Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-06 / 285. szám

Séí: az iskolai bukások megelőzése A hazai pedagógiai szótár- ban ú* kifejezés az automate- t us tovubbhiUadás fogalma, A kifejezés gyermekek ez- reii. érmtó kísérletet' takar. Mii :s ie.enj \ a i ójában? Kr- rűl beszélgetett dv. Kálmán (■ri/örggyel. a Művelődésügyi- Minisztérium ■ Vőosztúlyveze­tőjével Szőke Sándor. az MTI rovatvezetője. ■ a neinzejkbzi peóu-jóylai iroiiu'unn szerint mindenütt ez áttételéit — osztályozást tart- iéb. a letj igatöbb megadásra váró Kérdésnek Mind általá­nosabb a vélemény, hogy ez osztályzatokén folytatod kai­ra felet! a gyermekből az is­meretszerző* vágyát. « való­jában öncélúvá válik a jó osztályzatok megszerzőére irányuló törekvés. i — Osztályozási rendsze­rünk korszerűsítéséhez 1964- ben láttunk hozzá. Ekkor ke­rült be a rendtartásba, hogy az általános iskola első ősz-- tályaban az első félévkor a gyerekek nem kapnnk osz­tályzatot. Ezután nyolc évig nem került sor reformokra. Tavaly született meg az a miniszteri utasítás. amely kimondta, hogy a környezet­t. a gyakorlati foglal­at. enek-zene és a les, • öles tantárgyakból ka- . pott elégtelennel az elsős ta­nuló második osztályba lép­het. Még ugyanennek az év­nek szeptemberében az ötö­dik osztály első félévében is eltörölték az osztályzatot, sőt az úgynevezett belépő, új tárgyak esetében a többi osz­tályban is. 1973. szeptembe­rében pedig már az átlag osztályzat eltörlése követke­zett minden iskolatípusban. Ezeknek a rendelkezések­nek közös vonása. hogy mindegyik egy előző, merev értékelési rendszert korsze­rűsít valamelyest. Mindegyül szervesen illik a korszerűsí­tési folyamatba, amelynek szembetűnő vonása. hogy egyúttal a peciágógiai munka ^hatékonyságának növelését és a módszerek javítását , is elvárja. — Nyugtalaiiátó statisztikai adat. hogy a tanevvesztök aránya az általános iskola el­ső osztályában a legnapiiobb: litt százalék. — Ez a szám azonban ma­gyarázatra szorul, mivel fel­öleli azokat a tanulókat is, akik például évközben meg­betegedtek, és nem tettek ja­vítóvizsgát év végén. Sőt azo­kat az értelmi fogyatékos gyermekeket is, akiknek nem jutott hely a kisegítő iskolában. A 11,4 százalékból nyolc százalék kerül ki a rendesen iskolába járók kö­zük — Persze, « az arány tg magas. Mi ennek as oka? — Közismert, hogy az isko­laérettségi vizsgálatok ná­lunk még gyerekcipőben jár­nak. Az ötéves korban kez­dődő egyéves időtartamú is­kolára előkészítő foglalkozá­sok szervezéséhez most lá­tott hozzá a Művelődésügyi Minisztérium. így egyelőre sós olyan, fejlődésben visz számáráét gyerek lépi át az első osztály küszöbét, aki nem tud kielégítően haladni :i normái tanulócsoporttá!, s az eredmény: bukás! — Igv jutottak teliül cl az automatikus lovdbbhaladu- kísérletének kezdetéig. — Igen, voltaképp az autó matikus továbbhaladás a mintegy tíz éve megkezdett korszerűsítési folyamat ré­sze. Jelenleg 219 általános is kólára terjed ki. Nem arról van szó, hogy formálisán minden tanulót átengedünk a következő osztályba, tekintet nélkül az iskolai előmenefe lére. Az a lényeg, hogy az el­sősöknél megelőzzük a sikej telenségel! Ezért a pedagó­gus már októberben inegal- lapítja: kik indullak akadok va, kiknek jelent komoly ne­hézséget az iskolai munka. Ettől kezdve megkülönbözte­tett figyelemmel kíséri fejlő­désüket és a központilag biz­tosított heti négy óra korre­petáláson csak ezekkel a gyenge előmenetelő tanulók­kal foglalkozik. — Tát a kísérlet első eszten­dején: milyenek az eredmé­nyek? .* — Ha az ország mindegeik első osztályában folyt volna a kísérlet, altkor a rendsze­resen iskolába járók 8 szá­zalékos bukása a felére csök­kent volna. Talán nem ér­dektelen, ha az előző tanév számszerű adataiból is adunk 'ízelítőt. A kísérlet 8983 tanu­lóra terjedt ki. s közülük a második osztályba léphettek 8577-en, ez 95,49 százaléknak telel meg. Nem haladlak to­vább 406-an (4,51 százalék), közülük mulasztás miatt nem osztályoztak 34-et (0,37 százalék), súlyosan vissza- maradtnak minősült 212 ta­nuló (2,36 százalék), a fenn­maradó 160 gyermeket kise­gítő iskolai képzésre java­solták. A másodikba lépők minősítése a következőképpen alakult: jól megfelelt 7529 tanuló (83,82 százalék), meg­felelt értékelést 1048-an kap­tak, ez 11.67 százalék. Hogyan vélekednek a. eredményekről, tapasztala lókról a kísérletei, végrehajtó pedagógusok oktatásügyi szak­emberek1 — Mindegyik jelentés ki­emeli azt az előnyt, amely az osztályozás elhagyásából szár­mazik: a gyengébb képessé­gűeket nem érik sorozatos kudarcok. így előrehaladásuk folyamatos, amelynek fő biz­tosítéka a megnövekedett munkakedvben, az egészsé­ges ambícióban rejlik. A ta­nítók bátran támaszkodtak a gyerekek önálló munkájára, természetesen megadva a szükséges nevelői irányítást, a differenciált segítséget. A kísérletnek az is érdeme, hogy megerősítette a testü­letek alkotó légkörét, jelen­tősen gyarapította a módszer­tani kultúrát. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kísérlet roppant nagy mun­kái ad a pedagógusoknak. Ma este prenver a Gárdonyi Géza S7»nh*7ban Szakonyi Károly: Hongkongi paróka-r «1 FOROG MÁR A SZÉLMALOM A kecskeméti Magyar- Szovjet Barátság Tsz újjá­építette a város határában levő szélmalmot, amelyre a napokban felkerült a vitorla is. Amikor teljesen elkészül a malom, bemutató őrléseket is tartanak, s finom búzalisztet állítanak maja elő i egyébként idegenforgalmi látványosságban. (MTI-foto Tóth Bél«» Szakonyi szabálytalan ko­médiáját, a Hongkongi pa­rókát a Miskolci Nemzeti Színház megrendelésére, fel­kérésére írta. Erről beszél Sallós Gábor igazgató, fel­idézve u személyes találko­zások emlékeit Is. — Hamar felfedeztük Sza­konyi sokoldalúságát jobbító szenvedélyét. Nagy sikerű darabját, az Adási libát az országban másodikként tűz­tük műsorra. Amikor felkér­tük arra. hpgy színházunk fennállásának százötven éves évfordulójára darabot írjon nekünk, műi tárgyú, társa­dalmi kérdéseket, fonáksá­gokat pellengérező művet vártunk. Most örömmel mondhatom, hogy a Hong­kongi paróka beváltotta leg- vérmesebb' reményeinket is. Sokat jelentett az is, htjgy a próbák idején többször járt nálunk az író, s meglátásai­val. ötleteivel segítette a színpadra vitelt, A Jászai-díjas Süllős Gá­bor alakítja a darab egyik kulcsszerepét, a villa-, autó-, nyaraló- és szeretőtulajdonos igazgatót, aki ritkán emlé­kezik arra, hogy valaha két­kezi' munkásként dolgozott. — Milyen nehézséget je­lentett Sas Béni figurájának életre keltése? — Valószínű, s épp ezért nem egysíkú alak. Valaha munkásként indult, s törek­vésének, kétségtelen tehet­ségének köszönhető az, hogy elvégezte az egyetemet, hogy egyre felelősségteljesebb po­zíciókba került. Közben azonban elkábítja a pénz, a felszínes élet, annak a körnek a vonzásába kerül, ahol a villa, az autó. a nya­raló milyensége az érték- ‘ mérő, ahol nélkülözhetetlen a legalább hongkongi puró­ka. A határozatlan Sas Bé­nit erre ösztönzi nagyravá­gyó, csak a férje karrierjé­ért tevékenykedő felesége és a varrodai munkásból fel- emelkedett szeretője is. ter­mészetesen mindegyik a ma­ga módján. Az igazgatóban olykor felébred a lelkiis- mereí, mégsem képes meg­állni az úton, amely végül Is az erkölcsi megsemmisü­lésig vezeti Ennek az össze­tett figurának kellett megta­lálni a reális, az élet és az író által méretezett ará­nyait. Marát, a feleséget. Máthé Éva, Jászai-díjas, érdemes művész jeleníti meg: — Olyan asszony aki tár­gyaknak tekinti környezete figuráit, akit a f^ljebbjutás foglalkoztat. Ezért mondott le a gyerekről, s csak férje karrierjét munkálta. A frankfurti tanulmányúiból Ót kizárólag az érdekelte, hogy mit hóz majd haza Sas Bé­ni. r Szerepel a darabban két munkásfigura is, az egyi­ket, az Idősebbel Csapó Já­nos alakítja. — Egyik sem abszolút ér­telemben Vett. pozitív hős. Igaz, ők képviselik a kriti­kai oldalt, figyelmeztetik olykor Sas Bénit múltjára, bírálják az urizáló, az anya­giakat hajhászó. a felszínes életmódot. Ezek a megjegy­zések igazak, de voltakép­pen ők is erre törekszenek, csak kicsiben, vallva a „ne szólj szám, nem fáj a fe­jem” elvét. A II. munkás szerepét kitünően irta meg Szakonyi, nem kellett sokat töprengenem a megformálá­son, úgyszólván első olva­sásra magaménak éreztem a figruát. A darab többi szerepét Máthé Eta, Kulcsár Imre, Márkáig Gábor, Somló Fe­renc Jászai-díjas, Nádasa y Anna, Csiszár András, Páva Ibolya '— Héczey Éva es Lenkey Edit alakítják. A díszleteket Székely László Jászai-díjas. a jelmezeket Gergely István tervezte. Rendező: Illés István. (pécsi) Ceorghe Halmos zongora-estje a Bartók-teremben Az Országos Filharmónia rendezésével új színfolttal gazdagodott Eger város ze­nei hangversenyélete. Hét­főn este a zeneiskola Bar- tók-termében George Hal­mos román zongoraművész adott önálló szólóestet. Ez a szimpatikus, nagyszerű zenei erényekkel rendelkező mű­vész, oly magas művészi fo­kon tolmácsolta a műsorán levő műveket, ami csak a „legnagyobbak" jelzőiéként jöhet számításba. George Halmos jelenleg Bukarest­ben tevékenykedik, a Cip- rirm Porumbesen Konzerva­tórium professzora. Tanul­mányait Budapesten és Bécs- ben végezte. Tanítómestere Sauer Emik a világhírű né­met pianista volt. A mű­vészt. joggal illethetjük „vi­lágjáró” jelzővel, hisz a szo­cialista államokon kívül hangversenyzett Törökor­szágban. Fr a n c iaorszá gban, Del - Ame ri kában stb. Utóbbi években több nemzetközi zongoraverseny zsűrijében vállalt munkát. (Legutóbb a müncheni nemzetközi zon­goraversenyen.) A Weimari nyár művészkurzusok állan­dó előadója. Hétfő esti hangversenyén a zongorái rodalom gazdag tárházából Toduta: Passa­caglia; Beethoven: B-dúr szonáta (Hammarklavier) Op. 106; Chopin: g-moli; F-dúr; Asz-dúr, f-ntoft bal­ladája szerepelt. A lelkes és műélvező kö­zönség háláját a művesz Chopin: Notturno: Kodály: Székelykeserves c. műveivel köszönte meg. Toduta, Kolozsváron élő román neves zeneszerző. E műve preklasszikus jegyeket tartalmazó, népi ornamenti­kával ötvözött igazi román zenei variációsorozat volt, melyet a művész nagyon stí­lusosan, lényegretörően tol­mácsolt. Beethoven: B-dúr (Ham­merklavier) szonátája a zon­gorairodalom egyik nagy re­meke. Kétségtelenül Beetho­ven legnagyobb szabású szonátája, amit ő így feje­zett ki: „íme hát egy szo­náta. amelyben dolgozhat­nak majd a zongoristák és amelyet ötven év múlva fog­nak játszani.” De nem csu­pán ötven esztendőre volt szükség, hanem többre. Csak az elmúlt század vége felé tudott Hans von Bülov e szonátának olyan helyet ki­vívni, amilyen azt hangver­seny termeinkben joggal megilleti. Georghe Halmosé szonátában megkapóan idéz­ne fel a beethoveni gondo­latokat: a gyarló embert, a ridegséget, igazságtalanságot, csakúgy mint az örömöt és vigasztalást és azt, hogy az ember beékelődött az anyag és szellem, az idő es időt­len, az elképzelhető és az elképzelhetetlen közé. Chopin már fentebb em­lített négy balladájának elő­adásával arról győzött meg bennünket, hogy a romanti­ka e nagy géniuszának stí­lusvilágában is otthon érzi magát. Nem elsősorban a technikai fölénye, mint in­kább a muzsikusi énje ra­gadott meg bennünket e művek hallatán. A ráadás­ként játszott Notturno. és Székelykeserves úgyszintén őszinte, forró pillanatokat ébresztettek a hallgatóság­ban. Summázva Georghe Hal­mos zongoraestjét, elmond­hatjuk, méltó indítása volt a Filharmónia Kamara-bér­letének. Szepesi György V OEXENCsh Mt Napról napra tömörebb a vár nyomasztó légköre. Egy­re gyakrabban rebesgetik, h- gy hamarosan meghozza ítéleteit a különleges had­bíróság a lázadó táborno­kok ügyében. Ahogy terjed a rebesgetée, úgy eled valami­féle ünnepélyes megbántott- sá ; tisztjeinkben. Azt hi- * m, az erkölcsi magatar­tás figyelemre méltó vállfá­dnak vagyok tanúja. Sé­relemérzetté kell átalakíta­ni a bosszúvágyat, hogy jo­gosnak, sőt kötelezőnek tud­juk a büntetést. Érthető lé­lektani reagálás ez a tiszt urak részéből. Sokszor meg­alázták őket a csatatereken, nem csoda, ha sértődöttek. Akar tisztában vannak ve­le, akár nincsenek, hangu­latilag mindannyian érzéke­lik: a hadbíróság nem csu­pán büntet, de egyúttal ma­gára vállalja a tisztikar er­kölcsi érdekeinek védelmét. Miközben felelősségre vonja a lázadókat, jótékonyan fátylat borít megcsúfolt ka­tonáinak csődjére. A császár. a birodalom büszkeségéről van szó. Az eszmény és a realitások össz­hangjáról. Mivel pedig a valóságban nem létezett ez az összhang, ideje helyre ál­lítani büntető paragrafusok­kal, fennkölt szofisztikával. Sikerülni fog. Elegendő szu­ronyunk. elegendő sértődött-' ségünk van hozza. Ordonácz hozta az üzene­tet: szívesen venné Ernst törzshadbíió úr, ha felkeres­ném. Délután jelentkeztem nála, azzal a biztos re­ménnyel. h<>"\ ’ 're bepil­lanthatok Lejutey János val­lomásába. Nyájasan fogadott. Annyi szűk, homályos, zsúfolt he­lyisegei láttam mostanában, hogy üdítő élménynek ha­tott a tágas, napfény ciró­gatta szobában időznöm. Mondhatni kedvesen mu­tatott helyet az egyik pár­názott széken, ő pedig be- iészkelte magát kissé vastag testével a kanapétámla ka­nyarulatába. — Lenkey János ügyébe« kérettem, főorvos úr — mondta és szivarral kínált. — örömmel állok rendel­kezésére — felelteim, s jól­esett rágyújtanom, mert így eltussolhattam kezdeti meg- illetődöttségemet. (Mindenesetre a törzshad­bíró viselkedéséből arra kö­vetkeztettem, hogy beszélt vele Howiger tábornok úr, a várparancsnok és óhajom szerint döntöttek a kihall­gatási jegyzőkönyvet illető­en. De rögtön kiderült, egé­szen másról van szó. — Mi olybá tekintjük, hogy Lupkey kapitány egész­séges — közölte a törzshad­bíró. — Következésképp vá­dat emeltünk ellene., Fegyelmezett maradtam, 6őt oldottságot parancsoltam magamra. — Ez annyit jelent, hogy szerepel a vádiratban? — Mi mást jelentene! Pontosan úgy kezeljük, mini például Nagysándor Józse­fet, vagy gróf Vécseyt. Fel­ségárulás ellene a vád. Töb­bek között. Bűne tehát fő­benjáró. Ugye világos, fő­orvos úr? — De még mennyire — bólintottam egyetértőén. — A rnagas hadbíróság szem­pontjaival messzemenően tisztában vagyok. E szem­pontok iránti .tiszteletem téhy. Épp ilyen tény, hogy Leiikey százados valóban be­teg. Majdnem kamaszosan mo­solygott a törzshadbíró kék szeme. — Ugye van arra lehető­ség, hogy Lenkey a hadbí­róság elé álljon? — Hiszen élő luilotl az az ember... — Haynuu táborszernagy űr őnagyméltóságát a: legke- yésbé\ sem érdekli az ilyen csekélység. Aggályos pontos­sággal irta elő szűmunkrá. hogy mi a teendő. Attól óv­jon meg bennünket az ég, hogy látszatot, szolgáltassunk egyenes akarata kijátszásá­ra. Ez uz az észjárás. amit lelkem méh én mm'1 meg­vetettem. Ez az a fei.utlan szolgalelkűség, amit oly fér­fiasán tudnak a tiszti zub­bony mögé gombolni. — őrnagy úr, tisztelettel emlékeztetem, én csak azt bátorkodtam mondani, hogy Lenkey János valóban be­teg. — De hátha mimikri. — Kizárt dolog. — Ezt olyan határozottan mondta, százados úr, mint­ha más alternatíva nem is létezne. Észrevétlenül kapott hiva­talosan élt a nyájasnak in­dult beszélgetés. Nem bán­tam. Arra azonban ügyel­tem, hogy túlzottan magam­ra ne haragítsam ezt a hely­beli kis Haynaut. — Kérem önt, őrnagy úr, legyen tekintettel arra a körülményre, hogy orvos mivoltomban nem áll mó­domban alternatívák közt válogatni. Csak egy köteles­séget ismerek. Betartani az orvosi esküt. Ez az egyetlen dolog, amire kötelezhetnek. r Miközben töprengve for­gatta kurta ujjai kiírt a szivart a tör/shadbiró, fin­torai elárulták, hogy ilyes­mikre gondolt: „Makacs ember ez a Böhm doktor. Makacs és buta.” — Gondolhatja, eszem ágában sincs raU.o.jlni Ont arra, hogy orvosi esküje el­len cselekedjéli. (Folytatjuk,) Mai ír-ajánlatunk: 21.50: Együtt Károlyi Mihállyal... Kevesen indultai: mesz­szebbről a munkásmozgalom felé, mint Károlyi Mihály. Az arisztokrata család tag­ja, a hatalmas földbirtokok ura, gróf Károlyi Mihály ugyanúgy végigélhette volna a történelmi arisztokrácia léha, dőzsölő életét, mint Károlyi Mihály azonban szembefordult osztályával, a haladás harcosa lett. Az első magyar Köztársaság el­nökeként már bátor képvi­selője volt a történelmi küz­delemnek, bár akkor még nem jutott el a kommunista mozgalomig. A Horthy-kor- szak idején emigrációban élt, s ez a negyedszázad megér­lelte benne is a felismerést, hogy a magyar nép érdekei­nek legkövetkezetesebb har­cosa a Kommunista Párt Károlyi Mihály a felszaba­dulás után már tudatos kommunista lett. Élete nem mentes tévedésektől, törté­nelmi nagysága azonban kétségtelen! A Televízió — a 2. csatornán —, az ősziró­zsás Forradalom évforduló­ján október 31-én sugározta ezt a műsort, s most az első csatornán megismétli. Az adásban Károlyi Mihályné. a neves politikus élet- és küzdőtúrsa beszél férjéről. Idézi elénk Károly Mihály töretlen akaratot, követke­zetességet tanúsító alakját. Kovács András rendező, Ka­rolyi Mihályné legutóbbi magyarországi látogatása al­kalmával készített:? ezt a filmet s ö beszélgetett el az özveggyel Károlyi Mihályról, századunk tiszteletet paran­csoló nagy egyéniségéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom