Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-24 / 301. szám

yiLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! kl MSZMP HEVES MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 301. szám ARA: 1,20 FORINT 1973. december 24., hétfő Jászolos mesék karácsonya A tudomány könyörtelen a míto­szokkal: már régen bebizonyítot­ta például, hogy a betlehemi csillag a Halley-üstökös volt És, hogy a gyermek Jézus feltehetően Herodes unokája, aki­től egy jóslat miatt félt a nagyapja és szánta önmaga védelmére a halál mar­talékának tulajdon egyik unokáját, aki Máriától született a világra. „Adjonisten Jézusunk, Jézusunk! — Három király mi vagyunk. — Lángos csillag áll felettünk, — gyalog jöttünk, mert siettünk...” — így a betlehemi királyok József Attila versében. A tudomány könyörtelen a mítoszok­kal, de mítoszok is könyörtelenek a tudo­mánnyal A betlehemi csillag: csillag, s nem üstökös, a kemény és könyörtelen próféta, Jézus, a jászolban lám kerek fa- rú kisded, aki tejtől duzzadó emlőből csó­kolja ki az életet nyújtó anyatejet és a három királyok is mesés három királyok, betlehemi királyok, akik ilyentájt még faluhelyen mindig be-bekocognak elkán- tálni Jézuska dolgát Gáspár, Menyhért, Boldizsár jól megfér a tudománnyal, mióta tisztázódott, hogy mi legenda szépsége és mi a szépsége a tudomány igazságának, s amióta a jó fejekben nem keveredik egyazonná a kettő: tudomány- nyá a legenda, vagy legendává a tudo­mány. S ez az egész karácsony. I = Ügy sze­retné az ember, hogy ez az ünnep min­dig megmaradjon a legendák, a jászolos mesék, a csillagos, a három királyos tör­ténetek felnőttet is haláláig gyerekként megtartó ünnepének. Puha, fehér havas karácsonynak, amikor — csakis a me- ségen lehet így —, világos sötét égből hull a hópelyhek serege, a magasban csillag világít a repülő angyalkáknak, akik ■— vagy amelyek? —, a hegyek fe­nyőit libegtetik, hogy ráborul hófehér hajuk sátra az ágakra. Míg bent duruzsol a kályha, hogy még az öreg ember is egy nagyanyó ölébe rejti álmosodó fejét és mesét hallgat, s meghallgatja a kis versíke végét: „Irul-pirul Mária, Mária — egész helyes kis mama — Hulló köny- nye záporán át — alig látja Jézuskáját. —- A sok pásztor mind muzsikál. — Meg is kéne szoptatni már. — Kedves három királyok, — jóéjszakát kívánok!” Így szeretné, ezt szeretné az ember karácsonykor. Nem azért, mert a tudo­mányt nem szereti, hanem mert a szép meséket, legendákat szereti. Csak az em­bereknek van legendájuk, csak az embe­rek ismerik a meséket! Am a duruzsoló kályháról a nemzet­közi politika tudománya egyből bebizo­nyítja, hogy duruzsolhat nálunk, írha­tunk erről megható és megkapó sorokat itthon, de Nyugaton a duruzsoló kályha melegéről meghitt sorokat írni provoká­ciónak, vagy ostobaságnak tűnhet. Mert igaz az, hogy a betlehemi csillag a mesé­ben magasan világít, de Nyugat-Európa számára a betlehemi csillag éjszakai fé­nyéről, holm; csillag-világításról írni fricskának tűnhet, lévén e „kö’csönös megértés” ünnepe is valamiképpen áldo­zata az energiaválságnak. A három királyokról, akik között van szerecsen is, meg minden bizonnyal bar­na bőrű is manapság beszélni annyit je­lenthet, m;nt a közel-keleti he’yzetet mérlegelni. És csupán a „három kirá­lyok” mai neve a kérdéses, az már alig- ; ha. hogy „gyalog iöttek”-e, legfeljebb az, ftogy „siettek”. Betlehem neve sem egy­szerűen egy bibliai történet, egy szép le­genda székhelye, hanem egy olyan tele­pülés neve, amely nincs túl messze Jeru­zsálemtől, s amely városról meg az a köz­tudott ... De hagyjuk mindezt: lám, ilyen kö­nyörtelen a tudomány, a politika tudo­mánya, de a gazdaság tudománya is a mítoszokkal, a mesékkel, a legendákkal, Hát akkor mit ünnepelünk végtére is? Hát akkor mi az öröm ebben a csen­des téli ünnepben, amely évezredek óta a béke stigmáját hordta, s évezredek óta rendre megkapta a nyilak, a szuronyok, a gránátok, a bombák stigmáját is? Ha az embernek a havas télről a szépség he­lyett a fagyhalál, a betlehemi csillagról nem is a Halley-üstökös, de egy levegő­ben felrobbant repülőgép jut eszébe pél­dául — akkor nincs különösebb ok az örömre és keserűvé válik lelkünk ínyén a mese mézessége. Amikor e sorokat írom, a rádióból Smetana Moldva című szimfonikus „köl­teménye” zsongja körül a szerkesztőségi szobát, s perbe száll a zene üteme a gép kattogó betűzajával. Alkonyodik, téltől riadt madár borzalgatja tollát éjszakára az ablakkal szemben, egy nagyocska fe­nyőfán. A többi szobában is írógépek kattognak, kéziratok, cikkek készülnek; a csendes napok építő munkájáról, He­ves megyéről hogyan állt helyt az or­szágért, az országról hogyan állt helyt Heves megyéért, s a megyéről és az or­szágról: hogyan álltunk helyt az eltelt esztendőben barátainkkal és baráta­inkért. Nem hencegő, de igaz szép sorok fo­galmazódnak, nem pöffeszkedő, de di­csérő szavak szólnak a békés esztendőről s arról is, hogy nemcsak mi, a szocializ­mus építésének határai között, de vala­miképpen az egész világ is haladt élőre. Hogy ne mondjam: a szocializmus esz­méje felé. Fasiszta terror Chilében? Megegyezés India és Pakisztán között, Görög jobboldal előretörése? Előretör a baloldal Franciaországban, Olaszország­ban. Tárgyalások Genfben, Helsinkiben, Moszkvában, Bonnban, Budapesten, Prá­gában. A világ előrelépett, ha benne néhá- nyan visszafelé is haladtak. Az emberi­ség a holnap felé tart, ha egyes embe­rek a legsötétebb tegnapok mély kútját is keresik népünk, népük számára, Kattognak az írógépek: és a legtöbb­ször a jó „j” betűje koppan a fehér papí­ron; kattognák az írógépek: és leginkább a barátság „b” betűje hagyja ott fekete nyomát; kattog az írógép: és legtöbb­ször a szocializmus „sz” betűje kerül a cikkek élére. És ezt ne ünnepelnénk meg? Béké­sen, amikor lehet, önmagunk munkáját, a magunk teremtette békét és a béke teremtette újjászülethető mesék világát ne ünnepelné az ember — amikor ember? A tudomány könyörtelen a mítoszok­kal, de szívére veszi az emberséges szép meséket és mesék világa is megbocsát a tudománynak.. Ahogyan teszi ezt a csil­lagszóró kémiája az angyalhajjal az em­ber vágta, dísz; tét te karácsonyfán. De a ..jászolos mesék karácsonyán” se feled­jük, mi kellett és kelletik még ahhoz, hogy megmaradjon számunkra immáron a mesék világa is. valóság világával való szembe­nézés! Gyurkó Géza Valamennyi ágazatban tovább íavult a gazdálkodás hatékonysága A tervszerűség, a dinamikus munka Jellemzi megyénk gazdaságának 1973. évi Saflődésst Mint olvasóinknak beszá­moltunk róla: december 20- án ülést tartott Egerben a Magyar Szocialista Munkás­párt Heves megyei Bizottsá­ga. Az ülésen megtárgyalták, majd elfogadták a megye gazdaságának 1973. évi fejlő­Heves megye gazdasága 1973-ban is alapvetően a X. pártkongresszus, a XV. ötéves népgazdasági terv célkitűzé­seinek megfelelően, és a KB 1972. november 14—15-i ha­tározatai alapján fejlődött. A megye valamennyi ágazatá­ban — hangsúlyozta a beszá­moló — tovább javult a gaz­dálkodás hatékonysága. Az iparban, az építőiparban, a közlekedésben és a kereske­delemben lényegében nincs veszteséges vállalat, szövet­kezet. A mezőgazdaságban is tovább csökkent a vesztesé­gesen gazdálkodó tsz-ék szá­ma — mindössze négy ilyen szövetkezet van már me­gyénkben — és javult az élőmunka termelékenysége is a gazdasági ágazatokban. Az ipar szerepe — a megye ipara az országos átlagot is meghaladó mértékben nem kevesebb, mint 13—15 száza­lékkal termelt többet 1973- ban az előző évinél — tovább növekedett a megye gazdasá­gában. A növekedéshez dön­tő méi'Lékben járultak hozzá déséröl készült jelentést, va­lamint az 1974. évi gazdaság- politikai feladatokra vonat­kozó javaslatot. A végrehaj­tó bizottság megbízásából a jelentést Barta Alajos, a me­gyei pártbizottság titkára ter­jesztette az ülés elé. az extenzív fejlesztések: a Gagarin Hőerőmű, a Thorez Külfejtéses Bánya, a VILATI új üzemcsarnoka, a Duna Ci­pőgyár hatvani telepe. Több termék gyártására, előállítá­sára is — félvezetők, lignit, zúzottkő, eternitcső, paradi- csomkonzerv stb. — a dina­mikus felfutás jellemző. Az értékesítésen belül a külkeres­kedelmi forgalom aránya a múlt évi 10,8 százalékról 11— 12 százalékra nőtt Az expor­Az időjárás, a szőlőkben és az állatállományban fellépő betegségek kedvezőtlenül be­folyásolták a megye mező- gazdaságának munká rát. A növénytermelés szerkezeté­ben viszont kedvező irányú változások történtek. . Tava­szi árpát 19, kukoricát 23, cu­korrépát 7,5, zöldségféléket pedig 4,8 százalékkal termel­tek nagyobb területen me­gyénk szövetkezetei, gazdasá­gát A száj- és körömfájás ton belül erőteljesebben emelkedett a dollár viszony­lati! kivitel. Ugyancsak ha­táridőre és jó minőségben ké­szült el a kiskörei vízlépcső első ütemének beruházása is. Ezzel létrejött a feltétele az öntöző vezetékek megépítésé­nek, a Tisza vízének mintegy öt megyére történő haszno­sítására. Pozitív változások történtek a termelés szerke­zetében, az üzem- és a mun­kaszervezésben, valamint a készletgazdálkodásban is. A termelés növekedésének je­lentős részét a termelékeny­ség emelésével érték el a vál­lalatok, a szövetkezetek. A jó munka eredménye­ként a nyereség a miniszté­riumi, a tanácsi és a szövet­kezeti iparban is felülmúlja az 1972. évit. károsan befolyásolta a megye állattenyésztését. A szocialis­ta szektor szarvasmarha-ál­lománya ennek ellenére is négy százalékkal növekedett, a sertésállomány is ugyan­csak négy százalékkal halad­ja meg az 1972-es évit. Megyénk mezőgazdaságá­ban terjednek a korszerű ter­melési eljárások. Tíz gazda­ság vesz ma már reszt a zárt­(F oly tatás a 2. oldalon) AZ IPAR 13—15 SZÁZALÉKKAL TERMELT TÖBBET AZ IDŐJÁRÁS NEM KEDVEZETT A "MEZŐGAZDASÁGNAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom