Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-28 / 302. szám
1973. december 28„ péntek A Nap kél: 7.32, nyugszik: 15.59 órakor V Hold kél: 9.23, nyugszik: 20.09 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon KAMILLA nevű kedves olvasóinkat! Kamilla, illetve férfi megfelelőié, Kamill, az ókori Roma egyik nemzetségágából, a Camillusból származik. Kamilla egyébként az orvosi székfű nevű gyógynövény neve is, valamint a belőle préselt olajat is kamillaolajnak nevezik. Hetven évvel ezelőtt született Mihail Kalatozov, grúz származású állami-díjas szovjet fimrendezö. Tbilisziben született; eredeti neve Mihail Kalato- zisviliv volt. Sok mindennel próbálkozott, dolgozott mint gépkocsivezető, mozigépész, laboráns, vagu, operatőr es forgatókönyviro. 1929-ben tért át a rendezésre: 1931-tól a leningrádi egyetem esztétikai szakán aspiráns, majd a , Grúzia Filmstúdió igazgatója. Ezt követően évekig a Lenfilm Stúdióban dolgozott, majd 1943-tól 1948-ig az Egyesült Államokban tevékenykedett, mint filmügyi megbízott. Általában hősi témák foglalkoztatták, legnagyobb sikereit mégis mos jellegű müvekkel érte el. Különösen a Szállnak a dar- vak bensőséges lírája, humanizmusa szerzett nevének nemzetközi elismerést; e filmjével elnyerte a cannes-i filmfesztivál „Arany Pálma” diját. IDŐJÁRÁS: Várható időjárás m-a estig: változóan felhős idő, valószínűleg csapadék nélkül. Mérsékelt, változó irányú szel. Hajnalban és reggel erősen párás levegő, egy-két helyen köd. ' Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 4, plusz 6 íok között. Parlamenti karácsony Karácsony első és második napján több ezer úttörő és kisdobos — köztük Heves megyei gyermekek is —, csodálta meg az. Országház kupolatermében felállított 13 méter magas óriási karácsonyfát, melyet 200 színes égövei és 70 kilogramm szaloncukorral ékesítettek fel. Az ünnepen a gyermekeket a Rajkó zenekar, az Artistaképző Iskola növendékei és neves művészek szórakoztatták. (Foto: Filisy Llemér) A tárgyalóteremből: Ötödször a bíróság előtt Helytörténeti tanulmány a mátravidéki egyházi iskolák államosításáról színvonalú helytörténeti munka. Az iskolák államosításáról a Mátravidéken (a gyöngyösi és a pétervásári járásban) folyó harcot tüzetes forrástanulmányozás alapján, az országos eseményekkel összefüggésben mutatta be. Rámutatott a Mátravidéken zajló küzdelem sajátos vonásaira. Azokra a jellemzőkre, amelyek a? itt folyó harcot megkülönböztették a megye más részein lejátszódó folyamatokból. A szerző munkája nyomán a sajátosságokat abban láthatjuk, hogy a Mátravidéken élesebb politikai küzdelem folyt, mint a megye többi részein, s a nevelői aktivitás is nagyobb volt, mint máshol. A dolgozat értékét növeli, hogy , a szerző az államosítási harc elemzésekor megkísérli dr. Czapik Gyula volt egri érsek korabeli politikai jelentőségű állásfoglalásai értéA gyöngyösi lakos Dér József már négy alkalommal volt büntetve eddig. Az ital neki js rossz tanácsadója volt. Legutóbb a feleségével került szembe, mert a közös tulajdonú tv-készüléket szó nélkül eladta. A pénz most is az italra kellett neki. Az ebből támadt veszekedés végül is verekedéssé fajult. Az asszonyt az időközben hozzájuk érkező ismerősök védték meg a további bántalmazástól, így a bíróság könnyű testi sértés bűnügyében vonta felelősségre Dért. A vádlott tagadta a bűnösségét. Azzal védekezett, hogy a sérüléseket nem 6, hanem a felesége maga okozta önmagának. A tanúk vallomása és az orvcsszakértől vélemény alapján azonban a bíróság beigazoltnak vette a vádlott bűnösségét. A Gyöngyösi Járásbíróság dr. Kőcsári Péter tanácsa Dér Józsefet háromhónapi börtönre ítélte, és kötelezte, hogy kényszerelvonó kárának vesse alá magát. Az ítélet meghozatalakor a bíróság súlyosbító körülménynek számította be Dér József büntetett előéletét, és azt, hogy a korábbi büntetések nem érték el a céljukat, Dér a bűnöző életmódján nem változtatott semmit. A vádlott enyhítésért fellebbezett. J. M. Ezév nyarán ünnepeltük az egyházi iskolák államosításának 25. évfordulóját. A megemlékezések előkészítése hozzájárult a neveléstörténeti kutatások megélénküléséhez is. Országszerte fogtak hozzá szorgos kutatók, történészek, történelem szakos tanárok és mások a levéltárak, könyvtárak dokumentumainak „vallatásához”. Megyénk kutatói sem maradtak ki ebből a nemes munkából. TU is megindult az államosítás történetének feltárása. A lelkiismeretes kutatómunka egyik alapos terméke dr. Misóezki Lajos Az egyházi iskolák államosítása a Mátra vidékén 1948. címmel a közelmúltban nyomtatásban is megjelent. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya vállalkozott a 38 oldalas, fényképekkel illusztrált tanulmány publikálására. Dr. Misóezki Lajos kiadványa kiemelkedő kelését. Megjegyzései e téren további kutatásokra inspirálhatnak. Szecskó Károly Decembertől Épül az egri új nyomda A múlt század végén alapított egri nyomdaüzem bizony magán viseli az idő nyomait. A Heves megyei Ntfomda Vállalat központi üzemében jelenleg 180-an dolgoznak, a megyei kiadványok, lapok, nyomtatványok túlnyomó többsége itt készül évente mintegy 20 millió forint értékben. A Bródy Sándor utcai nyomdaépület 1762 körül épült. Ez is mutatja, hogy nemcsak az üzem, de az épület is korszerűtlen és meglehetősen mostohák a munkakörülmények. Szociális, egészségügyi létesítményeknek eppen úgy szűkében vannak, mint a kész termékek raktározására szolgáló tárolóne- lyeknek. Az a rotációs gép is, amelyen lapunk, a Népújság készül, ugyancsak kiöregedett, s nemegyszer előfordul, hogy Miskolcon, vagy Salgótarjánban kell kinyomtatni egy-egy számot. Felújításra, korszerűsítésre a jelenlegi helyen nincs mód. Ezért új beruházásként egy tágasabb, korszerűbb •nyomdát építenek a Vincellériskola utcában. Csaknem 50 millió forintba kerül az új létesítmény, a költségekből 38 milliót központi fejlesztési alapból biztosítottak. .Az idén decemberben már elkezdődött a kivitelezés. Pillanatnyilag a földmunkákat. végzik, — ahogy az idő engedi. A tervek szerint az építkezés 1975 elejére fejeződik be, s még abban az évben végeznek a gépek felszerelésével is. Régi M vallóiéi A Mag3rar Tudományos Akadémia Régészed Intézetének 1973-as ásatási tevékenységéről és a jövőbeni tervekről Gerevich László Londontól Bu... Nem egészen torz tiiköPárizsban csatlakozott talember., fia-] Magyarok a nagyvilágban. Kint élők haza, itthon élők külföldre utaznak a nyári szabadság idején. Turizmus, vagy ahogyan másként is nevezik: „modern népvándorlás”. Hiába — a gyors közlekedési eszközök, s a növekvő jólét — közel hozták egymáshoz az egykori hihetetlen messzeségeket — Bizony, sohasem hittem volna ifjú koromban, hogy valaha eljutok — ha nyugdíjas koromban is — Londonba —, mondja a kényelmes fülkében a londoni pályaudvaron egy idős honfitárs. Később megjegyzi a mellette ülő fiatalabb, olyan középkorú házaspár: — Azért, hiába. Ez aztán vonat, ez aztán kényelem és kultúra. Hol vagyunk ettől mi...? — Bizony, uram — kontráz a nyugdíjas —, nemcsak ebben, de másban is. Hej, miket láttam én ... Aztán csak szótlanul, de annál „beszédesebben” legyintenek, s megindul a diskurzus. Csodálatosabbnál csodálatosabb látottakról, jövedelmekről, kocsikról, lakásokról, cuccokról. És mindennek az a refrénje: — Ja, ez Nyugat, kérem ... A fürge expressz megérkezik Párizsba. Üjabb honfitársak kerülnek a fülkébe. Ök Párizsból, a Riviéráról ■mondanak költeményeket. És a refrén már nem ugyanaz, csak ez: — Én, kérem, nem vagyok Nyugat-imádó, de... — így kezdenek el minden történetet, amelynek a vége, a mondanivalója azért mégis ugyanaz, s hogy mi, azt nem nehéz eltalálni. Bécsben át kell szállni a Wiener-Walzerra, amely még jó vonat, szép vonat, de már nem az az igazi... — Kérem — szólal meg a nyugdíjas — mondok én azért valamit. Nem tudom, hogy az uraknak mi a véleményük, de én azért találtam néhány furcsaságot is ezen a Nyugaton. Valahogy hidegek es közömbösek egymás iránt az emberek ... — Igen-igen — vág közbe a. középkorú férfi —, én is ezt akartam mondani, hogy itt azért elrohannak az emberek a bajbajutottak mellett ... — Átlépik, s dögöljön meg — szólal meg egy Párizsból jövő hölgy. — Hegyeshalom...! — hallatszik a hangosbemondóból. — ö, végre, csakhogy újra itthon vagyunk, anyukám — duruzsolja a nyugdíjas „angol”. És új történetbe kezd: — Jó azért egy ilyen kinti szemlélődés. Gondolom, hogy az elvtársak is így vélekednek. — Megláttam végre én is, hogy miféle társadalomban szenvedett az apám 30—40 évvel ezelőtt '— mondja a — Miért? — szól újra a nyugdíjas „angol”. — Mit; gondol, az én apám mi ellen fogott fegyvert 19-ben? — Ajaj, ha valaki tudja akkot én tudom, meg szegény jó; édesanyám — isten nyugosz-, falja —, hogy milyen kutya-i világ a kapitalizmus. ] Amikor elhagytuk Tatabá-\ nyát, akkor szólalt meg egy] kopottas kabátú vasutas, halkan, komolyan: — Már elnézést, hogy be-] leszólok a beszélgetésükbe. \ Én ugyan még nem jár*am\ Nyugaton, de Győrtől min-] dennap ezen a vonaton uta-\ zom szolgálatba, s csak hallgatok, hogy miket beszelnek a kintről hazafelé jövők.' Meg is állapítottam magamban: nem tudom, hogyan választják ki. hogy kik mehet-] vők Nyugatra, de az biztos: ennyi szocialista érzelmű ] emberrel sehol nem találko-] zom müsütt, mint ezen a vonaton. És még azt mondják] egyesek, hogy ilyen, meg] amolyan Nyugat-imádók a] magyarok... (faludi) Szünidei matiné úttörőknek Szünidei matinét rendeznek az egri megyei művelődési központban december 28-án délelőtt tíz órakor. A műsorra azokat az úttörőket hívták meg, akik az eltelt fél év során jó úttörőmunkát végeztek. A rendezvényben fellépnek a parádi néptánc- együttes tagjai, valamint az egri és a siroki gyermekszínpad. A pajtások néhány rne- sefiimet is megtekintenek. IlailstSo* Sarudon Halálos baleset történt december 24-én a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat sarud! üzemének területén. A Be- recz József ötvenéves sarudi lakos által vezetett üzemi gépkocsi elromlott. A vállalat rrtásik gépkocsivezetője. Botos Lajos 22 éves sarudi lakos munkatársa segítségére sietett, s gépkocsijával meg akarta tolni kocsiját. Nagy Géza 28 éves rakodómunkás, poroszlói lakos egy vascsövet tartott a két gépkocsi lökhárítója közé. A cső eltörött, a rakodómunkás pedig a két gépkocsi közé szorult, s azok összenyomták. Sérüléseibe a sarudi orvosi rendelőben belehalt. akadémikus, a7- intézet igazgatója nyilatkozott. Elmondta, hogy az elmúlt évben Szabolcs-Szatmárban felfedezték a legelső újkőkori földművelő népesség településének maradványait, a kutatást megkezdték, s ezt a jövőben folytatni fogják. Sopronvárhelyen az időszámításunk előtti VIII— VI. század között élt népesség erődített telepén folytatódnak a két éve elkezdett nagyszabású ásatások, amelyeknek fő célja a telep erődítésrendszerének megismerése: mikor, milyen népesség elleni védekezésül, hogyan készültek a néhol 8—10 méter magas sáncfalak. Tolna megyében Szakály- Rétföldön az 1973-ban megkezdett római kori benszü- lött telep feltárásának folytatását is tervezik. 1974-ben három nagyobb, késő középkori ásatást végez az intézet. Pilisen, Kö- zép-Európa egyik legnagyobb cisztercita apátságának feltárását folytatják. Hasonlóan korai emléket tárnak fel az egyik legfontosabb árpádházi birtokközpontban, Dömösön. A késő középkori magyar falu vizsgálatát célozza a Sümeg közelében fekvő elpusztult Sarvaly falu ásatása, amely négy év óta folyik. 1974-ben fejeződik be a feltárás, a település egykori kiterjedésének behatárolásával szélső hazainak felfuttatásával. (MTI) Szerke,sz‘ős"gi közlemény Értesítjük olvasóinkat, hogy a jövő heti rádió- és televízió-műsort lapunk december 29-i számában közöljük. , Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Heves megyei Tanács napilapja - Főszerkesztő: PAPP JANOS — Kiadja a Heves megyei Lapkiadó Válialat Felelős kiadó NOSZTTCZIUS FERENC — Szerkesztőség - 3301 Eger Beloiannisz utca 3 (Pt 23 3301) Telefon' 12-73 20-29 24-14 3200 Gyöngyös- Rózsa 1. U6-97. 3000 Hatvan: Kossuth tér 8. (Városi Tanács épülete) 10-51. Kiadóhivatal: Eger 3301 Beloiannisz u 3 i Pf 23 3301) Telefon 12-68 - Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési lőíizethető bármelyik postahivatalnál és kézbesítőnél — index: 20.062 - Heves megyei Nyomda Vállalat, Eger, Bródy Sándor utca á. s& Igazgató: SÓLYMOS JÓZSEF. dü egy hónapra 20,— i\ Elő