Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-31 / 305. szám
RAJONGÖK KISS DÉNES: Téli hazatéréi Csillagplhékee gyerekkor szál' 'lófehér mezón nessze kószái gysejtek dombja völgyén az emlék sipkeruhát szó rá a hó Hahó! Hahó! Szánkózni Jó de hol vagy már nagyapó?! Hol a barátok a dombról kiáltásból hol van a hang? Nem lehet már hazatérnem régi derű* hófehérben Bár a múlt is velem kószál cslllagpihén gyerekkor száll! IEKELT ZOLTÁN. A borbogár Pincék zugában, nagy hordók alatt, hol gyökerek döfték át a falat. « hol évszázadokig senki se jár lakik a borbogár. Magába szívta ó-borok tüzét. közelében szinte izzik a lég! Oünnyög magában, mindig mámoros, s úgy ragyog, mint a kárbunkulus. Csak egyszer láttam, egy félpercre tán. ahogy benyúltam a labdám után: oly rémítőn lángolt fel az a hely. hogy félvakon rohantam onnan el... Azóta Is vágyakozom e vad izgalomra a forró föld alatt s ha egyszer végre odaérkezem, azt sem bánom, ha kiég a szemem Áldozatomra ő megváltatik: tüzes, fekete lánnyá változik. • teste ágyamban mindig hajnali órákban fog majd felparázslanii 9*(S • • • % • • • * ••**** En mondom a tolcsvai az igán PRECÍZ ELÍTÉLT INDIAN TELEFON HUMOR —1973 0írn*<"fe PÁRIZS — Tegnap olyan fiúval voltam moziban, aki még nem öléit meg nőt — fin is szeretnék megismerkedni vele... — Elkéstél! PRAGA — Ez a trombita a legértékesebb ajándék, amelyet valaha is kaptam a papámtól! — Ennyire szereted * zenét? — Nem, de a papa minden alkalommal ad tíz koronát, hogy abbahagyjam a trombitálást... VARSÓ Kéé barátnő beszélget: — Tegnap szakítottam a vőlegényemmel! — Miért? — Csinos 1* volt szolid Is, tele minden jó tulajdonsággal, és én akár » világ végére Is elmentem volna vele. ha nem rángatott volna el minden kirakat elől... BUKAREST A kollegánál furcsaságot észlelnek a többiek. Magában beszél. Valamelyik nap is a folyósón motyogva és gesztikulálva megy el a főnök mellett Az megállítja és részvevőén megkérdi: — Mi van magéval? Kimerült? ideges? Magában beszél. A beosztott méltóságteljesen válaszol: — Tudom. — Hát akkor miért csinálja? — fin legalább végighallgatom magam... ROTTERDAM A turista egy kastély megtekintése során figyelmetlenségből összetör egy vázát. — Az istenért! — ször- nyűlködik el az idegenvezető. — Hiszen ez egy tizenhetedik századból való vázai — Egészen megnyugtatott — válaszolja a turista. — Már megijedtem, hogy új voltt... MOSZKVA — Másztya, honnan veszed ázt, hogy a hang gyorsabban terjed, mint a tény? ■v Ez csak egyszerű, tanító néal. Amikor bekapcsolom a televíziót először mindig Hangot hallani, s csak azután jelenik meg a kép... BELGRAD Két özvegy ember beszélget: — Meg kellene nősülnöd. Már csak a fiad kedvéért is. — Ez nem olyan egyszerű. Fiatal feleséget a fiam miatt nem vehetek él, öreget pedig saját magam miatti... NEW TORK Mr. és Mrs. Smith, az amerikai milliomos pár, néhány heti pihenésre Londonba utazik, A British Múzeumban járva Mrs. Smithnek először van alkalma múmiákat látni. Megáll az egyik fáraó lányának háromezeréves teteme előtt, s így szól férjéhez: — John, ezen a szent helyen azonnal kérj bocsánatot, amiért múmiának nevezted az anyámat. \ — Oké — felen John, és megemeli a kalapját a múmia előtt. — Remélem, megbocsát, hölgyem. _ SZÓFIA '* Atanaszt ágyba parancsolja az orvosa: — Komoly torokgyulladása van, barátom. — Agyban kell maradni? — kérdi meglepődve A tanasz. — Természetesen. Három napig ki ne nyissa a száját! A tan asz halkan megjegyEGY POLITIKÜS KÉTELYEI Ez 3 kotnyeles újsigtrő kijelentette rólam, hogy határozatlan vagyok. Most nem tudom: élesen válaszoljak-e neki, vagy nyugodtan, avagy egyáltalán ne válaszoljak? (Header* s Digest) * az igazi VENDÉGSZERETET Elérni azt, hogy a vendég — marasztalás nélkül — tovább kívánjon ottmaradni. (Parade) * nagyvonalüsag Az Union Leader szerkesztősége New Hampshire minden százéves emberének életfogytiglani előfizetést biztosit. (The Wall Street Journal) TABI LÁSZLÓ: — Még ran 135 000 órát» • szabadulásig!... MÉRLEG d: — Nézze, doktor úr, én otthon több mint húsz esztendeje hallgatok. Mégis torokgyulladást kaptam... ZÜRICH — Az én lányom nagyszerűen vezet gépkocsit, kitűnően síel, úszik, zongorázik, remekül táncol... És most szeretném hallani, hogy mit tud maga, fiatalember! — fin, kérem, tudok vasalni, palacsintát és pörköltet készíteni, és nagyon szépen mosok... LISSZABON — Mi az, Fernando, ml van veled, hiszen te összevissza vagy verve! — A barátom tegnap jött vissza a nászúiról, azért. — Nem értem! — fin mutattam be a feleségének . „ Szilveszter küszöbén az ember mérleget csinál. A humorista is ember. Én humorista vagyok. A végkövetkeztetés tehát felettébb egyszerű: a? esztendő végén én is mérleget csinálok. Már hosz- szabb idő óta, minden év végén. Sőts Már abban az időben is mérleget csináltam, szilveszter küszöbén, amikor még nem is voltam humorista. Nem tartom kizártnak, hogy éppen ezektől a mérlegektől lettem azzá. Két fő rovata van az én óv végi mérlegemnek. Az elsőben magánügyeimet szoktam áttekinteni, a másodikban közügyeimet. Magánügyeim mérlegével nem kívánom untatni önöket. annyit azonban talán a szerénytelenség kockázata nélkül megállapíthatok, hogy magánügyeim mérlege módfelett passzív. Ez idén is. Tavaly ilyenkor elhatároztam, hogy leszokom a dohányzásról, de nem szoktam le, talán mert a legutóbbi évben túlságosan sok újságcikk jelent meg a nikotin káros hatásáról. Tavaly ilyenkor elhatároztam, hogy erélyes lépéseket teszek a korral járó elnehezedés ellen, de nem fogytam le, mert ugyanazt a nyolcvanhét kilót, amelyről december végén azt tartottam, hogy sok, január elején már inkább kevésnek találtam. Tavaly ilyenkor elhatároztam, hogy kevesebbet fogok dolgozni, mert az élet úgyis rövid, és nincs nemesebb időtöltés, mint a nyugalmas szemlélődés. Ezzel ellentétben nem dolgoztam kevesebbet, mert rájöttem, hogy az élet még rövi- debb, mint gondoltam volna, s nincs nemesebb időtöltés, mint a munka. Azt is megfogadtam tavaly ilyenkor, hogy az új évben nem írok színdarabot, mert miért kell név kém bosszankodnom a kritikusok nagy- kápú fanyalgásán, t ezzel ellentétben ebben az évben is írtam egy színdarabot, hadd szórakozzam a kritikusok nagy képű fanyalgásán. A munkát egyébként nem ok nélkül említem. Magánügyeimből a közügyeimbe ' tudniillik ezen a hídon keresztül vezet az út. Ami most már közügyeim mérlegét illeti, itt sokkal kedvezőbb a mérleg. Legalábbis ami a fő rovat egyik alrova- tát illeti. Közügyeimnek ugyanis két al- rovata van. Éspedig: !.: A közügyekben folytatott tevékenységem hatása jómagam társadalmi helyzetére, és 2.: nevezett tevékenység hatása magára a közügyekre. Az előbbi alrovat- tal röviden végezhetünk. Az elmúlt évben 183 új haragost szereztem magamnak. Hogy ez az eredmény kedvező-e vagy sem, eldönteni nem tudom. A „haragos” kifejezés amúgyis tág fogálom. Helyet talál ebben a fogalomban már az is. aki csupán enyhe ellenszenvet táplál irányomban, s az is, aki a legszívesebben megfojtana egy kanál vízben. A rendelkezésemre álló, de nem végleges adatok szerint új haragosaimnak egyharmada beéri azzal, hogy nem köszön vissza, második harmada még át is megy az utca túloldalára, ha meglát, harmadik harmada pedig mindezeken felül még rossz hire- met is költi, részben koholt, részben valóságos tények alapján. Am, ami a legfontosabb: humoros-szatirikus Írói munkásságom a közügyekre pompás hatással volt, s ez kárpótol minden egyéb negatívumért. Közállapotaink ugrásszerű javulását bízvást tekinthetem a saját tevékenységem gyümölcsének, csakúgy, mint a társadalmi morál szép fejlődését Tudomásom van róla, hogy a csalfa férjekről írott emlékezetes szatírám eredményeképpen százharminc- hat férj állt el házasságtörési szándékától, s vett helyette értékes ajándékot hitvesének. Amikor lefüleltek egy süc— Ha nem tudná, a beszélgetési idő három perc!... (Hídvégi J. rajzai) kasztó pénztárost, eles és gúnyos glosz- szát írtam a társadalmi tulajdon hűtlen kezelése ellen. Írásom hatására több ezer tisztességes pénztáros fogadta meg, hogy ezután sem sikkaszt Több karcolatomban szenvedélyesen ostorozr tam az alkohol mértéktelen fogyasztását. Nem eredmény nélkül. Száznál is többre tehető a száma azoknak, akiit ma már fele annyi szesztől is éppúgy be tudnak rúgni, mint írásom megjelenése előtt Egy alkalommal tudomásomra jutott, hogy illetékes szervek fővárosunkban teljesen meg akarják szüntetni a közlekedést Tollat ragadván, kemény < szavakkal bélyegez- i tem meg azokat, akik í kellő megfontoltság $ nélkül hoznak intézkedéseket közérdekű ügyekben. Írásom célba talált, a közlekedés megmaradt, csak a Rákóczi úton szüntették meg. Sorolhatnám az eredményeket napestig, de úgy vélem, eny- nyi is elég. Talán mondanom sem kell, hogy az eredmények nem tesznek elbiza- kodottá. Tudom, van még javítanivaló elég, az új esztendő ad. még feladatot bőven. De talán nem veszik őrültségnek, ha most, új év küszöbén a tükör elé áállok, s emelt fővel azt mondom magamnak: csak így 1 tovább! Óévi függelék... (?!) Elmúltak azok a meghitt órák, amelyeket a családok együtt töltöttek el a karácsonyfa alatt. A feldíszített karácsonyfákon sokféle megnevezésű tárgy, dísz járult hozzá, hogy a fa valóban szép, tetszetős legyen. A szerencsi csokoládégyár is gondoskodott ilyen tárgyról, díszről, örültünk neki, gyönyörködtünk benne. A megnevezés azonban nem nyerte el tetszésünket. ízléses dobozban a következő névvel kínálta ezt az árut a gyár: „Üreges Tejcsokoládé Függelék”. Nagyon hétköznapinak, nagyon közömbösnek, sőt egy kissé hivatalo&kodó- nak, szakszerűsködőnek is érezzük ezt a megnevezést. Éppen ezért a függelék név nem idézhette fel számunkra a karácsonyi ünnepek, a béke, a szeretet ünnepének meghittségét, hangulatát. Ak- ko mi leheteett a névadás indítéka? Figyeljük meg először a sző hangalakját és használati értékét Az ismeretlen eredetű és eredetileg lóg, csüng jelentéstartalmat megnevező függ szőból származtak a következő szóalakok" függő, függés, függeszt, fiíggeszke- dik, függöny, független, függőleges stb.. A régi nyelvben ismeretesek voltak a következő formák: függelem, függős, függelmes stb. Már régóta kapott nyelvi szerepet a függőlék, illetőleg a függelék is. Volt idő, hogy e két alak- változathoz eltérő jelentesár- nyalat és használati értek kapcsolódott. A függőlék szóval nevezték meg azt, ami valóban valamiről lelóg, valamin csüng. A függelék szóval pedig azt nevezték meg, ami nem fartő zik valamely dologhoz szorosan, csak hozzá ragasztották, hozzá toldották. Az általánosabb értékű nyelvhasználatban egy tudományos írásműhöz pótlásképpen. utólagosan kapcsolódó, kiegészítő részt, 'fejezetét neveztek meg vele. így alakult ki ennek a szónak járulék, tartozék jelentéstartalomra utaló használati értéke is. A mai embert elsősorban azért zavarja a szóban forgó gyártmánynak függelék neve, mert az elvontabb fogalmi értéket társítja a hangsorhoz. Az egyes áruk megnevezésére azonban az ún. fantázianevek mellett gyakran használunk fel olyan szóalakokat, amelyek már önmagukban 1* utalnak az áru, a megnevezett tárgy valamilyen tulajdonságára, jellegzetességére. Mivel a karácsonyi függelék valóban függő, csüngő dísz a karácsonyfáin, ezért a logikai összefüggésben alkalmasnak tetszik a megnevező szerepre. De egy szónak nemcsak jelentéstartalma, fogalmi értéke van, hanem hangulata és érzelmi velejárója is. Ebből a szempontból már nem tetszik a megnevezés. Különben túl is terheljül| ezzel az új jelentésárnvalat- tal a szót, hiszen eddig is a láncon függő, kicsiny tárgyakat, csecsebecséket is ezzel a névvel neveztük meg. Nyelvileg tehát nem ross* a megnevezés, értelmileg sera kifogásolható, hangulatilag azonban annál inkább. Szerencsésebb lett volna olyan fantázianevet adni ennek a karácsonyfadísznek, amely hangalakjában, jelentésében is jobban beleilleszkedik a karácsonyi ünnepek meghittségébe, emberségébe. Különben ezzel az óévi „függelékkel" kívánunk minden kedves olvasónknak boldog új évet. Dr. Bakos József
