi életébe már rangos Íróként lépett, sőt nyomban egy új regénnyel is (Város ttz tngoványon), de fiatalos lelkesedést, akarást hozott magával a politikai élet porondjára is; volt képviselő, közoktatásügyi, majd népművelésügyi miniszter, igazgató s filmstúdióban s két ízben is az írószövetség elnöke. Iroda- lomtörténészi feladat lesz most már feltárni és felmérni e sok arcú pálya felszabadulás utáni alakulását s eredményeit is. Mert eredményekben és főként írói eredményekben gazdag volt e pályaszakasz, amelynek mi egriek is nem egyszer voltunk-lehettünk közvetlen szemlélői, hisz Darvas József darabjai sikert arattak a Gárdonyi Géza Színház színpadán is. A térképen nem található, doku- mentattvitásával és művészi megfogalmazásával egyaránt lenyűgöző utolsó drámájára bizonyára sokan gondolunk most, amelynek ősbemutatója is tájunkhoz kötődik: annak idején a Miskolci Nemzeti Színház együttese vitte színre a darabot, s Miskolc adott otthont a dráma országos szintű megvitatásának is ... Darvas József nincs többé. Tervei, melyekről legutóbb a tv kamerái előtt szólott, most már sohasem jutnak a megvalósításig. Ám az életmű itt maradt és ránk maradt, s mint örökséget, a mai Magyarország egyik legértékesebb szellemi örökségét immáron, ápolnunk kell. így áldozhatunk leghívebbén Darvas József emlékének... UÜKOS ISTVÁN \f égre hazaérkeztem, drága kin.....” esem, s most várom, hogy utá/ kincsem, s most varom, hogy utánam gyere. A legutóbbi leveledben (egy hónappal ezelőtt kaptam kézhez) azt írod, ugye, hogy nem tudsz nélkülem élni. Hiszek néked, mert én ugyanígy érzek. Mi ez, ha nem végzetes vonzódás? Már- már gyötrelem, kínszenvedés. A pároknak rendszerint csupán az egyik tágja szerelmes. A másik fél épp csak hogy elfogadja vagy elviseli a szerelmet. A mi cselünkben csodálatosképpen egyforma á szenvedély. Örültek vagyunk mindketten. Ez gyönyörű, de félelmetes is. Olyanok vagyun, mint két falevél, melyet két ellentétes irányú szélroham sodor egymás felé, eszeveszett iramban. Mi történik majd, ha találkoznak? Negyvennyolc órába telik, míg ezt a levelet megkapod. Tudom, hónapok óta készen állsz az útra, minden holmidat becsomagoltad, barátaidtól elbúcsúztál. Néhány napig eltart, míg ideérsz. Tegyük fel, hogy szombaton indulsz. Ra négy napra, vagyis hétfő hajnaltól várisik. Milyen lesz az életűnk? A távollétnek ez esztendeiben folyvást közös jövőnkről elmélkedtem. De sosem tudtam világosan elképzelni. Tervezgetéseimbe, ábrándjaimba mindig belerontott, kíméletlenül, a'z utánad való vad vágyakozás. Ma azonban egy ki6 kivételes nyugalomban van részem, s ezt a nülanatnyi szünetet felhasználom: úgy érzem, elébed kell tárnom jövendő közös életünk egynémely dolgát. Nem mintha szükség volna arra, hogy meggyőzzelek. No hiszen, az volna szép, ha holmi kételynek akárcsak árnyéka is volna még benned . vagy bennem. De ahogy útközben újra meg újra elolvasod majd e sorokat, gondolom, még egyszer fölmérheted 6 ízlelgetheted visszavonhatatlan elhatározásunk célszerűségét. Vagyis szeretném számbavenni — mielőtt még késő volna — a vonatkozó erényeket, hibákat, s a vágyakat, szokásokat, szituációkat nemkülönben. Melyek nálunk (vaDINO BUZZ ATI: SZERELMESLEVÉl jón goitdoltál-e már erre?) oly csodálatosan egybeesnek, mint még soha senkinél. Kezdem a társadalmi helyzettel. . Te középiskolában tanítasz, franciatanárnő vagy, és bortermelő. Én, ahogy mondani szokás, gazdasági szakember, te értelmiségi.. Teljesen és tökéletesen aligha fogjuk megérteni egymást, szerencsére, mindig marad majd közöttünk egy sorompó, egy elválasztó függöny, melyen soha át nem hatolhat akár egyikünk, akár másikunk jóakarata. G ondolj csak bele például, hogy s mint lesz a barátokkal. Az én cimboráim: nos, jó- ravaló, tisztességes, de egyszerű fickó valahány. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy buták, van közöttük ismert ügyvéd is, azután egy agrármérnök, meg egy nyugalmazott őrnagy. De bonyolult problémája egyiknek sincs, általában szeretnek jól enni, inni, s biztosíthatlak, egy-egy vaskosabb tréfa, pikáns adoma bizony nines ellenükre. Szinte látlak mór a társaságukban, nagyokat fogsz ásítani, persze rejtve, elfordulva, hisz finom' nevelésben részesültél. Igencsak nehezen fogsz beleszokni. Te csupa tűz vagy, heves temperamentum — türelem a felebarátok irányában, nos ez nem éppen erős oldalad; ezért is estem úgy beléd, vesztettem el a fejemet. Ide figyelj, hadd mondok most közbe- vetőleg valamit: ha szombaton az első vonattal tudnál jönni, vasárnap estére már itt is lennél — nem volna nagyszerű?! Azt mondtad, rokonleTkek vagyunk. Igaz, így igaz! Két ember lelki rokonsága nem jelenti azt, hogy egyformák, hogy úgy hasonlítanak egymásra, mint két tojás. Szó sincs róla! A tapasztalat épp az ellenkezőjét bizonyítja. Mint a mi esetünkben. Te franciatanámő vagy, és meg szőlős gazda, ahogyan az első időkben neveztel — igaz, csak tréfából, de jól mulatva rajta Egyébként nem akarok többé visszamenni Argentínába. Eiég volt. Eladtam a nagybátyámtól örökölt mendózai ültetvényekét, s többé nein mozdulok a földemről, legalábbis remélem. Csak itf vagyok boldog. Ugyanakkor tudom, hogy még ha folytatod is itt a tanítást be-bejárva a szomszéd városba, a vidéki élet búskomorra fog tenni. S biztosíthatlak, ez igaza százszázalékos vidék. Kétségtelen, az első naptól kezdve harap- dálni fogod a zablát. De. lám, ebben a pillanatban eszembe jut a szájad,^ ahogy félig nyitva tartod, kislányok módjára, mintha várnál valamit. Azt fogod mondani, hogy banális vagyok — ó, hányszor ismételheted ezt majd, hányszor! —, de a te olyannyira puha, gyöngéd, feslő bimbóajkadon maga az ördög tanyázik, úgy bizony. Megvallom, először az ajkad vette eszemet. A ház, a lakás. Az enyém eléggé tágas, kényelmes — épp legutóbb hozattam rendbe a három fürdőszobát —, mindazonáltal más, mint a tiéd. A bútor még a nagyapámé volt, a dédapámé, ükapámé. Megvallom, szentségtörésnek érezném a kicserélésüket, halott- gyalázásnak. Neked viszont Gro- pios tetszik — így' kell írni a nevét? bocsásd meg, ha hibásan írtam, tudod, hogy csak a harmadik gimnáziumig jutottam el — te a híres belső építészek tervezte he- verőket, karosszékeket és lámpákat szereted. Fényes, ‘sima felületeket. funciomalitást (így mondják, ugye?). Vajon hogyan fogod érezni magad e sok régiség között? Hisz magam is tudom, nem vallanak túlságosan jó ízlésre. Elég csak arra a szagra utalnom, amit e szobák árasztanak: a doh, a jó kis bor, a mező s a magányos bagolyvár szagára, amit, bocsáss meg, de annyira, annyira szeretek. Ügy fogod érezni magad, mintha tetőtől talpig belepett volna a penész. Idegennek fogod érezni magad. Magadba fogsz zárkózni, mint egy kis sündisznó. Gyere, gyere, édes lelkem! H át a vérmérséklet? Azzal hogy állunk? Én nyájas vagyok, nyíltszívű, közlékeny, olykor bizony fecsegő is, tudom, nem tehetek róla. Te a francia Saint- Étienne nővéreknél nevelkedtél, arisztokrata családból származol, igaz, gazdaságilag igencsak lecsúszott a famüiád (faragatlan parasztnak fogsz mondani, amiért ilyen nyersen írok ezekről a dolgokról, de hát jobb így, hidd el nekem, jobb tiszta vizet önteni a pohárba), művelt társasághoz szoktak, kifinomult emberekhez, akik fennkölt beszélgetést folytatnak művészetről, irodalomról, politikáról (még a pletykálkodásukban is van valami különleges elegandia). En, afféle falusi tuskó lévén, ol- vástam ugyan Maraanit, Tolsztojt és Szienkevicet, de elismerem, hogy műveltségem hiányos, ala- csonyrendű. Te tartózkodó vagy, aggályos, önérzetes... hogy ne mondjam: öntélt, fennhéjázó (de micsoda bőröd van! csodálatos! az ember beleborzong. ha csak hozzáér — nem mondta ezt még neked senki? ó, milyen naiv vagyok, ki tudja hányán mondtak már!), egyetlen hibásan ejtett szóra felhúzod azt a bűbájos .orrocskádat Tőlem aztán fogsz hallani egynéhányat... Hát nem különös mindez, nem rendkívüli? (Ide a cuppanós csókot, babuskám, morcold csak a szemöldököd, add a haragost!) Más. Te megszoktad a nagyvárost. Egyszer említetted is, hogy az autók, teherkocsik berregése, mentők szirénázása, villamosok visítása, csikorgása napközben kellemes izgatószerként hat rád, elűzi a fáradtságodat, este pedig álomba ringat. Vagyis nagyvárosi temperamentum vagy, hogy úgy mondjam. Itt viszont a tökéletes nyugalom; olyan tökéletes, hogy olykor még én is bezsongok tőle (erre számíthatsz). No és az éjszakák! Csak a fák susogása, ha fúj a szél, esőben az esőcseppek kopogása a háztetőn, teliholdkor távoli kutyavonítás. Nem, nem, ezt sosem fogod megszokni. Előre látom a sok érzékenykedést, ideges Jelenetet, civódást. El tudod kép- aelni, milyen szép lesz? Ne feledd, a kihirdetés már megtörtént A plébános akar hétfő délelőtt is összeadhat bennünket, i.. k idejében itt légy. r ovábbá. Én szeretem a labdarúgást, te irtóz»} tőle. Régi szurkolója vagyok a Juven* tusnak, s ha rosszul mennek a dolgok vasárnap este, még az étvágyamat is elveszítem. Képzelheted, a barátaimmal hosszan, részletesen megtárgyaljuk a mérkőzést, hétközben se tudunk másról beszélni. Émelyegni fogsz tőle, hányingered lesz, ebben bizonyos vagyok. Esténként úgy nézel majd rám, mint valami csúszómászó féregre. Azám, estére már javában veszekedünk; megjósolom: egynéhány csúf szó a te drága pici szádon is kibukik majd. Erről jut eszembe: természetesen annyi vendéget hívhatsz meg az esküvőre, amennyit akarsz, itt áthatnak az állomás melletti fogadóban, tűrhető hely. Persze az én költségemre. Az én rokonságomból is legalább negyvenen lösznek, ezt jó, ha már most tudod. Gyere, gyere, aranyos csöppségem, hadd szorítják magamhoz, imádom, amikor duzzogsz. Persze a nagyvarosokban mások a szokások. Ha épp nem mész moziba (ápropó, láttad a Water- loo-t? Nekem áliatian tetszett), találkozol nehány barátnőddel, igaz? megbeszélitek az iskolai problémákat, a tantervet, csoportmunkát végeztek, ahogy mondjátok, s magasabbrendű fejeknek érzitek magatokat, nem így van talán? Jómagam (azt hiszem, mondtam már neked) a tévé képernyője előtt szeretem eltölteni az estéimet, rémes szokás, igaz? De azért nyugi. Egyik-másik este készséggel beviszlek a városba, drágaságom. Arra azonban figyelmeztetlek, hogy a műsor rosszabb, mint képzeled (eddig még sose nézted, merthogy a házmesterednek is ez a szórakozása). f| lyik este (minek áltassalak?- te is fogod látni a mérkőzést. Átkozódni fogsz, tudom. A dívány sarkában kuporogsz majd, a kis állólámpa alatt, Teilhard du Chardint olvasva (vajon jól írom a nevét?). Rajta hát. szerelmem, ülj gyorsan repülőgépre, űrhajóra, varázsszőnyegre! Alig várlak már, Nem bírom tovább. Jöjj, kincsem, gyönyörűm, esküszöm, boldogtalanok teszünk. Telegdi Polgár István fordítása
