Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-31 / 305. szám
1973 December MINDIG KÉSZÉN A LAKOSSÁG LEGI- ES RBV RIASZTÁSÁRÓL KITÜNTETETTJEINK NYILVÁNTARTÓK ÉRTEKEZLETE TUDOMÁNY — TECHNIKA A FEGYVEREK FEJLŐDÉSE BEFEJEZŐDTEK AZ 1973. ÉVI KIKÉPZÉSEK A HATVANI CUKOR- ÉS KONZERVGYÁRBAN ZARÓGYAKORLAT KISLEXIKON KIKÉPZÉSI PROGRAM, PV-TOVÁBBKÉPZÉS A HATVANI VASÚTI CSOMÓPONTON ÉLELMISZERVÉDELEM — ÉLETVÉDELEM TOTÓ HÍREK A város lakossága megérti feladatát Irta: SZABÖ FERENC, az MSZMP Hatvan városi Bizottságának első titkára A pártbizottság irányítja — felsőbb pártszervek határozatai alapján — a város polgári védelmi munkáját. A hatvani városi pártbizottság az irányító mimika során politikai jelentőségének megfelelően foglalkozik a polgári védelmi feladatok végrehajtásával, fejlesztésével. A Politikai Bizottság és a megyei párt-végrehajtó bizottság idevonatkozó határozatának elsajátítására, megértésére és alkalmazására nagy gondot fordít. A pártbizottság irányító szerepe nemcsak a gyakorlatokon mutatkozik meg, hanem a lakosság és a szakszolgálatok oktatásának előkészítésében is. Rendszeres tájékoztatást kér a polgári védelem helyzetéről, a fontosabb feladatok végrehajtásának menetéről. A városi pártbizottság a polgári védelem átfogó munkájáról és kérdéséről a polgári védelmi törzsparancsnokot az elmúlt év során számoltatta be a párt vb-ülésén. Ennek során határozatot hozott a soron következő politikai feladatok végrehajtására. A pártbizottság a polgári védelmi politikai megbízottakat a munkatársakon keresztül fogja össze és irányítja azok tevékenységét a gyakorlatok és kiképzések során. A TÖMEGSZERVEZETEK SAJÁTOS SZEREPE A pártszervek nemcsak saját szervezőik útján segítik a polgári védelem munkáját. Jelentős a pártszervezeteknek a tömegszervezetekben dolgozó párttagok által nyújtotta megoldás is. Nagy jelentősége van a párt ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek és a dolgozók legnagyobb tömegszervezetének, a szakszervezetnek is, melyek a pártonkívüliek nevelésében elismerésre méltó munkát végeznek. Sajátos a szerep a dolgozók hazafias, internacionalista szellemű nevelésében az MHSZ kluboknak, s az egészségügyi felvilágosító munkában az üzemi, intézményi vöröskeresztes szervezeteknek. Csakis így, a tömegszervezetek aktív közreműködésével képes a polgári védelem össztársadalmi feladatát megoldani. (Folytatás a 2. oldalon) tar Biológiai csapás után A közelmúltban sikeres polgári védelmi gyakorlat került végrehajtásra Eger város pv. egészség- ügyi alakulatainál. A képen biológiai csapás után a szakfelderítés végrehajtása látható felderítők által. A felderítők a levegő és a talajszeny- nyezettségét mutatják ki a rendszeresített felderítő készülékek segítségével. Az egészségügyi szak- szolgálat beosztott állománya a járványos fertőző megbetegedések ellen védőoltást kap a különböző oltóhelyeken. A biológiai csapás esetén nagy feladat hárul a járványos fertőző megbetegedések terjedésének megakadályozásában a pv. egészségügyi szerveire. Foto: Hangácsi Kérdés és felelet 1. MIT NEVEZÜNK EGY-, KETTŐ- VAGY HÁROMFÁZISÚ ATOMBOMBÁNAK? a) Egyfázisú atombomba (F); Az egyfázisú atombomba robbanásakor felszabaduló energiát a maghasadás szolgáltatja, kritikus tömegű hasadó anyaga (bomba töltete) uránium — 235, vagy plutónium — 239. A kritikus tömeg olyan tömeget jelent, amelyben az ún. szabad neutronok hatására a robbanás és a láncreakció önmagától bekövetkezhet. Ennek következtében a bombában a hasadó anyagot vagy több résztöltetekben helyezik el úgy, hogy azok külön-külön a kritikus tömegnél kevesebb, együttesen azonban a kritikus tömeget meghaladó hasadó anyagot tartalmaznak. Így a résztöltetekben a láncreakció nem indulhat meg. A robbanáshoz a résztölteteket egyesítik, hogy létrejöjjön a hasadó anyag kritikus tömege és kialakulhasson a láncreakció. b) Kétfázisú atombomba (FF); A kétfázisú atombomba az úgynevezett hidrogénbomba. Az első fázisban alkalmazott atombomba robbanása következtében felszabaduló magenergia biztosítja a második (fúziós) fázis fizikai feltételeit. A kétfázisú atombomba testében tehát egy egyfázisú atombomba-szerkezetet egy fúziós (magegyesülésre alkalmas) töltet vesz körül, amelynek már nincs kritikus tömege. Ebből következik az a körülmény, hogy a hidrogénbomba mérete, azaz a robbanás hatóereje gyakorlatilag nincs korlátok közé szorítva, a hatóerő felső határát csak szerkezeti megoldások szabják meg. c) Háromfázisú atombomba (FFF); Az első fázisban egy maghasadási, a második fázisban magegyesítési és a harmadik fázisban újra egy maghasadási reakció játszódik le. A háromfázisú atombombákban ennek megfelelően az első két fázis megegyezik a hidrogénbombában alkalmazott hasadó anyaggal és töltettel, a harmadik fázis, a bomba fúziós töltete közé elhelyezett természetes uránium, amelyben a termonukleáris reakció során keletkezett nagy számú neutron hatására megy végbe a maghasadás. 2. MIK AZ ATOMFEGYVEREK KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT HATÁSAI? Az atomfegyver robbanásakor az alábbi hatások jelentkeznek: A robbanáskor; — erőteljes lökőhullám, — erős fény- és hősugárzás, és ezzel szinte egy időben nagy erősségű, áthatoló sugárzás. — maradó radioaktív sugárzás, melynek forrása egyrészt a hasadási termékekkel terhes radioaktív felhő, másrészt pedig a robbanás következtében á neutronsugárzás hatására radioaktívvá vált talaj részecskék. Időrendi sorrendben a fény- és hősugárzás, a kezdeti magsugárzás, valamint a léglökéshullám hatása kezdeti és közvetlen hatás, míg a sugárszennyeződés maradó és közvetett. 3. MI A LÉGI ÉS RBV RIASZTÁS? A lakosság légi radiológiai, biológiai és vegyi riasztására akkor kerül sor, amikor az ellenség légi eszközeivel való támadása már nyilvánvalóvá vált. Egy adott háborúban riasztás mindannyiszor megismétlődik, ahányszor az ellenség újabb é3 Aljább légitámadása bekövetkezik. A riasztás célja, hogy az ország lakossága időben tudomást szerezzen a várható légitámadásról és ennek ismeretében cselekedjék. Az előírt rendszabályok a lakosság védelmére vonatkoznak. A légiriasztást az ország egész területére, vagy egy részére, központilag elrendelhetik. A légiriasztás minden esetben egyúttal RBV-riasztást is jelent, tekintve, hogy a riasztás időszakában még nem lehet ismeretes, hogy az ellenség milyen jellegű támadóeszközöket használ. Az RBV-riasztás, a légiriadó függetlenül is elrendelhető központilag az egész ország területére, vagy egyes részeire, ha az RBV-fegyverek alkalmazásának ténye nyilvánvalóvá vált, illetve már bekövetkezett. A légi- és RBV-riadók a riadó feloldására szolgáló jelek közlésével érhet véget. Csak ezek elhangzása után lehet beszüntetni a védekezés előírt tennivalóit ott, ahol ez elhangzik.
