Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-06 / 285. szám

\ Szerda esti külpolitikai kommentárunk: Lépéshátrány Az ESZTENDŐ utolsó hónapja is mintha igazolni akarná, hogy 1973. a tárgyalások éveként vonul be a históriába: szerdán befejeződött Sir Alec Douglas-Home brit külügyminiszter szovjetunióbeli látogatása, amiről közös közleményt adtak ki. Kétségtelen, hogy december egyik legjelentősebb diplomáciai eseményeként értékel­hető a moszkvai eszmecsere, annál is inkább, mert a két ország kapcsolatait az utóbbi időben több körül­mény beárnyékolta. Mindenekelőtt az a nemzetközileg is feltűnést kel­tett lépés, amely két éve nagy visszatetszést szült: száz­nál több szovjet diplomatát és kóvetségi alkalmazottat, valamint szakembert „persona non gratanak” nyilvání­tottak Londonban és kiutasítottak Angliából. Ezt kö­vetően a szovjet—angol politikai és gazdasági kapcsola­tok megmerevedtek, sőt — mint egyes kommentátorok fo­galmaztak —, a mélypontra zuhantak. Ezzel összefüggésben sokan emlékeztettek arra, hogy bár Nagy-Britannia a második világháborút követően többször is kifejezésre juttatta jó szándékát és együtt­működési készségét a Szovjetunió iránt. London minden alkalmat megragadott, hogy nehézségeket gördítsen az európai országok békés egymás mellett élésének gyakor­lati megvalósítása elé. Churchill hirhedt Fulton-i beszéde ugyan már*- a régmúlt szféráiba tartozik — innen szá­mítják a rosszemlékű hidegháború kezdetét kontinensün­kön —, de mind a biztonsági konferencia előkészítésével, mint a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatok kiépíté­sével összefüggő párbeszédekben érezhető volt, hogy a szigetországban még mindig túlzott erőt képviselnek a konzervatív nézetek. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter — a brit diplomáciai vezetőjével Moszkvába érkezett angol újság­írók szerint — kijelentette: a két ország kapcsolataiban előre es nem visszafelé kell tekinteni. Valóban, ez az egyetlen helyes út, amely elvezethet a két külügyminisz­ter tárgyalásairól kiádott közleményben is kívánatosnak tartott célhoz: a politikai, gazdasági és kereskedelmi kap­csolatok dinamikusabb fejlesztéséhez. NAGY-BRITANNIÁT e tekintetben az idő is sürgeti. Lépéshátrányba került a franciákkal, nyugatnémetekkel, sőt, az olaszokkal szemben is, akik az elmúlt években részben magas szintű konzultációk, részben, pedig köl­csönösen előnyös megállapodások és egyezmények révén eredményesen fejlesztik együttműködésüket a Szovjet­unióval. Douglas-Home külügyminiszter most Edward Heath kormányfőnek szóló meghívással érkezett haza. A jövő évi szovjet—angol miniszterelnöki megbeszélé­sekig kiderül majd, hogy a lépéshátrány kiküszöbölésére Londonban megvan-e az eltökéltség. A szovjet alkotmány napja A Pravda tegnapi számá­>an, a szovjet alkotmány lapja alkalmából közölt ve- ércikkében hangsúlyozza, íogy a szó- j ét demokrácia i dolgozó emberek érdekeit ejezi ki és az ő javukat szolgálja. A cikk emlékez­et rá, hogy az alkotmányt 1936-ban fogadták «4. Az azóta eltelt három, és fél évtized alatt a szovjet tár- sadaloin életében elvi jelen­tőségű változások mentek végbe es ennek megfelelően jelenleg kidolgozás alatt áll az alkotmány új szövegének tervezete. 1Corvalán megmen­téséért .,. A szakszervezeti világszö­vetség erélyes hangú nyilat­kozatban tiltakozott amiatt, hogy a chilei katonai junta Dawson szigeti koncentrációs táborba záratta Luis Corva- tdnt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát. A Prágil’^an közzétett nyilatkozat felszó­lítja a világ dolgozóit, a szakszervezeteket: ne enged­jék meg, hogy a katonai jun­ta újabb bűntényeket köves­sen el, követeljék Corvalán és az összes chilei demokra­ták szabadon bocsátását, va­lamint a Dawson szigeti kon­centrációs tábor felszámolá­sát. NEW YORK: Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja elhatározta, hogy széleskörű kampányt indít Luis Corvalán és a töb­bi, szintén koncentrációs tá­borban sínylődő chilei hazafi haladéktalan szabadonbocsá- tása érdekében — jelentette be a TASZSZ tudósítójának adott i interjújában H-'len Winter, a párt KB Politikai Bizottságának tagja. BOGOTA! Gilberto Vieira, a Kolum­biai Komunista Part KB fő­titkára a TASZSZ tudósítójá­val folytatott beszélgetés so­rán. kijelentette, hogy a chi­lei katonai junta azért he­lyeztette át. a Daw’son szigeti koncentrációs táborba Luis Corvalánt, mert attól félt, hogy a Corvalán elleni per az esküjüket megszegő, a chilei nép függetlenségének ügyét eláruló „bírák” feletti perré változhat át. „A Corvalán elvtárs érdekében kibontako­zott és az egész világot át­fogó szolidaritási kampány megakadályozta a chilei kommunista vetető meggyil­kolását. a fasiszták ezért * olyan koncentrációs táborba vetették, ahol — embertelen körülmények között — a Né­pi Egység más neves szemé­lyiségei is sínylődnek. Mind- armyiuk élete halálos vé­széi;. ; van”! — hangoztat­ta Vívja. Kína „segélypolitikája" a harmadik világban A kínai politika éveken keresztül óriási erőfeszítése­ket fordított annak a legen­dának a felépítésére és táp­lálására, hogy a szocialista közösség országaival szem­ben, sőt, azok ellenében Kí­na az úgynevezett „harmadik világ” legfőbb politikai tá­masza és szószólója a nem­zetközi fórumokon. Ezt a politikai kísérletet azóta számos kudarc érte. A nemzetközi diplomácia szint­jén a fejlődő országok egyik legkiábránditóbb tapasztalata az volt, hogy Kína az impe­rialista katonai blokkokban részt vevő, társadalmilag re­akciós pakisztáni államot tá­mogatta Kelet-Bengálla ve­res áldozatokkal vívott sza­badságharca idején. S ami­kor a Banglades Népi Köz­társaság függetlenné vált — Kína azzal kezdte Biztonsági Tanácsbeli pályafutását, hogy első vétóját e fiatal állam ENSZ-felvétele ellen alkal­mazta. A nemzetközi élet széle­sebb problémáiban is Szá­mos sökk érte a harmadik világot. Peking részéről. Így például az erőszak alkalma­zásáról való lemondást és a nukleáris fegyverek betiltását követő szocialista javaslatok­ra az ENSZ‘tavalyi üléssza­kán Kína képviselője „nem­mel” szavazott í— s ezzel egy táborba állt a gyarmatosító fx Mimim Portugália, a neofasiszta Dél­afrikai Köztársaság delegá­tusaival. A kijózanodás irányába ha­tó politikai akciók mellett mindazonáltal Pekingnék a harmadik világ országaival kapcsolatban kidolgozott „gazdasági segélyprogramja” mutatja leginkább és a maga legteljesebb bonyolultságá­ban Kína és a fejlődő orszá­gok viszonyát. Már a kínai segélypolitika első időszakában világos volt, hogy Peking olyan mé­retű gazdasági erőfeszítések­re készül ebben a vonatko­zásban, amelyek voltaképpen nem reálisak, mert nin­csenek arányban gazda­sági teljesítőképességé­vel. Jellegzetes példa erre az 1970-ben megkezdett vas­útépítés Tanzánia és Zambia között, amelyhez Kína csak­nem félmilliárd dollárnyi hi­telt ígért. Ugyanebben az év­ben a Kína által felajánlott összes hitelek az évi nem­zeti jövedelem csaknem 1,5 százalékát tették ki. Még a tőkeerős nyugati országok félreérthetetlen politikai és hatalmi meggondolások által ösztönzött segélyei és hitelei sem érik el az egy százalé­kot. Eleve világos volt, hogy Peking eseteben „.fo­sott hatalompolitikai célok­nak rendelik alá a segélyt. Másrészt mindig Is kétséges volt, hogy Kína a megaján­lott hiteleket Ipari szállítá­sokkal tudja-e teljesíteni? Ami az első tényezőt ille­ti, már a segélyek földrajzi megoszlásában bekövetkező változás Is jelezte, faogg a segély szinte automatikus mó­don, sokszor a legrövidebb lejáratú hatalmi politikai cé­lok eszközeként jelentkezik. Így például Afrikában nem véletlenül koncentrálódott a kínai segélypolitika Tanzá­niára és Zambiára. Ezekben az országokban ugyanis az indiai származású burzsoázia pozíciói igen erő­sek voltak és a pekingi tá­mogatás része volt az India világpolitikai elszigetelésére irányuló törekvéseknél!, amely mindmáig Peking stra­tégiájának egyik célkitűzése. Természetesen ezt a cél szolgálta a legközvetlenebb ; módon az 1970-ben Pakisz­tánnak nyújtott 200 millió dolláros kínai kölcsön, amely­nek felét az indiai—pakisz­táni háború után elengedték. Az India elleni stratégiai tá­madásnak rendelték alá a Ceylonnak, Nepálnak és Bur­mának nyújtott kölcsönöket is. Valójában tehát a segély- program talán még átlát­szóbb módon eszköze a pe­kingi hatalompolitikának, mini a nyugati tőkés orszá­gok esetében, ahol a kifino­multabb módszerek és a . gyarmatosító. tapasztalatok 8z álcázásra több lehetőséget nyújtanak. Ami a másik tényezőt, a segélyprogramok gazdasági realitását és főleg tartalmát illeti — ott e programokat természetszerűen behatárol­ja Kína gazdasági fejletlen­sége. Kína közismert módon nem rendelkezik azokkal a beruházási javakkal, gépek­kel, autaoiaukakkal, íejletíi DI FK-ny ílatV orat: A legfőbb feladat: megszilárdítani a tűzszünetet! A DIFk párizsi tárgyaló­küldöttségei szerdán bejelen­tette: kész pénteked, Lu-Cel- la-Salnt-Cloud-ban folytatni a tárgyalásokat Saigon meg- bizottaival Dél-Vietnam po­litikai jövőjéről. A szóvivő hangsúlyozta, „Ismételten figyelmeztet­jük Saigont, hogy nem fog­juk tűrni a területünket sér­tő cselekményeket — folytat­ta Ly Van Sau. — A Thleu- rezsim ennek ellenére egyik zászlóalját a másik után Indiai - rs«*b«z"o»ati köz»* nyilaikwzr.l A két dél-vietnami fél márciusban elkezdődött po­litikai konzultációi több al­kalommal megakadtak. Álta­lában a saigonl fél bojkot­téba a tárgyalásokat. A múlt héten a DIFK-küldöttség mondta le részvételét az ese­dékes ülésen, tiltakozásul a saigoni légierőnek Dél-Viet- .nam felszabadított övezetei ellen intézet sorozatos bom­batámadásai miatt. Ly Van Sau. a DIFK kül­döttségének szóvivője a dél­vietnami felek politikai kon­zultációinak pénteki felújítá­sára vonatkozó javaslat elő­terjesztésevei egyidejűleg rendkívül súlyosnak minősí­tette a vietnami helyzetet. „Az Egyesült Államok erő­szak alkalmazásával fenyege­ti a vietnami népet — mon­dotta. — Washingtonnak az a fenyegetőzese, hogy Indo­kínában esetleg felújítja a bombatámadásokat, súlyosan sérti a tűzszünetl megállapo­dást, Az elmúlt tíz év ta­pasztalatai azonban meggyő­zően bizonyítják, hogy fe­nyegetőzésekkel nem lehet térdre kényszeríteni a viet­nami népet.” Japan politikai körökben súlyosnak ítélik a dél-koreai belpolitikai helyzetet. Rámu­tatnak, hogy a Pák Csöng Hi­úitól 'végrehajtott kormány- átalakítás elsőrendű célja a belpolitikai “helyzet és min­denekelőtt a kormány pozí­ciójának megszilárdítása volt Fokozza a rezsim gondját, hogy nem csak a rohamosan növekvő kormányellenes technológiai eljárásokkal, amelyekre a harmadik vi­lág országainak iparosítási tö­rekvései során szükségük lenne. Tanzánia és Zambia vonatkozásában ez meglehe­tősen látványosan bebizonyo­sodott. Ez a két állam csak­nem évi 30 millió dollár ér­tékű kínai áru behozatalára kötelezte magát a segély- program egyik feltételeként. Hamar kiderült azonban, hogy Kína csak a legegysze­rűbb fogyasztási cikkek ex­portjára képes, korszerű be­ruházási javak szállítására nem. Végső soron megállapítha­tó: ahol a kínai gazdasági segély látványos méreteket öltött (mint Tanzánia, Zam­bia, illetőleg Pakisztán ese­tében) ott kifejezetten straté­giai céloka szolgált. Gazda­sági tartalmát tekintve pe­dig a kínai politikai jelenlé­tet Is biztosító nagy létszá­mú munkás és technikus át­küldésével jár (mint a tanzá­niai vasútépítés esetében), vagy pedig a világpiaci szin­tet el nem érő fogyasztási cikkek szállítására koncent­rálódik. Azokban a ritka ese­tekben. ahol emellett (a már említett tanzániai vasút, a közép-afrikai textil-, gyufa- és cukorgyárak) Kína a tech­nika szállítójaként is megje­lenik — ott ez a technika a dolog jellegénél fogva in­kább a XIX. mint a XX. szá­zad technikája. A politikai és a gazdasági kijózanodás együttes hatásá­ra á fejlődó országok mind szélesebb körben ismerik fel, hogy a szocialista közösség­gel szembeforduló Kina he­gemon hatalmi céljainál é6 korlátozott gazdasági erejé­nél fogva nem lehet megbíz­ható támaszuk az imperializ­mus és a gyarmatosítás el­len vívott küzdelemben. Delhiben szerdán indiai— csehszlovák közös nyilatko­zat jelent meg Gustav Hú­súknak, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága főtitkárának indiai hivatalos baráti látogatása alkalmából. A közös nyilat­kozatban. amelyet Gustúv Husák és Indira Gandhi in­diai miniszterelnök írt alá, a két ország felhívással for­dul az ázsiai országokhoz, hogy fejlesszék a széles körű együttműködést a béke és az ázsiai biztonság érdekében. A felek kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a del- ázslai szubkontinens állama­inak kapcsolataiban jelentke­ző problémákat a szimlal egyezmény keretében kell megoldani. India és Cseh­szlovákia állást foglal amel­lett, hogy a Bangladest mi­előbb fel kell vennie az ENSZ tagjai sorába. A két ország vezetői ál­lást foglaltak amellett, hogy mozgalommal kell szembe­néznie, hanem saját sorain belül is éles harc folyik az úgynevezett héják és galam­bok között.. A kormány egy része kö­veteli, hogy alkalmazzanak erőszakot a diákmozgalom le­törésére, másik része viszont határozottan ellenez minden­fajta fegyveres beavatkozást. A dél-koreai helyzet ismerői szerint ugyanis Pák Csöng Hi jogosan tart attól, hogy a tűzparancs esetén a hadsereg egysegei nem hajlandók lő­ni a diákokra, annál in­kább, mert a diákmozgalom vezetői között ott találhatók a hadsereg főtisztjeinek gyermekei is. Másrészt a had­seregben sok olyan fiatal szolgál, akik nemrég végez­ték el az egyetemet, vagy ép­pen az egyetemekről soroz­ták be őket. Ez a magyaráza­ta annak, hogy Pák Csöng Hl óvakodik a hadsereg be­vetésétől. Ezért tett enged­ményt a diákoknak a kor­mány átalakításával és a központi hírszerző ügynök­ség vezetőjének eltávolításá­val. az izraeli csapatoknak a megszállt területekről való kivonása alapján meg keli teremteni a közel-keleti tér­ségben az igazságos és tar- lós békét. A felek nagy elismeréssel nyilatkoztak az indiai—cseh­szlovák tárgyalások eredmé­nyeiről. Közel- t-elet : Feszültség a f on okon Miközben Emsto Siilasvuo tábornok, a Közel-Keleten le­vő ENSZ békeíenn tartó erők főparancsnoka tovább foly­tatja erőfeszítéseit a napok­kal ezeíőtt megszakadt iz­raeli—egyiptomi tárgyalások folytatása érdekében, tovább növekszik a feszültség & front von alakon. Kairóban szerdán délután , nyilatkozatban jelentették be, hogy két izraeli Phan- - tóm vadászbombázó a nap folyamán megsértette Egyip­tom légiterét Iszmailia vá­ros körzetében. A kairól rá- dióban ismertetett katonai közlemény szerint az egyip­tomi légvédelem lelőtte a? egyik behatoló gépét. Tét Avivban a hírt cáfolták. Tel Avív szerdán több te- ' ben is szórványos lövöldö­zésekről adott hírt a szuezi front különböző szektoraiból. Jelentések szerint, a 101-es kilométerkő közelében egy izraeli katonai jármű akná­ra futott. a robbanáskor két izraeli katona életét vesztette, s további hat se- . besüléseket szenvedett. O szowski Bonnba látogat Stefan Olszowsky lengyel külügyminiszter december 6—7-én Bonhba látogat, hogy Walter Scheel külügyminisz­terrel folytassa a lengyel- nyugatnémet kapcsolatok to­vábbi fejlesztésének kérdé­seiről ez év október 18—20- án, Varsóban megkezdett esz­mecserét — közölték hivata­losan a lengyel fővárosban. Lemondott a dán minÍH%terelnöh Jorgensen, dán miniszter elnök — a kedden tartott /úlasztások után —, szerdán benyújtotta lemondását A kormányfő a királyi palotából távozóban nyilatkozott az újságíróknak, Wépúfság-ielefoto — MTl—KS) Zavargások Déi-Xoreában 1*73. december 6-, csütörtök irányította a térségbei hogy a nehéztüzérség bevonásával területrabló támadásokat in­dítson. Dél-Vielnamban ro­hamosan romlik a helyzet. A legsürgősebb most az. hogy megszilárdítsuk a tűzszüne­tet.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom