Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-23 / 300. szám

Kernstok Károly 1873-1940 SZÁZ ESZTENDŐVEL ez­előtt, 1873. december 23-án született a modern magyar művészet egyik legjelentő­sebb vezéregyénisége, Kem- stok Károly. Emberi és mű­vészi kibontakozásának ideje a magyar történelemnek ar­ra a korszakára esik, amikor égetően szükségessé válik a múlttal való radikális leszá­molás mind társadalmilag, mind kulturálisan. A század- forduló éveiben a művészek érzékenyen reagáltak Euró- pa-szerte a társadalmi élet ellentéteire. Nagy számban születnek olyan alkotások, amelyek együttérző, sőt for­radalmi hangvétellel beszél­nek a proletariátus életéről, szervezkedéséről. Kernstok Károly 1897-ben alkotott el­ső nagyszabású festménye, az „Agitátor a gyár kantinjá­ban'’ c. műve, tömör kompo­zícióé formában, felfokozott lélektani elemzéssel a kritika hangján szól a kor magyar társadalmának feszültségéről. Ezután a forradalmi fűtött- ségű periódus után Kernstok palettája megszínesedik, mondanivalójának hangvéte­le lecsöndesül, és a művész elekor a kimondottan festői problémák felderítésének út­ját járja. Ezt a törekvését legszebben példázza a nagy­bányai hangvételű „Szilva­szedők” című vászna. 1905 táján Kernstok beha­tóan kezd foglalkozni a fran­cia avantgarde irányokkal, amit többszöri párizsi tartóz­kodása is lehetővé tesz. Az európai tájékozódás világo­san feltárja előtte a magyar művészet megújulásának szükségességét, ami feltétele­zi azt, hogy az új tö­rekvések a magyar kultúra vérkeringésébe frissítőén be­épüljenek. E korszakban az irodalom és a zene területén Ady Endre, Móricz Zsigmond, Bartók Béla, Kodály Zoltán keresik a lehetőséget a de­mokratikus szellemű forra­dalmi megújuláshoz, és az Lapunk múlt vasárnapi számábán „Tíz plusz kettő” című cikünkben a megye társadalmának segítségét kértük a Ludason élő 12 ár­va gyermek felneveléséhez. A cikk megértésre talált sok üzemben, intézményben, is­kolában, s az elmúlt hét fo­lyamán sokan keresték fel szerkesztőségünket, jelezve, hogy mit kívánnak tenni a gyermekekért. A Heves megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat dolgozói a cikket meg­előző időben már összegyűj­töttek 22 ezer forintot, s mint már beszámoltunk ró­la, megvásárolták a család részére a legszükségesebbe­ket. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat a család legnagyobb gondján kíván segíteni, amikor vállalták, hogy társadalmi munkában elkészítik a terveket, meg­szerzik az engedélyeket, s elvégzik a lakás felújítását. A vállalat kollektívája már januárban hozzáfog a lakás újjáépítéséhez. Ha minden jól megy, nem sok idő múl­va már a kényelmesebb és kulturáltabb életét jelentő nagyobb lakásba költözhet­nek át a ludasi árvák. Ehhez a vállaláshoz csat­lakoztak a megye építőipari szövetkezetei is- A KISZÖV küldöttgyűlésén az Egri La­kásépítő Ktsz javaslatára egymás után álltak fel a küldöttek, s ajánlották fel támogatósukat. Miután érte­sültek arról, hogy a tanácsi építők már megelőzően tet­tek erre felajánlást, megbe­szélték a tanácsi építő ve­zetőivel. hogyan osztoznak a munkán, s kiegészítésül vállalták, hogy segítséget nyújtanak az újjáépített la­kás berendezésében. Megmozdultak a Mátravi- ’ ki Fémművek szocialista brigádjai is A nőbizottság Síp&sSf-»MW-­W73. december 23., vasarnap európaiság eszmeköréhez ve­zető út felderítéséhez. A kép­zőművészetben Kernstok Károly és a Nyolcak tömörü­lése vállalkozik arra, hogy le­számoljon a századforduló „tiszta festőiség” elvén ala­puló látványfestészetnek túl­haladott álláspontjával, és a francia avantgarde törekvé­sek eredményein okulva új utakra vezesse a magyar pik- túrát Kernstok Károly az 1909- ben alakult Nyolcak csoport­jának „spiritus. rektora”, aki széles körű művészeti tájéko­zottságával és gazdag elméle­ti ismereteivel a csoport te­vékenységének elvi tisztázá­sán munkálkodik, hangsú­lyozva a művészet társada­lomalakító és egyéniségfor­máló szerepét. A Nyolcak a kutatás, a rendkeresós mű­vészei, akik hadat üzennek a „minden csak hangulat” szubjektív naturalizmusának, és az értelem elsőségét hang­súlyozzák a művészi alkotó- folyamatban. Kernstok Károly életművé­ben az 1910 körüli évek alko­tásai a ruhátlan férfi alakok­kal benépesített tájak, a vág­tató lovakat megülő karcsú atléták lüktető ritmusú kom­pozíciója ennek a lázas for­makereső korszáknak leg­szebb emléked. 1912-től Kernstok Nyerges­újfalun telepedett le, ahol otthona a kor legnevesebb művészeinek, íróinak találko­zóhelye. Gyakran kereste itt fel Ady Endre, Lyka Károly, Kassák Lajos, Márffy Ödön, Czóbel Béla, akiket rendkí­vüli intelligenciája és sokol­dalú tájékozottsága vonzott körébe. felhívására pénzt gyűjtőiek össze. Az összegyűjtött 15 800 forintot a szakszerve­zet és a szocialista brigádok képviselői szombaton adták át a két legnagyobb testvér­nek. Őszinte és hosszú távon nyújtandó segítségről tanús­kodik az a levél is, amit a Heves megyei Tanács Kór­háza, III. számú ideg-elme- osztálya Baktai úti részle­gének dolgozói juttattak el szerkesztőségünkhöz. Mint írják, elhatározták, segítik Kovács Máriát abban, hogy továbbtanulhasson. A kö­zépiskolai tanulmányok ide-1 jén havonta 400 forintot gyűjtenek össze a kislány­nak, hogy lehetővé tegyék a továbbtanulását. Az Egri Szimfonikus Ze­nekar tagjai már a cikket követő napon pénzt gyűjtöt­tek össze, és ajándékokat vásároltak karácsonyra a család legkissebbjeinek. A Mü. M- egri 212. sz. Szakmunkástanuló Intézeté­nek KISZ-bizottsága is fel­hívta a gyermekek ügyei­mét a Kovács-árvák sorsá­ra, s két nap alatt 2207 fo­rint gyűlt össze az öszöndí r. jakbtól. Ehhez 1000 forinot £ adott még az intézet KISZ- < bizottsága is. A hatvani Baj- < za József Gimnázium tanú- < lói is megértették, milyen < nagy gond egy népes család $ eltartása. 1000 forintot gyűj- < töttek össze, s mellé vállal- < ták. hogy keresnek egy olyan s üzemet, ahol munkát vállal- s hatnak szabad idejükben. Az s így keresett pénzt is elkül- i dik a Kovács gyermekeknek. | Még az általános iskolá- z sok sem maradtak ki. Az eg- | ri II. számú iskola IV. ősz- ? tályos tanulói kedves játé- < kaikból gyűjtöttek össze né- | hány darabot, s zsebpénzük- | bői több mint 200 forintot. < Mindössze' egy hét alatt < jelentős mértékű és értékű < segítséget kaptak a gyere- < kék. És úgy véljük, ez még < csak a kezdet. Köszönet í mindenkinek, aki segíteni s igyekezett a Kovács gyerme- > kék sorsán- » RÜ, majd az 1917-es forra­dalom Kemstokot fokozott politikai érdeklődésre ser­kentette, amelynek lendülete és meggyőződése vezette a magyar Tanácsköztársaság Idején kifejtett aktív politi­kai tevékenységhez. A művé­szeti direktórium egy Nyer­gesújfalun alapítandó művé­szeti szabadiskola szervezésé­vel és vezetésével bízta meg. A növendékek között ott ta­láljuk Derkovits Gyulát, aki­nek festői kibontakozásához az első alapvető indítást Kernstok Károly irányítása adta meg. A Tanácsköztársaság buká­sa után Kernstok a politikai üldözöttek sorsára jutott: néhány hetes börtön után emigrációra kényszerült. A Berlinben töltött évek alatt festészetében az expresszív torzítás háttérbe szorítja a korábbi évek fegyelmezet­tebb kifejezési formavilágát, híven tükrözve a zaklatott lelkiállapot keserűségét. A húszas évek derekán visszatér Magyarországra, azonban hátralevő éveiben már művészi tevékenységé­ben erőteljesen érezteti hatá­sát az átélt megpróbáltatások okozta elfáradás és hanyat­lás. Művészetpolitikai ér­deklődése azonban továbbra is aktív, szóban és írásban egyaránt küzd a humaniz­mus veszendőbe menő esz­méiért Őszinte szavakban fogal­mazza meg gondolatait, me­lyek legtisztábban tükrözik tevékenységének tartalmát: „Nagyon boldog és büszke vagyok arra is, hogy mint­egy húsz év előtt részt vet­tem — belső kényszerek ha­tása alatt — olyan társada­lompolitikai mozgalmakban, amelyeknek szükségességét és helyességét az idő igazolta. Hittem és hirdettem a népjo­gokat, az emberi szabadságot, faji, vallási, nemzetiségi kü­lönbség nélkül.” AZ EGRI Dobó István Vármúzeum 1974 nyarán gyűjteményes kiállítás meg­rendezésével emlékezik meg Kernstok Károly születésé­nek századik évfordulójáról. Baskainé Dienes Klára 18. Természetesen tudta, hogy a schwechati ütközet után végképp nincs visszaút. Schwechatnál keveredtek először harcba a magyarok osztrák csapatokkal. Még­hozzá osztrák földön. Ezzel nyomós okot szolgáltattak arra, hogy a birodalom nyílt ellenségeinek tekintsük őket. Pölten berg ugyan tartózko­dott a harctól, ráadásul megvertük a magyarokat, mégsem tágított új bajtár­sai mellől. Velük együtt vé­szelte át a magyarok szá­mára igen balszerencsés te­let, de a tavaszi hadjáratban a szerencse fordulatával megtanultuk nevét, megta­nultuk tisztelni katonai eré­nyeit. Lovag Pöltenberg F nő született magyart* > tó eréllyel harcolt eile és az sem véletlen, hogy ép­A fOm eredti címe még hosszabb, még fecsegöbb, de szabatos, mint a házassági hirdetések. Nem ötletről van itt szó, hanem sanyarú való­ságról: a szegény olasz dél­ről fürtökben vándorolnak ki a férfiak, hogy az ausztráliai bányákban és egyéb keserves munkahelyeken keressék bol­dogulásukat, hogy a kegyet­len élet közben összeszedjék maguknak az epilepsziát, a maláriát, a szilikózist és az elmebajt. Közben honvágyuk van, asszonyt szeretnének, de az ausztráliaiak lenézik őket, akik nem tudnak meg­gyökerezni, elszóródni, elve­gyülni : egymás közt élnének; ha lenne asszony, mégis köny- nyebb lenne. így jönnek lét­re levelezés útján félszeg sze­relmek és nagy hazugságok, míg végre a tengeri út után az ausztrál földre lépő asz- szonyjelölt megadja magát sorsának és igyekszik új éle­tet kezdeni. Luigi Zampa, a film rende­zője ebbe a fanyar, izzadt- ságszagú világba visz el min­ket, a dél-olasz falvak kiván­doroltjai közé, akik őrzik ott­honi erkölcsi normáik és szenvedélyeik minden átkát, mint valami értékes erek­lyét. A lányok itt fenn hord­ják az orrukat, a férfiak tü­Karácsonyra — szokásá­hoz híven —, színes és vál­tozatos programot kínál mind a televízió, mind a rá­dió. December 24-én délelőtt a tv-ben a gyerekek számá­ra vetítik az „Európa örö­me” című filmet, amely a belgrádi nemzetközi gyer­mekzenei fesztiválon ké­szült. Délután Mikszáth Kál­mán életéről készült doku­mentumfilmet mutatnak be „A nagy palóc” címmel. Is­mét jelentkezik Kemény Henrik vásári bábjátéka, a Vitéz László, majd a Hahó, öcsi című magyar film pe­reg. József Attila „Csoszogí, az öreg suszter” című no­vellájának tv-változata után Beethoven IX. szimfóniája csendül fel osztrák filmen. Este kezdődik a Jókai Mór regényéből készült „Es mégis mozog a föld” című sorozat, amelyet három egy­mást ’ követő esten Sugároz­nak. December 25-én az „Illa berek”, című verses-zenés műsort sugározzák, majd ugyancsak a kicsinyeknek a „Jancsi és a varázsbab” cí­mű amerikai zenés mesefil­met vetítik. Megismétlik a pen reá bízta Görgey az isa- szegi osala nyitó rohamai. Egyébként Görgey bizal­masa volt. Márpedig ez az illúzióktól mentes, az embe­reket jól ismerő és tőlük so­kat követelő Görgey meg szokta nézni, kit tüntet ki bizalmával. Nyilván az ö ja­vaslatára léptették elő tábor­nokká Pöltenberget és az ő kívánsága volt az is, hogy rábízzák a hetedik hadtest parancsnokságát. A kölcsö­nös rokonszenv feltétlen ka­tonabarátsággá erősödött kö­zöttük. Minden bizonnyal a feljebbvaló barát iránti személyes felelősség is köz­rejátszott abban, hogy Pol- tenberg oly szívósan képes volt feltartóztatni Győrnél Haynau túlerőben levő had­seregét, amely a honvédek májusi ostromától akarta megszabadítani a kezünkön levő Budavárát. Képzelhető, hányszor kapott dührohamot az indulatosságáról közis­mert táborszernagy, amikor erős hadserege nem bírt Pöl- tenberg hadtestével, sőt ez utóbbi meg is leckéztette az öttevényi ütközetben. Tudom, hogy így volt, mert akkor Haynau táborá­ban szolgáltam orvosként. A szemem láttára verték visz- sza balszámyunkat ötte- vénynél. Bizony, akkor még nagyon messze voltunk Bu­davárától és kevesen 1 hitték, hogy októberben már Ara­don fogunk bíráskodni. A hírek szerint az összes vád alá helyezett lázadó tá­bornok közül mindvégig Pöl- tenberg Ernő viselkedett a leglevertebben. A bűntudat kínozta, s kínozza talán 'az utolsó percig. De nem imiatt, hogy osztrákok ellen harcolt, a rebellis magyarok oldalán. Meggyőződhettem lekednek a pénz után s talán nem is veszik észre, milyen idétlen és milyen nevetsége­sen szomorú az életük. Fenn­hangon mondják, hogy itt egy nap alatt meggazdagodtak már emberek, de ezt csak úgy mesélik, mint a másik­nak való mákonyt, a mesélő sem hisz saját előadásában. És hogy mégsem ezt a szo­rongató valóságot vesszük észre először ebben a film­ben, az részben a rendező szándékolt tévedésének kö­szönhető. Rodolfo Sonego forgatókönyve nyilván nem tartalmazhatta azt a remek­be szabott esetlést-botlást, amit a kitűnő humorú jel­lemszínész, Alberto Sordi produkál. Ö az a bizonyos jó megjelenésű, rokonszenves, becsületes emigráns olasz, aki hazugságra építi jövőjét és feddhetetlen honfitársnőt venne feleségül, de olyat kap, aki a római utcán kereste a Thor Heyerdahl Ra expedí­ciójáról készült filmje első részét. A másodikat a követ­kező nap délelőttjén láthat­juk- Délután ugyancsak is­métlésben kerül képernyőre Örkény István: „Az ember melegségre vágyik" című tv- játéka, majd filmbeszámoló idézi fel a X. Világifjúsági Találkozó eseményeit. Dí- nom-dánom országba invi­tálja a fiatalokat, a Pala­csintás király című színes, zenés, vidám mesefilm. Este az Aranypáva középdöntője után a Régi filmslágerek so­rozatban Greta Garbóval a főszerepben a „Walewska grófnő” című amerikai fil­met mutatják bé, majd a Maszk nélkül sorozatban Carlo Bergonzi énekel. December 26-án Moliére .két vígjátékát ismételik meg, míg a Zenés tv-színház Dp- hányi Ernő „A tenor” című vigoperáját tűzi műsorára. A rádióban hétfőn a gyer­mekek számára kétórás ösz- szeállítás sorakoztat egymás mellé karácsonyhoz illő je­leneteket, dalokat, éneke­ket. Klasszikus felvételről csendül fel Bartók „A kék­szakállú herceg vára” című róla az ítélethirdetésnél. Szó sincs efféle bűntudatról. An­nál inkább gyötörte az ön­vád tábornoktársai tragi­kussá vált helyzetéért. Vét­kesnek érzi magát, s ön- gyilkosságot követett volna el, ha nem tartják szigorú őrizet alatt. Az ok köztudott, köreink­ben gyakori tárgya a szóbe­szédnek. Mint Görgey bizal­masa, felelős szerepet vállait a fegyverletétel létrejötté­ben. Ö ment tárgyalni Rüdi­ger orosz tábornokhoz Ár- tándra augusztus hetedikén. Igen derűlátó hírekkel tért vissza. Megnyugtatta tábor­noktársait, hogy bírja Rü­diger üzenetét: nem eshet semmi bántódásuk, amennyi­ben leteszik a fegyvert. Amikor dönteni kellett a magyar generálisok utolsó haditanácsában, sokat nyo­mott a latban az ő vélemé­nye. Kedvező híreiben biza­kodva azok a tábornokok is maradtak, akiket nem kötött szoros felelősség a csapatok­hoz, mint például Aulicn Lajos. A rabságra jutott és hadbíróság elé állított tá­bornokok eleinte kemény szemrehányásokkal illették, de amikor látták, hogy a szemrehányások nélkül is el­hatalmasodott rajta az ön­vád, még ők vigasztalták. Voltaképpen hálával tar­toznának neki a mi hadve­zéreink, amiért közbenjárt a gyors és zavarmentes fegy­verletétel ügyében. De hát mindenféle hála sokkal messzebb áll tőlük e pilla­natban, mint amilyen mesz- szire álltunk mi ott ötte- vénynél Budavárától ez év májusában Ha lehet fokoz­ni gyűlő!:1 okét, ezt több okból gróf Vécsey mellett Pöltenberg iránt a legna­kenyerét. Félszegsége és rob- banékonysága állandó derűt kelt, az epilepsziás roham végigküszködésében ellenáll­hatatlan, kétszer is. Együgyü- sége nem ügyefogyottság, de játék, amit finoman összeil­lesztett elemkből rak össze. A haját mintha fazék alól nyírták volna ki, a hatalmas testen úgy lötyög a konfek­cionált nadrág, mintha ezt a nagy melákot a mennyek dobták volna bele. A néző nevet, derül ezen a szépelgő, idétlen ausztrál olaszon, ami­kor és ahogyan a római utca­lányt a hazugság feÚegeiből lassacskán levonszolja magá­hoz a rideg anyagi világba. Claudia Cardinale csinos partnere ennek a kitűnő szí­nésznek és arra is van fe­gyelme, hogy az ellenszenves utcalányt elfogadtassa ve­lünk. A rendező és az operatőr néhány ausztráliai érdekes­séggel is megajándékozza a nézőt1: látunk festett arcú bennszülötteket harcidíszben, kengurut szökellve iramodni. Alberto Sordi humoráért és a komor háttérért érdemes megnézni ezt a filmet, amely mintha az olasz neorealizmus egyik késői hajtása lenne. (farkas) operája Székely Mihály és Palánkay Klára tolmácsolá­sában. December 25-én a Szivár­vány a családi élet, a bé­kesség témájában tallóz. Csapó György összeállítása fél évszázad karácsonyainak emlékét idézi. Két részben kerül bemutatásra Jules’ Verne „Várkastély a Kárpá­tokban” című izgalmas re­gényének hang játék változa­ta. Különleges élményt ígér Bartók Béla 1939-es hegedű- versenyének ősbemutatója, amelyet Willem Mengelberg dirigálásával a Göncért Gebouw zenekar tolmácsol, archívfelvételen. December 26-án Aprily Lajos elbeszélő költeményé­nek Az álom a vár alatt-nak változata után a Karinthy- színpad jelentkezik ismét. A választékban szerepel még zé'nés beszélgetés Neményi Lilivel, valamint rendhagyó kívánságműsor olyan meg­hívottakkal, mint Szemes Mari, Horváth Teri, Moldo­va György, Komlós Aladár, Heves Ferenc, valamint a Magyar Posztógyár állami­díjas-brigádja. (MTI) gyobb. Nem elég, hogy oszt­rák letére annyi csatában győzött ellenünk, ráadásul fontos szerepet játszott ab­ban, hogy ne előttünk, ha­nem az oroszok előtt rakják le fegyvereiket a magyarok. Nem teljesülhetett lovag Pöltenberg Ernő vágya, pe­dig milyen sokszor elmond­ta a pákozdi csata óta: — Mi osztrák tisztek, akik a magyarok oldalán harcol­tunk, napról-napra remél­tük, hogy létrejön, mert lét­re kell jönnie egy okos, igazságos megegyezésnek. ★ Váltig csodálkoztunk a lá­zadok elleni háború idején, honnan van a magyaroknak annyi fegyverük, lőszerük. Képzeletünkben úgy élt ez az ország, mint amelyik lo­vat, szarvasmarhát, bort, bú­zát bőven ad — hisz ezért kell. nekünk annyira —, de egy közönséges társzekeret már bajosan tudna összeál­lítani a maga emberségéből, Mi tagadás, azt hittük, a magyarok számára épp oly idegenek az ipari, különösen a gyáripari mesterségek, mint a sztyeppék nomád lo­vasainak a tengeri hajózás. E megalapozatlan hiedel­münk is közrejátszott abban, hogy, bízvást reméltük a re- bellió gyors, problémamen­tes letörését. Vezéreink vé­leménye szerint a feladat bevégzése attól függött, mi­korra lesz rend az osztrák tartományokban, hogy biz­tos hátország fedezetével ejthessék meg a lázadók el- taposását. Nos, a hátország­ban rend lett, mégsem bi­zonyultak képesnek a re­bel] ;ó gyors, problémamen­tes letörésére. (Folytatjuk.) AZ ELSŐ VILÁGHÁBO­Újjáépítik a házat... Támogatják a továbbtanulót... jelentős pénzösszeget gyűjtöttek megyénk dolgozói a ludasi árvákért AAAA/\AAAAA»/V^^AAAAAAA/^A^\AAAA/\AA/\AAA/VVVV\AAAAAAiVV\AA'NA*VVVA/VVV\A/VVVVV\/VWVVVVVV\A AWVWWWVWWWWNAőAAőAAAAAAAAAWVVWV Karácsonyi műsorok a televízióban és a rádióban Jó megjelenésű ausztráliai feleséget keres

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom